Kuszálik Péter
Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
 

 
 
 
  kronológiák    » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004  
földrajzi mutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
intézménymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
névmutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
tárgymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z

 
 
 
   keresés
szűkítés          -          
      találatszám: 70 találat lapozás: 1-20 | 21-40 | 41-60 | 61-70
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Tárgymutató: határon túli magyarok (h. t. m.) helyzete, ügye / h. t. m. szervezetek, egyházak (képviselői)

1998. május 15.

Még 1997 őszén több klézsei és somoskai szülő kérvényt nyújtott be a Bákó megyei tanfelügyelőséghez, hogy a tanügyi törvény alapján biztosítsák a m. ny. és irod. és a m. kisebbség történelmének oktatását. Ha nehezen is, de megszerezték a jóváhagyást. Ennek ellenére a megyei tanfelügyelőség halogatja Csicsó Antal kinevezését a klézsei iskolához. Csicsó szükségből vállalta el a feladatot, mert Erdélyből nem jött tanár vagy tanító, hogy Bákó megyében tanítson. [Háromszék, máj. 15.]

Kelemen Kálmán és Varga László (RMKdP) azt javasolta, hogy a h. t. magyarok tiszteletbeli állampolgárságot kaphassanak (az illetők minden állampolgári jogban részesülnek, kivéve a választójogot és választhatóságot és a közfunkciók betöltését), abban az esetben, ha az EU-s követelmények miatt vízumkényszer lesz Mo. és Ro. között. [Szabadság, máj. 15.] – Kovács László szerint „a legcélravezetőbb megoldás Romániának azt a törekvését támogatni, hogy az EU szüntesse meg a ro. állampolgárokkal szembeni vízumkényszert.” [MTI]

1998. május 18.

Tőkés László, az RMDSz tb. elnöke nyilatkozatban bírálta Horn Gyula és Markó Béla kijelentéseit. A magyarországi választások első fordulója után Horn Gyula azt nyilatkozta, hogy az ellenzék előretörése veszélyt jelent Mo. szomszédaira nézve, a megbékélés helyett gyűlölködéshez vezet, s ezért káros a h. t. magyarokra. Markó Béla szerint az első fordulóban tapasztalt alacsony részvétel „a demokratikus intézményrendszer fejlettségét jelzi, azt, hogy Mo.-n nincsenek igazi társadalmi traumák.” Tőkés szerint ez az álláspont félrevezető és káros. Takács Csaba elhatárolódott a tb. elnök kijelentéseitől, mert szerinte ezeket akár a m. politikába való beleszólásként is lehet értelmezni. [RMSz, máj. 20.] – Tőkés szerint „a vészes abszenteizmus valójában a m. társadalom válságának és a m. nemzet politikai kiábrándultságának jellegezetes és aggasztó tünete”. [Szabadság, máj. 19.] – Tőkés visszautasítja Takács véleményét, mondván, hogy az üv. elnök „véleményalkotási és szólási szabadságában igyekszik korlátozni a szövetség tb. elnökét”. Tőkés hangsúlyozta: „a h. t. magyarság ügyével senki ne riogassa a magyarországi választópolgárokat a második választási forduló előtt”. [Szabadság, máj. 21.] – Markó Béla a vita lezárásaként megismételte az RMDSz korábbi álláspontját: a magyarországi politikai élettel szembeni egyedüli igazán elfogadható magatartás a m. demokratikus pártokhoz való egyenlő közelség. [Szabadság, máj. 25.]

Adrian Severin, a PD alelnöke a magyaroszági választások tanulságairól cikkezett a Ziua c. lapban: a szélsőjobb előretörésére a két országban „a lehető legnagyobb figyelmet kell fordítanunk, ha nem akarjuk, hogy a világ e részének sorsát egy Csurka- és egy C. V. Tudor-kormány közötti kapcsolatok keretében döntsék el.” [Szabadság, máj. 18.]

1998. május 24.

