Kuszálik Péter
Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
 

 
 
 
  kronológiák    » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004  
földrajzi mutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
intézménymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
névmutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
tárgymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z

 
 
 
   keresés
szűkítés          -          
      találatszám: 39 találat lapozás: 1-20 | 21-39
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Szabó Károly

1996. április 18.

Az ET Parlamenti Közgyűlésén Josette Durrieu francia szenátor előzetes jelentést terjesztett elő, melynek következtetése: Ro.-t továbbra is monitorizálni kell. A kormány túl gyakran ad ki rendeleteket, a prefektusoknak túl nagy hatalmuk van; ugyanakkor a raportőr kétesnek értékelte a Btk. sajtórágalomra vonatkozó előírásait és arra is figyelmeztetett: a ro. hatóságok nem készülnek elfogadni az ET 1201-es ajánlását. [Szabadság, ápr. 18.]

Az RMDSz bukaresti sajtótájékoztatóján Szabó Károly biztató jelnek vélte, hogy Năstase – a kisebbségi szemináriumon (→ 1996.04.10) – szükségesnek vélte a kisebbségi szervezetekkel való konzultációt. Borbély László rámutatott, hogy Ro.-nak összhangba kell hoznia törvényeit az EU törvénykezésével. A pártoknak eljuttatott egy 21 törvényből álló listát, amelyet jogharmonizációnak kell alávetni. [Táj., ápr. 18.]

Az RMDSz ÜE ülését követő sajtótájékoztatón a választási előkészületekről beszélt Demeter János. Vida Gyula az ellenzéki pártokkal való tárgyalásokról számolt be: minden párttal lehetséges együttműködés, kivéve a PUNR-t, PRM-t és a PSM-t. – Náznán Jenő elmondta: mintegy 120 ezer érdeklődőnek adtak felvilágosítást és kb. 100 ezer jogosultnak segítettek a privatizációs ügyintézésben. [Szabadság, ápr. 19.]

Az Adevărul vezércikkben támadta az ország vezetőit, rámutatva a hiteltelen, ellentmondásos nyilatkozatokra. Pl. Cioflina tábornok nyilatkozatát (→ 1996.04.10) két nap múlva cáfolni kellett, mert a francia sajtó azonnal lecsapott a hírre: Ro. fel akarja támasztani a Varsói Szerződést. [MN, ápr. 19.]

1996. augusztus 16.

A m. pártok alapszerződést illető reakcióiból. – Csurka István (MIÉP) szerint meg kell akadályozni, hogy Horn Gyula aláírja az alapszerződést. [RMSz, aug. 16.] – Rockenbauer Zoltán (Fidesz): az 1201-es ajánlásnak csorbítatlanul kell szerepelnie az alapszerződésben. A kormány ne írja alá azt, amit a h. t. m. szervezetek nem támogatnak. – Az MDF kétes értékűnek nevezte a szerződés elfogadott változatát; baljós előjelnek tekintik, hogy a m. fél eleve lemondott a kollektív jogokról és az autonómiatörekvések támogatásáról. [RMSz, aug. 17.] – Kovács László szerint az alapszerződésnél lehetne jobbat álmodni, a gyakorlatban azonban nincs mód annak tető alá hozására. [RMSz, aug. 19.] – „Ez a jelenleg elérhető alapszerződés, amely mind Mo., mind Ro. és az ottani m. közösség érdekeinek megfelel.” [Mai Nap, aug. 16.]

Az RMDSz OpT (Csávossy György, Dézsi Zoltán, Kötő József, Markó Béla, Szabó Károly, Takács Csaba, Tőkés László, Vida Gyula) állásfoglalása az alapszerződésről: szűkítő jellegűnek tartja a kollektív jogok körének kiiktatását az 1201-es ajánlásból, nem tartja kielégítőnek a nyelvhasználatra vonatkozó kitételeket és aggasztónak minősíti, hogy az elkobzott közösségi és egyházi javak visszaadása nem szerepel a dokumentumban. Az alapszerződés végrehajtásának garanciái nem egyértelműek és megoldatlan a nemzetközi ellenőrzés kérdése. [RMSz, aug. 20.] (→ 1996.08.29)

Gh. Funar szerint az 1201-es ajánlás nem szerepelhet az alapszerződésben; a dokumentumot csak népszavazás után lehet aláírni, feltéve, ha Budapest elismeri a bécsi döntés után Észak-Erdélyben elkövetett atrocitásokat és azokért kártérítést fizet, továbbá fedezi az 1989 után Székelyföldről elűzött románok visszatelepítési költségeit. [MH, aug. 17.]

