Kuszálik Péter
Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
 

 
 
 
  kronológiák    » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004  
földrajzi mutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
intézménymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
névmutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
tárgymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z

 
 
 
   keresés
szűkítés          -          
      találatszám: 65 találat lapozás: 1-20 | 21-40 | 41-60 | 61-65
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Vasile, Radu

1998. június 18.

Radu Vasile lemondásra szólította föl Bárányi Ferenc egészségügy-minisztert, aki elismerte: fegyveres fenyegetés hatására 1961-ben kötelezvényt írt alá a Securitaténak. Bárányi hozzátette: senkit sem jelentett föl, nem tekinti magát vétkesnek, de ha bűnösnek találja őt akár a miniszterelnök, akár az RMDSz – minden további nélkül lemond a posztjáról. [RMSz, jún. 17.; Szabadság, jún. 18., jún. 19.]

Magyarországon összeült az új Országgyűlés. Göncz Árpád elnök Orbán Viktort javasolta miniszterelnöknek. [Szabadság, jún. 19.]

1998. június 24.

Radu Vasile egy sajtóértekezleten kijelentette: a ro. kormány üdvözli a Fidesz jobbközép párt hatalomra kerülését, bár – jegyezte meg – Orbán Viktor egyes kijelentései „aggodalmat” váltottak ki pol. körökben. A ro. kormányfő szeretné minél hamarabb Bukarestbe hívni Orbánt. [Szabadság, jún. 25.]

1998. július 2.

Radu Vasile elmondta: a jelenlegi gazdasági feltételek között nem lehet szó arról, hogy 1999 áprilisában Ro.-t befogadják a NATO-ba; fel kell készülni egy esetleges halasztásra. [RMSz, júl. 2.]

A képviselőházban feszült légkörben kezdődött meg az anyanyelvű oktatás vitája, mondta Asztalos Ferenc képviselő. A tanügyi törvény azon előírását, mely előírta, hogy az ország minden helységében kötelező módon ro. tannyelvű osztályok vagy iskolák kell hogy működjenek, sikerült felcserélni a kormányrendelet változatával, ezek szerint: Ro.-ban az oktatás ro. nyelven, a kisebbségek nyelvén és világnyelveken történhet. Előrelépés született az iskolai dokumentumok nyelve terén is: a rendeletben felsorolt dokumentumok ro. nyelvűek, a többi dokumentum a kisebbségiek nyelvén is íródhat majd. [Szabadság, júl. 2.] – Sikerült azt is elfogadtatni, hogy a kisebbségi iskolák elemi osztályaiban és felsőbb tagozatain a ro. nyelvet speciális tankönyvekből taníthassák. [Szabadság, júl. 3.]

1998. július 3.

Az RMDSz OpT Hajdú Gábort jelölte az egészségügyi miniszteri tisztségbe. Radu Vasile elfogadta a javaslatot. [Szabadság, júl. 6.]

Amennyiben nem jön létre a m. ny. egyetem, akkor visszafelé bomlik le az egész iskolahálózat, amit jól mutat, hogy csaknem 125 ezren járnak általános iskolába, a középfokú oktatásban már csak 30 ezren vesznek részt, s mindössze 10 ezer m. diák tanul a felsőfokú tanintézetekben, ebből csak 4000-en az anyanyelvükön – mondta el Kötő József, oktatási államtitkár. [MTI; A Hét, aug. 6.]

1998. július 5.

Csíksomlyón ismét megtartották az Ezer Székely Leány napját. A műsor keretében fölavatták Domokos Pál Péter egész alakos szobrát; a korábban (→ 1996.07.06) felavatott mellszobrot a moldvai csángó közösségnek adományozzák. [Vasárnap, júl. 19.]

1998. július 7.