Orbán Viktor sajtótájékoztatón bejelentette: a Fidesz megnyerte a magyarországi választásokat. Kérdésre válaszolva bejelentette: „a m. állam és a m. nemzet határai nem esnek egybe, és a következő kormány a m. nemzet része lesz”. [Népszabadság, máj. 25.]

Markó Béla gratulált a Fidesz és a választásokon jó eredményeket elérő pártok sikeréhez. A koalícióképes pártok eddigi politikája ismerős az RMDSz számára, a jelek szerint továbbra sem lesz kétséges Mo. politikájának irányvonala: európai integráció és a h. t. magyarok támogatása. Nem lenne jó, ha a magyarországi politikai viszonyok átrendeződése befolyásolná az RMDSz-en belüli viszonyokat, mivel ez azt jelentené, hogy az RMDSz nem önálló szervezet, márpedig a szövetség az elmúlt években kialakította a maga önállóságát. [RMSz, máj. 26.]

1998. június 23.

Tőkés László elmondta: sokat várnak az új magyarországi kabinettől a h. t. magyarok, mert most előtérbe került a „nemzetben gondolkodás eszméje”, amely természetes rokonszenvet kelt bennük. [MTI]

Gabriel Andreescu nyílt levélben fordult az SzKT tagjaihoz és amellett érvelt, hogy az RMDSz ne hátráljon ki a koalícióból. Az a helyzet, amelyben a szövetség van, a lehetőségek maximuma, a koalícióból való kiválás nem jelent mást, mint azok elvesztését. [RMSz, jún. 24.]

Durva támadás jelent meg a RomLib hasábjain Tőkés László ellen, az ismét előráncigált „kollaboráns” ügy kacsán. A cikkíró fontosnak tartja az RMDSz ezek utáni viselkedését: ha „lerázza magáról” a tb. elnököt, a szövetség bebizonyítja „európai, emancipált, felsőbbrendű jellegét”, ha nem válik meg Tőkéstől, akkor azt bizonyítja, hogy az Európa felé való menetelésük nem más, mint menetelés Ro. ellen. [Sajtóf., jún. 23.] – Az Adevărul is hasonló hangnemben tálalta egy állítólagos Tőkés–Orbán-paktum létét, amelyet a tb. elnök azzal cáfolt, hogy a megállapodásról szóló kitaláció szerzője nem más, mint az a Dorin Suciu, aki az 1990. márciusi provokáció idején is képtelenségekkel töltötte meg az újságokat. [Szabadság, jún. 24.]

1998. augusztus 26.

A szenátus rendkívüli ülésén elfogadták a helyi költségvetési törvényt. Ezek szerint az ált. béradó 50%-át a központi költségvetésbe, 40%-át a helyi tanácsok, 10%-át pedig a megyei költségvetésbe kell befizetni. Előnye a módszernek, hogy a befolyt összeggel a helyi tanácsok belátásuk szerint gazdálkodhatnak. [RMSz, aug. 26.]

Az MVSz megalakulásának 60. évfordulója alkalmából jubileumi rendezvénysorozat helyszíne volt Budapest. Németh Zsolt elmondta: a HTMH a közeljövőben felméri, hogy milyen támogatási formában segítheti elő a külföldön élő m. közösségek kulturális gyarapodását. Pálinkás József, okt. államtitkár elmondta: a m. kormány támogatja, hogy Erdélyben m. ny. egyetem jöjjön létre. [Szabadság, aug. 28.]

Adrian Năstase a PDSR nevében azt nyilatkozta, hogy az ortodox az egyetlen [!?] hivatalos vallás Ro.-ban, ezért csak ők jogosultak arra, hogy a kommunizmus által államosított ingatlanaikat visszakapják. [GyK, aug. 26.]

1998. szeptember 10.

Szabó Tibor, a HTMH új elnöke szerint a hivatalnak kettős feladata van a jövőben: támogatnia kell, hogy a h. t. magyarok továbbra is őseik földjén maradjanak, ugyanakkor többet kell juttatni nekik azokból az előnyökből, amelyek abból származnak, hogy Mo. rövidesen az EU tagja lesz. [RMSz, szept. 11.]

