Kuszálik Péter
Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
 

 
 
 
  kronológiák    » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004  
földrajzi mutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
intézménymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
névmutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
tárgymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z

 
 
 
   keresés
szűkítés          -          
      találatszám: 49 találat lapozás: 1-20 | 21-40 | 41-49
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Tárgymutató: alkotmánymódosítás

2003. szeptember 3.

Kinevezték a parlamenti egyeztető biz. tagjait, akik az alsó- és felsőház közötti egyeztetést végzik az új alkotmányon; az RMDSz részéről Varga Attila és Eckstein-Kovács Péter vesznek részt. A bizottságba nem választottak PRM-s tagokat. [Szabadság, szept. 3.]

Szabó Vilmos azt szeretné elérni, hogy a m. pol. elit a kérdésnek megfelelő komolysággal kezelje a kettős állampolgárság ügyét. Nemzeti kérdésnek tekinti az ügyet, amelyre együtt kell megtalálni a megoldást. [Krónika, szept. 3.]

Pécsi Ferenc a szatmári polgári fórumon (→ 2003.09.01) mutatta a M. Polgári Egyesületet (MPE) a közönségnek. Pécsi elmondta: felmérések szerint a szavazati joggal redelkező magyarok 35-40%-a [?!] távolodott el az RMDSz-től; az MPE elsősorban ezeknek nyújt lehetőséget az aktivitásra. [?!] Az MPE megjelenése nem megosztást, hanem versenyhelyzetet teremt. [?!] [SzFÚ, szept. 3.] (→ 2003.09.12) ● [A 2004-es parlamenti választások eredményei meghazudtolták Pécsi Ferenc véleményét és elképzeléseit. Az RMDSz-től való „eltávolodás” mértéke 3-4%; a parlamenti részvételnek pedig nincs alternatívája!]

A restitúciós kormánybizottság határozata értelmében újabb egyházi ingatlanokat szolgáltatnak vissza. A 70 tételből 49 a m. történelmi egyházaké. [Krónika, szept. 3.]

2003. szeptember 20.

A parlament mindkét háza – elfogadva a szövegegyeztető biz. jelentését – szentesítette az alkotmány új változatát; nemmel voksolt a PRM és George Pruteanu (PSD) szenátor. Az új változat közelebb viszi az országot az európai jogrendhez. Az új alkotmány bevezetéséről népszavazás dönt (→ 2003.09.23, 2003.10.19). [Népújság, szept. 20.]

Hitelesítette az MVSz kettős állampolgárságot illető népszavazási kezdeményezését (→ 2003.08.19) a m. orsz. választási biz.; arra a kérdésre kell majd válaszolni: alkosson-e törvényt az Országgyűlés a h. t. m. kedvezményes honosításáról. Ha nincs óvás, akkor 15 nap után elkezdődhet az aláírás-gyűjtés a népszavazás ügyében. [Krónika, szept. 20.] (→ 2004.06.29)

2003. szeptember 22.

Kolozsvárott a regionalizáció témájával foglalkozott a kétnapos Közép-Európa Fórum; a rendezvény ötletgazdája Sabin Gherman volt. [Szabadság, szept. 22.]

Aradra látogatott Răzvan Theodorescu és kísérete, hogy a helyszínen tárgyaljon a Szabadság-szobor ügyében. A miniszter a megbékélési szoborpark változatához ragaszkodik, de az csak 2004-re készülhet el. [NyJ, szept. 22.; Szabadság, szept. 23.]

Kolozsvárott az MKT tagjai ellenzik a kormánypárt által javasolt megbékélési emlékpark gondolatát. [Szabadság, szept. 22.]

Szilágysomlyón tartotta 5. fórumát az EMNT KT (→ 2003.02.01, 2003.02.22, 2003.03.14, 2003.04.26, 2003.05.31), ahol a résztvevők azt javasolták a Ro.-i m.-oknak, hogy az alkotmánymódosításra nemmel szavazzanak. Tőkés László szerint azért voltak kevesebben (200-an), mint a korábbi rendezvényeken (500–700), mert az RMDSz megfélemlítette [?!] a mozgalommal szimpatizálókat. [Szabadság, szept. 22., szept. 23.; Krónika, szept. 22.] – Makkai János kommentárja egy sorba állítja az EMNT KT vezetőjét a PRM-vel, mert mindketten ellenzik az új alkotmányt. [Népújság, szept. 23.]