A ro. lapok sikerként könyvelték el, hogy Mo. engedett az 1201-es ajánlás ügyében; több lap nyugati nyomással magyarázta a megegyezést. [MN, aug. 16.]

1996. szeptember 2.

A PDSR – hivatkozva Gh. Funar provokatív viselkedésére (→ 1996.08.28) – úgy döntött, hogy felbontja a PUNR-vel kötött koalíciós szerződést. [Szabadság, szept. 3.]

Tisztújító közgyűlést tartott az RMDSz szenátusi és képviselőházi csoportja. A szenátusi frakció vezetősége: Verestóy Attila (eln.), Szabó Károly (aleln.), Buchwald Péter (titkár); az ÁB titkárának Kozsokár Gábort javasolták. Képviselőházi frakció: Vida Gyula (eln.); Pécsi Ferenc, Szilágyi Zsolt (aleln.); Fekete Zsolt (titkár); az ÁB titkárának Kónya-Hamar Sándort javasolták. [RMSz, szept. 5.]

1996. szeptember 26.

A szenátusban a ro.–m. alapszerződést tárgyalták. Szabó Károly az RMDSz álláspontját ismertette: az 1201-es ajánlás szűkítő értelmezése azzal fenyeget, hogy elvesz az ajánlás lényege. Az egyházi és közösségi javak visszajuttatására, valamint a kollektív jogokra vonatkozó részek hiánya miatt az RMDSz nem támogatja az alapszerződést. A szenátus 87 igen, 13 nem szavazattal és 3 tartózkodással fogadta el az alapszerződést. [Táj., szept. 26.] (→ 1996.10.03)

Az RMDSz OT megalapozottnak látta a Maros megyei óvást, ezért elrendelte a TKT összehívását és a képviselőjelölt-lista újratárgyalását. A Maros megyei testület veszedelmes precedensnek nevezve a felső vezetés beavatkozását a megyei döntésbe. [Táj., szept. 26.] (→ 1996.09.30)

Egy bécsi kórházban meghalt Nicu Ceauşescu, a diktátor fia, akit májzsugorral kezeltek. 1990-ben 20 évre ítélték, de – betegségére hivatkozva – 1992. nov.-ben szabadlábra helyezték. [Szabadság, szept. 27.]

1996. október 3.

A képviselőház elfogadta a ro.–m. alapszerződést (→ 1996.09.16). Az RMDSz testületileg tartózkodott, a PRM és a PUNR képviselői szavazáskor kivonultak a teremből. [Szabadság, okt. 4.]

Az RMDSz sajtótájékoztatóján Szabó Károly és Hosszú Zoltán azért bírálta a kormányt, mert megvonták a szövetségtől az állami szubvenciót. Ha nem tartják be a törvényt, az RMDSz be fogja perelni a kormányt. [Táj., okt. 4.] (→ 1996.10.14, 1996.10.18, 1996.10.28)

Az RMDSz a törvényben előírt határidőre letette a szenátusi és képviselői jelölt-listákat. [Táj., okt. 4.]

Kolozsvárott tartotta közgyűlését a VET. Megválasztották az MVSz tisztújító közgyűlésére küldendő 58 delegátust. [RMSz, okt. 7.]

1996. november 8.