Max van der Stoel nyilatkozatban szögezte le: „Noha úgy érzem, hogy a multikulturalitás elve értékes lehet, az a véleményem, hogy a kisebbségi nyelveken történő oktatás alternatíváinak is nyitottaknak kell maradniuk az állami egyetemek szintjén. 1998. márc. 3-i levelemben azt ajánlottam Ro. kormányának, hogy egy olyan rendelkezést vegyen be a tanügyi törvénybe, amely lehetővé teszi ezt a megoldást.” [RMSz, szept. 14.]

1998. szeptember 11.

A h. t. m. felsőfokú oktatás támogatására Apáczai Csere János Közalapítvány létrehozását javasolja a M. Oktatási Minisztérium. Mindaddig, amíg nem sikerül önálló egyetemeket létrehozni, az a jó megoldás, ha a h. t. pedagógusműhelyeknek és szövetségeknek nyújt támogatást a m. állam. [RMSz, szept. 14.; Szabadság, szept. 15.]

Két évi inaktivitás után ismét ülésezett az RMKdP Kolozs megyei szervezete és megválasztotta az új vezetőséget. A megyei elnök Tőkés Elek lett, az egyházügyi államtitkárság főigazgatója. [Szabadság, szept. 11.]

1998. szeptember 23.

Gh. Funar utasítására kicserélték Baba Novac szobrának feliratát, a következőre: „Baba Novac, Mihai Viteazu kapitánya, akit szörnyű kínok között a magyarok kivégeztek 1601. február 5-én”. (Nota bene: Baba Novac albán származású martalóc volt, akit gyújtogatásért és fosztogatásért ítéltek halálra a város akkori vezetői.) [RMSz, szept. 26.]

Elnöki rendelettel leváltották Daniel Dăianut, helyette Decebal Traian Remeş lett a pénzügyminiszter. [RMSz, szept. 25.]

Szabó Tibor, a HTMH elnöke erdélyi körútja végén sajtóértekezletet tartott. Elmondta, hogy a hivatalban két területet kívánnak hangsúlyosabban kezelni: a h. t. m. szervezetekkel történő folyamatos partneri együttműködést, másfelől a m. közigazgatáson belül a h. t. magyarság problémáinak hatékonyabb megjelenítését. [Szabadság, szept. 24.]

1998. november 28.

Kolozsváron tartotta rendes évi közgyűlését az EMKE, ahol kiosztották az egyesület díjait is. [RMSz, nov. 30.]

Az AESz a nyelvművelésről szervezett szakmai tanácskozást Árkoson. Megoszlanak a vélemények: az egyik tábor szerint nem kell beavatkozni a nyelv életébe, a többség viszont azon van, hogy szükség van a tudatos beavatkozásra. [RMSz, nov. 28.]

Budapesten, az Erdélyi Szövetség megalapításának 10. évfordulóján, Atzél Ferenc, az Erdélyi Magyarságért Alapítvány elnöke a ’nemzetpolgár’ (vagyis a nemzet polgára) jogi definíciót javasolta a h. t. m. számára. Atzél úgy vélte: a kifejezés bevezetésével a h. t. m. számos jogosultságot kaphatnának Mo.-n. [RMSz, nov. 30.]

1999. március 23.

Az Országgyűlés megtárgyalta és ellenszavazat nélkül jóváhagyta a M. Állandó Értekezlet (MÁÉRT) megalakításáról szóló határozattervezetet (→ 1999.02.20). Az Országgyűlés felkéri a kormányt, hogy biztosítsa az értekezlet működési feltételeit; évente legalább egy alkalommal számoljon be a h. t. magyarokra vonatkozó pol. feladatok végrehajtásáról, beleértve a MÁÉRT ajánlásainak a végrehajtását is. A legfontosabb célkitűzések közül a h. t. magyarság óvodától egyetemig tartó anyanyelvű oktatásának megteremtését és az egyházi ingatlanok visszajuttatását nevezte meg Orbán Viktor. – A HTMH elnöke elmondta: folyamatosan konzultálnak a magyar–magyar csúcstalálkozóról kimaradt szervezetek képviselőivel (→ 1999.02.17), de nem tervezik, hogy számukra külön értekezletet hívjanak össze. [Szabadság, márc. 23.] – Az országgyűlés ülésén meghívottként résztvevő h. t. m. szervezetek képviselői ismét találkoztak a m. kormány képviselőivel, akik nyilatkozatban üdvözölték a MÁÉRT megalakítását. A szakbizottságok ajánlásokat készítenek a m. kormány számára. Tőkés László elmondta: az egyik megoldandó kérdés: olyan különleges jogi státust kell biztosítani a h. t. m. részére, amely lehetővé tenné kapcsolattartásukat az anyaországgal. [RMSz, márc. 25.]