Római látogatásra indult Radu Vasile, aki fontosnak tartja az olasz kapcsolatok ápolását, tekintve, hogy Ro. első számú külföldi partnere éppen Olaszország. A pápának átadta Emil Constantinescu elnök meghívóját; Radu Vasile elismerte, hogy nem tudta megszerezni Teoctist pártriárka meghívóját is, ami a Vatikán szemében általában szükséges. A pápával folytatott megbeszélés egyik témája a katolikus vagyon restitúciója volt. [RMSz, júl. 8.]

Kerekes Károly törvénykezdeményezést nyújtott be a képviselőházban, melynek célja, hogy tegye lehetővé az anyakönyvvezető előtti házasságkötések lebonyolítását a nemzeti kisebbségek nyelvén. [Táj., júl. 7.]

1998. július 25.

Bemutatkozó látogatásra Ro.-ba érkezett Orbán Viktor, aki kötetlen eszmecserét folytatott Radu Vasile kormányfővel; a megbeszélésen a gazd. együttműködés bővítéséről, az euroatlanti integrációról esett szó. A beszélgetést követő sajtótájékoztatón, újságírói kérdésre válaszolva, a m. egyetemről azt mondta R. Vasile: nem volt szó a kérdés megoldásáról, csak áttekintették a különböző kérdésköröket. Az ügy a ro. kormány által megjelölt folyamat szerint halad, nemsokára megkezdi működését az erre a célra kijelölt bizottság. – Orbán Viktor az RMDSz vezetőivel is tárgyalt, ahol a m. kormányfő fölvetett néhány gondolatot arra vonatkozólag, miként lehetne a vitát új alapokra helyezni. – E találkozó után Orbán Viktor Tusnádfürdőre utazott. [NM, júl. 27.]

Tusnádfürdőn, a Bálványosfüredről áttelepített szabadegyetem (’Tusványos’) utolsó napján Orbán Viktor Markó Bélával és Zoe Petre elnöki tanácsossal folytatott kötetetlen eszmecserét. – Az egyetem ügyével kapcsolatban a m. kormányfő pragmatikus megoldásokat sürgetett: fölösleges a multikulturalitás hasznáról vitázni, amikor nem ez az alapkérdés. Mindenek előtt egy probléma-katalógust kell összeállítani, majd meghozni a szükséges döntéseket, tiszta helyzetet teremtve. [Szabadság, júl. 27.]

1998. augusztus 2.

Radu Vasile, népes delegáció élén hivatalos látogatásra Izraelbe utazott. Izraelben mintegy 40 ezer vendégmunkás dolgozik, de egyes források a számukat 100 ezerre becsülik. A kormányfő a ro. hadiipar fejlesztését érintő együttműködésről is tárgyalt. [Szabadság, aug. 3.; BN, aug. 5.]

1998. szeptember 4.

A koalíciós pártok elnökei az elnöki palotában folytattak megbeszélést. A kiadott nyilatkozat megújítja a Radu Vasile-kabinet támogatását és kéri a kormánytól a pénzügyi rendszer hatékonyságának biztosítását és a privatizáció végrehajtását. Markó Béla nem fogadta el a nyilatkozatot, mert megoldatlan maradt a m. egyetem kérdése. [Háromszék, szept. 7.]

Bukaresti sajtótájékoztatóján Markó Béla bejelentette: az oktatási kormányrendelet módosítása miatt az RMDSz érvénytelennek tartja tekinti koalíciós kötelezettségeit mindaddig, amíg a kormánykoalíció csúcsvezetői felül nem vizsgálják a reformmal és kisebbségpolitikával kapcsolatos eddigi álláspontjukat és nem erősítik meg újból az eddigi koalíciós megállapodásokat. A szövetség parlamenti csoportjai csak az RMDSz programnak megfelelő döntéseket támogatnak. [Szabadság, szept. 4.]

Kónya-Hamar Sándor elmondta: noha a koalíció 1997. dec. 7-én aláírta azt a protokollumot, amelyben az RMDSz az önálló m. egyetem létesítésének feltételével lemondott a történelem és a földrajz anyanyelvű oktatásától, a hozott döntések egyértelművé teszik, hogy a koalíció pol. akarat szempontjából nem képes többre, mint amennyit ez idáig tett. A történtek igazolják azt az aggodalmat, amelyet az RMDSz kolozsvári választmánya korábban megfogalmazott (→ 1998.05.09, 1998.05.30). [Szabadság, szept. 4.]

