Kuszálik Péter
Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
 

 
 
 
  kronológiák    » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004  
földrajzi mutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
intézménymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
névmutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
tárgymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z

 
 
 
   keresés
szűkítés          -          
      találatszám: 61 találat lapozás: 1-20 | 21-40 | 41-60 | 61-61
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Tárgymutató: autonómia-tervezet (-koncepció, -statútum)

1997. szeptember 3.

A szenátus oktatási bizottságában megkezdődött az oktatási törvény módosítására vonatkozó sürgősségi kormányrendelet vitája. Markó Bélának szinte minden felszólaló után meggyőző előadást kellett tartania, hogy valamilyen módon sikerüljön biztosítani az anyanyelvű oktatáshoz való jogot. [BL, szept. 5.]

Az RMDSz néhány politikusa és az EMK azt szorgalmazza, hogy hívjanak össze egy rendkívüli SzKT-ülést az autonómia-tervek véglegesítése céljából. Csapó I. József szerint a kormányban való részvétel nem kedvez az autonómia eszméjének, ui. a kormányprogramban nem szerepel az autonómiára vonatkozó törvényes keretek létrehozása. Csapó (aki eddig négy tervezetet dolgozott ki) azt várja az RMDSz kongresszusától, hogy döntsön a személyi elvű autonómia tervezetéről. [ÚM, szept. 3.]

1997. október 4.

Markó Béla, elnöki beszámolójában kiemelte, hogy a szövetség meg tudott felelni az elmúlt két év kihívásainak, még ha újabb korrekciókat is kívánnak végrehajtani. Az ideológiai sokszínűségnek megvannak a garanciái, a platformok, tagpártok és csoportosulások révén; elfogadhatatlannak tartotta, hogy a közös döntések alól bárki is kivonja magát és különvélemény ürügyén az egész szövetséget gyengítse. Az erdélyi m. közösség az alapvető döntést akkor hozta, amikor 1990-ben szenátorokat és képviselőket delegált a parlamentbe. Kitért a kormánykoalíció által meghozott intézkedésekre is, hangsúlyozva, hogy az eredmények rendkívül törékenyek, az egész bármikor összeomolhat. [RMSz, okt. 8.] – Beszédének végén Tőkés László 8 pontban foglalta össze javaslatait, amelyből 5-öt a kongresszus elfogadott (ro.–erdélyi m. párbeszéd intézményes kereteinek létrehozása; a kisebbségi jogsértések nyomon követésének intézményesítése; a m.–m. csúcstalálkozó folytatása, a Securitate dossziéinak megismerése; a SIRF egyetemmé fejlesztése). Sürgette a belső választások megtartását, az autonómia-statútum véglegesítését és az egyházi javak visszaadását. [RMSz, okt. 6.] – A szervezeti szabályzat módosítása nyomán a kormányba (be- és ki-)lépésről az SzKT hivatott dönteni, a miniszterek kinevezéséről az ÜE javaslata alapján az OpT dönt, a prefektus jelölése pedig a területi szervezetek hatáskörébe tartozik. [RMSz, okt. 7.]

Az EMK amiatt tiltakozott, hogy a kongresszuson nem tehették közzé Katona Ádám javaslatát, miszerint „a M. Köztársaság vállaljon védőhatalmi státust a romániai m. nemzeti közösség fölött”. [RMSz, okt. 11.]

1999. november 12.

Budapesten befejeződött a MÁÉRT kétnapos tanácskozása. Orbán Viktor meghívására a találkozón a m. parlamenti pártok és szervezetek vezetői mellett a nyugati magyarság képviselői is jelen voltak. A vendéglátókat tk. Martonyi János, Németh Zsolt, Szabó Tibor (HTMH) képviselte. Az RMDSz részéről Markó Béla, Takács Csaba és Tőkés László volt jelen. Az értekezlet áttekintette az eltelt időszak fejleményeit a nemzetpolitikai célok megvalósítása terén és megvitatta a 6 (oktatás, gazd., szociális, jogi, önkormányzati, kulturális) szakbizottság jelentését. A m. kormány kiáll a vajdasági magyarok hármas autonómia-koncepiója mellett. A tanácskozáson kiemelt fontosságú téma volt a státustörvény, a h. t. m. különleges jogállásának kérdése. Nagy vitát váltott ki a h. t. m. választói jogának kérdése, amelyet az MSzP és az SzDSz ellenzett, a többi párt támogatta. [RMSz, nov. 11., nov. 13.; BN, nov. 11.; Szabadság, nov. 12., nov. 13., nov. 15.]

