Kuszálik Péter
Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
 

 
 
 
  kronológiák    » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004  
földrajzi mutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
intézménymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
névmutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
tárgymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z

 
 
 
   keresés
szűkítés          -          
      találatszám: 59 találat lapozás: 1-20 | 21-40 | 41-59
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Tárgymutató: autonómia, területi / etnikai alapú / székelyföldi

1995. március 21.

A szenátus ratifikálta az ET kisebbségi keretegyezményét (→ 1995.02.01). A hozzászólók nagy többsége támogatásáról biztosította a dokumentumot, hozzátéve, hogy az ET 1201-es ajánlása elfogadhatatlan Ro. számára. [ÚM, márc. 22.]

T. Meleşcanu szerint jó pont lett volna Ro. számára Párizsban aláírni az alapszerződést, de nem tartja elfogadhatónak az etnikai alapú területi autonómiát. [ÚM, márc. 22.]

A horvát–m. alapszerződés végleges változatát egyeztették Budapesten. A szerződésbe fölvették az ET 1201-es ajánlását.

1995. április 20.

A PL’93 vezetői fogadták az Eörsi Mátyás vezette SzDSz-küldöttséget. A PL’93 kivált a CDR-ből és új kapcsolatokat épít ki a konvencióból ugyancsak távozott szocdem párttal (PSDR), az RMDSz-szel és a Petre Roman vezette PD-vel. [RMSz, ápr. 20.] (→ 1995.02.25, 1995.03.22)

Az SzDSz küldöttsége Bukarestben leszögezte: nem támogatja az etnikai alapú területi autonómia gondolatát, amely a szeparatizmus gyanúját kelti. [MH, ápr. 20.]

Közleményben fejtette ki álláspontját a m.–ro. alapszerződésről a PAC. Szerintük az ET 1201-es ajánlása jogilag érvénytelen és elavult. Nem lehet elfogadni a területi és nyelvi autonómiát. [MH, ápr. 22.]

Mircea Snegur, moldovai elnök, budapesti látogatásán elmondta, hogy Oroszországgal 1994 októberében megállapodtak a 14. hadsereg 3 éven belüli kivonásáról, ezt a moldovai parlament már ratifikálta, az orosz még nem. [RMSz, ápr. 22.]

1995. május 28.

Kolozsvárott véget ért az RMDSz 4. kongresszusa. A háromnapos tanácskozáson önmeghatározásként a nemzeti kisebbség helyett a nemzeti közösséget fogadták el. – Tőkés László (akit ismét megválasztottak tb. elnöknek) kifejtette, hogy megtorpanás mutatkozik az autonómia-politikában, az RMDSz-en belül is felerősödött az autonómiaellenesség. Megítélése szerint ki kell dolgozni a háromszintű autonómia programját, ki kell tűzni a belső választásokat, folytatni kell az alulról elkezdett autonóm közösségépítést. – Hosszú vita folyt az RMDSz programjáról, végül elfogadták a törvényes úton érvényesítendő területi autonómia célkitűzését. – Az elnökválasztás eredménye: Markó Béla (226 szavazat), Kónya-Hamar Sándor (57), Borbély Imre (51). Megválasztották az SzKT 21 tagját. A kongresszus visszavonta Nagy Benedek alsóbb szinten eldöntött kizárását (→ 1995.03.06); büntetésként megfosztották minden tisztségétől (ám ez nem érinti képviselői mandátumát). [Szabadság, máj. 30.; RMSz, máj. 30.]

1995. június 6.

Ivan Gasparovič parlamenti elnök vezetésével szlovák küldöttség tárgyalt Bukarestben. A záró sajtótájékoztatón mindkét fél kifejtette, hogy elutasítják a kisebbségek kollektív jogait és az etnikai elvű területi autonómiát. [Népszava, jún. 7.]

Parlamenti felszólalásában Asztalos Ferenc kitért arra, hogy az RMDSz-ellenes kirohanások nem veszik figyelembe a szövetség két, ro. nyelven is tanulmányozható dokumentumát: az egyikben az Alkotmánybíróság halogató magatartása ellen tiltakoztak, amellyel a közel félmillió aláírással támogatott, az RMDSz által benyújtott oktatási törvényt kezelték; a másikban a m. szenátorok állásfoglalása olvasható a készülő tanügyi törvényről. Mindkét tiltakozás konkrét tényekre vonatkozik, az elhallgatás jelzi a rejtett szándékot: a kisebbségi kultúra és oktatás elfojtása. [RMSz, jún. 7.]

