Kuszálik Péter
Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
 

 
 
 
  kronológiák    » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004  
földrajzi mutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
intézménymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
névmutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
tárgymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z

 
 
 
   keresés
szűkítés          -          
      találatszám: 432 találat lapozás: 1-20 ... 401-420 | 421-432
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Tőkés László

2004. május 17.

Nemcsak pol., hanem morális kudarcot is vallott az MPSz azzal, hogy a szövetség sikertelen bejegyzési kísérlete után más kisebbségi szervezetek, így a német kisebbség listáin (RNDF) kívántak jelölteket indítani – nyilatkozta Markó Béla, aki szerint az MPSz jelöltjei nem politikai alternatívát kínálnak, hanem pozíciókhoz akarnak jutni. Tőkés László kijelentését („Nem tartok annyira Funartól és Vadim Tudortól, mint az európai színekben tetszelgő, jogfosztó hatalomtól”) megdöbbentőnek tartotta, Markó szerint egy ilyen nyilatkozat a ro.–m. feszültségek felszítását eredményezheti. [Népújság, máj. 17.]

Ünnepi gyűlésen emlékezett meg az RMGE alapításának 160. évfordulójáról. Erdély 12 megyéjéből mintegy 300 küldött vett részt a kolozsvári ünnepségen. [Szabadság, máj. 17.]

2004. május 21.

Adrian Năstase keményen bírálta a választási szövetségbe tömörült liberálisokat és demokratákat; milyen bizalma lehet a választóknak az olyan politikusokban, akik egy nap egyet mondanak, másnap pedig az ellenkezőjét. Példának Emil Boc kolozsvári polgármester-jelöltet említette, aki egyik nap megesküdött a Bibliára, hogy nem szövetkezik a magyarokkal, másnap pedig válogatott ígéretekkel próbálta magához édesgetni őket. A kormányfő kifejtette: komoly partnernek tartja az RMDSz-t, és vezetőjét Markó Bélát, ellentétben a szélsőséges Tőkés Lászlóval, aki nem érti az idők szavát. [Szabadság, máj. 21.]

2004. június 17.

A központi választási iroda adatai szerint a kormánypárt elvesztette többségét a megyei önkormányzatokban, a DA (PNL + PD) több helyet szerzett meg (553-at, a PSD pedig csak 543-at). [NyJ, jún. 17.]

Tordaszentlászló mellett megnyitották az északi autópálya első munkatelepét. A Brassót Borssal összekötő autópálya költségét 2,5 milliárd euróra becsülik. Az északi variáns kivitelezője az amerikai Bechtel cég, a Temesvár–Nagyszeben irányába haladó déli autósztráda uniós támogatással készül majd. [Szabadság, jún. 17.]

A PRM két éve indított pert az RMDSz megszüntetése érdekében. A Frunda György által beterjesztett dokumentumok igazolják, hogy az RMDSz jogszerűen működik. A PRM dossziéja 5 kilónyi papírt tartalmaz, de jogi hatása alig van: nagyobbrészt újságkivágásokból áll. Döntés még nem született, a per következő fordulója szeptemberben lesz. [RMSz, jún. 17.]

Nagyváradon megalakították a Kárpát-medencei M. Nemzeti Tanácsot (KMNT); elnökéül Tőkés Lászlót választották meg (→ 2004.05.31). A tanács alapítói: EMNT, SzNT, VMDP, KMKSz, HMDK és az MMNÖK. (Az RMDSz, MKP és a VMSz nem tagjai a tanácsnak.) A KMNT döntött egy diplomáciai munkacsoport létrehozásáról, valamint egy brüsszeli iroda megnyitásáról. [Krónika, jún. 17.] – Közleményben kérték föl Mo. és Szlovákia frissen megválasztott m. képviselőit, hogy vállalják el az autonómia-törekvések EU-s képviseletét és segítsenek elnyerni azokat a jogosítványokat és hatásköröket, amelyek az autonómiát szavatolják. [Szabadság, jún. 19.]

2004. július 1.

