|
|||||
 |
kronológiák | » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében | ||||||||||||||||||||||||||
 |
|
|||||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 116 találat | lapozás: 1-20 | 21-40 | 41-60 | 61-80 ... 101-116 | |||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Tárgymutató: kisebbségi helyzet / nemzetiségi helyzet, kérdés, ügy, panaszok, sérelmek 1993. július 29.Illyefalván befejeződött a Civitas, PEL és a Pro Minoritate Alapítvány által szervezett konferencia, melyen ro. és m. liberális beállítottságú politikusok vettek részt. Az első két nap az etnikai viszonyokról tárgyaltak, a 3. napon pedig az európai integrációról. A konferencián tk. Smaranda Enache, Emil Constantinescu, Bíró Béla és Konrád György tartott előadást. – Orbán Viktor kifejtette, hogy a magyarországi liberális pártok nem ragaszkodhatnak mereven a liberális elvekhez, mert ez a nemzeti kisebbségek problémájának mellőzésével járna. A szabadelvű elképzelésekbe be kell iktatni a kisebbségi önkormányzatot és a kollektív jogok fogalmát. El kell ismerni a kisebbségek önrendelkezési jogát, azzal a megszorítással, hogy ezt határmódosítás nélkül gyakorolhassák. – Horia Rusu szerint a CD kisebbségi politikájába be kellene építeni az RMDSz koncepcióját. [MH, júl. 28.; RMSz, júl. 31.]Sajtóértekezletén Tőkés László beszámolt a neptunfürdői megbeszélésekről (→ 1993.07.17). Azt sérelmezte, hogy az RMDSz 3 politikusa nem tájékoztatta sem a közvéleményt, sem a szövetség vezetőségét a „titkos tárgyalásról”. Kifejtette: az RMDSz megkerülésével egyetlen képviselőnek sincs joga egyezkedni a hatalom képviselőivel. [RMSz, júl. 31.] (→ 1993.07.31). Székedi Ferenc elmondta: nem sikerült a terv, hogy létrehozzanak egy Hargita megyei koordinatív RMDSz-szervezetet, marad a megyében a 3 széki szervezet (Csík, Gyergyó, Udvarhely). [RMSz, júl. 29.] 1993. szeptember 8.Markó Béla kifejtette: az ET-hez eljuttatott Memorandum semmi újat nem tartalmaz az RMDSz programjához képest; eddig viszont sem a kormány, sem a parlament nem adta jelét annak, hogy a kisebbségek problémáit rendezni akarná az ET normái szerint. [TÚSz, szept. 10.]Az EurId közölte a Nemzetiségi Statútum (86/1945. sz. törvény) szövegét, mely egy 1991-es jogi tankönyv szerint még mindig érvényben van. [EurId, szept. 8.] 1993. október 14.Bukaresti sajtóértekezletén Markó Béla bejelentette: az RMDSz a közeljövőben benyújtja nemzetiségi törvénytervezetét, amelyet az SzKT novemberben fog megvitatni és elfogadni. Markó értetlenül áll Iliescu elnök kijelentése előtt, miszerint Ro.-ban megoldották a kisebbségi kérdést. [TÚSz, okt. 16.]1993. november 6.Kolozsvárott tanácskoztak az oktatással, ifjúságneveléssel foglalkozók. A megbeszélés célja: az oktatásügyi szervezetek és alapítványok tevékenységének összehangolása és egy oktatási kuratórium létrehozása. [RMSz, nov. 10.]Pomogáts Béla Kolozsvárott tartott előadást. A kisebbségi magyarságnak nincsenek megalapozottan működő gazdasági intézményei, kulturális intézményrendszerét a maga erejéből képtelen fenntartani. A kisebbség sorsa azon múlik, hogy sikerül-e polgárosodni és kiépíteni az önkormányzatokat. A m. állam és társadalom segítsége nélkül kilátástalan a küzdelem. [Szabadság, nov. 9.] 