Beder Tibor, Hargita megyei főtanfelügyelő két adattal érzékeltette az oktatás helyzetét: Székelyudvarhelyen 740 ro. él, 12 osztályos iskolájuk van; Lugos 8000 magyarjának meg kell elégednie egy nyolcosztályos ált. iskolával. [RMSz, jún. 7.]

1995. június 15.

Horn Gyula telefonon beszélt Iliescu elnökkel és sérelmezte az oktatási törvény korlátozó kitételeit; hangsúlyozta, hogy a törvény ellentétes az ET vonatkozó dokumentumaival, így nem lehet ro. belügyként kezelni. Iliescu leszögezte, hogy a törvény még nem végleges. Az alapszerződés ügyében a ro. elnök elmondta, hogy a felek megegyezhetnek, amennyiben kizárják a kollektív jogok fogalmát és az etnikai alapú autonómiát. [RMSz, jún. 17.]

1995. június 20.

Bukarestben folytatódott az alapszerződés egyeztetése. A tárgyaláson nem sikerült előrelépni. A ro. fél nem hajlandó elfogadni a kollektív jogokat és az etnikai autonómiát. Sajtóvélemények szerint a cannes-i csúcsértekezleten (→ 1995.06.27) esedékes Horn–Iliescu találkozó hozhat áttörést. [MH, jún. 21.]

1995. július 27.

Vladimír Mečiar szlovák miniszterelnök Bukarestben tárgyalt ro. kollégájával és a szenátus elnökével, majd fogadta őt Iliescu elnök is. Mečiar leszögezte, hogy Szlovákia visszautasítja a kollektív jogokat és a területi autonómiát; kormánya azért nem írta alá a m.–szlovák alapszerződést, hogy megfelelő mozgásteret biztosítson Ro.-nak a hasonló dokumentum tárgyalásánál. [RMSz, júl. 28.]

Debrecenben, a ref. nagytemplomban tartották meg az utódállamok nyelvtörvényei ellen tiltakozó nagygyűlést. A mintegy 4000 résztvevő előtt zajló gyűlés rendezői: az MVSz, a M. Ref. Világszövetség, a M. Kat. Püspöki Kar és az Anyanyelvi Konferencia. A gyűlés nyilatkozatot fogadott el a m. ny., a m. műveltség és az egyetemes emberi jogok védelmében. A gyűlésen ismeretlen személyek Nagy-Magyarország térképét osztogatták, az MVSz közösség elleni izgatás alapos gyanújával feljelentést tett ismeretlen tettesek ellen. [RMSz, júl. 31., aug. 3.]

1995. szeptember 30.

Markó Béla egy interjúban elmondta: a magyarság kevésbé rugalmasan viselkedett a privatizáció során, emiatt fokozatosan háttérbe szorult. A civil szférában eredményesen működtek, ezt a sok alapítvány és egyesület is igazolja, de ez nem kompenzálja azt, hogy a gazdaságpolitikában nem tudott megfelelő eredményeket elérni. [RMSz, szept. 30.]

Az EMK-platform nyilatkozatot fogadott el, amelyben üdvözli a Székelyföldi Egyeztető Tanács elvi döntését, miszerint sürgős feladat volna – a térség lakosságának a bevonásával – megvitatni a Székelyföld autonómia-statútumát. Az EMK ismételten tiltakozik a Székelyföld militarizálása ellen, mert ennek hátsó szándéka, hogy a vidék etnikai összetételét megváltoztassa. [Táj., okt. 3.]

A ro. közélet kettőségére figyelmeztetett Gyarmath János cikke: a sajtó egy része dicshimnuszokat zeng Iliescu amerikai találkozóiról, a másik része a látogatás szerény eredményeit hangsúlyozza. A reformok lendülete megtört, az elnök és pártja együttműködik a szélsőséges erőkkel. C. V. Tudor ismétlődő felhívásai az etnikai tisztogatásra kimerítik az államellenes cselekmény fogalmát, ennek ellenére Iliescu nem határolja el magát tőle. [MN, szept. 30.]

1995. október 4.

