|
|||||
 |
kronológiák | » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében | ||||||||||||||||||||||||||
 |
|
|||||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 60 találat | lapozás: 1-20 | 21-40 | 41-60 | |||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Névmutató: Kötő József 1998. május 20.Takács Csaba, Pécsi Ferenc és Szatmári Tibor részt vettek a FUEV prágai kongresszusán, ahol az európai nemzeti kisebbségek helyzetéről tanácskoztak. [Táj., máj. 20.]A CMN oktatási biz. ülésén az oktatási reformot biztosító kerettantervet és az anyaországokban szerzett oklevelek honosítását tárgyalták meg. A jelenlevők egyöntetűen a honosítási eljárás egyszerűsítését kérték. Kötő József azt kérte Andrei Marga miniszterelnöktől, hogy a két ország minél előbb kösse meg az ekvivalencia-egyezményt. [Táj., máj. 21.] Borbély Imre – az állampolgársághoz kötött elképzelés kapcsán – kifejtette, hogy eddig nem hangzott el egyetlen javaslat sem a m. állampolgárság automatikus kiterjesztésére. Borbély Imre szerint Kovács László érvelésében még a kommunista örökség munkál akkor, amikor különböző ürügyekkel elveti a kettős állampolgárság megadásának lehetőségét. [Szabadság, máj. 20.] 1998. május 30.A Kolozs megyei MKT ülésén – ahol jelen voltak a m. egyházak vezetői, egyetemi tanárok és az RMDSz vezetői (tk.: Markó Béla, Tőkés László, Kötő József, Eckstein-Kovács Péter, Kónya-Hamar Sándor, Mátis Jenő) – hosszas vita után határozatot fogadtak el arról, hogy felkérik az RMDSz parlamenti képviselőit, hogy jún. 15-ig nyújtsák be a kolozsvári egyetem alapításáról szóló törvényt. [Táj., jún. 1.] – Az ülést követő sajtótájékoztatón Markó Béla elmondta: amennyiben nem emelik törvényerőre a 22-es és 36-os kormányrendeleteket (→ 1998.04.08), az RMDSz nem tekintheti magát a kormánykoalíciós partnerek szövetségesének. [RMSz, jún. 1.] – A KMDSz – a többi kormánypárt negatív hozzáállása mellett az RMDSz „politikai tehetetlenségét” is okolta a BTE újraindításának elakadása miatt és pol. eszközváltást sürgetett. Meglátásuk szerint a PD-hez hasonló kényszerítő (vesd össze: Ciorbea lemondatása, ]980330) módszerekhez kell folyamodni a szövetség céljainak eléréséhez. [Szabadság, jún. 1.] (→ 1998.06.04)1998. június 2.Az RMDSz-vezetés heti tájékoztatóján megbeszélték a kormánykoalíció – m. ny. egyetemet illető – elutasító magatartását, s a vita során megfogalmazódott az az igény, hogy sokkal hatékonyabban kell megértetni a közvéleménnyel és a döntéshozókkal a m. egyetem szükségességét. [Táj., jún. 3.]Garda Dezső és Asztalos Ferenc amellett érveltek, hogy a képességvizsgán a történelem és a földrajz helyett ált. műveltségi kérdések szerepeljenek, azonban a szavazásnál egyedül maradtak, nem kapták meg a koalíciós társak szavazatát sem. [RMSz, jún. 5.] Kötő József elmondta: igény van arra, hogy beinduljon a kéttagozatos képzés, Kolozsváron: a BBTE-n, a GDZF-n, a képzőművészetin; Marosvásárhelyen: OGyE, Petru Maior Műszaki Egyetem, Színiakadémia. A multikulturalitás nem megoldás, „nekünk törvény által szavatolt jogok kellenek”. [RMSz, jún. 2.] A Sergiu Cunescu vezette PSDR bejelentette, hogy egyesülni kíván a Meleşcanu-féle