Kuszálik Péter
Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
 

 
 
 
  kronológiák    » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004  
földrajzi mutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
intézménymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
névmutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
tárgymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z

 
 
 
   keresés
szűkítés          -          
      találatszám: 97 találat lapozás: 1-20 | 21-40 | 41-60 ... 81-97
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Tárgymutató: kisebbségi jogok / nemzetiségi jogok

1991. április 23.

Cinismul puterii [A hatalom cinizmusa] címmel F. G. Mărculescu cikkezett arról, hogy a parlament az állambiztonsági törvénytervezeten dolgozik. A tervezet szerint szinte minden állampolgár kötelessége lesz, hogy együttműködjön a számos állambiztonsági hivatal valamelyikével (SRI, SIE, SPP), a Védelmi és/vagy a Belügyminisztériummal. A felsorolt intézmények koordinátora a CSAT (Consiliul Suprem de Apărare a Ţării = Legfelsőbb Védelmi Tanács). [RomLib, ápr. 23.]

A sajtótámadások miatt Tőkés László Nem vagyok irredenta c. nyílt levéllel fordult a közvéleményhez. Visszautasította a vádaskodásokat, mely szerint az egri Erdély-konferencia (→ 1991.04.13) rejtett célja a „haza szent területének szétdarabolása” lett volna. A konferencián különböző szemléletű előadásokat hallgattak meg Erdély múltjáról és jelenéről. Az Erdéllyel kapcsolatos kérdések felvetését ro. részről mindig gyanakvással kísérik, holott Erdély múltja része az évezredes m. múltnak is. A püspök hangsúlyozta, hogy a konferencia zárónyilatkozatát csak az Erdélyi Szövetség, a Nemzetközi Erdély Bizottság és a zürichi Kisebbségvédelmi Bizottság írta alá, ő elzárkózott ettől. Tőkés azért ment el a tanácskozásra, hogy az RMDSz realista álláspontját képviselje. Levelében kihangsúlyozta: a nemzeti-etnikai kérdéseket nem a határok átrajzolásával, hanem „az általános demokratizálással, a nemzeti megbékéléssel, a határok légiesítésével, illetve az emberi jogok és a kisebbségi jogok megadásával” lehet megoldani. [Szabadság, máj. 1.] (→ 1991.05.03)

1991. június 13.

Bukarestben tüntetést szervezett a PNTCD és a PNL, valamint a December 21. társaság. A szónokok a kormányt bírálták és azt követelték, hogy a kormány ne ratifikálja a szovjet–ro. szerződést. (→ 1991.03.22, 1991.04.04)

A bukaresti m. nagykövetségen m.–ro. megbeszélést folytattak a Genfben júl. 1-jén nyíló EBEÉ-konferencián képviselendő elvekről. A ro. fél jelezte, hogy a kollektív jogokkal nem tud egyetérteni. (→ 1991.07.01)

1991. június 28.

Király Károly és Demény Lajos levelet küldött a genfi kisebbségi tanácskozás résztvevőihez (→ 1991.07.01), a köv. 3 javaslattal: hozzanak létre: a kisebbségi jogok felügyeletével foglalkozó európai tanácsot; ENSz különbizottságot; minden, kisebbséggel rendelkező országban, a kisebbségek védelmével megbízott szerveket.

Pillich László parlamenti képviselő Mihai Drăgoi megyei tanfelügyelővel és Mihai Tălpeanu polgármesterrel folytatott sikertelen tárgyalást a kolozsvári iskolák ügyében.

Gheorghe Robu, volt főügyész, rágalmazásért perbe hívta C. V. Tudort. A bíróságon C. V. Tudor agresszíven viselkedett, állandóan fenyegette a bíróság elnökét.

Aláírták a KGST megszűnéséről szóló okmányt.

1991. június 29.

Christopher Dodd, amerikai szenátor szerint a genfi EBEÉ-n „elsőbbséget kell adni a romániai kisebbségek gondjainak, mert Európában ott a legsúlyosabb a kisebbségi jogok megsértése”. [BN, jún. 29.]

A kolozsvári iskolák ügyében a m. egyházak képviselői mellett az Antitotalitárius Fórum (ADF) is tiltakozott. [Szabadság, jún. 29.; az egyházak Iliescuhoz küldött tiltakozó levelét lásd: RMSz, júl. 2.] – Az RMDSz Kolozs megyei vezetősége – tekintve, hogy eredménytelen tárgyalást folytatott a megye vezetőségével –, úgy döntött, hogy a kérdéses három iskolában tiltakozó nagygyűlést rendez júl. 2-án. (→ 1991.06.25) – A kolozsvárihoz hasonló gondjaik vannak a nagyváradi magyaroknak is, tekintve, hogy az Ady Endre Líceumba ősztől ro. osztályokat kívánnak telepíteni.

