Kuszálik Péter
Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
 

 
 
 
  kronológiák    » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004  
földrajzi mutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
intézménymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
névmutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
tárgymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z

 
 
 
   keresés
szűkítés          -          
      találatszám: 128 találat lapozás: 1-20 | 21-40 | 41-60 ... 121-128
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Tárgymutató: euroatlanti csatlakozás / európai csatlakozás / nyugati integráció / csatlakozási követelmények, feltételek

1996. július 31.

A m.–m. csúcstalálkozó jelentőségéről és üzenetéről cikkezett Duray Miklós a pozsonyi hírlapban: „először történt kísérlet a magyarság ilyen átfogó politikai reprezentációjának jelenlétében a m. pol. érdekek megfogalmazására oly módon, hogy egyidejűleg a nemzetközileg garantált status quot tiszteletben tartotta”. A zárónyilatkozat alapjául szolgálhat a „nemzet újjáépítkezését elősegítő program megfogalmazásához”, a dokumentum a a 20. század végének szellemében készült, ennek egyik pillére az európai integráció, a másik a szubszidiarizmus, az egyenrangúság szelleme és az alulról építkezés elve. A nyilatkozat végleg eldöntötte, hogy a végcél a szülőföldön maradás szorgalmazása. [Szabad Szó, júl. 31.]

Újvári Ferenc (EMK) Iliescu elnöknek címzett levelében rámutatott, hogy az autonómiakoncepció nem alkotmányellenes – ahogy az elnök beállította –, hiszen a 119. paragrafus kimondja, hogy a területi közigazgatási egységek adminisztrálása a helyi autonómia és a közszolgálatok decentralizációjának elvén alapszik. [Szabadság, júl. 31.]

Borbély Imre négy székely városban mutatta be a Magyar jövőkép c. tanulmánykötetet, amelyet az Interconfessio Társaság korábbi üléseinek anyagaiból állítottak össze (pl. 960526). Borbély Imre hangsúlyozta: ki kell mozdítani a m. politikát arról a holtpontról, ahol most van, amikor nem saját érdekei, hanem környezete elvárásai szerint politizál. E kimozdulás az anyaország és az elszakított nemzetrészek közös érdekeinek harmonizálása révén jöhet létre. [HN, júl. 31.]

1996. augusztus 17.

Iliescu elnök elmondta: a m. fél korábban ellenezte, most elfogadta, hogy az 1201-es ajánlás csak a függelékben szerepeljen; leszögezik, hogy az 1201-es nem jelenti a kollektív jogok és a területi autonómia elismerését. [RMSz, aug. 17.]

Horn Gyula elmondta: nem lehet minden igényt kielégítő megállapodást kötni, ugyanakkor a megbékélést, a tartós együttműködést célzó dokumentumokat mindenképpen alá kell írni, hiszen ezek nélkül nem lehet bekerülni az EU-ba. [Vasárnapi Hírek, aug. 18.]

Hitelt érdemlő forrásra hivatkozva azt közölte a vezető m. napilap, hogy fölvetődött a HTMH megszüntetése; funkcióit részben a Külügymin. venné át, de az sem kizárt, hogy a HTMH-t összevonják a Nemzeti és Etnikai Kisebbségek Hivatalával (NEKH). [Népszabadság, aug. 17.] (→ 1996.09.03, 1996.09.23, 1996.10.14)

1996. november 29.

Adrian Năstase (PDSR) szerint, amennyiben az RMDSz részt vesz a kormányban, a „kabinet bizalmas jellege veszélybe kerülhet”, tekintve, hogy a m. képviselők gyakran utaznak az anyaországba. Alexandru Fărcaş (PNTCD) elítélte ezt a nyilatkozatot. [Szabadság, nov. 29.]

Emil Constantinescu a parlamentben letette a hivatali esküt, majd átvette az államelnöki hivatalt Ion Iliescutól. Az új elnök sajtótájékoztatóján az euroatlanti integrációt nevezte Ro. stratégiai prioritásának. Kormányalakítással Victor Ciorbeát bízta meg. Az RMDSz két tárcát kap: Birtalan Ákos (turisztika), Tokay György (tárca nélküli kisebbségi min.). [Népszabadság, nov. 30.]

