Kuszálik Péter
Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
 

 
 
 
  kronológiák    » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004  
földrajzi mutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
intézménymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
névmutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
tárgymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z

 
 
 
   keresés
szűkítés          -          
      találatszám: 81 találat lapozás: 1-20 ... 41-60 | 61-80 | 81-81
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Roman, Petre

1998. július 28.

A Rompres ismertette a ro. kormány terjedelmes közleményét a ro.–m. kormányfői találkozóról. A két kormányfő egyetértett, hogy a nem hivatalos találkozó jó alkalom volt a kétoldalú együttműködéssel összefüggő kérdések tisztázására. A BTE ügyében szükséges döntést egy bizottság készíti elő; pillanatnyilag minden szinten biztosított a m. ny. oktatás, ha nem is minden szakmában és karon. A ro. kormányfő konkrét lépéseket vár a magyaroszági ro. kisebbség támogatása ügyében. [Szabadság, júl. 28.]

Petre Roman, a szenátus elnöke kijelentette: mindig is ellenezte az önálló m. egyetemet; nem ért egyet Zoe Petre nyilatkozatával, miszerint pozitív döntést kell hozni a m. ny. egyetem ügyében. [Szabadság, júl. 28.] – Zoe Petre tisztázta: véleményt magánemberként mondott, az nem egyezik az állam elnökének nézeteivel. [RMSz, júl. 29.]

1998. augusztus 3.

Corneliu Grigoraş, a SIE tábornoka, elmondta, hogy Adrian Severin volt külügymin. listája (→ 1997.10.14, 1997.12.23) az idegen szolgálatban álló pártvezetőkről és újságírókról megfelel a valóságnak. Példaként Petre Romant említette, aki franciaországi tanulmányai során szolgálatot tett külföldi kémszervezeteknek, de a kompromittáló iratokat azóta megsemmisítették. A SIE igazgatója (Cătălin Harnagea) menesztette Grigoraşt. [Háromszék, aug. 1., aug. 3.]

1998. szeptember 15.

Az egyetemi kormánybizottság ülésén Radu Vasile annak a véleményének adott hangot, hogy reményei szerint a parlament el fogja fogadni a sürgősségi kormányrendeletet. [RMSz, szept. 17.]

A szenátus elfogadta a diplomák kölcsönös elismeréséről szóló ro.–m. egyezmény ratifikálására vonatkozó törvénytervezetet. [Szabadság, szept. 16.]

Adrian Severin, akit a PD vezetőségéből is kiebrudaltak (alelnök volt, de Petre Roman javaslatára leváltották), szókimondásával tükröt tartott a ro. politikai elit elé. Hosszú cikket írt a Ziua (szept. 9.) számára, amelyben kimutatta, hogy Ro. gazdasági és politikai krízisben van. A honatyák 75%-a a kézi vezérlésű gazdaságot pártolja, s „az autarchia, az idegengyűlölet, a nacionalizmus és az Európa-ellenesség híve, mint a piacgazdaságé, a másság tiszteletéé, az euroatlanti csatlakozásé (…) Ro. megbízhatósága romhalmaz lett.” Ennek a pol. osztálynak ki kell cserélődnie, át kell alakulnia. [EN, szept. 15.]

Hámos László (HHRF), Orbán Viktor külügyi tanácsadója azt javasolta, hogy a „m.–m. csúcstalálkozó” alakuljon autonóm intézménnyé, amely önálló testületként működve válhat az összmagyarság állandó tárgyaló, konzultáló, tervező műhelyévé. [MN, szept. 15.]

1999. január 21.

A bányászok a Zsil-völgyében áttörték a csendőrtorlaszt, több csendőrt túszul ejtve, majd folytatták az útjukat Râmnicu-Vâlceaig. Lemondott Gavril Dejeu belügymin., rögtön kinevezték az utódját, Constantin Dudu Ionescu védelmi államtitkárt, aki letette az esküt és azonnal leváltotta a csendőrség parancsnokát, Stan Stângaciut és a SPP korábbi vezetőjét, Anghel Andreescu tábornokot nevezte ki helyette. [Szabadság, jan. 22.]