Szövetség Romániával (ApR) nevű párttal. [Szabadság, jún. 2.] ● [Utóbb mégis külön-külön vettek részt a választásokon. A PSDR végül a PDSR-vel fuzionált, megalkotva a PSD-t. (→ 2001.06.16)] 1998. június 5.A Fekete-tengeri Gazdasági Együttműködési Tanács (BSEC) 11 tagországának állam- és kormányfői Jaltában aláírták a szervezet alapszabályát és közös nyilatkozatot fogadtak el a BSEC céljairól. Az 1992-ben létrehozott szervezet már a 4. államfői találkozót tartja, de még nem volt alapszabályzata. [RMSz, jún. 8.] (→ 1992.02.05, 1992.06.25, 1995.06.30, 1996.04.28, 1997.02.07, 1997.04.28)Kötő József elmondta: az RMDSz tanügyi törvénytervezetéhez jó alapot nyújt Jenei Dezső elképzelése (→ 1998.05.25), ezt fogják kibővíteni és megtárgyalni a felsőoktatási tanács ülésén, majd benyújtják a parlamentnek. A tanítóképzők a jövőben főiskolákká alakulnak, az erdélyi tanítóképzők a BBTE tagozataivá szeretnének válni. [RMSz, jún. 5.] Markó Béla elmondta: ha az egyetem körüli viták miatt ki kell lépnünk a koalícióból, az a ro. demokrácia kudarca lesz. Nem lát más lehetséges partnereket, akikkel szövetséget lehetne kötni, de „akkor sem kell majd úgy tennünk, mintha minden összeomlott volna”. [RMSz, jún. 5.] 1998. július 3.Az RMDSz OpT Hajdú Gábort jelölte az egészségügyi miniszteri tisztségbe. Radu Vasile elfogadta a javaslatot. [Szabadság, júl. 6.]Amennyiben nem jön létre a m. ny. egyetem, akkor visszafelé bomlik le az egész iskolahálózat, amit jól mutat, hogy csaknem 125 ezren járnak általános iskolába, a középfokú oktatásban már csak 30 ezren vesznek részt, s mindössze 10 ezer m. diák tanul a felsőfokú tanintézetekben, ebből csak 4000-en az anyanyelvükön – mondta el Kötő József, oktatási államtitkár. [MTI; A Hét, aug. 6.] 1998. július 30.Andrei Marga nyilatkozata ismét elutasította a m. ny. egyetem létrehozási javaslatát; hangsúlyozta: egyetlen felelős ro. személyiség sem foglalt állást az egyetem mellett. Markó Béla válaszában emlékeztetett arra, hogy az RMDSz ragaszkodik a koalíciós szerződés betartásához. [Szabadság, aug. 1.] (→ 1998.08.05)A klézsei csángók magyartanárokat kértek, de Kötő József elmondta: nem tudja garantálni szaktanárok kiküldését. [RMSz, júl. 30.] 1998. augusztus 6.Kötő József államtitkár összefoglalót adott közre a m. egyetem szükségességéről. Nem bevándoroltakról van szó, hanem történelmileg állandó, meghatározott területen tömörülő és autonóm kultúrával rendelkező közösségekről. Létkérdés, hogy az állam kidolgozza saját kisebbségi kulturális politikáját és ne tegye azt koalíciós egyezségek függvényévé. A létrehozandó egyetem több mint diplomagyár, az egyetem szellemi centrum, amely biztosítja az értelmiség felnevelését. „A romániai m. társadalom lefejezett társadalom értelmiségi réteg nélkül.” (→ 1998.07.03) [A Hét, aug. 6.]1998. augusztus 17.Megalakult a Nemzeti Kisebbségügyi Minisztériumközi Tanács, melyet negyedévenként hívnak össze és konzultatív szerepe van. Megalakulását követő 60 napon belül a tanács felméri az eddigi kisebbségvédelmi programok életbe ültetésének helyzetét, ugyanakkor kidolgozza és az érdekeltek tudomására hozza saját működési szabályzatát. [RMSz, aug. 17.]Ion