2003. július 14.

Adrian Năstase és Medgyessy Péter Londonban találkozott, egy nemzetközi konferencián. Rövid beszélgetésük egyik tárgya a csíkszeredai konzulátus volt. [Szabadság, júl. 14.]

Első kongresszusát tartotta a Népi Akció Pártja (AP). Programjának teljesítése érdekében kész együttműködni a többi párttal, kivéve a PRM-t és a PSD-t. A párt elnöke Emil Constantinescu, korábbi államelnök. [Krónika, júl. 14.]

Az EMNT keretén belül megalakult a Székely Nemzeti Tanács Kezdeményező Testülete (SzNT KT) is. Feladata a Székelyföld autonómia-statútumának véglegesítése és annak benyújtása Ro. parlamentjéhez. [Szabadság, júl. 14.]

2003. november 14.

Vlagyimir Litvin, a kijevi parlament felsőházának elnöke Nicolae Văcăroiuval folytatott megbeszélése során elégedetlenségének adott hangot a Ro.-i ukrán kisebbség helyzetével kapcsolatban. Ukrajnában a ro. kisebbség sokkal több jogot élvez (elsősorban az oktatás területén), mint az itteni ruszinok. [Szabadság, nov. 14.]

Nyilvános vitára bocsátják a Csapó I. József-féle autonómia-statútumot, határozta el az SzNT állandó bizottsága. A vita után véglegesített szöveget januárban szándékoznak a parlament elé terjeszteni. [Krónika, nov. 14.]

A székelyudvarhelyi városi tanács Hajdú Gábort bízta meg a csereháti per további képviseletével. A város az Aris Industrie Rt.-vel kötött koncessziós szerződés semmissé nyilvánítását szeretné elérni, mindeddig eredménytelenül. A korábbi pert elvesztették és fennáll a veszélye egy nagy összegű perköltség kifizetésének. [Krónika, nov. 14.]

A sepsiszentgyörgyi polgármesteri hivatal székházat juttatott az AESz-nek, ui. az eddigi székház épületét a Keleti-Kárpátok Múzeuma kapta meg a Lábas Házért cserébe. [Krónika, nov. 14.] (→ 1999.10.29, 1999.12.08, 2003.05.20)

2003. november 17.

Alkotmánymódosítás után címmel konferenciát tartottak Kolozsvárott. A népszavazás alkalmával a magyarság 58%-a jelent meg az urnáknál és 95%-uk igennel szavazott; ez az RMDSz politikájának támogatását jelenti, s az egységes fellépés erejét bizonyítja. A Ro.-i magyaroknak arra kell törekedniük, hogy részt vehessenek az őket érintő döntések meghozatalában, a kizárólagosan rájuk vonatkozó ügyekben viszont csak nekik legyen joguk határozni – ez jelenti az autonómiát, mondotta Markó Béla. Nem sikerült az új alkotmányból törölni a nemzetállam kifejezést, de ez a tény elhalványul a pozitívumok mellett: a felekezeti oktatás és a magántulajdon garantálása, anyanyelvhasználat stb. – A szövetségi elnök három cselekvési irányt jelölt meg: jogérvényesítés, intézményépítés, új jogok kivívása. – Varga Attila képviselő a jogügyi tennivalókról értekezett; az autonómiáról szólva elvetette a Csapó-féle statútum-tervezetet, mondván, hogy az ’székely nemzetállamot’ tervez, amely éppolyan elfogadhatatlan, mint az alkotmányban rögzített román nemzetállamiság. Értelmezése szerint az autonómia a „nemzeti közösségre átruházott, intézményesített hatásköröket jelenti, amelyekben az állam elismeri a közösség döntéseit és biztosítja ezek végrehajtását. Az autonómia egyezség a kisebbség és a többség között. Ezt elérni csak tárgyalásos úton lehet.” [Szabadság, nov. 17.]