Az RMDSz összesített választási (→ 1996.11.03) eredményei: Frunda György 761.007 szavazat (6,02%), az elnöki listán a 4. hely. – Szenátorok: 836.705 (6,81%) = 11 hely a szenátusban; képviselők: 812.206 (6,64%) = 25 hely a képviselőházban. Összesen 36 hely (1990: 12+29 = 41; 1992: 12+27 = 39 hely). (→ 1996.11.12)

Az RMDSz szavazatszámai összesítve (vesd össze: ]900530, 920927): Szenátus (1990: 1,094.353; 1992: 831.469; 1996: 836.705); Képviselőház (1990: 983.890; 1992: 811.29; 1996: 812.206).w Szenátorok: Csapó I. József, Eckstein-Kovács Péter, Frunda György, Hajdú Gábor, Kozsokár Gábor, Lőrincz Gyula, Markó Béla, Puskás Bálint, Seres Dénes, Szabó Károly, Verestóy Attila. [Lőrincz Gyula Giurgiu megyében lett szenátor, az újraosztott töredékszavazatoknak köszönhetően! – RMSz, nov. 18.]. w Képviselők: Antal István, Asztalos Ferenc, Bárányi Ferenc, Birtalan Ákos, Böndi Gyöngyike, Elek Barna, Garda Dezső, Kakassy Sándor, Kelemen Atilla, Kerekes Károly, Kónya-Hamar Sándor, Kovács Csaba Tibor, Márton Árpád, Mátis Jenő, Nagy István, Pécsi Ferenc, Ráduly Róbert, Rákóczi Lajos, Székely Ervin, Szilágyi Zsolt, Tamás Sándor, Tokay György, Vajda Ferenc, Varga Attila, Vida Gyula. [Táj., nov. 8.] (→ 1996.11.12)

Adrian Năstase felhívta a közvélemény figyelmét a „potenciális veszélyre”, miszerint az RMDSz lesz a „mérleg nyelve” (azaz: a m. szövetség fogja eldönteni a parlamenti többséget). Emil Constantinescu szerint nevetséges dolog m. veszélyről beszélni az alapszerződés aláírása után. [Népszabadság, nov. 9.]

Markó Béla elemezte az RMDSz eredményeit és felkérte a választókat, hogy a 2. fordulóban (→ 1996.11.17) szavazzanak Emil Constantinescura. [Táj., nov. 11.]

1997. február 3.

Az RMDSz képviselőházi csoportjának vezetősége: eln.: Varga Attila; aleln.: Asztalos Ferenc, Kovács Csaba Tibor; titkár: Ráduly Róbert. A képviselőház állandó biz. titkára Kónya-Hamar Sándor. [Táj., febr. 3.] – A szenátusi frakcióban eln.: Verestóy Attila; aleln.: Szabó Károly; titkár: Puskás Bálint. Az állandó biz. titkára: Kozsokár Gábor. [Táj., febr. 5.]

Az RMDSz kormányzati képviselői a szövetségi elnök hivatalában üléseztek; a téma a kormányzati problémák elemzése és az összehangolt, határozott fellépést sürgető kérdések megvitatása volt. [Szabadság, febr. 5.]

Ion Caramitru elfogadta az RMDSz javaslatát, hogy Kelemen Hunor legyen a műv. min. államtitkára; első találkozójukon egyeztettek a teendőkről: a min. keretében létrehozzák a kisebbségi főosztályt, a művelődési intézeteket vissza kell juttatni a megyei tanácsoknak. [Szabadság, febr. 6.]

1997. február 10.

Szabó Károly a szenátusban rámutatott: Iliescu – 6 éves elnöksége idején – a fegyveres testületek tábornoki karát banánköztársasági méretekben gyarapította és léptette elő. [Táj., febr. 11.] ● [Az RMDSz szenátorának észrevétele egybevág Király Károly véleményével (→ 1989.12.22): a bukaresti „forradalmat” a hadsereg segítsége nélkül nem nyerhette volna meg az új hatalom.]

Horváth Andor, a Bolyai Társaság elnöke, az SzK-hoz intézett nyílt levélben leszögezte: az önálló m. egyetem jogos igénye a romániai m. közösségnek; az osztozkodás, az egyetem szétválasztása nem járható út. [Szabadság, febr. 10.]

Az ukrán külügyminisztériumhoz közel áll források szerint Bukarest hajlandó annak elfogadására, hogy a megkötendő alapszerződésben ne szerepeljen a Molotov–Ribbentrop-paktumra való utalás. [RMSz, febr. 10.]

1997. december 11.

