|
|||||
 |
kronológiák | » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében | ||||||||||||||||||||||||||
 |
|
|||||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 43 találat | lapozás: 1-20 | 21-40 | 41-43 | |||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Tárgymutató: alkotmány 1991. október 8.Az RMDSz OE bukaresti rendkívüli ülésén a négytagú tárgyaló-küldöttség beszámolt a Stolojannal folytatott megbeszélésekről és szó esett a szövetség rendkívüli kongresszusának összehívásáról. Elítélték Katona Ádámék autonomista terveit (→ 1991.10.02, 1991.10.19). Közleményben rögzítették, hogy az RMDSz-nek nincs Székelyföldi Politikai Csoportja, így az RMDSz nevében sem léphet föl. A kormányválság (és a Jugoszláviában dúló polgárháború!) előidézte feszült helyzetben felelőtlenség a székelyföldi autonómiáról beszélni, az önrendelkezéshez ugyan minden nemzetnek és kisebbségnek joga van (a székelyek évszázados autonómiája nem irányult senki ellen), de ezt csak kölcsönös türelem esetén lehet majd megvalósítani. – A PUNR közleménye az irredenták újabb szeparatista cselekményének nevezte a székelyföldi autonómia tervezett kinyilvánítását. A párt a CSAT azonnali összehívását kérte és ügyészségi kivizsgálást követelt. [RMSz, okt. 9., okt. 10.]Az alkotmánytervezetben – hosszas vita után – maradt az eredeti megfogalmazás: tiltott a területi szeparatizmus. [RMSz, okt. 8.] 1991. november 13.A parlament leszavazta, hogy az ország alkotmányában rögzítsék a kisebbségek arra vonatkozó jogát, hogy anyanyelvüket a helyi közigazgatásban is használhassák. Az RMDSz képviselőit megakadályozták beszédük elmondásában. [RMSz, nov. 12.]Párizsban – az ET rendezésében – megnyílt a kisebbségi kérdést megvitató értekezlet. A zárt ajtók mögött tartott ülésen a ro. küldöttség (mely csak meghívottként volt jelen) éles hangon támadta a romániai m. kisebbséget. [MTI] 1991. november 19.A parlament szavazott az alkotmánytervezet 126-os szakaszáról, mely a bíróság előtti nyelvhasználatot szabályozza. Az RMDSz-képviselők érveit ismét hangoskodással zavarták meg, a cikkely vitáját végül elnapolták. A halasztásban az is szerepet kaphatott, hogy (a frankofon országok találkozójára Párizsba utazott) Iliescu elnök mérsékletre intette a parlamentet. [RMSz, nov. 20.] (→ 1991.11.21)1991. november 21.A parlament elfogadta az alkotmányt. (→ 1991.12.08) A név szerinti szavazást a tévé közvetítette. Az RMDSz egységesen ellene szavazott, valamint a parasztpártiak és liberálisok egy csoportja is. A szavazás végeredménye: 414 igen, 95 nem. – Szőcs Géza elmondta, hogy az RMDSz parlamenti csoportja megosztott volt az alkotmány elfogadásával kapcsolatban, de a szélsőséges hangulatú ülések mindenkit meggyőztek: nemmel kell szavazni. [RMSz, nov. 23.] – Király Károly – tiltakozásképpen – nem vett részt a parlamenti szavazáson, ezért megfosztották szenátori mandátumától. (→ 1991.11.29, 1991.12.12).1991. november 29.Király Károly megírta az ET-nak a ro. alkotmányozási vita eseményeit, hogy „megtudják, milyen a ro. demokrácia”. [RMSz, nov. 29.] (→ 1991.12.12)1991. december 6.Az RMDSz OE arra kérte a szövetség tagjait, hogy mindenki saját belátása és lelkiismerete szerint voksoljon dec. 8-án az új alkotmány elfogadásával kapcsolatos népszavazáson. [RMSz, dec. 6.]Az RMKdP küldöttsége Hollandiában részt vett az Európai Kereszténydemokrata Unió (EUCD) ülésén. [Népújság, 1994. márc. 22.] 1991. december 8.Népszavazás döntött az új alkotmányról. 