2003. november 20.

Egy új kormányhatározat értelmében a szállításügyi tárca 2,5 milliárd eurós hitelre köthet szerződést az Ártánd–Kolozsvár–Brassó autópálya kivitelezésére. A Nagylak–Déva–Bukarest útvonalat az EBRD finanszírozná. [Szabadság, nov. 20.]

Újabb székelyföldi autonómia-tervezetet mutatott be Bakk Miklós politológus a sajtónak. A tervezetet egy jogászokból és politológusokból álló szakértői csoport dolgozta ki. Csapó I. József szerint ez csak egy magánkezdeményezés, amelyet nem ismer el sem az SzNT, sem az EMNT. [Szabadság, nov. 20.]

Kovászna megyében megkezdték a kétnyelvű helynévtáblák fölszerelését a vasúti indóházakra.

2004. január 6.

Az oktatási-nevelési támogatások – az 2003/2004-es iskolai évre szóló – folyósításáról írt alá együttműködési szerződést Bálint-Pataki József (HTMH) és Kelemen Hunor (RMDSz). [Szabadság, jan. 6.]

Az egység fontosságát példázza a vajdasági magyarok esete: a több pártra szakadt érdekképviselet eredménye az lett, hogy a legutóbbi választások után a magyarságnak nem lett képviselete a belgrádi parlamentben. [Népújság, jan. 6.]

Ferencz Csaba (SzNT) nem tartja megfelelőnek a Bakk Miklós csoportja által összeállított autonómia-tervezetet (→ 2003.11.20); Csapó I. József szerint a Székelyföld autonómiájának statútum-tervezetéről csakis a székelyek közképviselete illetékes dönteni. [Szabadság, jan. 6.]

Erdély m. lakóinak részaránya az utóbbi 95 évben a következőképpen alakult: 1910 = 31,7%; 1980 = 22,5%; 1991 = 20,8%; 2001 = 19,8%. Elgondolkodtató számsor – véli a cikkíró. [Szabadság, jan. 6.]

Nyisztor Tinka magyarázatot keresett a moldvai csángók helyzetében beállt kis mértékű javulásra. Az állam már hajlott a változásra, de az egyház hajthatatlan; a nuncius segítene (→ 2003.11.26), de nem nagyon tud, ui. a legnagyobb ellenállás a moldvai papok részéről érkezik. [RMSz, jan. 6.]

A Székelyudvarhelyért Alapítvány 163 ezer eurót kell hogy visszafizessen az IKÁ-nak, mert a Szász Jenő vezette szervezet – a pályázott összegből – a reális ár többszöröséért vásárolt meg egy ingatlant, az ún. Vánky-házat. [Krónika, jan. 6.] (→ 2004.09.20)

2004. január 8.

Az RMDSz korrekt partnernek bizonyult, meg kell újítanunk a 2 párt együttműködési szerződését – jelentette ki Octav Cozmâncă, a PSD üv. elnöke. [Szabadság, jan. 8.]

Aradon újabb tárgyalási forduló volt szobor-ügyben; Markó Béla nem egyezik bele abba, hogy a városi tanács által elfogadott helyszínt (Tűzoltó-tér) megváltoztassák. [Szabadság, jan. 8.; RMSz, jan. 9.]

Az SzNT ÁB megvitatta az autonómia-statútumra vonatkozó javaslatokat, tíz napon belül véglegesítik a törvénytervezetet és februárban benyújtják azt a parlamentbe. [Krónika, jan. 8.] – A két tervezet közül a Csapó I. Józsefét részesítették előnyben, a Bakk Miklós által fémjelzett autonómia-statútumot (→ 2004.01.06) nem fogadták el. [Szabadság, jan. 12.]