A szenátusban megkezdődött az állambiztonsági hivatal irattárában őrzött (szekuritátés) dossziékról szóló törvénytervezet általános vitája. Az RMDSz álláspontját Szabó Károly ismertette. [Táj., dec. 11.]

Csíkszeredában háromnapos konferencia nyílt az önkormányzatok szerepéről. [Táj., dec. 11.]

A történelmi felelősséget kell figyelembe venni és elemezni, amikor azt mérlegeljük, hogy meddig lehet megmaradni a kormánykoalícióban – mondotta Markó Béla az elnökkel folytatott eszmecsere után. [MTI]

Kolozsvárott az RMDSz oktatási főosztálya szervezésében vitát tartottak az anyanyelvű szakoktatási iskolahálózat telepítési koncepciójáról, melyet az RMPSz segítségével fognak véglegesíteni. Az elkészülő tervet a szaktárca kisebbségi osztálya elé terjesztik. [Táj., dec. 12.]

A történelmi m. egyházak püspökei arra kérték a gör. kat. egyház vezetőit, hogy közvetítsenek az apácarend és a székelyudvarhelyi önkormányzat között. [RMSz, dec. 13.]

A székelyudvarhelyi tanács ülésén memorandumot szövegeztek az állam elnökének. A testület ezenkívül tervbe vette, hogy a jogi helyzet pontos leírásával részletesen tájékoztatja a ro. és nemzetközi közvéleményt. [MTI]

1998. október 19.

Ion Iliescu egy kolozsvári gyűlésen súlyos jelzőkkel illette a kormányt, melyet szerinte „kreténó-demokraták” vezetnek. A vezetés két bűne, hogy helyet ad a föderalizálási szándékoknak (utalás Sabin Ghermanra, ]980921), és engedményeket tett az RMDSz-nek. [Szabadság, okt. 19.]

Benyújtotta lemondását Sorin Dimitriu privatizációs miniszter, aki elégtelen módon vezette a tárcát. [Népújság, okt. 20.]

Szabó Károly a szenátusban szólalt föl és ismertette a PRM Kovászna megyei elnökének kijelentéseit, aki szerint a megyében „Nemzeti Gárdákat” állítottak föl, hogy jelszóra végezzenek az RMDSz vezetőivel. [Táj., okt. 21.] (→ 1998.10.29)

1999. június 24.

Emil Constantinescu a parlamentnek címzett üzenetében az új nemzetbiztonsági stratégia elveit részletezte: Ro. alapvető érdeke a szuverén, független, egységes és oszthatatlan nemzetállam létének a biztosítása. – Szabó Károly összességében pozitívnak értékelte a dokumentumot: mostanáig főleg az állam biztonságáról esett szó, most az állampolgárok biztonságáról is szó esik. Hiányzik viszont az a fontos elv, hogy a kisebbségek problémájának rendezése biztonsági tényezőnek tekintendő. A nyilatkozatba nem került be, hogy a feszültségforrások nem a kisebbségek jogos követeléseinek előterjesztése, hanem azok el nem ismerése miatt adódik. [Szabadság, jún. 24.]

A nyugdíjba vonuló Sebastian Kräuter helyett Martin Roos lett az új temesvári róm. kat. püspök. [RMSz, jún. 26.]

Csíkszeredában, a Márton Áron Gimnázium előtt leleplezték Mailáth Gusztáv Károly püspök mellszobrát (Bodó Levente alkotása). [RMSz, jún. 25.]

1999. július 13.

A lehallgatási botránnyal kapcsolatban Szabó Károly szenátor emlékeztetett egy 4 évvel korábbi, bukaresti esetre, amikor hasonló módon szervezték meg a titkosszolgálat megfigyelőinek lebukását, hogy így szabaduljanak meg néhány „kellemetlen” munkatárstól. Az esemény, ahol részt vett az MVSz nyílt rendezvény volt, amelyen bárki részt vehetett, nem volt szükség különleges megfigyelőkre. – Markó Béla az üggyel kapcsolatban elmondta: korábban már megszüntették a SRI azon ügyosztályát, amely az „irredentizmussal és a m. veszéllyel” foglalkozik, de tapasztalatból tudja, hogy az RMDSz politikusait figyeli a titkosszolgálat. Nem is ez a lényeg, hanem az, hogy mit tekint a SRI nemzetbiztonsági kérdésnek. [Szabadság, júl. 13.]