67%-os részvétel mellett a köv. eredmény született: 77,3% mellette; 20,4 ellene; 2,3 % érvénytelen. A székely megyékben – tk. azért, mert a tervezetből nem törölték a nemzetállam kifejezést – több volt a NEM szavazat az IGENnél. [RMSz, dec. 17.]A Belarusz Köztársaság, az Orosz Föderáció és Ukrajna képviselői államszövetségi szerződést kötöttek, s ezzel megkezdődött a Független Államok Közösségének (FÁK) kialakulása. [Pándi 2: 240] (→ 1991.12.26) 1993. február 1.Az ET Parlamenti Közgyűlése elfogadta a kisebbségek jogaira vonatkozó (ajánlás jellegű) 1201. sz. dokumentumot [szövegét lásd: Népújság, ápr. 21.], amely kimondta: tilos egy terület demográfiai összetételének szándékos módosítása; a kisebbségnek joga van (szóban és írásban) szabadon használni anyanyelvét a magánéletben és nyilvánosan, továbbá a közigazgatásban, az igazságügyi szervek előtt; joguk van helységneveiket, jelképeiket, felirataikat stb. anyanyelvükön megjelentetni; joga van anyanyelvű oktatásban részesülni, megfelelő számban létesített oktatási intézményekben; joguk van megfelelő helyi vagy autonóm, vagy különleges státussal rendelkező közigazgatáshoz. [RMSz, márc. 20.] (→ 1993.03.20, 1993.07.07)Frunda György felszólalt az ET strasbourgi ülésén, hangsúlyozva: „Ro. alkotmánya nem szentesíti a nemzeti kisebbségi jogokat kielégítően, ezért feltétlenül szükségesnek tartjuk egy kisebbségi törvény kidolgozását, amely biztosítsa az anyanyelv szabad használatát, a nemzeti kisebbségek személyi és kulturális autonómiáját, helyi és regionális önigazgatását.” [Népújság, febr. 3.] Brüsszelben Nicolae Văcăroiu aláírta az ET és Ro. közötti társulási szerződést. [RMSz, febr. 3.] Doina Corneat megidézték a bukaresti főügyészségre, ahova államellenes felforgató tevékenység vádjával idézték be. Bűne: a „második bányászjárás” idején (→ 1991.09.25) sztrájkra szólította föl az elégedetlenkedőket. D. Cornea kijelentette: nem tesz eleget az idézésnek. Traian Chebeleu szerint rosszul időzítették a pert, mert éppen most folynak a tárgyalások Ro. teljes jogú tagságáról az ET-ban. [MH, febr. 1.] – Markó Béla nyilatkozatban tiltakozott, rámutatva, hogy a perbe hívás a visszarendeződés újabb jele. [RMSz, febr. 2.] (→ 1993.03.24) 1993. október 17.Egerben 3. alkalommal rendezett konferenciát az Erdélyi Szövetség (→ 1991.04.13). A záródokumentumban azt javasolták, hogy több állam alkotmányában a nemzetállam kifejezés helyett demokratikus jogállam szerepeljen. Für Lajos honvédelmi min. levelet intézett a konferenciához, amelyben kifejtette: Mo. mindenfajta konfliktus kezelésére egyetlen módszerként a tárgyalást ajánlja; a m. kisebbségnek joga van a területi autonómiára ott, ahol többségben él. [Népújság, okt. 19.]Markó Béla 3 napos látogatást tett Kárpátalján, a KMKSz elnökének, Fodó Sándornak a meghívására. Közös közleményt adtak ki, amelyben a rendszeres kapcsolattartás szükségességét hangsúlyozták. [Szabadság, okt. 20.] 1995. január 18.Az RMDSz ÜE állásfoglalása leszögezte: az RMDSz autonómiatörekvései a ro. alkotmány, valamint a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartája (→ 1993.01.22, 1993.03.20) és a helyi önkormányzatok európai chartája szellemében kívánják érvényre juttatni a romániai magyarság önrendelkezési jogait; érthetetlen az RMDSz-ellenes összehangolt kampány (→ 1995.01.16, 1995.01.17), hiszen a szövetség autonómiaprogramját már a kisebbségi törvénytervezet (→ 1993.11.15) is tartalmazza, amelyet 1993 decemberében nyújtottak be a parlamentnek. [RMSz, jan. 21.] (→ 1995.07.17)1996. február 8.Az RMDSz ÜE elemezte Adrian Năstase nyilatkozatát, aki feltételeket szabott az RMDSz-nek a kormányzati munkába való bevonására: a szövetség ismerje el az alkotmányt, mondjon le