Diaconescu sajnálja, hogy annak idején nem sikerült érvényt szerezni a Temesvári Kiáltvány 8-as pontjának (→ 1990.03.11), akkor elkerülhették volna azt, hogy Iliescu kiirtandó sáskáknak, parazitáknak titulálja a jelenleg hatalmon levőket. A volt kommunista vezető épp azokat vonja felelősségre, akik megpróbálják helyrehozni azt, amit az elődök tönkretettek. [BN, aug. 17.] Kötő József elismerte: mulasztás történt, mert senkinek sem jutott eszébe, hogy idejében gondoskodjon a tesztkérdések lefordításáról (→ 1998.08.12). Az OGyE rektorával áthidaló megoldást találtak: amennyiben a felvételizők valamelyike nem érti a kérdést, a jelen lévő m. szaktanár segíthet neki. [RMSz, aug. 19.] 1998. augusztus 19.Duma András, az MCsSz klézsei szervezetének elnöke elmondta: a lakosság egy részében él a csángó tudat és őrzik hagyományaikat. A faluban mindenki beszél magyarul, de csak 11 szülő kérte az anyanyelvű oktatást. Ezeket a hatósági emberek aláírásuk visszavonására próbálták rávenni. Kötő József államtitkár megígérte: szeptembertől lesz m. osztály a faluban. [GyK, aug. 19.]1998. augusztus 29.Tokay György elmondta: szept. 1-jén tartja első ülését a m. ny. egyetem létrehozásának módozatait tanulmányozó biz., mely konszenzusos alapon próbál kidolgozni egy tervezetet. A 12 tagú biz. m. tagjai: Tokay, Kötő József, Szilágyi Pál (a BBTE rektorhelyettese), Horváth Andor (BBTE), Pusztai Kálmán (Műegyetem), Jung János (MOGyE). [RMSz, aug. 29.]Varga Attila, az RMDSz képviselőházi frakcióelnökének véleménye a tervezett alsócsernátoni fórumról: nem a megújulás a cél, hanem politizálásunk hatékonyabbá tétele. Hatékonyan politizálni viszont csak egységben lehet. [RMSz, aug. 29.] (→ 1998.09.12) 1998. szeptember 2.A képviselőház oktatási bizottsága (az RMDSz tiltakozása ellenére) a köv. változatban fogadta el a kormányrendelet vonatkozó paragrafusát: „az állami felsőoktatásban, kérésre, a törvény biztosította lehetőségek közepette csakis multikulturális intézmények keretében működhetnek anyanyelvű csoportok és részlegek”. Ez a változat a szenátus által elfogadott változatnál is rosszabb, mert a főiskolák önálló működtetésének lehetőségét is eltörli – mondta Asztalos Ferenc. [Szabadság, szept. 3.]A szenátus oktatási szakbizottsága leváltotta G. Pruteanu szenátort az oktatási szakbiz. éléről; a helyét Florin Bogdan vette át. [BL, szept. 4.] Kötő József elmondta: ősztől sikerült beindítani Klézsén a magyar nyelv tanítását. Személyesen fogja ellenőrizni a tanítás beindítását. [RMSz, szept. 2.] Varga Gábor végigolvasta a tervezett alsócsernátoni fórummal kapcsolatos nyilatkozatháborút, s elítélő módon nyilatkozott Tőkés tervéről; megítélése szerint az ehhez hasonlóan át nem gondolt agyagfalvi kezdeményezés (→ 1991.10.02) okozta azt, hogy annak idején az alkotmányba nem került be a kisebbségek joga az anyanyelv használatára az igazságszolgáltatásban és a közigazgatásban. [RMSz, szept. 