Tőkés László nem tart attól, hogy az RMDSz szétszakad, házon belül kell megoldani a problémákat; „mindent az RMDSz legitim struktúráiban akarunk megvalósítani”. [BN, szept. 4.]

1998. szeptember 6.

Az SzKT kolozsvári ülésén Markó Béla ismertette az egyetem alapítása körüli feszült helyzetet. Mivel két nappal korábban nem született kedvező döntés az egyetemről, az RMDSz nem szavazott bizalmat a Radu Vasile-kabinetnek (→ 1998.09.04). A képviselőház tanügyi szakbizottsága által javasolt szöveg elfogadhatatlan, és a koalíciós partnerek által javasolt német–m. egyetem sem felel meg az RMDSz elképzeléseinek. Újabb egyeztetés előtt állnak, amit el kell fogadni, de sajnos kevés az esély a továbblépésre. Az SzKT határozata kimondja: az RMDSz szept. 30-án kilép a kormányból, ha addig a parlament nem fogadja el a sürgősségi kormányrendeletet, eredeti formájában. [RMSz, szept. 7.] (→ 1998.10.03)

1998. szeptember 15.

Az egyetemi kormánybizottság ülésén Radu Vasile annak a véleményének adott hangot, hogy reményei szerint a parlament el fogja fogadni a sürgősségi kormányrendeletet. [RMSz, szept. 17.]

A szenátus elfogadta a diplomák kölcsönös elismeréséről szóló ro.–m. egyezmény ratifikálására vonatkozó törvénytervezetet. [Szabadság, szept. 16.]

Adrian Severin, akit a PD vezetőségéből is kiebrudaltak (alelnök volt, de Petre Roman javaslatára leváltották), szókimondásával tükröt tartott a ro. politikai elit elé. Hosszú cikket írt a Ziua (szept. 9.) számára, amelyben kimutatta, hogy Ro. gazdasági és politikai krízisben van. A honatyák 75%-a a kézi vezérlésű gazdaságot pártolja, s „az autarchia, az idegengyűlölet, a nacionalizmus és az Európa-ellenesség híve, mint a piacgazdaságé, a másság tiszteletéé, az euroatlanti csatlakozásé (…) Ro. megbízhatósága romhalmaz lett.” Ennek a pol. osztálynak ki kell cserélődnie, át kell alakulnia. [EN, szept. 15.]

Hámos László (HHRF), Orbán Viktor külügyi tanácsadója azt javasolta, hogy a „m.–m. csúcstalálkozó” alakuljon autonóm intézménnyé, amely önálló testületként működve válhat az összmagyarság állandó tárgyaló, konzultáló, tervező műhelyévé. [MN, szept. 15.]

1998. október 1.

Markó Béla azt nyilatkozta: a koalíciós partnerekkel folytatott tárgyalás során semmiféle eredményre nem jutottak. Emiatt felelősség terheli Andrei Marga tanügyminisztert, aki nemhogy nem vette figyelembe a kormányprogramot, hanem egyenesen annak be nem tartására uszított. Markó ezért az oktatási min. leváltását követelte. [Népújság, okt. 1.]

5 emberi jogi szervezet (közöttük a PER és a PEL) tiltakozott Anghel Stanciunál (→ 1998.02.04) a 123. sz. cikkely (→ 1998.09.16) megszorító megfogalmazása miatt, rámutatva, hogy ezzel drasztikusan csökkentik a kisebbségi jogokat. [Szabadság, okt. 1.]