2004. január 19.

Az SzNT 178 küldötte Sepsiszentgyörgyön elfogadta a székelyföldi autonómia-statútumot. A Csapó I. József által 1995-ben összeállított és a módosító javaslatokkal kiegészített törvénytervezet előszava kinyilvánítja, hogy az őshonos székely lakosság az EU tagállamaiban gyakorlattá vált területi autonómiát igényli. A dokumentum leszögezi: Székelyföld autonómiája nem sérti Ro. területi épségét és nemzeti szuverenitását. Felkérték Birtalan Ákost, hogy terjessze a parlament elé a tervezetet. Birtalan – egészségi állapotára való tekintettel – másik 5 kollégájának továbbította a kérést. [Szabadság, jan. 19., jan. 21.; Háromszék, jan. 22.] (→ 2004.02.26)

A PNL kérte annak a kormányhatározatnak a visszavonását, amely helyeket biztosít a MOGyE m. hallgatói számára (→ 2003.12.18), mondván, hogy az okirat a ro. állampolgárokat diszkriminálja. [Szabadság, jan. 19.]

Arad megye m. többségű helységeiben állóurnás RMDSz-előválasztásokat tartanak, egyebütt pedig elektorost. [NyJ, jan. 19.]

2004. január 20.

Kovács László tisztázta: a m. kormány az erdélyi magyarság körében széles körű támogatottságot élvező és Európában is megbecsülésnek örvendő RMDSz-t hívja meg a MÁÉRT-ra (→ 2004.01.16). Az EMNT, SzNT és az MPSz megnyilatkozásai az erdélyi magyarság megosztottságát eredményezik. [RMSz, jan. 20.] (→ 2004.01.23)

A ro. pártok hevesen ellenzik az SzNT autonómia-statútumát. A külügyi államtitkár szerint a dokumentum ellentmond az európai jogszabályoknak. [Krónika, jan. 20.]

Az Adevărul szerint az SzNT és az EMNT legfőbb gondja a legitimitáshiány. [RMSz, jan. 20.]

A cikkíró felidézte a 2000-es esztendő választási csatáit: Marosvásárhelyen a Kiss Kálmán-féle párt vitt el kritikus mennyiségű m. szavazatot; Gyergyószentmiklóson az RMDSz ellenzéke a PNL színeiben jutott tanácsosi helyekhez; az UPE színeiben státusba került városi és megyei tanácsosokat 2001 őszén kizárták ezekből a testületekből, mert kiderült, hogy a bíróság formai hibát követett el az egyesület bejegyzésekor. [Krónika, jan. 20.]

Az RMDSz elemzése szerint Erdélyben 14-15%-ra tehető azoknak a száma, akik a kettős állampolgárság birtokában áttelepednének. Ha a Budapesten készülő hatástanulmány is hasonló következtetésre jut, az kínos pol. helyzetet szülne. Ui. az eredeti elképzelés az volt: olyan könnyítéseket bevezetni, amellyel az utódállamok magyarsága a szülőföldjén boldogulhat. [SzFÚ, jan. 20.]

2004. január 24.

Tabajdi Csaba – Markó Béla Egy magyar–magyar egyetértés esélyeiről c. politikai esszéjéről szólva (Heti Válasz, jan. 16.; Élet és Irodalom, 3. sz.) – hangoztatta: egyre több embert foglalkoztat a magyarság megosztottsága, „a hidegpolititikai polgárháború, az acsarkodás és a gyűlöletkeltés nemcsak egyre nehezebben viselhető el, hanem egyre inkább veszélyezteti Mo. nemzetközi pozícióját is.” Egy megosztott ország nem lehet hatékony sem a kül-, sem a belpolitikában. [Népújság, jan. 24.]