1991. július 5.

Rómában II. János Pál fogadta Tőkés Lászlót. A ref. püspök átadta Tempfli József püspök levelét és beszámolt a m. kisebbségek helyzetéről, a gör. kat. egyház üldöztetéséről és a pápa támogatását kérte a csángók ügyében (akik nem hallgathatnak m. ny. misét).

A NewYork Times és a Washington Post egy-egy cikket szentelt a romániai helyzet ismertetésére. Tk. szót ejtettek a nacionalista és antiszemita uszításról, Antonescu feléledő kultuszáról, a visszarendeződésről.

Bukarestben a két művelődési min. (Andrásfalvy Bertalan és Andrei Pleşu) aláírta a m.–ro. kulturális egyezményt.

Az AC nyilatkozatot adott ki a nemzeti, nyelvi és vallási kisebbségek jogairól. Elismerik a kisebbségek jogát a szövetkezésre, a határon túliakkal való kapcsolattartásra; anyanyelvüket szabadon használhatják, s ahol a kisebbségek aránya bizonyos értéket meghalad, ott a közigazgatásban és igazságszolgáltatásban is; anyanyelven tanulhatnak minden szinten. Kötelezettségük, hogy lojálisak legyenek, kötelesek elsajátítani a többség nyelvét és jogaik gyakorlása közben ne sértsék az ország integritását. [RMSz, júl. 12.] – Az RMDSz udvarhelyszéki választmánya örömmel üdvözölte az AC állásfoglalását: első alkalom, hogy egy ro. tagságú politikai csoportosulás egyértelműen kiáll a kisebbségek kollektív jogai mellett. [RMSz, júl. 19.] (→ 1991.07.26)

1991. július 31.

Az AEÁ szenátusa, a képviselőház jóváhagyásával Romániával kapcsolatos határozatot fogadott el, amelyben elítélték az antiszemitizmus újjáéledését és az etnikai kisebbségek iránti türelmetlenséget, az etnikumközi villongásokat. Felhívták a ro. kormányt, hogy lépjenek föl a gyűlöletet szító szervezetek ellen és biztosítsák a kisebbségi jogokat. [RMSz, júl. 31. és aug. 6.] (→ 1991.08.01)

Székelyudvarhelyen megkezdődött és aug. 6-ig tart a 2. Erdélyi Diáktalálkozó, melyen Szőcs Géza mellett a Fidesz politikusai is előadást tartottak. [Szabadság, aug. 3.]

1991. szeptember 14.

Király Károly kijelentette: többé nem kíván részt venni az Alkotmányozó Gyűlésen, mert indítványait sorban elvetik, őt lehurrogják és megvonják tőle a szót. Gyakoriak a szélsőséges kijelentések: Bârlădeanu azt állította, hogy 1989-ben a temesvári felkelést külső erők támogatták, s ha Tőkés László állt a forradalom élén, akkor a történtekben a magyarok keze is benne volt. – Király még arról is szólt, hogy az RMDSz nem egységes. Példaként a 6-os pont megszavazása körüli nézeteltérést említette. E pontból hiányoznak a kollektív nemzetiségi jogokra való utalások, ezért ellene kellett volna szavazni, de Domokos, Verestóy és Frunda mellette szavaztak. [RMSz, szept. 14.] A kérdést a Kolozs megyei RMDSz-képviselők is szóvá tették [lásd: Szabadság, szept. 19.]. (→ 1991.09.21)

1991. október 1.

Iliescu a pártok képviselőivel az új kormány megalakításáról tárgyalt. A pártok szakértői kormányt javasoltak. Az új kormányfő személyét illetően több javaslat is elhangzott (köztük 5 tábornok neve is), végül Theodor Stolojan személyében egyeztek meg (független szakember, korábban pénzügyminiszter, 1991. május 14-től a privatizációs ügynökség vezetője). A jelen lévő Petre Roman kijelentette, hogy az új kormány megalakulásáig hivatalban kíván maradni. (→ 1991.10.16)

New Yorkban Antall József felszólalt az ENSz-közgyűlés ülésszakán. Beszédében kiemelt hangsúllyal szólt arról, hogy Magyarország nemzetközi eszközökkel is kiáll a magyar kisebbségek védelmében, az emberi és kisebbségi jogok megsértése ugyanis nem képezheti egy ország belügyét. [RMSz, okt. 3.]

A marosvásárhelyi törvényszéken megkezdődött Cseresznyés Pál és Barabás Ernő pere (→ 1991.01.19). A vád ellenük: gyilkossági kísérlet. [Népújság, okt. 2., dec. 4.; EN, okt. 10.] (→ 1992.02.21, 1992.07.07).

1991. október 24.