A Ziua két napja arról cikkezik, hogy cáfolhatatlan bizonyítékai vannak Virgil Măgureanu akciójáról, aki megakadályozta, hogy számítógépes választási csalást kövessenek el a PDSR javára. [BN, nov. 29.]

1996. december 13.

Felmentését kérte Lábody László, a HTMH elnöke. Döntését részben intézményi, részben személyi okokkal indokolta. [Népszabadság, dec. 13.] (→ 1997.01.16)

Adrian Severin a ro. külügyi politikát elemezte: Ro. korábban képtelen volt megnevezni szövetségeseit és a gyakorlatban nem vett részt az euroatlanti struktúrák építésében, amelyeknek részese kíván lenni. – A választások után növekednek Ro. integrációs esélyei, de nem tragédia, ha az ország nem jut be az első körben; egyúttal aktív politikát kell folytatni Oroszország demokratizálódásának elősegítéséért. [RMSz, dec. 13.]

1997. január 29.

Markó Béla Tom Lantossal találkozott az AEÁ bukaresti nagykövetségén. Az amerikai politikus az RMDSz kormányzati szerepéről, a koalíciós kormány programjáról, Ro. euroatlanti integrációjáról tájékozódott. [Táj., jan. 29.]

Béres András, oktatási államtitkár arra törekszik, hogy a ro. oktatás egészének a reformján belül a „decentralizáció folyamatán belül tudjuk rendezni mindazokat a kérdéseket, amelyeket a kisebbségi oktatás terén meg tudunk fogalmazni, amelyek gondot okoznak”. [RMSz, jan. 29.]

Stere Gulea, az RTV vezérigazgatója Ágoston Hugót meghívta a tévé tanácsadó testületébe. A konzultatív testületnek eddig nem volt m. tagja. [Táj., jan. 31.]

Strasbourgban, az ET közgyűlésének ülésszakán a m. küldöttség kezdeményezésére találkozót tartottak a ro. küldöttséggel (tk. Frunda Gy., T. Meleşcanu, A. Năstase). A találkozón részt vett Daniel Tarschys, az ET főtitkára is. A megbeszélésen a magas szintű m.–ro. parlamenti kapcsolatok kialakításáról volt szó. [Szabadság, jan. 30.]

1997. február 7.

Adrian Severin Isztambulban részt vett a BSEC külügyminiszteri értekezletén; szándéknyilatkozat születette a Fekete-tengeri térség szabad kereskedelmi övezetté alakításáról. Ro. részvétele ebben a tanácsban nem zárja ki az európai integrálódást. [Szabadság, febr. 10.] (→ 1997.04.28)

1997. február 21.

Hivatalos látogatásra Bukarestbe érkezett a Francia Köztársaság küldöttsége. A parlament két házának ülésén mondott beszédében Jacques Chirac elnök támogatásáról biztosította Ro. euroatlanti integrációs törekvéseit. Hervé de Charette külügymin. fontosnak nevezte, hogy Ro. és Mo. meg tudott egyezni az alapszerződést illetően. [RMSz, febr. 25.]

Balázs Sándor, a Bolyai Társaság korábbi elnöke szerint az önálló egyetemet támogató sok tízezer aláírás többet nyom a latban, mint a megkérdezett 242 diák 44%-ának véleménye. (→ 1997.01.31) Az önálló egyetemnél az első lépés a jogi garanciák kiharcolása. [Szabadság, febr. 21.]

1997. február 23.

A PNTCD meghívására Bukarestbe érkezett az EUCD két vezetője: Wim van Velzen (eln.) és Surján László (aleln.). A két politikus az RMDSz székházában találkozott Verestóy Attilával és az RMKdP képviselőivel: Kelemen Kálmánnal (eln.) és Bárányi Ferenccel (aleln.). Az RMDSz-politikusok informálták partnereiket a romániai helyzetről, az RMDSz kormánykoalíciós szerepéről és az RMDSz eurointegrációval kapcsolatos álláspontját. Van Velzen nagyra értékelte, hogy – a nehéz gazdasági helyzet ellenére – az RMDSz vállalta a kormányzás felelősségét, biztosítva ezzel az oly szükséges stabilitást. [Táj., febr. 24.]