Az amerikai útjáról hazatért Iliescu elnököt politikai botrány fogadta Bukarestben. A ro. sajtó ui. megírta, hogy az elnök Washingtonban „két ro. Zsirinovszkijnak” nevezte a koalícióban résztvevő két párt, a PRM és a PUNR elnökét. Iliescu még arról is beszélt, hogy a Molotov–Ribbentrop-paktum nyomán elvett ro. területeknek vissza kell térniük Ro.-hoz. [MH, okt. 5.]

A România Mare hetilap példátlan támadást intézett Iliescu ellen, közvetve halállal is megfenyegetve az ország elnökét. [MN, okt. 7.] (→ 1995.10.05, 1995.10.07, 1995.10.13)

Varsóban okt. 2–19. között zajlik az EBESz Emberi dimenziók c. konferenciája. Max van der Stoel is felszólalt, hangsúlyozva, hogy szükség van a kormányok és a kisebbségek közötti párbeszédet szolgáló struktúrákra, hogy a törvényhozás előtt itt egyeztessék a törvények tartalmát. A területi autonómia lehetőségét az EBESz koppenhágai dokumentuma megemlíti, de nem teszi kötelezővé. Fontos, hogy az államok a kisebbségek jogait kétoldali szerződésekben rögzítsék, az alkalmazás helyességét és folyamatosságát pedig mindkét oldalnak követnie kell. [Táj., okt. 4.]

1995. október 25.

Az egyetemi központokban folytatódott a diákok sztrájkja. A PDSR ellenzi a tanügyi törvény felülvizsgálatát, helyette szociális természetű intézkedéseket ígért. Leváltották Ianculescu minisztériumi főigazgatót, azonban ez nem elégítette ki a diákokat. [Népszabadság, okt. 26.]

Németh Zsolt (Fidesz) ügyes kitörési kísérletnek nevezte Iliescu megbékélési javaslatát, és szorgalmazta, hogy a m. kormány készítsen választ a dokumentumra. Németh szerint a ro. fél javaslata nélkülözi a jogi jelleget, kizárja a kisebbségek területi autonómiáját és nem tartalmaz ellenőrző mechanizmusokat. [MN, okt. 26.]

1995. november 1.

T. Chebeleu elnöki szóvivő szélsőséges fellépéssel vádolta meg Tőkés Lászlót: „Tőkésnek nincs hitele ahhoz, hogy a m.–ro. megbékélésre javaslatot tegyen.” Az utóbbi néhány évben a püspök románellenes magatartást tanúsított, hazugságokat terjesztett külföldön a m. nemzetiség állítólagos kétségbeejtő helyzetéről, valamint az asszimilációról és az ún. etnikai tisztogatásról. – Hasonló hangnemben nyilatkozott Mircea Geoană külügyi szóvivő is, aki azt bizonygatta, hogy a Tőkés és „más szélsőséges vezetők” téziseiben szereplő etnikai alapú autonómiát európai szinten egyértelműen visszautasítják. [RMSz, nov. 3.] (→ 1995.11.15)

Kovács László az Európai Integrációs Ügyek Biz. ülésén ismertette a m. elképzelést a m.–ro. megbékélési folyamatról; 4 dokumentumra épülne, az alapszerződésre, a francia–német mintára meghonosodó találkozási rendszerre, a kisebbségi kódex helyett viszont jogi normák rögzítése szükséges, a negyedik lenne a politikai nyilatkozat. [MH, nov. 2.]

Gh. Funar Avram Iancu sírjánál sorolta föl a történelmi megbékélést illető feltételeit: Mo. ismerje el a trianoni szerződést, kérjen bocsánatot a m. hatóságok 1940–44 között elkövetett kilengéseiért; többé ne avatkozzon Ro. belügyeibe, mondjon le az 1201-es ajánlásról, ismerje el a Hargita és Kovászna megye területén létrehozandó Avram Iancu megyét; Ro. pedig tiltsa be a fasiszta típusú RMDSz-t. [ÚM, nov. 2.]

1995. november 10.