Petre Roman nem pártolja egy önálló m. egyetem létrehozását; szerinte az elkülönülésnek minősülne, amikor Kolozsvárott már működik egy multikulturális egyetem. [Szabadság, jan. 22.]

1999. január 28.

Az RMDSz OpT megvitatta Tokay György lemondó levelét; utóda Eckstein-Kovács Péter. Tokay elmondta: a tevékenységével szembeni bírálatokat abban foglalták össze, hogy nem dolgozott ki egységes nemzetiségi politikát, nem konzultált megfelelő módon az RMDSz-szel és nem volt olyan jelenléte a kül- és belpolitikában meg a sajtóban, amit elvártak tőle. Hozzátette: Tőkés László már 1997-ben javasolta az ő leváltását, amit 1998-ban megismételt. Tokay végül az emlékezetes „gazemberezés” nyomán (→ 1998.09.30) nyomán döntött úgy, hogy lemond kisebbségi miniszteri posztjáról. [Szabadság, jan. 28.]

Az OpT megfogalmazta az újabb „bányászjárás” tanulságait is: elengedhetetlen külön szociális program kidolgozása, a hátrányos helyzetű térségek gazdasági fellendítése, ehhez nemzetközi segítséget kell igénybe venni. „Az 1989 utáni időszak számos súlyos társadalmi megrázkódtatásának okait máig nem derítették ki, a vétkesek máig büntetlenek. Ennek nem szabad megismétlődnie. Feltétlenül ki kell vizsgálni egyes szélsőséges pol. erők szerepét a munkakonfliktus zendüléssé alakításában, az alkotmányos rendnek és az ország törvényeinek sorozatos megsértésében.” A szövetség határozottan támogatja a kormány reformpolitikáját, ennek érdekében szorosabb együttműködésre van szükség a koalíció pártjai között. [Szabadság, jan. 28.]

H. R. Patapievici válaszolt a „hogyan lehetséges C. V. Tudor szenátor létezése társadalmunkban?” kérdésre: 1989 előtt Tudor a Securitate egyik legaktívabb eszköze volt a ro. értelmiség zaklatásában, 1989 után pedig az Iliescu–Petre Roman páros élesztette föl, Iliescuék pedig föl is használták. C. V. Tudor retorikájának minden mocska a történelmi pártokra és a kritikus értelmiségre irányult. 1993 májusában kiderült: Tudor testőrei a SRI alkalmazottai. 1994. márc. leváltották a SRI néhány tisztjét, mert információkat szivárogtattak ki Tudor hetilapjának; az eltávolított tisztek beléptek a PRM-be. [A Hét, jan. 28.]

1999. december 19.

Mugur Isărescu – aki hangsúlyozta politikai semlegességét – közzétette kormányának összetételét. A kormányfőnek 4 helyettese van: Mircea Ciumara, Petre Roman (külügymin.), Valeriu Stoica (igazságügy) és Hajdú Gábor (egészségügy). Eckstein-Kovács Péter megmaradt a kisebbségi tárca élén. A kormány többi tagja: Constantin Dudu Ionescu (belügy), Victor Babiuc (nemzetvédelem), Decebal Traian Remeş (pénzügy), Andrei Marga (oktatás), Ion Caramitru (műv.), Smaranda Dobrescu, Radu Berceanu, Ioan Avram Mureşan, Traian Băsescu, Nicolae Noica, Romica Tomescu, Crin Antonescu, Vlad Roşca. A kormány főtitkára: Radu Stroe. [RMSz, dec. 21.]

1999. december 21.

A parlament együttes ülésén Mugur Isărescu ismertette kormányának programját és beiktatták a kabinetet. A kormány célja: a gazdasági reform felgyorsítása, az infláció visszaszorítása, a költségvetési hiány csökkentése. – Petre Roman az európai integrációt jelölte meg legfőbb cselekvési iránynak és bejelentette: tanácskozni fog a korábbi külügyminiszterekkel (Sergiu Celac, Adrian Năstase, T. Meleşcanu, Adrian Severin, Andrei Pleşu). [Szabadság, dec. 22.]

2000. január 14.