1997. március 4.

Emil Constantinescu arra kérte Mihály királyt, hogy legyen a ro. érdekek ügyvédje az euroatlanti csatlakozást illetően. Az ellenzék hevesen támadta a kormányt azért, mert az ország vezetői Mihály királyi címét elismerve fogadták a volt uralkodót. [Szabadság, márc. 6.]

1997. április 22.

Az RMDSz sajtótájékoztatóján Markó Béla ismertette amerikai útjának eredményeit. Vendéglátói elismerően értékelték a változásokat, az RMDSz részvételét a kormányzásban; valamennyi találkozón szóba került az ország euroatlanti integrációja, de az ottani pol. körökben úgy vélik: az első körben csak Mo., Csehország és Lengyelország van esélye a NATO-ba lépni, Ro.-nak komoly hátrányt kell ledolgoznia, mert a kötelező kritériumok teljesítése csak az 1996. nov. választások után kezdődött meg. [Táj., ápr. 22.]

Virgil Petrescu okt. min. aláírásával szétküldték azt a min. rendeletet, amely lehetővé teszi, hogy az egyetemi és főiskolai felvételi vizsgákat mindenki azon a nyelven teheti le, amelyiken az illető tantárgyakat az iskolában tanulta. [Táj., ápr. 23.]

Kovács Adorján a mezőgazdasági hitelek tárgyában elmondta: könnyebben boldogulnak azok, akik valamilyen társulási formában egyesítették erejüket. [RMSz, ápr. 22.]

Bukarestben a GDS rendezett vitát a m. egyetemről. Egy meg nem nevezett rektorhelyettes szerint az egyetem kettéosztása annyi pénzt emésztene föl, amennyit a Világbank adott a ro. felsőoktatás fejlesztésére. [Sajtóf., ápr. 22.]

1997. április 30.

A parlament két háza közös ülésén az SRI 1996-os tevékenységét elemezték. Frunda György bírálta a jelentés nyugatellenes irányultságát, ami fölöttébb káros lehet az euroatlanti tárgyalások folyamán. A titkosszolgálat korábban lemondott, de még funkcióban lévő vezetője (→ 1997.04.24) az ülés végén ismét éles támadást intézett az RMDSz ellen. [Táj., ápr. 30.] (→ 1997.05.06)

Sepsiszentgyörgyön az RMDSz aláírásgyűjtésbe kezdett a városban felépítendő csendőrkaszárnya, a románosítás, a militarizálás ellen. A belügymin. ideiglenesen leállíttatta a munkálatokat. [Szabadság, ápr. 30.]

1997. május 7.

Markó Béla – a felvidéki út kapcsán tartott beszámolójában – elmondta: a közép-európai országok előtt egyetlen járható út áll: az euroatlanti csatlakozás. Ehhez azonban fel kell számolni az etnikai feszültségforrásokat, elfogadható módon meg kell oldani a kisebbségi kérdést. „Kormányzati szerepvállalásunkkal kapcsolatban ott is elmondottam: majd az idő mutatja meg, hogy a kisebbség és a többség együtt-kormányzása valóban történelmi lépésként értékelhető-e vagy csupán múló pillanat.” [Táj., máj. 8.]

Hivatalosan is felavatták a galaci szabadkereskedelmi övezetet, abban a reményben, hogy sikerül a kiterjedt orosz és ukrán piacra igyekvő üzletembereket odacsalogatni. A zónában működő vállalatok mentesülnek a nyereségadó, forgalmi adó és a vám fizetése alól. [Szabadság, máj. 7.]

Kovászna megye RMDSz-es szenátorai és képviselői a kormányfőnél a csendőrlaktanya építésének leállítását akarták elérni. A dokumentumokkal alátámasztott érvelést Ciorbea megértéssel tudomásul vette. [Táj., máj. 7.] – A kiadott belügymin. közlemény leszögezte, hogy az építkezést felfüggesztik és állagmegóvást végeznek. [Szabadság, máj. 8.]