Budapesten nemzetközi konferenciát tartottak Kisebbség, érdekérvényesítés, önkormányzatiság, autonómiaformák címmel. – Tabajdi Csaba, az MH pol. államtitkára kifejtette: egyes államokban démonként kezelik a kisebbségek autonómiatörekvéseit, ám a kollektív jogok és az autonómia kérdésében a félelmek alaptalanok. – Markó Béla ismertette az RMDSz koncepcióját. Ro.-ban 75 esztendeje folyik a magyarság asszimilálása, ez oda vezetett, hogy számos régió és település etnikai összetétele alapvetően megváltozott. A szövetség 3 formát kíván egymásba építeni: „a kulturális autonómia gyakorlásához szükséges személyi elvű autonómiát, a sajátos státusú helyi önkormányzatokat és a regionális vagy területi autonómiát”. [ÚM, nov. 10.; RMSz, nov. 23.]

1996. április 12.

Iliescu elnök kizárta azt, hogy a ro.–m. alapszerződésben utalás essék az ET 1201-es ajánlására, Năstase viszont értelmezést tart szükségesnek – emlékeztetett Traian Chebeleu elnöki szóvivő. Sem az egyik, sem a másik változat nem teszi lehetővé az etnikai alapú autonómia engedélyezését. Mindenképpen elfogadhatatlan, hogy az 1201-es ajánlást értelmezés nélkül foglalják a szerződésbe, mert az kétértelmű interpretálást tenne lehetővé, azt pedig szeretnék elkerülni. [Szabadság, ápr. 12.]

Csíkszeredában a székelyföldi egyetemi hálózat megszervezéséről tanácskoztak az RMDSz okt. főosztályának képviselői és a meghívott egyetemi és főiskolai oktatók. Megegyeztek abban, hogy az érdekeltek máj. 15-ig benyújtják a felsőoktatási hálózat kialakítására vonatkozó javaslataikat; az oktatási főosztály összesíti és véglegesíti azokat, majd az egységes tervezetet előterjeszti az SzKT-nak. [Táj., ápr. 16.]

Az RMDSz és az EME szervezésében Kolozsvárott tanácskoztak a szeptembertől bevezetendő új tantárgyról a történelemtanárok. A magyarság története tankönyvről és a módszertani kérdésekről folyt a vita. A tervek szerint a 6. osztályban vezetik be az új tantárgyat, heti egy (két) órában. [Táj., ápr. 16.]

1996. július 11.

Az államelnökség mindaddig nem tesz közzé hivatalos reagálást a Mo. és a h. t. magyarság találkozóval (→ 1996.07.05) kapcsolatban, amíg diplomáciai úton, a külügymin. révén meg nem kapja a kért felvilágosításokat – jelentette ki Traian Chebeleu. A ro. vezetés szerint az etnikai alapú autonómia összeegyeztethetetlen a demokráciával. – Az Adevărul megcsonkítva közölte a találkozó zárónyilatkozatából az autonómiára vonatkozó mondatot, számot sem vetve azzal, hogy abban a „szülőföldön való megmaradásról” van szó; a cikk ismét az egységes nemzetállam féltésével zárult – írta a recenzens. [RMSz, júl. 13., júl. 16.]

1996. augusztus 2.

Az RMDSz elvárja, hogy a hatalom biztosítsa a ref. világtalálkozó zavartalan lebonyolítását. Markó Béla felkérte a szövetség tagjait, hogy a hagyományos erdélyi ökumenizmus jegyében vegyenek részt az eseményeken. [Táj., aug. 2.]

Az AEÁ nem támogatja a kelet-európai nemzeti, etnikai kisebbségek területi autonómiára való törekvéseit, de szorgalmazza a teljes politikai jogegyenlőséget és elvárja a többségi államtól a kisebbségek önazonossága megőrzésének teljes körű biztosítását. [Népszabadság, aug. 2.]

Az RMDSz múlt heti sajtótájékoztatóján Frunda György két nyelven üdvözölte a sajtó képviselőit, ezzel is jelezve: az autonómia-elképzelés magába foglalja a kétnyelvűséget is. Markó Béla jelezte, hogy beindult az előkampány, ezzel együtt a nacionalista hangvétel és a magyarellenesség. Ennek a zászlóvivője a kormánypárt és az államelnöki hivatal. [BL, aug. 2.]

1996. augusztus 14.

A Cronica Română szerint az 1201-es ajánlás értelmezése kizárja az etnikai alapú területi autonómiát és a kisebbségi kollektív jogokat. [Népszabadság, aug. 14.] – A ro. lapok szerint az alapszerződés ügyében Bukarest győzelméről van szó, Budapest meghátrált. [MH, aug. 14.]