Valeriu Stoica kezdeményezésére a szenátus megvonta C. V. Tudor mentelmi jogát. [BN, márc. 24.]

A Hargita és Kovászna megyei ortodox püspökség egyre-másra ingatlanokat kap ajándékba a kormánytól. Az RMDSz vezetői szerint ezeket a döntéseket a helyi kormányzatnak kell megvétóznia. [EN, márc. 23.]

A szenátusban – minimális többséggel – törölték a helyi közigazgatási törvény azon szakaszát, amely lehetővé tette volna, hogy (20% kisebbségi arány esetén) a kisebbségek nyelvén is közzétennék a helyi tanácsok döntéseit. [Szabadság, márc. 24.]

1999. május 25.

A szenátus – az ellenzéki szenátorok kivonulása után – elfogadta a helyi autonómia és közigazgatási törvényt. A kisebbségi nyelvhasználatot illetően a dokumentum maradéktalanul tartalmazza a Ciorbea-kormány által kiadott, 22/1997. sz. sürgősségi kormányrendeletben foglalt jogokat. A törvény lényegesen bővíti a tanácsok hatáskörét; szavatolja az anyanyelv használatát az adminisztrációban ott, ahol a nemzeti kisebbségek aránya meghaladja a 20%-ot. [Szabadság, máj. 26.]

Az RMDSz stratégiája elfogadhatatlan, Ro. nem lehet a m. kísérletek gyakorlóterepe – mondta Adrian Năstase. C. V. Tudor egy másik tanácskozáson kijelentette: „Ha az RMDSz megszerzi az autonómiát Hargita és Kovászna megyében, már másnap megszakítjuk az áram- és vízszolgáltatást, elvesszük még a levegőt is, hogy megfulladjanak.” [Népújság, máj. 25.]

Dr. Kalmár László kezdeményezésére alakult meg 1990-ben a Segítő Jobb Alapítvány, amely a h. t. m. egészségügyi problémáin igyekszik segíteni. Kezdetben csak adományokból gyűjtöttek pénzt, utóbb a kormány átvállalta a költségek felét. Kórházi szintű ellátást nem támogatnak, főleg a nehezebb operációk finanszírozása a céljuk. Előszűrő állomásaik vannak az utódállamokban, ott állapítják meg, hogy egy-egy beteg, rászoruló részesülhet-e anyagi támogatásban. [RMSz, máj. 25.]

Kerekes Károly – azok után, hogy első interpellációjára (→ 1999.04.09) kitérő választ kapott – ismét föltette a kérdést a belügyminiszternek: miért van szükség a csendőrség „szeparatista akciók” ellen küzdő intervenciós hadosztályára. Interpellációja során idézte Anghel Andreescu csendőrparancsnoknak a Recurs c. lapban közzétett beszédét is. [EN, máj. 25.] (→ 1999.06.17)

1999. június 12.

Frunda György levélben válaszolt a SRI-nek a jelentésével (→ 1999.06.03) kapcsolatos ellenérvekre. Leszögezte, hogy előterjesztését a ro. delegáció tagjai is egyhangúan megszavazták. Tk. azt is megírta, hogy még nem látott olyan jelentést, amelyben valamelyik titkosszolgálat elszámolt volna a költségvetésből kiutalt pénzzel. [Népújság, jún. 12.]