2003. szeptember 23.

Ion Iliescu aláírta az alkotmánymódosító népszavazás megrendezéséről szóló határozatot. (→ 2003.10.19) [Szabadság, szept. 23.]

Összeállítást közölt az RMSz, az MTI adatai alapján, a ro.–m. csúcstalálkozókról, fölsorolva az utóbbi esztendőkben létrejött találkozók időpontját és szereplőit. [RMSz, szept. 23.]

Aradon vitafórumot szerveztek a minorita kultúrház termében; a legújabb fejlemény: a kormány hajlandó elfogadni a város által megállapított helyszínt, a Tűzoltó teret [a kultuszminiszter a Vár környékét javasolta], de a Szabadság-szobor fölállítását csak a megbékélési park elkészülte után támogatja. [NyJ, szept. 23.]

2003. október 19.

Befejeződött a kétnapos népszavazás az új alkotmányról. 55,7%-os részvétel mellett 89,7% szavazott igennel. Első nap nagyon lanyha volt az érdeklődés és még a második nap délutánján sem volt meg a szükséges 50%-os részvétel. Az utolsó órák kemény kampányának köszönhetően sikerült feltornászni a részvételi arányt, így érvényes lesz a módosított alkotmány. [NyJ, okt. 20.; Népújság, okt. 20.; Szabadság, okt. 21., okt. 23.]

Szászrégenben fölavatták az új diakóniai, ifjúsági és oktatási központot (DIO), amelyet a helyi ref. egyház Demeter József lelkipásztor irányítása alatt épített. [Népújság, okt. 20.]

2003. október 23.

Moldova az ET-hoz fordul a Ro.-val való nézeteltérések tisztázása ügyében. Chişinău azt szeretné, hogy továbbra is részesüljön a gazdasági kedvezményekből, zavartalanul exportálhasson Ro.-ba cukrot vagy szárnyashúst, ezzel szemben Bukarest ne szóljon bele az ottani románok ügyeibe, se az oktatásba, se az anyanyelv-használatba. [Krónika, okt. 23.]

Két képviselőt hívott vissza az RMDSz: Szilágyi Zsoltot a parlament EU-integrációs bizottságából, Pécsi Ferencet pedig FUEV-ből. A parlamenti frakció 20:8 ellenében döntött a kérdésben. Az indok: pol. megbízhatatlanság. Szilágyi Zsolt az SzKT legutóbbi ülésén elfogadott – az alkotmánymódosításra vonatkozó – állásponttal ellentétes véleményt fogalmazott meg és propagált, Pécsi Ferenc az RMDSz ellenzékének számító M. Polgári Egyesületet hozott létre. [Szabadság, okt. 23.; Krónika, okt. 23.; SzFÚ, okt. 24.] (→ 2003.09.12, 2003.09.17)

Marosvásárhelyen megalakították a Marosszéki Székely Nemzeti Tanácsot. Fodor Imre, a választott elnök beszédében hangsúlyozta: az autonóm Székelyföld az egyik, gazdaságilag leghatékonyabb régióvá válhat. A 11 vezetőségi tagot a Szék tájegységei (Felső-Nyárád mente stb.) jelölték. [Népújság, okt. 23.]

Erdélyben nem volt forradalom 1956-ban, a komm. hatalom megtorlása mégis aránytalanul nagy volt. A halálra ítélt és kivégzett szimpatizánsok száma közel húsz volt, ezreket juttattak börtönbe. [Krónika, okt. 23.] ● [Az áldozatok számáról nincs pontos kimutatás; különböző források más-más adatokat sorolnak föl. Vesd össze ]031024.]

Az egyházi ingatlanok restitúcióját felügyelő biz. újabb 35 ingatlan visszaszolgáltatásáról hozott elvi döntést, közülük 25 a m. tört. egyházaké. Az eddigi számok összesítése: Gyulafehérvári érsekség 23 ingatlan, Nagyváradi róm. kat. püspökség 11; Temesvári róm. kat. püspökség 13, EREK 24, KREK 10, Unitárius püspökség 10, Evangélikus püspökség 5. [Szabadság, okt. 23.]