1993. november 12.A hazai közéletről és a kisebbségi politizálásról nyilatkozott Fábián Ernő tanár, közíró. A parlamenti szerepléssel alig értünk el valamicskét; az RMDSz mindig csak védekezik, nyilatkozik, tiltakozik, de nem lép fel bátran. A szövetségben is negatív szelekció érvényesül, a szakértők helyét a nagyhangúak, hazafiaskodók, karrieristák foglalták el. A legfontosabb teendő a gazdasági önszerveződés, megerősödés lenne; erre kell törekedni, nem a nagyhangú vitákra. [BL, nov. 12.]Jellemző sorsa van a máramarosszigeti kat. templom kertjében 1887-ben állított 1848-as emlékműnek. 1921-ben ledöntötték, 1940-ben visszaállították, 1944-ben ismét ledöntötték; 1948-ban az MNSz állíttatta helyre. A m. szöveget levésték és ro. felirattal cserélték ki 1978-ban. 1990 óta próbálják helyreállíttatni az emlékművet. [RMSz, nov. 12.] (→ 1994.03.23) 1994. március 7.Az erdélyi civil szervezetekről nyilatkozott Kötő József és Magyari Nándor László. Mintegy 300 szervezet létezik, amelyek az önrendelkezés elismerése mellett partneri viszonyra, egyenjogú együttélésre törekednek Ro.-ban; az erdélyi magyarság elsődleges célja, hogy biztosítékot kapjon: intézményeiket többé nem veheti el senki. [MN, márc. 7.]Kuncze Gábor vezetésével Bukarestbe érkezett az SzDSz küldöttsége. A kormány képviselőivel és az ellenzéki pártok vezetőivel tárgyaltak a kétoldalú kapcsolatokról és a kisebbségek helyzetéről. C. Coposu megerősítette: az 1918-as Gyulafehérvári Nyilatkozat szellemében egyenlő jogokat kívánnak biztosítani a kisebbségeknek. Hrebenciuc főtitkár megígérte, hogy a hónap végéig döntés születik a székelyföldi elítéltek (oroszhegyiek, zetelakiak) ügyében. – Az SzDSz alapkérdésnek tekinti, hogy megszülessen a kisebbségi törvény. [RMSz, márc. 11.] (→ 1994.03.19) 1994. május 19.Az Adevărul közölte König–Jansson-jelentést. A raportőrök fontosnak tartják, hogy Ro. csatlakozzon az önkormányzati Európa-chartához, továbbá a regionális és kisebbségi nyelvek chartájához, az embertelen bánásmódról szóló európai egyezményhez. Nem javult a kisebbségek helyzete, a tanügyi törvénytervezet nincs összhangban az ET 1201-es ajánlásával. A jelentés kiáll az ingatlantulajdonosok jogaiért, bírálja a földtörvény alkalmazásánál elkövetett visszaéléseket. Sürgetik a felekezeti törvényt és az egyházi vagyon restitúcióját, a rádió és tévé semlegességét garantáló törvényt. [RMSz, máj. 20.] (→ 1994.06.07)1994. június 6.A Székelyföldre látogatott Eva Maria Barki bécsi ügyvédnő, a Nemzetközi Erdély Bizottság elnöke. Többen is megkérdezték, miként lehet jogi sérelmekkel nemzetközi fórumokhoz folyamodni. A jogásznő emlékeztetett: a brassói kongresszus a ’kisebbség’ önmeghatározást fogadta el, az általa javasolt ’népcsoport’ helyett; Nyugaton amiatt sem lehet nyert ügye az erdélyi magyarok fellebbezésének, mert ott más az elfogadott szóhasználat [?! – K. P.]. Csíkszeredában az ortodox püspökség felépítésének ügyét már nem lehet Strasbourgba vinni, a városi tanács m. tagjainak gyengesége adott lehetőséget a felépítésre (→ 1994.07.04). [ÚM, jún. 6.]1994. augusztus 16.Max van der Stoel Kolozsvárott Gh. Funarral tárgyalt, majd az RMDSz ÜE vendége volt, ahol átnyújtották neki a m. kisebbség panaszait felsoroló 22 oldalas dokumentációt. [RMSz, aug. 18.]T. Meleşcanu fogadta Markó Bélát. Áttekintették a romániai magyarságot érintő összes problémákat, majd megállapodtak, hogy rövidesen konzultatív tanácskozást tartanak az alapszerződés kisebbségi fejezetéről. „A romániai kisebbségek ügye ma már távolról sem belügy” – szögezte le Markó. [RMSz, aug. 18.] 