Ion Ciubuc moldovai miniszterelnök – annak kapcsán, hogy a Kremlben máj. 8-án az orosz és az ukrán elnök Trasznisztria státusának elveit garantáló dokumentumot ír alá – hangsúlyozta: el kell ismerni a Dnyeszteren túli terület sajátosságát, rendezni kell a fennálló problémákat (ui. Transznisztria külön pénzt használ és saját adózási és vámrendszert tart fenn). [Szabadság, máj. 8.]

1997. augusztus 14.

Horn Gyula telefonon beszélt Ciorbea kormányfővel és biztosította ro. kollégáját, hogy a m. kormány mindenben támogatja az ország euroatlanti integrációját. [RMSz, aug. 16.]

1997. szeptember 4.

A parlamentben nagy vitát kavart az átvilágítási törvénytervezet. A tervezet atyja, Ticu Dumitrescu azzal vádolta Ion Diaconescut, hogy elszabotálja tervezet napirendre tűzését és ezzel késlelteti a Securitate egykori irattárához való hozzáférést. [MN, szept. 6.]

Az RMDSz székházában fogadták Habsburg Ottót, a Páneurópai Unió elnökét. Markó Béla ismertette a hazai demokrácia, ezen belül a kisebbségek helyzetének alakulását, a reform helyzetét és a jelenlegi kormánykoalíció hazánk integrációja irányába tett erőfeszítéseit. A vendég szerint sokat javult Ro. nemzetközi megítélése, ami az integráció egyik alapfeltétele; hangsúlyozta a kisebbségi kérdés kezelésének fontosságát. [Táj., szept. 4.]

Az EMKE és az RMNKT képviseletében Dáné Tibor Kálmán részt vett az ANUP (szabadegyetemek orsz. szövetsége) rendkívüli ülésén, melynek célja az új alapszabály kidolgozása, melynek segítségével – még egy modern NGO-törvény hiányában is – új alapokra lehet helyezni a felnőttképzést. [Táj., szept. 4.]

1997. szeptember 14.

Constantinescu elnök kolozsvári látogatásán kifejtette: vagy biztosítják a nemzeti kisebbségek számára az anyanyelvű oktatást, vagy Ro. lemarad az euroatlanti integrációról. A BBTE-nek meg kellene tartania multikulturális jellegét és nem kellene szétválnia két egyetemre. [RMSz, szept. 18.]

1997. szeptember 28.

Székelyudvarhelyen, az RMKT 6. közgazdász vándorgyűlésének témája: A ro. gazdaság felkészülése az EU-csatlakozásra. A tisztújítás során újraválasztották Kerekes Jenőt (eln.); az alelnökök: Colţea Tibor, Kelemen Emőke, Somai József, Szécsi Kálmán. [Szabadság, szept. 30.]

Ismeretlen személyek ledöntötték Nagyszalonta kétnyelvű helynévtábláját, amelyen előzőleg a lefestették a m. nevet. Tódor Albert a város polgármestere úgy döntött, hogy a táblákat lefestve hagyják, „hátha jó példája leszünk annak, hogy így nem lehet Európába jutni”. [Szabadság, okt. 1.]

1997. november 3.

Kréta szigetén, Heraklionban megkezdődött a balkáni országok vezetőinek első csúcstalálkozója. Két államelnök és öt kormányfő a balkáni béke és együttműködési övezet kialakításáról tárgyalt. [Szabadság, nov. 4.] – A találkozó végén kiadott közlemény utalásokat tartalmazott az egyes országok területi integritásának tiszteletben tartására és a nemzeti kisebbségek jogaira vonatkozóan. [Szabadság, nov. 5.] – Ro. elutasította azt a görög javaslatot, hogy újabb gazdasági szervezetet hozzanak létre. Mindez Oroszország nagyobb szerepvállalását készítette volna elő, de Romániának az euroatlanti csatlakozás a célja. [Szabadság, nov. 6.]