Romano Prodi, az EB elnöke Ro.-ba érkezett és megkezdte tárgyalásait az ország vezetőivel. Verestóy Attila is részt vett az egyik találkozón, ahol hangsúlyozta: a m. közösség szülőföldjén kíván boldogulni, itt kívánja megőrizni hagyományait, kultúráját, nem akar asszimilálódni vagy elvándorolni. Az RMDSz részvétele a koalícióban a normalitás jele. [Népújság, jan. 14.]

Kolozsvárott vitaestet rendezett az RT, amelyen Szabó Tibor (HTMH) tartott előadást a m. kormány és a h. t. m. közötti együttműködésről. Létrejött a MÁÉRT, mint konzultációs szervezet, amely bevonja a h. t. m. legitim képviselőit is a fontos döntések meghozatalába; a MÁÉRT keretében 6 szakmai biz. működik. Szabó Tibor a sok vitát kiváltott kettős állampolgárság felvetését nem tartja szerencsésnek. A m. kormány őszig szeretné véglegesíteni az ún. státustörvényt, amelynek célja: megnyugtató megoldást keresni a h. t. m. identitásának megőrzésére, szülőföldjükön maradásukra. [Szabadság, jan. 17.]

Ro. a nyugati értékek mellett kötelezte el magát, jelentette ki Petre Roman külügymin., aki a ro. külpol. prioritásai között jelölte meg: megkezdeni a csatlakozási tárgyalásokat az EU-val, fenntartani a stratégiai partnerséget a NATO-val. [Népújság, jan. 14.]

2000. február 15.

Petre Roman külügymin. Brüsszelbe utazott, hogy részt vegyen a kormányközi konferencián, amelyen hivatalosan bejelentik, hogy megkezdődnek a csatlakozási tárgyalások az EU és Ro. között. A ro. kormány célul tűzte ki, hogy 2007. jan. 1-jén csatlakozzék az EU-hoz. [BN, febr. 15.]

Nem szűnt meg az oktatók sztrájkja. A szakszervezetek vezetői szerint csak akkor marad abba a sztrájk, ha a kormány rendeletben garantálja a béremelést. [Szabadság, febr. 15.]

Ro. nem fog kártérítést fizetni a tiszai ciányszennyezésért – szögezte le ismét (→ 2000.02.07) a környezetvédelmi vezérigazgató. Kizárólagos az Aurul cég felelőssége. [Szabadság, febr. 15.]

Megjelent az alapítványok, egyesületek bejegyzését és működését szabályozó kormányrendelet. Mostanig egy 1924-ben [!] kiadott törvény szerint működtek a civil szféra hasonló testületei. [Szabadság, febr. 15.]

2000. április 7.

A Legfelsőbb Bíróság elutasította a prefektúra kérését, így Gh. Funar továbbra is polgármester maradhat. (→ 2000.01.24, 2000.02.16) [Szabadság, ápr. 7.]

Petre Roman Berlinben kijelentette: „Ro.-ban erősebb a demokrácia a nacionalisták által terjesztett szólamoknál és jelszavaknál.” [Szabadság, ápr. 10.]

Márton Áron püspök – annak okán, hogy 1944-ben fölemelte a szavát a zsidók deportálása ellen – megkapta A népek igaza kitüntetést a jeruzsálemi Jad Vasem Intézettől. A díjat Izrael bukaresti nagykövetségén adják át Jakubinyi Györgynek. [RMSz, ápr. 7.] (→ 2000.06.22)

Összeült a Ref. Egyház Zsinata. Közleményt adtak ki, amely szerint a zsinat elfogadta az új kánont és az új fegyelmi szabályzatot. Dokumentumot fogalmaztak meg az egyházi törvénykezéssel kapcsolatosan, valamint az egyházi ingatlanok és iskolák ügyében. [SzFÚ, ápr. 10.]

2000. július 28.

Martonyi János előadást tartott a Bálványosi Szabadegyetemen, majd Petre Roman külügyminiszterrel tárgyalt, Sepsiszentgyörgyön. Martonyi és Roman között valamennyi aktuális kérdés szóba került, de a részletekről egyik fél sem volt hajlandó nyilatkozni. [Szabadság, júl. 31.] – Tudor Dunca, berlini nagykövet kifejtette: nem szabad elfelejteni, hogy Mo. a NATO-tagságot annak is köszönheti, hogy Ro. és Mo. között létrejött az alapszerződés. [RMSz, júl. 28.]