Takács Csaba reményét fejezte ki, hogy mindkét kormány felelősségteljesen kezeli az alapszerződést. A ro. fél az 1201-es ajánlás szűkítő értelmezését kívánja bevezetni, a m. partner viszont leszögezte, hogy nem kötnek olyan szerződést, amely bármilyen szűkítést tartalmaz. Az RMDSz elvárja, hogy a szerződés garantálja az anyanyelvű oktatást, az egyházi vagyon visszaadását, a kétnyelvűség bevezetését az adminisztrációban, az RMDSz által szorgalmazott autonómiaformák biztosítását. [Szabadság, aug. 14.]

Somogyi Ferenc és Marcel Dinu bejelentette, hogy szakértői szinten elkészült az alapszerződés végleges szövege. Budapesten még tartanak egy tanácskozást, de ott csak a fordítást egyeztetik. Somogyi megerősítette, hogy m. részről nem kényszerültek a korábban képviselt elvek feladására. [Szabadság, aug. 15.]

A kormány leváltotta Kolozs megye prefektusát. Grigore Zanc helyét Ioan Rus vette át. [Szabadság, aug. 14.] (→ 1996.08.21)

A BBTE-n új m. ny. szakként indul a kat. teológia–történelem és a ref. teológia–idegen nyelv szak (20–20 fővel); a jogi és közgazdasági karon továbbra sem indul m. ny. oktatás. [RMSz, aug. 14.]

Eckstein-Kovács Péter – Tibori Szabó Zoltán „kiátkozásáról” (→ 1996.07.16, 1996.07.24) – jogászként megállapította, hogy a püspökök nyilatkozata nem sértette a sajtószabadságot; a püspököknek, mint az MVSz védnökségi tagjainak „feladatuk volt a védnökségük alá helyezett szervezet melletti kiállás”. [Népszava, aug. 14.]

1996. augusztus 17.

Iliescu elnök elmondta: a m. fél korábban ellenezte, most elfogadta, hogy az 1201-es ajánlás csak a függelékben szerepeljen; leszögezik, hogy az 1201-es nem jelenti a kollektív jogok és a területi autonómia elismerését. [RMSz, aug. 17.]

Horn Gyula elmondta: nem lehet minden igényt kielégítő megállapodást kötni, ugyanakkor a megbékélést, a tartós együttműködést célzó dokumentumokat mindenképpen alá kell írni, hiszen ezek nélkül nem lehet bekerülni az EU-ba. [Vasárnapi Hírek, aug. 18.]

Hitelt érdemlő forrásra hivatkozva azt közölte a vezető m. napilap, hogy fölvetődött a HTMH megszüntetése; funkcióit részben a Külügymin. venné át, de az sem kizárt, hogy a HTMH-t összevonják a Nemzeti és Etnikai Kisebbségek Hivatalával (NEKH). [Népszabadság, aug. 17.] (→ 1996.09.03, 1996.09.23, 1996.10.14)

1996. november 20.

Markó Béla a kormánykoalíciós tárgyalásokat előkészítő megbeszéléseket folytatott Ion Diaconescuval (PNTCD) és Victor Ciorbea miniszterelnök-jelölttel. [Táj., nov. 20.]

Emil Constantinescu győzelmében oroszlánrésze volt az RMDSz szavazóinak – mondta Markó Béla. Az ellenzék nyitást ígér és valós demokráciát. Remény van arra, hogy nagyobb szerepet kapjon a helyi közigazgatás. A koalíció alkudozást jelent, de az RMDSz nem fog elvtelen kompromisszumot kötni. [RMSz, nov. 20.]

Constantinescu elnök elmondta: a CDR ellenzi az etnikai alapú autonómiát és a kollektív jogokat, de síkraszáll a közigazgatás decentralizálásáért. A Szerződés Romániával – a CDR programja – határidőket ír elő a szociális intézkedésekre. Az alapszerződés nem a vége, hanem kezdete egy folyamatnak. [RMSz, nov. 20.]

A Neue Zürcher Zeitung a normalitás jelének tartotta, hogy hatástalan maradt az Iliescu által kijátszott „magyar kártya” (→ 1996.11.11). A m. kisebbség elnökjelöltje sok románt a maga oldalára állított. [MN, nov. 20.]

1997. január 16.