Lemondott tisztségéről Bartha András az MCsSz elnöke, aki 2000. júl.-tól állt a szövetség élén. A tisztújító közgyűlésig Bilibók Jenő helyettesíti. [Krónika, okt. 23.]

2003. október 24.

Az Alkotmánybíróság érvényesnek nyilvánította az alkotmány-módosító népszavazást (→ 2003.10.19). Az új alkotmány a hivatalos közlönyben való közlés után lép életbe. [Szabadság, okt. 24.]

Fodor Imre és társai elleni hatósági kivizsgálás (→ 2003.10.09) ellen tiltakozott Szilágyi Zsolt az Országos Diszkriminációellenes Tanácsnál. A rendőrség által meghurcolt személyek védelmében Gabriel Andreescu és Smaranda Enache is föllépett. [Szabadság, okt. 24.]

Székelyudvarhelyen a polgármesteri hivatal, az AFDPR és a Rákóczi Szövetség szervezésében emlékeztek az 1956-os forradalomra. Erdélyben az elítélt pol. foglyok száma ezer főre tehető, a kivégzetteké pedig jó tucatnyira. [UH, okt. 24.] (→ 2003.10.23)

2003. november 17.

Alkotmánymódosítás után címmel konferenciát tartottak Kolozsvárott. A népszavazás alkalmával a magyarság 58%-a jelent meg az urnáknál és 95%-uk igennel szavazott; ez az RMDSz politikájának támogatását jelenti, s az egységes fellépés erejét bizonyítja. A Ro.-i magyaroknak arra kell törekedniük, hogy részt vehessenek az őket érintő döntések meghozatalában, a kizárólagosan rájuk vonatkozó ügyekben viszont csak nekik legyen joguk határozni – ez jelenti az autonómiát, mondotta Markó Béla. Nem sikerült az új alkotmányból törölni a nemzetállam kifejezést, de ez a tény elhalványul a pozitívumok mellett: a felekezeti oktatás és a magántulajdon garantálása, anyanyelvhasználat stb. – A szövetségi elnök három cselekvési irányt jelölt meg: jogérvényesítés, intézményépítés, új jogok kivívása. – Varga Attila képviselő a jogügyi tennivalókról értekezett; az autonómiáról szólva elvetette a Csapó-féle statútum-tervezetet, mondván, hogy az ’székely nemzetállamot’ tervez, amely éppolyan elfogadhatatlan, mint az alkotmányban rögzített román nemzetállamiság. Értelmezése szerint az autonómia a „nemzeti közösségre átruházott, intézményesített hatásköröket jelenti, amelyekben az állam elismeri a közösség döntéseit és biztosítja ezek végrehajtását. Az autonómia egyezség a kisebbség és a többség között. Ezt elérni csak tárgyalásos úton lehet.” [Szabadság, nov. 17.]

2003. november 29.

Szövetség a Székelyföldért címmel rendezett önkormányzati konferenciát Csíkszeredában az RMDSz ÜE. Markó Béla hangsúlyozta: a magyarságnak döntenie kell arról, hogy továbbra is ott lesz-e, ahol az ország jelentős politikai, szociális, gazdasági problémáiban döntenek vagy pedig önmagát kirekesztve, ilyen-olyan pol. nyilatkozatokat fogalmazva nézi, hogy miként marad le a haladás hajójáról. Ráduly Róbert szerint a székelység gondjainak megoldásában továbbra is az egységes szövetség jelenti a járható utat. [Népújság, nov. 29.]

Az EMKE évi közgyűlésén ismét Kötő Józsefet választották elnökké. [Szabadság, dec. 2.]

Markó Béla figyelmeztetett: „Az alkotmánymódosításkor bárki felmérhette, meddig lehet elmenni. Akik azt akarják elhitetni a magyarsággal, hogy küszöbön áll az autonómia bevezetése, azok becsapják a közösséget. – Az RMDSz többféle autonómiaformát tart céljának. A szövetség programja nem változott. – A programban rögzített célunkhoz pedig a jelenlegi pol. viszonyok között csak lépésről lépésre lehet közeledni.” [Krónika, nov. 29.]



lapozás: 1-20 | 21-40 | 41-49




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» a kronológia leírása
» forrásirodalom
» rövidítésjegyzék
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998