Markó Béla egy interjúban – a Fidesz és az MPSz szoros együttműködésére utalva – elmondta: „kellő bölcsességgel próbáljuk szemlélni a megosztási kísérleteket.” Egyik-másik Mo.-i politikus „megpróbál beleszólni a mi dolgaink alakulásába”, amit nem nézünk jó szemmel. – Az erdélyi m. közéletben mindig volt egy erős többség, amely az együttműködés, a mérsékelt politizálás pártján állt, és mindig volt egy radikális kisebbség. – Nem lehet egyszerre két dolgot követelni: autonómiát is, meg kettős állampolgárságot is, mert a kettő ellenkezik egymással. [Népújság, júl. 1.]

Megkritizálták Tőkés Lászlót, hogy a KMNT megalakításakor kihagyták a dokumentumból a kettős állampolgárság igénylését. Tőkés így védekezett: nem kapott felhatalmazást az EMNT részéről, hogy ez ügyben állást foglaljon. [Szabadság, júl. 1.]

2004. augusztus 21.

Mo. nemzeti ünnepén Mózes Árpádot és Tempfli Józsefet a M. Köztársasági Érdemrend Középkeresztjével, Frunda Györgyöt a M. Köztársasági Érdemrend Nagykeresztjével tüntette ki Mádl Ferenc államfő. A Nagykeresztet eddig csak Tőkés László és Markó Béla kapta meg. [Szabadság, aug. 21.; Krónika, aug. 24.]

A kézdiszentléleki Perkőn, a hagyományos Szent István-napi búcsún Berszán Lajos esperes az áldozatvállalás szükségességét hangoztatta: számunkra e földön jövőnek is kell lennie, e jövőért pedig mi vagyunk a felelősek. [Háromszék, aug. 21.]

2004. szeptember 9.

2005 júliusától fokozatosan emelik a nyugdíjkorhatárt, 2014-ig a férfiak és a nők azonos korban, 65 évesen vonulhatnak nyugállományba. Tekintve a férfiak várható élettartamát – 67 év – ez kissé előnytelen az ’erősebb nem’ számára. [SzFÚ, szept. 9.]

A képviselőház közigazgatási bizottsága – alkotmányellenességre hivatkozva – elutasította a nemzeti kisebbségek személyi elvű autonómiájáról szóló kerettörvényt. Az elutasítás ellenére a tervezet a plénum elé kerül. [Szabadság, szept. 9.]

A KREK közelgő püspökválasztására Tőkés László (168 jelölés) mellett Csernák Béla és Fazakas László is jelölést kapott (51, ill. 12 jelölés). Fazakast korábban szekus kapcsolatokkal vádolták, de Csendes László szerint a kapcsolat nem minősíthető politikai rendőrségi tevékenységnek. [Krónika, szept. 9.; RMSz, szept. 10.] (→ 2004.10.06)

2004. október 2.

Ferencz Csaba (SzNT) – Demeter János állítását (→ 2004.09.29) cáfolva – kifejtette: a Székelyföld autonómiájára vonatkozó referendumhoz nem kell módosítani az alkotmányt és a törvényeket; a szavazás elodázását Ferencz az RMDSz taktikázásának nevezte. [Népújság, okt. 2.]

Tőkés László nehezményezte, hogy a Sapientia Alapítvány kuratóriumi ülésén leállították a PKE költségvetési támogatását. Tőkés, a helyzet rendezésére, Gyurcsány Ferenchez fordult és kérte, hogy a m. kormányfő mielőbb találkozzék az erdélyi m. egyházak vezetőivel. [Szabadság, okt. 2.; Népújság, okt. 2.] (→ 2004.10.06)

Szőcs István a szülőföldön boldogulás nehézségeiről írt, s – kolozsvári példákat idézve – a helyzet kilátástalanságát hangsúlyozta; a városban 28 ezer alkalmazottja van a költségvetési intézményeknek, de ebből jó, ha 500 magyart találunk. A bérbe adott 32 ezer m2 kereskedelmi felület munkaerőbázisa meghaladja a 4800-at, melyből csak 300 a magyar. [Szabadság, okt. 2.]