M. ifj. konferenciát rendeznek ősszel Budapesten, melyre az erdélyi ifj. szervezetek (MISzSz, OMDSz, MaKOSz, DUMA, IKE, ODFIE) képviselőit is meghívják. A budapesti Márton Áron Kollégiumot szeretnék kiépíteni a h. t. m. fiatalok intézményévé. [Népújság, jún. 12.]

2000. március 22.

Bukarestben, a parlamentben a nemzeti kisebbségekről szóló szeminárium kezdődött, ahol tk. a kisebbségi törvénytervezetet is megtárgyalták. Az általános vitában felszólalt Eckstein-Kovács Péter és Gabriel Andreescu (Helsinki Bizottság) is. [NyJ, márc. 22.]

Varga Attila, aki Budapesten részt vett a h. t. m. ügyében folytatott tanácskozáson, elmondta, hogy a státustörvénynek csupán az alapelveit tárgyalták meg. A legkényesebb kérdés: ki számít h. t. m.-nak? [Szabadság, márc. 22.]

Több értelmiségi nyílt levélben tiltakozott a Bardóczy Csaba ellen hozott ítélet miatt. A csereháti épületbe való behatolás miatt (→ 1998.02.23) 2 évre ítélték, 4 év felfüggesztéssel. [HN, márc. 22.] (→ 2000.04.12)

Rendszerint ott létezik m. önszerveződés, ahol akad egy-egy lelkes ember, aki föl tudja vállalni közössége dolgait. Balázs Bécsi Attila Szamosújváron évekkel ezelőtt megalapította a Téka Alapítványt, azóta a helyi magyarság a Téka székházában szokott összegyűlni. Minden évben széles körű ifj. néptánctalálkozókat szerveznek. [Szabadság, márc. 22.]

2000. június 7.

Marosvásárhelyen a városi körzetekben 3000 szavazócédulát érvénytelenítettek, az RMSzdP jelöltje (Iszlay Jenő) pedig 797 „magyar” szavazatot vitt el, ez a két szám már befolyásolta a végeredményt. A 2. fordulóban Fodor Imrének már nincs 51%-os esélye az ellenfelével szemben. – Zilahon a 20 jelölt közül Fekete Károly 18,6%-kal elsőként jutott be a 2. fordulóba; 50 év óta ez az első alkalom, hogy magyar jelöltje van a városnak. Esélye a győzelemre azonban igen csekély: 35%-os átszavazásra lenne szükség. [RMSz, jún. 7.]

A h. t. m. épített örökség sorsáról tartottak szakmai konferenciát Budapesten. Az erdélyi műemlékek restaurálásáról is értekeztek, tk. a gyulafehérvári róm. kat. székesegyház és püspöki palota helyreállításáról is szó esett. [RMSz, jún. 7.]

2000. július 26.

A Bálványosi Szabadegyetem [’Tusványos’] 2. napján A nemzedékek szerepe a posztkommunista társadalom demokratizálódásában gyűjtőcímmel tartották meg az előadásokat. [RMSz, júl. 26.; HN, júl. 27.]

Tabajdi Csaba elképzelései szerint új jogintézményt kellene létrehozni, a „h. t. m. szószólója” tartalommal. A szószóló tanácskozási joggal részt venne az Országgyűlés ülésein, hogy tolmácsolja az utódállamok magyarságának igényeit, szempontjait. – Tabajdi szerint a Fidesz megosztja az erdélyi magyarságot, ui. nyíltan támogatja az RMDSz belső ellenzékének számító RT-t. [RMSz, júl. 26.]

2000. augusztus 9.

Nemcsak megyei, hanem orsz. szinten is nehezen halad a földtörvény gyakorlatba ültetése. A Mediafax jelentése szerint 190 ezer hektárnyi erdőből még csak 44-et adtak vissza a volt tulajdonosoknak. [Szabadság, aug. 9.]