A kormány ülésén Radu Vasile felvetésére határozat született a m. egyetem kérdésében. A kormány megbízta a tanügyi tárcát, hogy tanulmányozza egy m.–német egyetem (ún. Petőfi–Schiller egyetem = PSE) létrehozási lehetőségét. A határidő: nov. 15. Ha a döntés megszületett, akkor azt az orsz. akkreditációs bizottságnak kell jóváhagynia. Ezzel a lépéssel R. Vasile megtette az első lépést a „megbékélés” felé. [Népújság, okt. 2.] – Ha a biz. elfogadja az egyetem alapítását, akkor a tárca dec. 15-ig a kormány elé terjeszti javaslatát az új tanintézet fölállításáról. [Szabadság, okt. 2.]

Az OpT maratoni ülését követő sajtóértekezleten Markó Béla elmondta: a PSE alapításának szándéka nem oldja meg a problémát, de első lépésként elfogadható bizonyíték arra, hogy a kormány meg akarja oldani a válsághelyzetet. A kérdésről az SzKT hivatott dönteni. [Népújság, okt. 2.; Táj., okt. 1.]

A koalíciós partnerek ellentmondásos viselkedéséről Asztalos Ferenc elmondta: a parasztpárti kollégák attól tartottak, hogy a másik két partner lesre játssza őket, s „akkor a ro. közvélemény előtt úgy jelennek meg, mint az egyedüli ro. párt, amelyik a magyarokat támogatja”. Egyértelmű, hogy a három párt titokban kiegyezett. A tál lencse, amiért minden egyebet elhalasztanak (pl. NATO-csatlakozás) az a fővárosi polgármesteri szék. Így Viorel Lisnek esélye lehet előretörni a PDSR-s jelölttel szemben.

R. Vasile sajtóértekezletén felszólította az RMDSz-t, hogy álljon el kilépési szándékától. „Mi a multikulturalizmus hívei vagyunk, de ennél többet nem tehetünk.” A PSE tervezett székhelyei: Marosvásárhely és Nagyszeben; szó sem lehet Marga menesztéséről.

1998. október 30.

Radu Vasile ismertette a kormány karcsúsításának tervét: 20 miniszter helyett csak 17 marad, s csökkentik az államtitkárok számát is, így a kormány struktúrája jobban összhangba kerül az EU-tagállamok kormányzati gyakorlatának elveivel. [Szabadság, okt. 30.]

1998. december 2.

Orbán Viktor meghívására kétnapos látogatásra Budapestre utazik Radu Vasile – jelentették be [Szabadság, dec. 2.], de az utazást későbbre halasztották. [RMSz, dec. 6.]

Virgil Măgureanu, a SRI volt igazgatója, aki közben a PNR főtitkára lett, üzenetet intézett a néphez, melyben kifejtette, hogy az RMDSz kormányra kerülése veszélyezteti az ország területi integritását. [Sajtóf., dec. 2.]

1998. december 18.

Radu Vasile bejelentette: a kormány törvényt dolgoz ki a kisebbségek támogatására. [RMSz, dec. 21.]

1999. január 6.

A Szigethegység bányászai is csatlakoztak a Miron Cozma által vezetett Zsil-völgyi sztrájkhoz. Cozma fő politikai szövetségese, C. V. Tudor a parlament összehívását követelte és azt kérte a lakosságtól, kezdjen általános sztrájkot Emil Constantinescu elnök „nép- és nemzetellenes” politikájának megbuktatása érdekében. [Népújság, jan. 6.]

Radu Vasile lemondott minden pártbeli tisztségéről, a PNTCD ideiglenes főtitkára Constantin Dudu Ionescu lett. Sajtóértesülések szerint Radu Vasile leváltását Ion Diaconescu kezdeményezte, és a párt ezzel elszigetelte a kormányfőt. [Sajtóf., jan. 6.]

A ro. kormány bevezette a holokauszt-ismeretek kötelező oktatását az általános iskoláktól az egyetemig – jelentette be az oktatási minisztérium szóvivője. [RMSz, jan. 7.]

1999. január 15.

Radu Vasile új ügynökségi vezetőket nevezett ki, tk.: Kerekes Gábor (orsz. fejlesztési ügynökség); Birtalan József (kis- és középvállalatok); Lányi Szabolcs (tudom. fejlesztés); Erős Viktor (állami vagyonalap); Bara Gyula (miniszterelnöki tanácsos). [BN, jan. 16.]