autonómiaterveiről és változtasson „természetellenesen szoros” magyarországi kapcsolatain. Takács Csaba elmondta: az RMDSz egyetlen országgal sem tart fenn „természetellenesen szoros” kapcsolatokat és tiszteletben tartja az alkotmányt. Varga Attila szerint – mivel előtte semmilyen megbeszélés nem volt ez ügyben – a képviselőházi elnök kijelentése a kampányszerű megnyilatkozások sorába tartozik. [ÚM, febr. 8.] (→ 1996.02.14) – Markó Béla a BBC-nek nyilatkozva hangsúlyozta: Năstase úgy állította be az esetet, mintha a szövetség fölajánlotta volna részvételi szándékát a kormányzásban, holott erről nem volt szó, az RMDSz úgy fogalmazott: nem zárja ki ezt a lehetőséget. Az RMDSz feltételként szabta, hogy az együttműködésre számító párt biztosítsa a magyarság sorsának rendezését és határolja el magát a szélsőségesen nacionalista pártoktól (PUNR, PRM, PSM). [Népszabadság, febr. 8.]A Ziua azt írta az új titokvédelmi törvényről, hogy az „törvényesíti a nemzeti terrort és visszaállítja a rendőrállamot”. A szenátusban az RMDSz a törvény ellen szavazott, de azt még a képviselőháznak is meg kell tárgyalnia. [MH, febr. 9.] (→ 1996.02.20) 1996. február 14.A szenátus ratifikálta Ro.-nak az Európai Közösséghez való csatlakozását szentesítő Európai Egyezmény kiegészítő jegyzőkönyvére vonatkozó törvénytervezetét. Frunda György figyelmeztette a szenátust, hogy: 1. a törvénykezést összhangba kell hozni az európai normákkal, 2. az integrációs követelményeket szigorúan be kell tartani, 3. a kormány még számos egyezményt nem írt alá. [Táj., febr. 14.]Heves vita volt a politikai pártok törvénytervezetének vitáján. Az RMDSz szenátorai nem tudták megakadályozni azt, hogy a végleges változatból töröljék „a nemzeti kisebbségek nem hozhatnak létre etnikai pártokat” kitételt. [Táj., febr. 14.] Markó Béla Adrian Năstase felvetésével (→ 1996.02.08) kapcsolatban elmondta: az RMDSz kinyilvánította, hogy partneri viszonyt ajánl minden olyan ro. pártnak, amely valódi demokráciát akar és megoldást keres a kisebbség problémáira. Számtalanszor tisztázták, hogy az RMDSz és a magyarság tiszteletben tartja az alkotmányt, de bizonyos, hátrányosan megkülönböztető előírásaival nem értenek egyet. Az RMDSz nem mond le az autonómiaelvről és a Magyarországgal való kapcsolattartás jogáról. [RMSz, febr. 14.] 1996. március 8.Vida Gyula elmondta: Ro.-nak még mindig nincs költségvetése. A tervről szóló vita egyre húzódik, a terv megalapozatlan; Ro. külkereskedelmi deficitje 1994-ben 500 millió dollár volt, ez 1995-ben 2 milliárdra nőtt; az ország valutatartalékai 1995-ben 50%-kal csökkentek. [BN, márc. 8.]A Fidesz küldöttsége Marosvásárhelyen találkozott az RMDSz vezetőivel. A megbeszélés témája: a ro.–m. szerződés, a h. t. magyarok megoldatlan problémáinak áttekintése és a pártközi együttműködés. [Szabadság, márc. 9.] A képviselőházi vitában elfogadták azt a rendelkezést, hogy a helyi tanácsok munkaülésein – a m. többségű helységekben is! – a ro. a hivatalos és az egyetlen használatos nyelv. (→ 1996.03.01) Az RMDSz képviselője az ET kisebbségvédelmi keretegyezményére, a Regionális és Kisebbségi Nyelvek Chartájára hivatkozott, a ro. többség azonban kioktatta a magyarokat, hogy „más nyelvek” használata sértené az alkotmányt. [ÚM, márc. 9.] (→ 1996.03.15) Az 1995-ös Statisztikai Évkönyv szerint 1980–1995 között az országból 495.586 személy vándorolt ki (1989-ig 287.753, 1990 után pedig 207.833). A távozottak közül 50.576 személynek volt felsőfokú végzettsége. A kivándoroltak nagyobb része (310.236 = 62,6%) kisebbségi volt (ezek közül: 217.695 német; 68.829 m., 13.870 zsidó). [EurId, márc. 9.] 