Ősztől kötelező lesz a kilenc osztály, így az általános iskola nyolcból kilenc osztályos lesz, a líceumi oktatás pedig 3 osztályra (10–12.) korlátozódik. [Szabadság, júl. 13.]

A kolozsvári MKT megvitatta a tanügyi törvény megszavazása nyomán kialakult helyzetet. Nyilatkozatban rögzítették: a m. nemzeti közösség szempontjából nem tartják kielégítőnek az elfogadott törvényt. (→ 1999.07.16) A Bolyai Társaság sem értékeli sikerként a módosított oktatási törvény és az akkreditációs törvény együttes hatását. Takács Csaba szerint nem időszerű a nyilatkozat. (→ 1999.07.08) [Szabadság, júl. 15.]

2000. június 23.

Megszületett a koalíciós összefogás első látványos sikere: Kolozsvárott, a városi tanács elvetette Gh. Funar javaslatait, így Gavrilă Mircea (PNTCD) és Boros János (RMDSz) lett a város két alpolgármestere. [RMSz, jún. 23.]

Ion Iliescu végül mégis megjelent a Legfőbb Ügyészségen, ahol a francia bírák jelenlétében tanúként kellett arról számot adnia, kapott-e pénzügyi támogatást a Franciaországban élő Adrian Costeától, választási kampányára. A kihallgatás után Iliescu azt nyilatkozta: ugyanazt mondta el, amit eddig a sajtóval közölt. [Sajtóf., jún. 23.]

Zsombori Vilmos lett Hargita megye tanácselnöke; a helyettesek: Dézsi Zoltán (korábbi prefektus) és Bunta Levente. [RMSz, jún. 26.]

Hargita megyében mintegy 600 [!] tanári, tanítói és óvónői betöltetlen helyre várnak jelentkezőket. A friss végzősöknek lesz helyük, azonban a távoli helyeket a legtöbb esetben nem akarják elfoglalni, az üres helyeket általában nyugdíjasok vagy szakképzetlenek töltik be. [RMSz, jún. 23.]

A Marosvásárhelyi Napok rendezvényein Fodor Imre – még polgármesteri minőségben – átvehette az ET díszzászlaját; az ünnepségen Pro Urbe díjakat is osztottak, az arra érdemeseket pedig díszpolgárrá nevezték ki, tk. Pápai Zoltán sebészprofesszort. (→ 2000.06.21) [RMSz, jún. 23.]

A SRI vezetősége fölmentette a szolgálat Szatmár megyei főnökét, mivel a tiszt kijelentette: a megyei vezetésben ne kapjon helyet az RMDSz és a parasztpárt képviselője. A SRI-vezető politikai szereplésére Szabó Károly kért magyarázatot a szenátus ülésén. [RMSz, jún. 23.]

2000. szeptember 14.

A Szenátus elfogadta a tábori lelkészek státusáról szóló törvénytervezetet, annak ellenére, hogy Szabó Károly, az alkotmányra hivatkozva, azt kifogásolta, a törvénytervezet nem biztosítja a nem ortodox felekezethez tartozó sorkatonák lelki gondozását. [Táj., szept. 14.]

Borbély Lászlót megbízták az államelnök-jelölt (Frunda György) kampányának vezetésével. Az OpT megvizsgálta Kincses Előd óvását: szabályosnak tartja a Maros megyei küldöttgyűlés összehívását és elutasítja az újratárgyalást kezdeményező indítványt. [Táj., szept. 14.]

2000. december 4.