A parlament két háza megvitatta a Har–Kov-jelentést. (→ 1991.10.17) A vita során vehemensen támadták a magyarokat, csak kivételesen fordult elő egy-egy civilizáltabb hangütés. Ion Diaconescu (PNTCD) szerint: „Erdély román marad, de meg kell adni a nemzetiségeknek is a jogokat”. [RMSz, okt. 26.]

1991. november 13.

A parlament leszavazta, hogy az ország alkotmányában rögzítsék a kisebbségek arra vonatkozó jogát, hogy anyanyelvüket a helyi közigazgatásban is használhassák. Az RMDSz képviselőit megakadályozták beszédük elmondásában. [RMSz, nov. 12.]

Párizsban – az ET rendezésében – megnyílt a kisebbségi kérdést megvitató értekezlet. A zárt ajtók mögött tartott ülésen a ro. küldöttség (mely csak meghívottként volt jelen) éles hangon támadta a romániai m. kisebbséget. [MTI]

1991. november 20.

A Szabadság ismertette Ukrajna Legfelsőbb Tanácsának a nemzetiségek jogairól nov. 1-jén kiadott nyilatkozatát. Ukrajna biztosítja a nemzetiségi-közigazgatási egységek létét, garantálja a nemzetiségek anyanyelvének használatát. Ahol egy tömbben élnek a nemzetiségek, ott a nemzetiségek nyelve az államnyelvvel együtt használható. A nemzetiségek használhatják nemzeti szimbólumaikat. [Szabadság, nov. 20.]

A ro. kormány nyilatkozatot adott ki a nemzeti kisebbségekről. A nyilatkozat szerint a kormány bízik abban, hogy a demokrácia és piacgazdaság irányába történő átmenet megteremti a feltételeket a kisebbségeket érintő problémák igazságos megoldásához. A kormány őrködni fog a kisebbségek jogai fölött, elősegíti önazonosságuk megőrzését, biztosítja az anyanyelvű oktatáshoz való jogot, az anyanyelv szabad használatát. A kisebbségek védelmet élveznek mindennemű erőszakos beolvasztási akcióval szemben. A kormány egyúttal figyelemmel követi, hogy a jogok gyakorlása ne vezessen a lakosság többi részétől való elkülönüléshez. [Szabadság, nov. 23.]

1992. február 25.

Herman János m. külügyi szóvivő a ro. nyilatkozattal (→ 1992.02.21) kapcsolatban kifejtette, hogy Mo.-nak nincs senkivel szemben területi követelése, ugyanakkor a m. kormány minden nemzetközi fórumon szót emel valamennyi kisebbség – így az utódállamok magyarsága – jogainak védelmében. [MTI]

1992. március 21.

Kolozsvárott megalakult a Szabadelvű Kör (SzK), melynek egyik kezdeményezője Kolumbán Gábor, az RMDSz alelnöke volt. A platform ismertebb tagjai: András Imre, Borbély Ernő, Eckstein-Kovács Péter, Egyed Péter, Pillich László, Varga Attila. Az SzK vállalja Erdély liberális hagyományait, a tolerancia és a megbékélés szellemét. Szükségesnek tartja a személyi, kulturális és területi autonómia megvalósítását, valamint a kollektív jogokat. – Kolumbán Gábor és Borbély Ernő elítélte a 25 képviselő egységre felszólító felhívását (→ 1992.03.10). [RMSz, márc. 21., márc. 24.]

1992. április 7.

Temesvárott Demokrácia és kollektív jogok címmel tartottak tanácskozást. A nemzeti kisebbségek küldöttei megjelentek, a ro. pártok nem kívántak képviselőket küldeni. [MH, ápr. 7.]

Tokay György (a „25-ök” egyike; ]920310) elmondta: egy hónapos amerikai körútra hívták meg. Hangsúlyozta, hogy az RMDSz nem csupán etnikai párt, hanem olyan politikai erő, amelynek érdeke és feladata az ország demokratizálása. Szerinte az RMDSz-nek egységesnek kell lennie. [Népszabadság, ápr. 7.]

1992. április 17.

Chişinăuban a négyes külügyminiszteri találkozón (→ 1992.04.06) jóváhagyták a tűzszünet ellenőrzésére megalakított vegyesbizottság jelentését. – A tűzszüneti megállapodás ellenére újabb összecsapások voltak Moldovában. [RMSz, ápr. 21.]

Az RMKdP közzétette húsvéti javaslatát a megbékélésre. „Mi, erdélyi magyarok pedig nem kérünk mást és többet: vezetőink alaposan tanulmányozzák, milyen jogok illették meg az erdélyi román népet a századforduló idején, s közös megegyezéssel azt adják meg Erdély magyar népének.” [RMSz, ápr. 17.]