Puskás Bálint úgy véli: az autonómiára vonatkozó törvénytervezet azért fog megbukni a parlamentben, mert egyetlen ro. párt sem támogatja azt. [Népújság, jan. 24.]

Tőkés László levélben fordult Medgyessy Péterhez az Ady-emlékhely ügyében (→ 2003.02.10, 2003.05.17, 2003.08.02), a ’kultúra és Ady emléke elleni merénylet’-nek nevezve azt, hogy az emlékhelyet Nagyváradon építteti föl a Mecénás Alapítvány, abból a pénzből, amit eredetileg a KREK pályázott. [Krónika, jan. 24.] (→ 2004.06.01)

Aradon – a ro. fejedelemségek egyesülésének ünnepén – újabb tüntetést szervezett a VR. A 150 főnyi tömeg megmozdulásától a PRM elhatárolódott, mondván, hogy a hangoskodással kísért tüntetés igen káros az ország szempontjából. [Szabadság, jan. 26.]

2004. február 5.

Ro.-i küldöttség utazott Brüsszelbe, hogy az ország EU-integrációja érdekében lobbizzon. A küldöttség tagjai között C. Popescu Tăriceanu (PNL) és Viorel Hrebenciuc, a képviselőház alelnöke is részt vesz. [Népújság, febr. 5.]

V. Dorneanu szerint a parlamentben meg kellene vitatni az SzNT autonómia-tervezetét, hogy a kezdeményezők lássák, miként reagálnak a törvényhozók a tervezet készítőinek ’abszurd ötleteire’. [SzFÚ, febr. 5.]

Bálint-Pataki József – válaszként az MPSz elvárásaira – leszögezte: a m. kormány ragaszkodik az eddigi elvhez: csak az országos (vagy tartományi) parlamenti választáson legitimációt szerzett m. pártok és szervezetek számíthatnak arra, hogy meghívják őket a MÁÉRT tanácskozásaira. [RMSz, febr. 5.] (→ 2004.01.10, 2004.01.16, 2004.01.20, 2004.01.23)

A csíkszeredai hírlap áttekintette az autonómia-tervezetek listáját a Szőcs Géza-féle elképzeléstől (1991), a Bakk Miklós által fémjelzett változatig (2003. nov.). [HN, febr. 5.]

2004. február 25.

Mo. EU-csatlakozását követően Ro.-ban szigorodnak a külföldi utazás feltételei, pl. hitelesített meghívó-levél híján legkevesebb 500 eurót kell felmutatni a határon minden kiutazónak; a schengeni országokba utazó turistának szállásról és utasbiztosításról kell igazolást bemutatnia, valamint a visszatéréshez szükséges összeget (vonaton és buszon: előre váltott retúrjegyet). [Szabadság, febr. 25.] (→ 2004.03.23)

G. Pruteanu (PRM) szerint Csapó I. József autonómia-statútuma saját elképzelésű, középkori államformát akar meghonosítani, saját himnusszal, zászlóval, rendőrséggel. [RMSz, febr. 25.]

2004. február 26.

Az SzNT által felkért képviselők (→ 2004.01.19) benyújtották a parlamentnek az autonómia-statútum tervezetét. A tervezetnek 45 napon belül a plénum elé kell kerülnie. [Szabadság, febr. 26.; Krónika, febr. 26.] (→ 2004.03.16, 2004.03.18)

Markó Béla a szenátusban kiállt Ro. mielőbbi EU-csatlakozása mellett. Az autonómiáról elmondta: ennek különféle formái honosodtak meg az idők folyamán Ro.-ban, pl. a felekezetek és a helyhatóságok autonómiája. Az eszmének két fontos szempontja van: az egyik, hogy a kisebbségeknek legyen joguk részt venni a rájuk vonatkozó döntések meghozatalában; a másik, hogy az őket kizárólagosan érintő kérdésekben maguk határozhassanak. [Szabadság, febr. 26.]

Bizalmatlansági indítványt kíván benyújtani az ellenzék; az RMDSz nem csatlakozik a kezdeményezéshez. [Krónika, febr. 26.]