A parlament összetétele: PDSR (Képviselőház:155; Szenátus:65); PRM (Képviselőház:84; Szenátus: 37); PD (Képviselőház:31; Szenátus: 13); PNL (Képviselőház:30; Szenátus: 13); RMDSz (Képviselőház:27; Szenátus: 12); kisebbségi szerv. (Képviselőház:18; Szenátus: –). Összesen (Képviselőház:345; Szenátus:140). [Krónika, dec. 4.] w Képviselők, megyék szerint: Arad: Tokay György; Bihar: Szilágyi Zsolt, Fazakas László (a CNSAS-jelentés miatt lemondott [Táj., dec. 11.], a helyét Kovács Zoltán, a KREK főgondnoka foglalta el), Székely Ervin; Brassó: Kovács Csaba; Bukarest: Pataki Júlia; Hargita: Ráduly Róbert, Asztalos Ferenc, Garda Dezső, Antal István, Kelemen Hunor; Hunyad: Winkler Gyula; Kolozs: Kónya-Hamar Sándor, Vekov Károly; Kovászna: Márton Árpád, Tamás Sándor, Birtalan Ákos; Máramaros: Böndi Gyöngyike; Maros: Kelemen Atilla, Kerekes Károly, Borbély László, Makkai Gergely; Szatmár: Varga Attila, Pécsi Ferenc, Erdei-Doloczki István; Szilágy: Vida Gyula; Temes: Toró T. Tibor. w Szenátorok, megyék szerint: Bihar: Pete István; Călăraşi: Vajda Borbála; Hargita: Verestóy Attila, Sógor Csaba; Kolozs: Eckstein-Kovács Péter; Kovászna: Puskás Bálint, Németh Csaba; Maros: Markó Béla, Frunda György; Szatmár: Szabó Károly, Kereskényi Sándor; Szilágy: Seres Dénes. [RMSz, dec. 4.]

Az EU-tagországok bel- és igazságügy-miniszterei megegyeztek abban, hogy feloldják a Bulgáriával szemben alkalmazott vízumkényszert, ugyanezt a kedvezményt Ro.-val szemben is kilátásba helyezték. [Szabadság, dec. 4.]

2001. március 27.

Az IMF köldöttsége dolgavégezetlenül távozott Bukarestből. Nem tudtak megállapodásra jutni a kormánnyal; meglátásuk szerint a költségvetés hiánya nem haladhatná meg a GDP 3%-át, az inflációt pedig 25% alá kellene szorítani. [Szabadság, márc. 27.] (→ 2001.03.20)

Végleges ítélet született az Agache-perben; a legfelsőbb bíróság megerősítette a bukaresti táblabíróság döntését: 3-tól 7 évig terjedő börtönbüntetésre ítélték a lincselés feltételezett tetteseit. Frunda György – a vádlottak ügyvédje – a nemzetközi bírósághoz fordul. [RMSz, márc. 27.]

Iliescu elnök fogadta a székely megyék román civil szervezeteinek képviselőit, akik a ’nemzetiségi elnyomás’ miatt panaszkodtak. Néhány statisztikai adat azt igazolja, hogy semmilyen hátrányos különböztetés nem éri a ro. tisztviselőket: a m. többségű megyék kulcspozícióit ro. nemzetiségűek töltik be. Pl. Kovászna megyében a közigazgatási bizottság tagjai között 25 ro., 13 m. és 1 német alkalmazott található. [RMSz, márc. 27.]

A bukaresti bíróság első fokon 700 millió lejes erkölcsi kártérítésre ítélte az AP amerikai hírügynökséget és Alison Mutler tudósítót, akik ellen Tőkés László indított rágalmazási pert. [Szabadság, márc. 27.] (→ 2000.03.08, 2001.11.06)

A parlament együtes ülésén megszavazott idegenrendészeti törvény szerint be kell jelenteni a 15 napnál hosszabb időt tartózkodó külföldi vendégeket. Szabó Károly szerint hasonló törvények az EU-ban is vannak. [HN, márc. 27.]

Az RT marosvásárhelyi ülésén Toró T. Tibor kijelentette, hogy az RMDSz-en belül keletkezett törésvonal elsősorban a politizáló elitet osztja meg, de lassan leszivárog a helyi közösségekbe is. [BL, ápr. 5.]

2001. november 20.

Szabó Károly szenátor két indítványt nyújtott be a hírszerzést szabályozó törvénnyel kapcsolatban. Az egyik arra vonatkozik, hogy a törvénytelen lehallgatások felderítése után közzé kell tenni a lehallgató szerv, személy nevét. Másrészt: amennyiben az engedélyezett lehallgatás nem hozott eredményt, a lehallgató köteles legyen tájékoztatni az érintettet az eljárásról és rendelkezésére bocsátani a vele kapcsolatos információkat. [RMSz, nov. 20.]