Markó Béla, az Akadémia által szervezett konferencián az RMDSz autonómia-politikájáról értekezett. Szerinte a területi autonómiát országszerte meg kellene valósítani; az RMDSz által szorgalmazott autonómia fogalma feltételezi egyes etnikai vetületű jogoknak helyi szinten való gyakorlását. Bedros Horasangian, a konferencia moderátora úgy vélte, két komplexust kell legyőzni: a magyarok a felsőbbrendűségit, a románok az alsóbbrendűségit. [RMSz, jan. 16.]

Tőkés László Bécsben kijelentette: elsietett volt a ro.–m. alapszerződés megkötése a romániai választások előtt, mert ezzel a m. kormány Iliescut támogatta. Tőkés elvben támogatta az RMDSz részvételét a kormányzásban, de a belépés túlságosan könnyelműen történt, „mivel a feltételeket nem tisztázták, nem is igazán lehet tudni, hogy mit kérhet számon az RMDSz a kormánykoalíción”. [RMSz, jan. 16.] (→ 1997.01.25)

Ro. küldöttség járt a Vatikánban, de csak Angelo Sodano bíborossal tárgyaltak. Teoctist pátriárka továbbra is ellenzi II. János Pál pápa romániai látogatását. [RMSz, jan. 16.]

A HTMH-ból leköszönő Lábody László (→ 1996.12.13) elmondta: a hivatal nem politizál, feladata a közösségek önszerveződésének elősegítése, a gazdasági együttműködés támogatása. [MN, jan. 16.]

1997. május 6.

Befejeződött az RMDSz küldöttségének háromnapos felvidéki látogatása. Az EPM meghívására Komáromba érkezett erdélyiek az MKP képviselőivel és szlovák ellenzéki pártok politikusaival találkoztak és – 3 városban – lakossági fórumon vettek részt. [RMSz, máj. 6.]

Kónya-Hamar Sándor, az SRI-jelentés (→ 1997.04.30) vitájának RMDSz-ellenes aspektusaira hívta föl a figyelmet. Pl. Neculai Popa (PDSR) képviselő a vitán elmondta: soha nem hitte volna, hogy meg kell érnie azt a pillanatot, amikor az RMDSz lesz olyan arcátlan, hogy a ro. parlamentben etnikai alapú autonómiát követeljen. Az ellenzék meg akarja ingatni koalíciós elhatározásában a parasztpártot, s az úgymond megújult PUNR-vel akarja lecserélni az RMDSz-t. Kónya képviselő szerint az RMDSz politikájának helyességét az ukrajnai románok által összeállított követeléscsomag is igazolja. A beadványt a ro. és az ukrán kormánynak is eljuttatták, mely a köv. főbb követeléseket tartalmazza: tartsák tiszteletben a nemzeti kisebbségek egyenlőségének elvét a többségi nemzettel szemben, adják meg a nemzeti-kulturális autonómiát, a románlakta területeken a ro.-t is ismerjék el hivatalos nyelvnek, használhassák szabadon nemzeti jelképeiket, térjenek vissza a települések hagyományos ro. nevére, adják vissza az 1946 után elkobzott ingatlanokat, költségvetésből támogassák a nemzeti kisebbségek szervezeteinek tevékenységét, védelmezzék a románok történeti és etnográfiai életterét, a ro. fiatalok szolgálati idejüket a szülőföldön tölthessék le. [Szabadság, máj. 6.]

Három képviselő közös sajtótájékoztatót tartott. A téma: a személygépkocsival külföldre utazók által kivitt benzin 250%-os adója. Szilágyi Zsolt rámutatott: az 1994-ben hozott (és 1997 márc.-ban módosított) kormányhatározat több okból diszkriminatív: csak a déli és nyugati határátkelőkön alkalmazzák; minden magánszemélyt benzincsempésznek tekintenek és akként kezelik őket. Ráadásul az intézkedés rontja az ország megítélését, ezért a határozatot hatályon kívül kell helyezni. [Táj., máj. 6.] (→ 1997.05.09)

Garda Dezső, napirend előtti felszólalásaiban az erdőkben uralkodó áldatlan állapotokról szólt: a lopások és az engedély nélküli vágások a reprivatizációs törvényt ellenző volt kormánypárti tisztviselők védelme alatt történt. [Táj., máj. 6.; máj. 27.]



lapozás: 1-20 | 21-40 | 41-59




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» a kronológia leírása
» forrásirodalom
» rövidítésjegyzék
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998