1994. október 8.Iliescu elnök Brassóban beszédet mondott a pécsi Román–Magyar Baráti Társaság által szervezett konferencián. Kifejtette, hogy a két nép közötti ellentétek mesterségesek, hiszen nincs rá komoly ok; a kisebbségi problémák megoldására nem lehet egységes modellt találni. Ismét elmondta, hogy Ro.-ban az európai normákat meghaladó megoldásokat alkalmaznak. Iglói Zoltán, a Társaság elnöke kiemelte: szükséges, hogy ne a többség döntse el, mi jó a kisebbségnek, hanem maga az érdekelt kisebbség. Smaranda Enache azt ajánlotta, hogy az európai normákat csak minimumnak tekintsék. [RMSz, okt. 11.]Markó Béla, a virginiai Kulturális Alapítvány Erdélyért szervezésében háromhetes körútra indult az AEÁ-ba. Útjának célja: tájékoztatni az amerikai közvéleményt és a helyi emigrációt az erdélyi magyarság helyzetéről. Útitervében több találkozó és előadás szerepel. [RMSz, okt. 11.] 1994. november 1.Márton Árpád a képviselőházban fölolvasta az RMDSz nyilatkozatát, amely a romániai magyarság elleni támadásra hívta föl a figyelmet. Oliviu Ghermannak az RMDSz legitimitását megkérdőjelező nyilatkozata (→ 1994.10.26) és más nacionalista politikusok magyarellenes megnyilvánulásai nem elszigetelt jelenségek. Idézett egy interjúból, amelyben Gh. Funar a ro. nép felsőbbrendűségét hangoztatta: ezt az ideológiát fasizmusnak nevezik – mondta. [RMSz, nov. 3.]A LADO vezetősége Csíkszeredába látogatott, ahol a szervezet elnöke, Nicolae Ştefănescu-Drăgăneşti nyilatkozott, tk. a m. kisebbség helyzetéről is. Tapasztalatuk szerint a magyarok egyfajta kirekesztése folyik az adminisztrációs és vezetési szinteken. Gh. Funar és C. V. Tudor magyarellenes tevékenysége közismert, de Iliescu elnök álláspontja is azt tükrözi, hogy a m. kisebbség ellen van. [ÚM, nov. 1.] A SzÚT elnöksége közölte, hogy az RMDSz platformja kíván maradni, Bitay Ödön nyilatkozata (→ 1994.10.25) nem tükrözi az elnökség álláspontját. [Népszava, nov. 2.] – Balogh Edgár is csak RMDSz-en belül képzeli el a SzÚT tevékenységét. [RMSz, nov. 3.] (→ 1991.11.17) 1994. november 3.Iliescu a BBC-nek nyilatkozott, s tk. elmondta: az anyanyelv használatának korlátozásáról elhangzó m. panaszok csak kitalált dolgok, a m. kisebbségnek semmilyen korlátozástól nem kell szenvednie. [RMSz, nov. 5.]Markó Béla megvonta amerikai látogatásának mérlegét: az újvilágban tisztában vannak a m. ny. oktatás problémáival és támogatást ígértek a kérdés rendezéséhez; a kulturális autonómia gondolatát fenntartás nélkül támogatják, a területi önkormányzat tervéről pedig további információkat várnak. [RMSz, nov. 3.] Minden harmadik m. orvos elhagyta az országot, a legtöbben Mo.-ra telepedtek át – mondta Ábrám Zoltán. [RMSz, nov. 3.] 1994. november 4.A bíróság helyt adott a KREK fellebbezésének, így a nagyváradi ref. püspök székhelye visszakerült az egyház tulajdonába. [RMSz, nov. 4.]A temesvári cégbíróságon bejegyezték a Magyar Ház Rt.