1996. május 4.Többség – kisebbség; európai modellek címmel nemzetközi szemináriumot rendeztek Marosvásárhelyen. A hazai m. kisebbség helyzetéről Frunda György beszélt, aki cáfolta a hivatalos jelentés túlzott optimizmusát; nincs pol. akarat a helyzet rendezésére – mondta. [Népújság, máj. 3.]Kolozsvárott tartotta évi közgyűlését az EME. Benkő Samu elnök méltatta az újraindulás óta elért eredményeket. Megvitatták a jelentést, elfogadták a költségvetést. A lejárt megbízatású tagok helyébe újakat választottak a vezetőségbe: Péntek János, Kovács András, Balla Árpád, Brassai Zoltán, Bors József, Gyenge Csaba. [Szabadság, máj. 6.] A parlament elvetette a bankprivatizációs törvényt. A volt keleti tömb országai közül egyedül Ro.-nak nincs bankprivatizációs törvénye, állapította meg a bukaresti sajtó. [Szabadság, máj. 4.] Alsócsernátonban nyilvános fórumot szervezett Székelyföld autonómiájáról a Székelyföldi Civil Társadalomért Csoport. Csapó I. József ismertette autonómia-statútumának tervezetét. – Király Károly szerint az autonómiát a köv. tényezők gátolják: a ro. kormány és az alkotmány koncepciója; az anyaország lemondó magatartása; az RMDSz megalkuvó politikusai. Javasolta, hogy az RMDSz állítson köztársasági elnökjelöltet Tőkés László személyében. [RMSz, máj. 10.; Szabadság, máj. 14.] – A zárónyilatkozat szerint a fórum résztvevői „kifejezték a tömbben élő magyarság önkormányzati törekvéseit, Székelyföld polgárainak autonómia-igényét, mely nem irányul senki ellen, hiszen a székelység otthon akarja érezni magát az államban”. Ez a törekvés összhangban van a FSN 1990. januári nyilatkozatával. [UH, máj. 9.] (→ 1996.06.09; 1997.05.10) 1996. július 27.Életének 84. évében, Kolozsvárott elhunyt Erdő János, unitárius püspök, aki 1994-től (→ 1994.12.03) vezette az erdélyi egyházat. [RMSz, júl. 30.] (→ 1996.12.14)Bálványosfüreden véget ért az ifjúsági szabadegyetem (→ 1996.07.22). Mintegy kétszáz hallgatója volt a Ro. és Mo. geopolitikai kilátásai c. témakörnek, melyről tk. Valentin Stan (a Helsinki Csoport tagja), Smaranda Enache, Gabriel Andreescu és Toró T. Tibor folytatott eszmecserét. [Háromszék, júl. 29.] Nem tiltják be a ref. világtalálkozót (→ 1996.07.20), amíg az nem ütközik az alkotmány előírásaiba – mondta a vallásügyi államtitkár Tőkés Lászlónak. [Népszabadság, júl. 27.] 2003. október 4.Nem kegyelmezünk meg azoknak, akik az RMDSz ellenében m. ellenjelölteket állítanak a helyhatósági választásokon – mondta Eckstein-Kovács Péter. A szenátor élesen támadta az EMNT és Tőkés László álláspontját, amely arra buzdítja a m. szavazókat, hogy mondjanak nemet a módosított alkotmányra, holott csak az új alaptörvény teszi lehetővé az egyházi oktatást. [Szabadság, okt. 4.]Plágium vádjával menesztette állásából a bukaresti orvosi egyetem Mircea Beuran egészségügyi minisztert. [Népújság, okt. 4.] (→ 2003.09.27, 2003.10.21) A vasúttársaság elkezdte a kétnyelvű állomásnevek felszerelését. [Népújság, okt. 4.; SzFÚ, okt. 4.] (→ 2003.09.18) 2003. október 10.Lengyelország támogatja Ro. erőfeszítéseit a NATO-integráció, valamint a 2007-es EU-csatlakozás érdekében – jelentette ki Kwasniewski lengyel államfő Bukarestben. [Szabadság, okt. 10.]Adrian Păunescu a Szabadság-szoborról rendezett kerekasztal-beszélgetést, amelyet a tévé is közvetített. [RMSz, okt. 10.] – Markó Béla elutasította a hajdani udvari költő nacionalista retorikáját és elfogadhatatlannak tartotta azt, hogy a kormánypárt kultúrpolitikáját Păunescu irányítsa. [Szabadság, okt. 10.] Az új alkotmány tervezete nem felel meg elvárásainknak, ám ennek