Az RMDSz Maros megyei vezetősége amiatt tiltakozott, hogy Dorin Florea prefektus – túllépve hatáskörét – 10 ezer Zsil-völgyi bányászt akar letelepíteni a megyében. [RMSz, jan. 15.]

1999. január 16.

Németh Zsolt sajtótájékoztatón elmondta: a m. egyházi vezetőkkel folytatott megbeszélés (→ 1999.01.14) része annak az akciónak, mellyel Radu Vasile budapesti látogatását (→ 1999.02.09) készítik elő. [Szabadság, jan. 16.]

1999. január 18.

A déli órákban mintegy tízezer bányász indult gyalogosan Bukarest felé, a Zsil-völgyéből. Traian Băsescu miniszter rendeletére a Zsil mentén leállt a vasúti és az utasforgalom. A rendfenntartó elemek torlaszokat emeltek, de azokat földgyaluval eltávolították a bányászok. Radu Berceanu iparügyi min. visszautasította a bányászok követeléseit (35%-os béremelés és a veszteséges bányák leállítása); Radu Vasile kifejezte hajlandóságát a tárgyalásra, ha a bányászok visszatérnek munkahelyükre. [Szabadság, jan. 19.]

Németh Zsolt az RMDSz vezetőivel folytatott megbeszélés után elmondta: a m. külpol. prioritása az ország euroatlanti integrációja és a regionális pol. összhangjának megteremtése; példaértékűnek ítélte az RMDSz pol. irányvonalát: a szövetség nemcsak a magyarság érdekeiben lép fel, hanem szerepet vállalt a ro. polgári társadalom létrehozásában is. [Szabadság, jan. 18.]

Újabb forduló volt az Agache-perben: Paizs Ottót hallgatták ki, aki a tanúk szerint nem is volt a lincselés közelében. [BL, jan. 22.]

1999. január 22.

Reggel Emil Constantinescu feltételes szükségállapotot hirdetett ki Ro. egész területére: amennyiben a tüntetők nem indulnak vissza a Zsil-völgyébe, a szükségállapot 14 órától érvénybe lép. Éjjel a kormány rendeletet fogadott el a rendkívüli állapotról; Cozia kolostorában Radu Vasile tárgyalni kezdett a tüntetők vezetőivel. Négy órás tárgyalás után a felek a munkakonfliktus befejezéséről tájékoztattak, részleteket nem közöltek. A bányászok incidens nélkül hazaindultak. [Szabadság, jan. 23.] – Az államfő találkozott a parlamenti pártok vezetőivel (a PRM vezetője nem volt ott!). A kiadott közleményben leszögezték: továbbra is elkötelezettjei a jogállamnak és a demokráciának, elítélik az erőszak használatát és felszólítják a kormányfőt, személyesen próbálja megoldani a konfliktust; a kormánytól azt kérték: mutasson be a parlamentben egy olyan programcsomagot, mely az ország gazdasági fellendítését szolgálná és biztosítaná a lakosság „nyugalom- és biztonságérzetét”. [Sajtóf., jan. 22.]

A szenátus fegyelmi bizottsága 30 napra felfüggesztette C. V. Tudor részvételi jogát a szenátus munkálataiban. Tudor testőreivel érkezett meg, de azokat sikerült kitessékelni a teremből, a PRM elnöke pedig azzal fenyegette meg a szenátust: „két hét múlva már nem lesztek hatalmon”. – Virgil Măgureanu megerősítette, hogy a PRM-nek félkatonai szervezetei vannak, amelyben volt katonatisztek és hírszerzők vesznek részt; ő már 1996-ban figyelmeztette a parlamentet, de intézkedés nem történt. [BL, jan. 22.]



lapozás: 1-20 | 21-40 | 41-60 | 61-65




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» a kronológia leírása
» forrásirodalom
» rövidítésjegyzék
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998