2000. augusztus 17.

Petre Roman megalázónak nevezte azt, hogy Ro. polgáraival szemben továbbra is érvényes a vízumkötelezettség a nyugati országokban. Bukarest folytatja az offenzívát a feloldás érdekében. [RMSz, aug. 17.]

2000. augusztus 26.

A PD Petre Romant jelölte az államelnöki tisztségre. [Szabadság, aug. 26.]

Székelyszentistvánon 7. alkalommal tartottak Szent István-ünnepet. Czirják Árpád érseki helynök misézett, ünnepi beszédet Markó Béla, Kötő József és Bálint-Pataki József mondott. [Táj., aug. 28.]

2000. október 14.

Petre Roman kolozsvári korteskörútján elmondta: az 1990. dec. 1-jei gyulafehérvári népgyűlésen tett gesztusáért (az RMDSz és a magyarság ellen a szószékről bujtogatta a felbőszült tömeget; ]901201) vállalja a felelősséget, de nem táplál szégyenérzetet. Ezt az epizódot különben kihagyta önéletrajzi kötetéből. [Szabadság, okt. 14.]

C. V. Tudor kijelentette: a PRM nem fogja átvilágíttatni a párt jelöltjeinek listáját. A párt elnöke nem ismeri el az átvilágítási kollégiumot (CNSAS). [NyJ, okt. 14.]

2000. október 28.

Az EP Ro.-ról szóló jelentése az állam gazdasági tehetetlenségére, a lakosság rossz alkalmazkodó képességére és az állami intézmények korrupciójára is utal. A jelentés tk. kitér arra is, hogy a vízumkényszer feloldásának egyik feltétele a határok megerősítése; a kataszteri nyilvántartás nem megfelelő; a helyi közigazgatás reformja lassúnak mondható; gyorsítani kell a gazdasági reformot és módosítani kell az ország alkotmányát. [Szabadság, okt. 28.]

A központi választási irodában 13 elnökjelöltet jegyeztek be, köztük van: Theodor Stolojan (PNL), Ion Iliescu (PDSR), Petre Roman (PD), Frunda György (RMDSz), C. V. Tudor (PRM), Teodor Meleşcanu (ApR), Mugur Isărescu (független). Egy felmérés szerint a legnagyobb eséllyel Iliescu kezdi a kampányt. [Szabadság, okt. 28.]

Hargita megyében teljes listát indít az RMSzdP, a képviselőházi jelölteknél Kiss Kálmán pártelnök vezeti a listát. [HN, okt. 28.]

2000. november 7.

A Szatmár megyei bíróság helyt adott az RMDSz óvásának, mivel az RMSzdP több megyében is ugyanazt az összetételű jelöltlistát tette le. [SzFÚ, nov. 7.]

A képviselőház megvitatja az államosított ingatlanok visszaadásáról szóló, egyeztetett törvénytervezetet. A törvény nem felel meg az RMDSz elvárásainak, de ennél jobbat nem lehetett kiharcolni – mondta Székely Ervin. Ennek alapján a volt tulajdonosok mintegy 80-90%-a részesülhet kárpótlásban. [Szabadság, nov. 7.]

Ion Iliescu kilátásba helyezte, hogy elnökké választása esetén elnöki kegyelemben részesíti Miron Cozma bányászvezért, a bányászjárások börtönbüntetésre ítélt vezetőjét. A sajtó szerint maga Iliescu hívta Bukarestbe a bányászokat a diákok ellen (→ 1990.06.13), majd Petre Roman megbuktatása érdekében (→ 1991.09.25) is. [Szabadság, nov. 7.] (→ 2001.02.14)

Somai József, az RMKT új elnöke beszélt a társaság munkájáról: 10 év alatt erős anyagi hátteret építettek ki: székházuk van, könyvtárral; negyedévi közlönyt (Közgazdász Fórum) adnak ki, sokan jelentkeznek továbbképzésre. [RMSz, nov. 7.]

2000. november 29.