-t, amely bírósági eljárást indított a városban lévő Magyar Ház visszaszerzéséért. [RMSz, nov. 4.] Az RMDSz [az UNPO tagjaként (→ 1994.07.31)] képviseltette magát az EBEÉ budapesti értekezletén, ahol a kisebbségek problémáit tárgyalták. Tokay György átadta Rob Zaagmannak, Max van der Stoel kisebbségi főbiztos tanácsosának az RMDSz által összeállított anyagot, tk. a ro. sajtóban megjelent magyarellenes megnyilatkozások kivonatát. A Szenátus védelmi bizottsága elfogadta a külföldi állampolgárok ro.-i tartózkodását szabályozó törvénytervezetet. Ennek értelmében a szállásadóknak és a szállodáknak jelenteniük kell a külföldi vendég adatait, s a külföldieknek 48 órán belül jelentkezniük kell a rendőrségen. [RMSz, nov. 8.] A Külügymin. szóbeli jegyzékben közölte Oroszország bukaresti nagykövetségével, hogy nincs jelentősége az 1970-ben megkötött szovjet–ro. együttműködési szerződésnek (→ 1994.11.02), így fel sem merülhet az érvényesség kérdése. [RMSz, nov. 4.] 1994. november 11.A h. t. magyarság egzisztencia-teremtésének gazdasági feltételeiről tanácskozott az MSzP Közép- és Kelet-európai tagozata. Tabajdi Csaba kifejtette, hogy a legfontosabb feladat a kisebbségi magyarság polgárosodásának elősegítése. A m. kormány információs tőkével tud a leghatékonyabban segíteni. Az IKA a szellemi életet segíti, a Kézfogás Alapítvány 200 millió forintot kapott a költségvetéstől, hogy a h. t. magyarság gazdasági életét támogassa. [MH, nov. 12.]A HTMH nem kíván állást foglalni a más országok zászlajára és himnuszára vonatkozó határozatról (→ 1994.11.10), de nem tekinti a lépést baráti gesztusnak – mondta Lábody László. – A tiltás nemzetközi jogi képtelenség. [ÚM, nov. 12.] 1994. december 6.Göncz Árpád fogadta Iliescu elnököt. Iliescu azon kijelentésére, hogy mintegy 10 millió ro. él az anyaország határain kívül, Göncz Árpád azt javasolta, hogy a ro. és m. fél a jövőben együtt lépjen föl a kisebbségi jogok védelmében a nemzetközi fórumokon. [RMSz, dec. 8.]Tőkés László Göncz Árpádnak küldött levelében kifejtette, hogy a m. vezetők találkozása Iliescuval „akaratlanul is” a m. kisebbség helyzetének rosszabbodásához vezet. Belpolitikai szinten egyetlen jel sem mutat arra, hogy a ro. félnek őszinte szándéka volna az alapszerződés aláírása; szembeállította a ro. kormányzat „Európát megtévesztő demonstratív látszatpolitikáját” a valós belügyi helyzettel. [RMSz, dec. 8.] 1994. december 10.Az SzKT kolozsvári ülésén nyilatkozatot adott ki az RMDSz, amelyben a romániai magyarság helyzetének megoldatlanságáról tájékoztatták a világ és Európa közvéleményét. A „kommunista ideológia helyett egy új totalitarizmus, a nacionalizmus, sovinizmus, idegengyűlölet, a történelem süllyesztőjéből előrángatott nemzetállami eszme tört és tör előre”. Az RMDSz sürgeti a jogi dokumentumok kidolgozását, a garanciák megteremtését, a kisebbségi kérdés átfogó rendezését. [RMSz, dec. 14.]1994. december 19.Meleşcanu úgy értékelte, hogy előrelépés történt az alapszerződés ügyében: a m. fél szerződés-tervezetében először szerepel a területi igényről való lemondás, Ro. pedig nyitottabbá vált a kisebbségi helyzet rendezését illetően. [MH, dec. 20.]Az RMDSz a parlamentben interpellált Gh. Funar újabb diszkriminatív intézkedése ellen. A polgármester, egy 1973. évi (de soha nem alkalmazott!) törvényre hivatkozva – amely 10 négyzetméterben maximálja az egy személyre jutó lakterületet – peres úton kényszeríti a bérlőket lakásuk elhagyására vagy társbérlők befogadására. A közzétett lista szinte kizárólag m. neveket tartalmaz. [RMSz, dec. 21.] 