Romániának szorgalmaznia kell a Mo.-n élő ro. kisebbség parlamenti képviseletének biztosítását – hangoztatta Titus Corlăţeanu államtitkár, a h. t. ro. hivatalának vezetője. [Szabadság, febr. 26.]

2004. február 27.

A parlament két háza egyhangúan elfogadta a NATO-hoz való csatlakozás törvényét. A kormányfő szerint ez a tartós gazdasági fejlődésre épülő demokratikus stabilitást jelenti. [Szabadság, febr. 27.]

Az RMDSz parlamenti csoportja nyilatkozatot ki adott az ’ötök’ által beadott autonómia-statútum (→ 2004.02.26) ügyében: az eljárással kapcsolatban „súlyos erkölcsi, elvi és tartalmi kifogásaik” vannak. Mivel az autonómia kérdése az RMDSz programjában is fellelhető, a tervezettel kapcsolatban érdemi vitát kellett volna tartani. [Népújság, febr. 27.] – Toró T. Tibor – az ötök egyike – elutasította kollégái nyilatkozatát, mondván: nem igaz az, hogy rosszul időzítették a törvénytervezet benyújtását. Meglátása szerint a mostani kampányban a ro. pártok nem a nacionalista kártya kijátszására törekednek, inkább a korrupcióra, a reformok megrekedésére és az EU-követelményekre figyelnek. [Szabadság, febr. 28.]

2004. március 2.

A kormánynak és az alsóháznak márc. 16-ig kell véleményt nyilvánítania az EMNT autonómia-statútumáról. [Szabadság, márc. 2.]

A pénzügyi megszorító intézkedések miatt (→ 2004.02.09, 2004.02.20) csökkentik a h. t. magyaroknak szánt támogatás összegét – közölte a m. pénzügyi tárca. A legnehezebb helyzetbe a Sapientia került, mert az elvonás mértéke már az intézmény létét is veszélyezteti. Markó Béla értékelése szerint a rosszban az a jó, hogy a családoknak szánt oktatási-nevelési támogatást nem érinti az intézkedés. – Németh Zsolt szerint az intézkedés ’padlóra küldte’ a h. t. támogatási rendszert, ennek következtében meginog a bizalom az anyaországgal szemben. [Szabadság, márc. 2., márc. 4.; Népújság, márc. 3.] (→ 2004.03.13)

Orbán Viktor az Erdélyi M. Tévé alapítása kapcsán elmondta: meg kellene vizsgálni, hogy az új adó milyen hatással lenne az anyagi nehézségekkel küzdő Duna Tévé működésére; választ kell arra a kérdésre keresni: a Dunát mentsük-e meg vagy inkább kísérletezzünk egy új tévével? [Krónika, márc. 2.] (→ 2004.01.29, 2004.02.14, 2004.02.16, 2004.03.15, 2004.04.01)

Új vezetése van a BBTE-nek: Nicolae Bocşan történész vette át Andrei Marga helyét. Két m. prorektora is lett az intézménynek: Salat Levente és Nagy László. Salat nem támogatja az önálló m. karok létrehozásának ötletét, szerinte a két párt közötti egyezséget a szakemberek fejek fölött hozták meg. [Szabadság, márc. 2.] (→ 2004.03.17) – Borbély László szerint a karokat a civil társadalom és a BBTE m. oktatói kérték; rosszkor jött Salat nyilatkozata, mert az RMDSz épp most tárgyal a PSD-vel az új protokollumról. [Szabadság, márc. 3.]

2004. március 16.

Mádl Ferenc a M. Köztársasági Érdemrend Nagykeresztjével tüntette ki Markó Bélát és Kasza Józsefet (VMSz); Bugár Béla (MKP) elutasította a kitüntetést, válaszul a m. kormány költségmegszorítási lépésére. Markó Béla úgy nyilatkozott, hogy a kitüntetés az RMDSz és az erdélyi magyarság következetes politikájának is szól, mert amit elértünk, azt közösen értük el. [Szabadság, márc. 16., márc. 17.; SzFÚ, márc. 16.]