A választáson győztes PDSR kijelölte a miniszterelnököt Adrian Năstase személyében. A kormány összetételéről még vita van. [Krónika, nov. 29.]

Az államelnökjelöltek rangsora: Iliescu (36,6%); C. V. Tudor (28,4); Th. Stolojan (11,8); Mugur Isărescu (9,4); Frunda György (5,8); Petre Roman (3); T. Meleşcanu (1,9). Frunda vezet a m. többségű megyékben, az erdélyi megyék többségében C. V. Tudor lett az első. Iliescu Munténiában és Moldvában győzött. – A parlamenti pártok rangsora: PDSR (képviselőház + szenátus átlaga: 37%); PRM (20%); PD (7,3%); PNL (7,2%); RMDSz (6,4%). [RMSz, nov. 29.]

A PRM Bákó megyei listáján bejutott a parlamentbe Ilie Ilaşcu, akit Moldovában fogolyként tartanak fogva; bár megkapta a ro. állampolgárságot, a moldovairól való lemondását még nem fogadták el, tehát törvény szerint nem lenne választható. [RMSz, nov. 29.]

2000. december 23.

Petre Roman leköszönő külügymin. sajtóértekezleten ismertette intézménye 4 éves mérlegét. Legnagyobb sikernek az integrációs folyamat visszafordíthatatlanságát tartja. Ro. rajta van a vízumkényszer alól felmentendő országok listáján – feltételként szabták meg a keleti határok megerősítését és az illegális bevándorlás visszaszorítását. [RMSz, dec. 23.; RMSz, dec. 28.]

2001. január 30.

Petre Roman (PD) kijelentette: a demokraták egyetértenek a földtörvény (az ún. Lupu-törvény) módosításával, ui. a földvisszaszolgáltatás nem társult megfelelő erdővédelmi intézkedésekkel. Másrészt a PDSR magáévá tette a székely megyékben élő románság érvrendszerét, akik a székely közbirtokosság helyreállítását és kártalanítását ellenzik. [Szabadság, jan. 30., jan. 31.]

Nagyon kevés olyan megértő ro. politikus, közíró volt jelent a közéletben, aki annyira nyitott lett volna a „m. kérdés” tekintetében, mint Horia Rusu, a PNL autóbalesetben elhunyt alelnöke. [BN, jan. 30.]

Tőkés László elmondta: „tíz év után nemhogy megerősödött volna a romániai m. nemzeti közösség”, még az egység is odalett; „elsikkadtak eredeti szép terveink, köztük az RMDSz programjának legfontosabb kérdései, mint amilyen az autonómia, vagy a nemzeti önkormányzati elven alapuló önszerveződés és önrendelkezés”. Az RMDSz vezetésének figyelembe kell vennie a bírálatokat és „akár egy újabb RMDSz-kongresszuson, akár egy vásárhelyi típusú [utalás az 1937-es Vásárhelyi Találkozóra] felsereglés keretében” szembe kell néznie a múlttal és meg kell határoznia egy új politikai irányvonalat. [EN, jan. 30.]

Tízéves évfordulóját ünnepli a KZsT. [Krónika, jan. 30.]

2001. március 10.

Orsz. szinten a földek 80 és az erdők 73%-át adták vissza a volt tulajdonosoknak. A birtoklevelek 74, ill. 54%-át bocsátották ki. [Szabadság, márc. 10.]

Petre Roman felhívta a civil társadalmat, hogy tiltakozzon az új idegenrendészeti és titokvédelmi törvény (→ 2001.03.08) szabadságkorlátozó paragrafusai ellen, ui. ezek termékeny talajt jelentenek a szólásszabadság ellen fellépő erők tevékenységéhez; a törvénynek besúgásra buzdító kicsengése is van. [Szabadság, márc. 10.] (→ 2001.03.13, 2001.04.12)

Az 1992-es népszámlálás szerint Kolozsvár lakossága 328 ezer fő, ebből 248.289 ro. (75,6%), 74.483 (22,7%) pedig m. [Szabadság, márc. 10.]



lapozás: 1-20 ... 41-60 | 61-80 | 81-81




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» a kronológia leírása
» forrásirodalom
» rövidítésjegyzék
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998