1992. április 30.

Szőcs Géza Franciaországban járt, ahol fogadták a külügyminisztériumban, a szenátusban és a képviselőházban; tárgyalt a jelentősebb pártok vezetőivel. Sajtóértekezletén kifejtette, hogy az RMDSz a ro. állam keretein belül kívánja érvényesíteni a m. kisebbség jogait, s távol áll tőle a határmódosítás gondolata. [MTI]

Az RMDSz-en belül eddig 4 platform alakult: az EMK (→ 1992.03.14), az SzK (→ 1992.03.21), az Ifjúsági Platform (IP; ]920415); legutóbb Borbély Imre egyszemélyes beadványban jelezte a Keresztény-Nemzeti Liberális Kezdeményezés (utóbb: Bethlen Gábor Kör = BGK; ]930304) megalakulását. A tagságot nem osztották meg a platformok, egyiknek sincs tömegbázisa. [EN, ápr. 31.]

1992. május 21.

Az AEÁ Képviselőházának 415. sz. határozata felszólította Ro.-t, hogy tartsa tiszteletben a kisebbségek jogait és biztonságát, valamint kérje fel az elnököt és a külügyminisztert, hogy vitassák meg az erdélyi magyarok emberi, kulturális és önrendelkezési jogaival kapcsolatos kérdéseket Ro. kormányával és az EBEÉ-vel. [EN, máj. 21.]

Marosvásárhelyen az utolsó tanút is kihallgatták Cseresznyés Pál perében. A ro. tanú elmondta, hogy a márciusi események (→ 1990.03.19) során a magyarok nem voltak fölfegyverkezve. [Népújság, máj. 23.] (→ 1992.04.03)

1992. május 30.

Bukarestben sajtóértekezleten ismertették a népszámlálás (→ 1992.01.07) előzetes adatait. Ro. 22,760.449 fős összlakosságából 1,620.199 (7,1%) a m. nemzetiségűek száma (az előző, 1977-es népszámláláskor 1,713.928 volt, azóta 93.729-cel csökkent). A m. kisebbség Hargita (84,6%) és Kovászna (75,2%) megyében van többségben. Jelentős számban élnek még Maros (41,3%), Szatmár (35%), Bihar (28,5%) és Szilágy (23,7%) megyében. Felekezeti számok: róm. kat. (1,114.820); ref. (801.577); unit. (76.333); lutheránus (39.000); evang. (21.600). [MH, máj. 30.] – A lakosságnak csak 89,4%-a ro. nemzetiségű, tehát az ország gyakorlatilag nem nemzetállam. (→ 1993.03.18, 1993.06.11)

Székelyudvarhelyen megtartotta első közgyűlését a Romániai Magyar Pax Romana (RMPR). Céljai: a kat. értelmiség összefogása, személyes tanúságtétellel terjeszteni a keresztény lelkiséget, ápolni a m. kultúrát, elősegíteni a keresztények ökumenikus egységét. [RMSz, jún. 12.]

Ro. elismerte Bosznia-Hercegovinát. [RMSz, jún. 2.] – Az ENSz Biztonsági Tanácsa embargót rendelt el Jugoszlávia ellen, mert az beavatkozott a boszniai polgárháborúba. (→ 1992.06.08)

Dáné Tibor levele Borbély Ernővel szállt vitába. Rámutatott, hogy a liberálisok nem ismerik el a kisebbségek jogait, s Erdélyben alig van hagyománya a szabadelvű gondolatoknak. [RMSz, máj. 30.]

1992. július 11.

Catherine Lalumière, az ET főtitkára nyilatkozatában kifejtette, hogy Ro. csak abban az esetben kaphatja meg a teljes jogú tagságot, ha megteremti a demokráciát. Az ET számára világos, hogy az országban nem biztosítják a kisebbség jogegyenlőségét. Ennek rendezése a felvétel egyik feltétele. [BN, júl. 11.]

Döntött a PUNR vezetősége: az országos elnökválasztásra Gh. Funart jelölték.

1992. augusztus 13.

Az amerikai Képviselőház 63 tagja írta alá az Iliescu elnökhöz intézett levelet, amelyben felsorolták milyen jogsérelmeket látnak a m. kisebbséggel kapcsolatban. Felszólították a ro. kormányt, hogy határolja el magát a szélsőséges szervezetektől és antiszemita kiadványoktól. A Szenátus felkérte James Baker külügymin.-t, hogy gondoskodjék a ro.-i választások ellenőrzéséről, egyúttal elnapolta a legnagyobb kereskedelmi kedvezmény megadását. [BN, szept. 1.]


lapozás: 1-20 | 21-40 | 41-60 ... 81-97




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» a kronológia leírása
» forrásirodalom
» rövidítésjegyzék
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998