1995. február 10.A parlamentben ünnepélyes külsőségek között emlékeztek meg a CPUN megalakulásáról (→ 1990.02.01). Király Károly emlékeztetett, hogy a kisebbségi kérdés megoldatlan maradt. A nyolcórás ülésen idegengyűlölő, magyarellenes kirohanások is elhangzottak. [Szabadság, febr. 14.]Elmaradt az ítélet a temesvári Magyar Ház ügyében, a Heti Új Szónak nem kell kiköltöznie – mondta Bárányi Ferenc, aki 1994 decemberében, kormányfői kihallgatáson terjesztette elő a házra való jogosultságot. Văcăroiu nem zárta ki a kérés teljesítését. [RMSz, febr. 10.] Az RMKdP ülésén a választmány elítélte Nagy Benedek cselekedetét (→ 1995.01.06). A képviselő kifejtette, hogy fájlalja a történteket. [RMSz, febr. 14.] 1995. február 18.Az RMDSz székelyudvarhelyi szervezete nyilatkozatban utasította vissza az Orbán Balázs-szobor avatásával kapcsolatos újabb magyarellenes kampányt. Törvénytelennek ítélik Ferenczy Ferenc polgármester leváltásának kilátásba helyezését. [RMSz, febr. 18.] (→ 1995.02.22)Daniel Tarschys, az ET főtitkára szerint számos országban léteznek etnikai feszültségek, ám ennek megvan az orvossága is: nagylelkű kisebbségi politikára van szükség, ill. olyan intézkedésekre, amelyek engedélyezik az autonómiát. [Népújság, febr. 18.] 1990–1994 között hivatalosan 209 ezer kivándorló hagyta el Ro.-t, közülük 16 ezren tértek vissza. A kivándorlási láz csökkent, 1990-ben 144 ezren voltak, 1994-ben csak 22 ezren. [Szabadság, febr. 18.] 1995. február 25.Marosvásárhelyen ülésezett az SzKT. Markó Béla kiemelte, hogy az RMDSz nem oka, hanem tárgya a méltatlan támadásoknak. A kisebbségi kérdés csak nemzetközi garanciákkal kezelhető, s ebbe a kétoldalú garanciák is beleszámítanak. – A jövőben az RMDSz nem a CD (→ 1995.02.27) tagjaként, hanem egyenjogú partnerként működik. Az SzKT leszögezte, hogy az ÖT döntései nem mondanak ellent az alkotmánynak. Hosszú vita után jóváhagyták az etikai bizottság jelentését, elmarasztalták Nagy Benedek képviselőt a röpirat ügyében (→ 1995.01.06) és kizárták az RMDSz-ből. – Tőkés László megbocsátott Nagy Benedeknek [RMSz, febr. 27.] és bejelentette, hogy ismét vállal közszereplést (→ 1995.02.02). [EN, márc. 1.] (→ 1995.03.01)Az SzKT elfogadta a Cselekvési irányelvek a romániai m. oktatás fejlesztésére c. oktatásstratégiai dokumentumot [BN, márc. 1.] és határozatot adott ki az alapszerződésről. Az alapszerződésnek integrálnia kell a két országban élő kisebbségek legitim képviselőinek véleményét, részletes kisebbségvédelmi megállapodást is kell tartalmaznia, amely garantálja az autonómia jogát, továbbá kötelezettségvállalást mindezek biztosítására. [Táj., febr. 27.] A képviselőház jogi bizottságának négy tagja az ET-hoz fordult a határátlépési illeték („kapupénz”) ügyében. Az alkotmánybíróság korábban érvénytelennek ítélte az illetéket, de a jogi bizottság 14 tagjából 10-en mégis helyeselték azt. Vasile Gionea, az Alkotmánybíróság elnöke az általa vezetett intézmény semmibe vételével, az emberi jogok megsértésével vádolta meg a kormányt. [ÚM, febr. 25.] (→ 1995.03.14, 1995.05.18, 1995.07.31) (c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