Március 15-ét az erdélyi városokban (tk. Nagykároly, Csíkszereda, Székelyudvarhely, Gyergyószentmiklós, Sepsiszentgyörgy) is megünnepelték. Kolozsvárott, a MIT nevében, Bardóczi Csaba ismertette a mai ifjúság 12 pontját. [Szabadság, márc. 16.; HN, márc. 16., SzFÚ, márc. 16.; Háromszék, márc. 16.]

A Törvényhozási Tanács negatívan véleményezte a benyújtott autonómia-tervezetet. (→ 2004.01.19, 2004.02.26) Az elutasításban utaltak az ET 1995-ben elfogadott kisebbségi keretegyezményére, amely nem biztosít kollektív jogokat a kisebbségek számára. – Két nappal később a képviselőház közigazgatási szakbizottság is elutasította a tervezetet. [Szabadság, márc. 18.; Krónika, márc. 18.] (→ 2004.03.30)

2004. március 20.

Varga Attila alkotmányjogász szerint a benyújtott autonómia-tervezet (→ 2004.01.19, 2004.02.26, 2004.03.16) szakmailag megalapozatlan: a dokumentumban olyan hatáskörök kapnak etnikai színezetet, amelyekhez semmiképpen sem lennének csatolhatók (pl. egészségügy, bányászat). A tervezet csak a Székelyföldre vonatkozik, ami még a magyarságon belül is ellentétet szülhet – mondta Varga. Baklövésnek tartja azt is, hogy a tervezetet választási évben nyújtották be. Eredményt csak kitartó párbeszéd után lehet elérni. [RMSz, márc. 20.]

Markó Attila megvédte a sokak által szidott, tárgyalásokon alapuló politikát. Akik elvetik a ’kis lépések’ módszerét, azok a Marosvásárhely típusú nyílt konfrontációt hirdetik [utalás 1990. márc. 20-ra]. [RMSz, márc. 20.]

2004. március 30.

A képviselőház – a szakbizottsági jelentés nyomán – elvetette a székelyföldi autonómiára vonatkozó törvénytervezetet (→ 2004.01.19, 2004.02.26, 2004.03.16, 2004.03.20). Az RMDSz 22 képviselője a tervezet mellett szavazott, a ro. képviselők – pártállástól függetlenül – egységesen nemmel szavaztak. [Szabadság, márc. 31.]

A PRM másodfokon is nyert a bukaresti táblabíróság közigazgatási osztályán indított perben. A PRM azt kérte, hogy töröljék a kétnyelvű helységnév-táblákat engedélyező jegyzékből azt a mintegy 130 helységnevet, amelyekben a kisebbségek részaránya a törvény által előírt 20% alá esett az 1992-es népszámlálás óta. – Egy nappal később a kormány jelezte, hogy fellebbezni fog a Legfelsőbb Bíróságnál. Borbély László a sajtónak elmondta, hogy a rendelkezés kötelezőnek írja elő a 20% lakossági arány fölött a 2(-3) nyelvű helynév-kiírást, de nem tiltja azt, hogy 20% alatt is ki lehessen írni. (A vonatkozó jogszabályok: a 1206/2001. sz. rendelet a nemzeti kisebbségek közigazgatásban való anyanyelv-használatára vonatkozik; a 1415/2002. sz. rendelet az előbbi rendelkezés függelékeinek módosított szabálya.)

A szenátus elfogadta az új erdőgazdálkodási törvényt. A törvény – melynek tervezetét Verestóy Attila és Garda Dezső nyújtotta be – az államival azonos jogkört biztosít a magánerdészeteknek, megszünteti a kvótarendszert és az erdei utak kérdését is rendezi.



lapozás: 1-20 | 21-40 | 41-60 | 61-61




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» a kronológia leírása
» forrásirodalom
» rövidítésjegyzék
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998