ellenére jobb, mint a korábbi változat; ennek okán a Gyulafehérvári Érsekség körlevele igennel való szavazásra buzdítja a híveket. [RMSz, okt. 10.] (→ 2003.10.19) A legfelsőbb bíróság határozata precedensértékű lesz a továbbiakban; eszerint ui. a polgármester a továbbiakban nem támadhatja meg a helyi tanácsok határozatait. Ezzel a döntésükkel véget vetettek Gh. Funar kedvelt eljárásának, aki a határozatok sorozatos megfellebbezésével megbénította a városi tanács munkáját. [Szabadság, okt. 10.] Nagybányán elkészült az iskola névadójának, Németh Lászlónak a márvány mellszobra (Kása Dávid alkotása). [BÚSz, okt. 10.] 2003. október 11.Marosvásárhelyen tartotta soros ülését az SzKT. A szövetségi elnök elemzése kitért arra, hogy a PSD-vel való szakítás nem használna az RMDSz-nek, annál inkább a PRM-nek. Markó szerint azzal, hogy a kormányfő engedett pártja nacionalista politikusainak, pályája egyik nagy hibáját követte el és talán végképp megrontotta a két párt viszonyát. Ennek ellenére még nem javasolja az egyezmény felmondását. – Az RMDSz állásfoglalásban rögzítette: a Szabadság-szobornak a Tűzoltó téren a helye. – Felkérik a m. nemzeti közösség tagjait, hogy igennel szavazzanak az alkotmányra (→ 2003.10.19). Nem támogatják a különböző néven szerveződő nemzeti tanácsok létrejöttét, mert a kezdeményezők a közvélemény félrevezetésével csak a m. közösség megosztását akarják elérni. [Szabadság, okt. 13.; RMSz, okt. 13.]Markó Béla elítélte a Fodor Imre elleni hatósági beavatkozást (→ 2003.10.09). Frunda György szerint egyesek kihasználják Fodor Imre lelkesedését és jóhiszeműségét, így próbálva elérni kitűzött céljukat, az erdélyi magyarság megosztását. [RMSz, okt. 11.] Traian Băsescu (PD) közölte, a demokrata–liberális koalíció kormányra kerülése esetén potenciális partnerként tekint az RMDSz-re. „Ennek érdekében az érdekvédelmi szövetség vezetőinek ki kell verniük a fejükből a BBTE m. karainak létrehozását, valamint a marosvásárhelyi iskolák etnikai alapon való szétválasztásának gondolatát.” [Krónika, okt. 11.] A BBTE közgazdasági karán 1014 m. diák tanul, közülük 600-an anyanyelven. A karon 10 szakosodás lehetséges, a m. vonalon három. [RMSz, okt. 11.] Az Udvarhelyszéki RMDSz küldöttgyűlése megfosztotta alelnöki tisztségétől Farkas Csabát, azzal az indoklással, hogy Farkas funkciója összeegyeztethetetlen az SzNT KT ügyvivői tisztségével. [Krónika, okt. 11.; EN, okt. 14.] 2003. október 15.A m. történeti egyházak vezetői Kolozsvárott tanácskoztak, ahol tk. az új alkotmányra való szavazás volt a téma. Tőkés László a nemmel való szavazásra buzdított, Jakubinyi György kijelentette: „Két rossz közül a kisebbiket kell választanunk, ezért szavazzunk igennel.” [Krónika, okt. 15.; RMSz, okt. 16.]Újabb 31 határozatot fogadott el az egyházi vagyonok restitúciójáról döntő kormánybiz.; ebből 21 akta a m. egyházak vagyontárgyaira vonatkozik. [Háromszék, okt. 15.] 2003. október 19.Befejeződött a kétnapos népszavazás az új alkotmányról. 55,7%-os részvétel mellett 89,7% szavazott igennel. Első nap nagyon lanyha volt az érdeklődés és még a második nap délutánján sem volt meg a szükséges 50%-os részvétel. Az utolsó órák kemény kampányának köszönhetően sikerült feltornászni a részvételi arányt, így érvényes lesz a módosított alkotmány. [NyJ, okt. 20.; Népújság, okt. 20.; Szabadság, okt. 21., okt. 23.]Szászrégenben fölavatták az új diakóniai, ifjúsági és oktatási központot (DIO), amelyet a helyi ref. egyház Demeter József lelkipásztor irányítása alatt épített. [Népújság, okt. 20.] (c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