Brüsszelben ülésezett a Szabad Európai Szövetség, amelyet az EU országainak regionalista szemléletű pártjai alapítottak. A Szöv. hosszas vita után tagjai közé sorolta a Sabin Gherman által alapított regionalista pártot, az Erdély–Bánság Ligát. [Szabadság, nov. 20.] – Takács Csaba elmondta: figyelemmel kísérik a Sabin Gherman-féle mozgalmat. [Szabadság, nov. 22.] – A Liga dec. 7-10. között részt vesz a szövetség spanyolországi kongresszusán. [Szabadság, dec. 4.]

Frunda György és Borbély László pontról pontra visszaverte Andrássy Árpád írásának (Népújság, nov. 16.) vádjait; Andrássy az SzKT „antidemokratikus” megnyilvánulásait kérte számon. [Népújság, nov. 20.]

2003. május 7.

A nemzetbiztonsági törvénytervezet vitáján, a szenátusban Szabó Károly, a képviselőházban pedig Toró T. Tibor arra kérte a bizottságot, hogy töröljék a nemzetbiztonságot veszélyeztető tényezők közül az autonómia-törekvéseket, mert számtalan európai modell cáfolja ezt a besorolást. – Eckstein-Kovács Péter szerint a véleménynyilvánítás szabadságát nem lehet rendőri eszközökkel korlátozni. [Szabadság, máj. 7.]

A PSD–RMDSz-protokollum keretében a MOGyE beiskolázási számairól tárgyaltak. Ioan Nicolaescu szenátor méltányosnak tartja a fele-fele arányt. [Krónika, máj. 7.] (→ 2003.05.21)

2004. december 4.

A TEKT és az OpT marosvásárhelyi ülésén a választás utáni helyzetet elemezték. A megyei elnökök a kormányzati szerepvállalás mellett voksoltak. A parlamenti többség csak a PSD–PUR koalícióval valósulhat meg, ez a követendő út. A közeljövőben tartandó hivatalos egyeztetéseken az autonómia, a decentralizáció, a népjólét, a korrupció elleni harc, az igazságszolgáltatás megreformálása és az RMDSz kormányzati szerepvállalásának személyi vonatkozásai kerülnek terítékre. [Szabadság, dec. 4.]

Az RMDSz parlamenti képviselete, megyék szerint. w Szenátus: Pete István (Bihar); Verestóy Attila, Sógor Csaba (Hargita); Eckstein-Kovács Péter (Kolozs); Puskás Bálint, Németh Csaba (Kovászna); Markó Béla, Frunda György (Maros); Szabó Károly (Szatmár); Fekete-Szabó András (Szilágy). w Képviselőház: Király András (Arad); Lakatos Péter, Sóki Béla (Bihar); Kovács Attila (Brassó); Székely Levente (Galac); Kelemen Hunor, Antal István, Garda Dezső, Asztalos Ferenc (Hargita); Kónya-Hamar Sándor, Máté András (Kolozs); Antal Árpád, Tamás Sándor, Márton Árpád (Kovászna); Bónis István (Máramaros); Kerekes Károly, Borbély László, Kelemen Atilla (Maros); Varga Attila, Erdei-Doloczki István (Szatmár); Seres Dénes (Szilágy); Toró T. Tibor (Temes). [RMSz, dec. 4.]

Az évzáró gyűlésen osztották ki az EMKE díjait. [Szabadság, dec. 6.]

Háromnapos történészkonferenciát tartottak Kolozsvárott: A hatalom szövegei. Dokumentumok a romániai magyarságról (1945–1989) címmel. [RMSz, dec. 4.]

A m. népszavazáson (→ 2004.12.05) 2,008.000 hasonló szavazat dönthet a föltett kérdésről, ha ennél kevesebb szavazat jut egy válaszra, akkor a kérdés eldöntetlen marad. [Háromszék, dec. 4.]



lapozás: 1-20 | 21-39




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» a kronológia leírása
» forrásirodalom
» rövidítésjegyzék
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998