2004. október 7.

Az EB jelentése kimondja: Ro. és Bulgária 2007-ben csatlakozhat az EU-hoz, amennyiben végrehajtja az előirányzott reformokat. A záradék egy éves halasztást engedélyez arra az esetre, ha a reformok késnek. [Szabadság, okt. 7.]

Az aradi vértanúk emlékünnepségén Markó Béla és Tőkés László együttes részvételét tapssal honorálta a közönség. Az ünnepség két szabadtéri helyszínen folytatódott: a Vesztőhely mellett a Tűzoltó tér is hivatalos helyszínnek számít, ui. ott áll a Szabadság-szobor. – Emlékünnepségek voltak még tk. Kolozsvárott, a szamosfalvi síremléknél; Marosvásárhelyen, a Postaréten; Szatmárnémetiben, Csíkszeredában, Nagyváradon, Sepsiszentgyörgyön. [Szabadság, okt. 7.; Krónika, okt. 7.; NyJ, okt. 7.; Népújság, okt. 7.; SzFÚ, okt. 7.; Háromszék, okt. 7.]

2004. október 23.

Kolozsvárott a M. Opera és a M. Főkonzulátus rendezésében került sor az 1956-os forradalom emlékünnepére. Verdi Requiemjét a M. Rádió Énekkara és az Opera zenekara adta elő, ro. és m. szólistákkal. [Szabadság, okt. 23.]

Újabb 6 évig lesz a KREK püspöke Tőkés László, aki 62:32 arányban győzte le Csernák Bélát. [RMSz, okt. 23.; Szabadság, okt. 23.; Krónika, okt. 25.] (→ 2004.12.03)

2004. október 27.

Nem jött létre a párbeszéd Markó Béla és Szász Jenő között, noha mindkét politikus megbeszéléseket folytatott a közvetíteni szándékozó Tőkés Lászlóval. Szász Jenő továbbra is közös listán akar indulni az RMDSz-szel, de Markó Béla szerint ezekhez a listákhoz nem lehet hozzányúlni, mert az előválasztások eredményeit rögzíti. Tőkés nem helyesli az MPSz döntését, hogy ro. pártok listáin indítsa a jelöltjeit. [Szabadság, okt. 27.]

A m. alkotmánybíróság elutasította a fellebbezéseket, tehát nincs akadálya annak, hogy kiírják a népszavazást a kettős állampolgárság ügyében. Patrubány Miklós egymilliárd Ft-ot kért kampányra. [Szabadság, okt. 27.]

2004. november 16.

Tőkés László (ezúttal az EMNT elnökeként) nyilatkozatot adott ki a MÁÉRT ülése kapcsán, melyben leszögezi: a m. kormány sodródik; se stratégiája, se programja nincsen a h. t. m. ügyében. [EN, nov. 16.]

2004. november 28.

A parlamenti választások első fordulója. A közvélemény-kutatók felmérései szerint a PSD–PUR lett a győztes; az RMDSz elérte az 5%-os bejutási küszöböt. [Szabadság, nov. 29.] – A magyarság újra fegyelmezett és felelős szavazóbázisnak bizonyult, rácáfolva azokra a jóslatokra miszerint az alternatívák megjelenése megzavarja a voksolók meggyőződését. A cikkíró szerint a megszavazott bizalom feladatként is értelmezhető: a szövetségnek – úgymond – meg kell kezdenie a ’tényleges verseny és választás’ körülményeinek megteremtését. [Krónika, nov. 29.] (→ 2004.12.03)

A népszavazási kampány záróakkordjaként kerül sor arra a nyilvános vitára, amely a kihívók – Tőkés László, Duray Miklós és Ágoston András – és Gyurcsány Ferenc kormányfő között zajlik december első péntekén. [RMSz, nov. 29.]



lapozás: 1-20 ... 401-420 | 421-432




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» a kronológia leírása
» forrásirodalom
» rövidítésjegyzék
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998