1997. november 13.

Markó Béla, az RMDSz sajtóértekezletén elmondta: a koalíció legnagyobb pártja (PNTCD) zsaroláshoz folyamodott, nem hajlandó elfogadni az RMDSz által javasolt kompromisszumos megoldást – amelyhez a szövetség végszükség esetén folyamodott, azért, hogy ne kerüljön veszélybe az euroatlanti integráció –, ezért az RMDSz felkérte Constantinescu elnököt: foglaljon állást a tanügyi törvénnyel kapcsolatban. – Takács Csaba elmondta: az OpT tagjai nem értettek egyet Tőkés László indítványával (aki a koalícióból való kilépést sürgette), erről csak a szenátusi vita után dönthet az SzKT. [Táj., nov. 13.]

1997. december 12.

Meg nem erősített lapértesülések szerint a PNTCD leváltani készül G. Pruteanut az oktatási bizottság éléről. [MTI] ● [Az értesülés téves volt.]

Gabriel Andreescu, Renate Weber, Doina Cornea és Smaranda Enache levélben fordult az RMDSz-hez és arra kérték a szövetség vezetőit, ne lépjenek ki a koalícióból, mert a kilépés súlyos és kivédhetetlen következményekkel járna (pl. az ultranacionalisták diadalát, beleértve az előző koalíció újbóli megerősödését; a jelenlegi koalíció teljes szétzilálást, értékes emberi erőforrások elvesztése mellett; az euroatlanti integráció esélyeinek romlását). [Táj., dec. 12.]

1997. december 13.

Az EU luxembourgi csúcsértekezletén 15 állam- és kormányfő megegyezett abban, hogy újabb öt országgal (Cseh-, Lengyel-, Észt- és Magyarországgal, valamint Ciprussal) kezdik meg a csatlakozási tárgyalást, a további öt jelentkezőnek (Bulgária, Ro., Lettország, Litvánia, Szlovákia) várnia kell a csatlakozási tárgyalások megkezdéséig. [Háromszék, dec. 16.]

A Romániai Rektorok Egyesülete nyilatkozatban tiltakozott Constantinescu elnök azon döntése ellen, hogy támogatja az önálló m. egyetem létesítését. [Háromszék, dec. 15.]

Kolozsvárott véget ért az SzKT és a SzET együttes ülése, mely dönteni hivatott az RMDSz kormányzati részvételének jövőjéről. Markó Béla elemzéséből kiderült: a koalíció csúcsán egyetértenek az RMDSz-szel, ám a pártokban vannak olyan csoportosulások, amelyek meggyőződésük szerint magyarellenesek. Ugyanígy léteznek olyan erők, amelyek fékezni akarják a térség euroatlanti integrációját. A koalíciós időszak két része különböztethető meg, az elsőben sikerült előrelépni, utána felerősödtek a nacionalista hangok, ez lefékezte a fejlődést. A csereháti ügyről szólva, Markó politikai hibának nevezte Opriş kormányfőtitkár beavatkozását és különösen annak időzítését. A résztvevők közül többen is sürgették, hogy a további együttműködés kereteit, követelményeit világosan meg kell fogalmazni, tiszteletben kell tartani. Tőkés László szerint hiba lenne kilépni a kormányból, ez csak a szélsőséges nacionalistáknak kedvezne. A tb. eln. szerint gyakorlati lépésekkel kell szaván fogni a partnert, meg kellene kezdeni egy önálló m. egyetem szervezését. A gyűlés nagy többséggel határozatot fogadott el arról, hogy az RMDSz nem lép ki a kormányból és megfogalmazták a további koalíciós együttműködés feltételeit. Állásfoglalást fogadtak el tk. az anyanyelvű oktatásról, az egyházainkat ért jogsérelmekről, a kisebbségellenes megnyilvánulásokról. [Szabadság, dec. 15., dec. 16.; Táj., dec. 15.]



lapozás: 1-20 | 21-40 | 41-60 ... 121-128




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» a kronológia leírása
» forrásirodalom
» rövidítésjegyzék
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998