Kónya-Hamar Sándor szerint a jelenleg is érvényes, 1993-ban szövegezett állampolgársági törvény 3 cikkelyének megváltoztatása megoldaná a h. t. m. által elvárt kedvezmények kérdését. Az RMDSz elégedetlen a státustörvény jelenlegi koncepciójával, mert az nem rendezi a határátkelés és Mo. schengeni tagsága esetén a vízum ügyét. [Szabadság, aug. 9.]

2000. augusztus 19.

Külhoni állampolgárságról szóló törvénytervezetet dolgozott ki és ajánlott a m. törvényhozó szervezetek figyelmébe az MVSz. A tervezet nem ütközne a m. kormány és a HTMH által kidolgozott koncepcióval, hanem kiegészítené azt. Az elképzelés szerint a kedvezményezettek m. útlevelet kapnának, hogy szabadon utazhassanak Európában; a külhoni állampolgárság megadásáról egy m. szervezet döntene, egy h. t. m. szervezet ajánlása alapján. A kedvezmények köre szélesebb lenne: munkavállalás, egészségügyi biztosítás, szociális háló, tanulási lehetőség; ezeket a kedvezményeket egy külön alapból finanszíroznák, melynek forrása a Mo.-n dolgozó külhoniak adója és a nem Mo.-n dolgozók önkéntes adományai. – Duray Miklós véleménye az elképzelésről: a külhoni állampolgárság fogalma az erdélyi politikusok kedvence, amelyet a parlamenti választások küszöbén kiújuló politikai harcban egymás ellen használnak fel. [Szabadság, aug. 19.] (→ 2000.08.23)

2000. november 27.

A jelenlegi szavazás mindenképpen a posztkommunista hatalom restaurációját és a nacionalista erők előretörését szolgálta – mondta Markó Béla. – A szövetség tb. elnöke oda jutott, hogy saját szervezete ellen kampányoljon. [RMSz, nov. 27.]

Budapesten a h. t. m. egyházak képviselői egyetértettek azzal, hogy a státustörvény tervezetében a szülőföld-központú stratégiát érvényesítsék. [Szabadság, nov. 30.]

2001. március 1.

Németh Zsolt szerint az elmúlt 3 évben javultak a h. t. m. politikai és gazdasági kilátásai. Miközben magyarságtudatuk erősödött, demográfiai stabilitásról még nem lehet beszélni; kiemelte a beolvadás és elvándorlás problémáját. [Szabadság, márc. 1.] (→ 2001.03.06)

A képviselőház tanügyi szakbizottsága elvetette a PRM-nek az akkreditációs törvényt korlátozó jellegű módosító javaslatát. A PD is a PRM-vel szavazott. [Szabadság, márc. 1.]

Helyi szinten akadozik a PDSR–RMDSz egyezmény – jelentette ki Markó Béla. A szövetség vezetői elsősorban a földtörvény alkalmazásának késleltetését, valamint a területi intézmények vezetőinek leváltását kifogásolják. [Krónika, márc. 1.]

Csíkszeredában – Makovecz Imre tervei szerint – új templomot kíván építeni Darvas-Kozma József plébános. [HN, márc. 1.] (→ 2001.01.11)

2001. április 11.

A költségvetési vitában elvetették az RMDSz kis- és középvállalatokra vonatkozó módosító indítványát. Az RMDSz ettől tette függővé a költségvetés megszavazását. [Sajtóf., ápr. 11.]

Ro. csatlakozásának legnagyobb akadálya az ország nehéz gazdasági helyzete – jelentette ki Adrian Năstase, stockholmi látogatása során. [Háromszék, ápr. 11.]

Mo. katasztrofális demográfiai helyzetben van, amin – nyugati vélemények szerint – csak azzal lehet segíteni, ha az utódállamok magyarságát lassan, de folyamatosan hagynák áttelepedni. Ez viszont azzal a hátránnyal járna, hogy csökkenne az utódállamok magyarsága. [Sajtóf., ápr. 11.]



lapozás: 1-20 | 21-40 | 41-60 | 61-70




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» a kronológia leírása
» forrásirodalom
» rövidítésjegyzék
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998