2.] (→ 1998.09.12) 1998. október 15.Kötő József elmondta: a kormány ülésén kinevezték a PSE alapításával kacsolatos felmérések elkészítésével megbízott munkacsoport tagjait. [Szabadság, okt. 16.]Az Okt. Min. két vezérigazgatója (Mihai Korka és Constantin Brătianu) úgy vélekedett, hogy a PSE fölállításáról szóló kormányhatározatot nem lehet végrehajtani eredeti formájában. Szerintük az oktatás nyelvéről csak az egyetem vezetősége dönthet; a kitűzött határidőkért a Min. nem vállalhat felelősséget. [BN, okt. 15.] Tőkés László, az alsócsernátoni fórum (→ 1998.09.12) folytatásaként, Érmihályfalvára tervezi a Partiumi Fórumot, okt. 24-re. A meghívó az RMDSz megújulását, valamint együttgondolkodást és önszerveződést hangoztat. [Népújság, okt. 15.] (→ 1998.10.24) 1998. november 17.C. V. Tudor, a Funarnak tett főtikári poszt (→ 1998.11.02) mellé újabb ígéreteket tett: a PRM-be Funarral átjött emberek befutó helyeket kapnak a következő választás képviselőlistáin, s ha Tudort választja meg a nép az ország elnökévé, akkor Funar kormányfő lesz. [Sajtóf., nov. 17.]Befejeződött az oktatási sürgősségi kormányrendelet képviselőházi vitája. Minden változatot leszavaztak, a két ház közötti egyeztető bizottságra maradt az utólagos döntés. Már a szenátusi változat sem tette lehetővé önálló m. ny. karok és főiskolák, egyetemek létesítését (kihagyták a sokat vitatott 123-as cikkelyt). A szavazásnál csak a koalíció tagjai (PNTCD, PNL, PD) voltak jelen, s ők egyhangúlag elvetették a Varga Attila által benyújtott törvénytervezetet (amelyet 500 ezer aláírással támogatott a magyarság). [RMSz, nov. 19.] – Nem érezte kötelességének részt venni a vitán az RMPSz, a Bolyai Társaság, Tokay György, de távol maradt Kötő József is; a m. püspökök viszont jelen voltak a parlament karzatán. [BL, nov. 17.] – Asztalos Ferenc abban bízik, hogy a két ház közötti egyeztető bizottság a vitatott tanügyi törvény vitájában a magyarság számára kedvező szövegváltozatot fogadja el. [Szabadság, nov. 18.] Szabó György Pál (EMKE) az erdélyi m. közművelődésről írott eszmefuttatásában kijelentette: „Megette a fene az olyan ’megtartó’ közművelődést, amely csak eseményekben, rendezvényekben és megemlékezésekben gondolkodik, és nem az élet minél több területére kiterjedő, folyamatos, természetes és hagyományos népéleti alaptevékenységben. (…) Ösztöndíjak százezreit kell létrehozni a nemzet számára annak érdekében, hogy minden m. diák továbbtanulhasson, képezhesse magát.” [RMSz, nov. 17.] A marosvásárhelyi táblabíróság elutasította a székelyudvarhelyi tanács fellebbezését a Cserehát-ügyben folyó perben és megerősítette a korábbi ítéletet, miszerint a földterület állami tulajdonban marad. A telekkönyvből törölték a tanács tulajdonjogát. [Népújság, nov. 17.] 1998. november 20.A kormány átalakítása során csökkentették az államtitkárok számát. Az RMDSz-nek az eddig 10 helyett (→ 1998.05.06, 1998.05.07, 1998.05.14) csak 4 államtitkára marad: Kötő József, Pete István, Kelemen Hunor, Borbély László. (Megszűntek: Birtalan József, Demeter János, Niculescu Tóni, Bara Gyula, Erős Viktor és Lányi Szabolcs posztjai.) [BN, nov. 20.]1998. december 3.Kötő József és Murvai László számokkal igazolta a m. egyetem szükségszerűségét: az 1997/98-as tanévben 236.024 ro. állampolgár vett részt a felsőfokú oktatásban, közülük 10.379 volt m. nemzetiségű, a diákok 4,4%-a; ezzel szemben a lakossági arány: 7,1%. A 10 ezer diákból mindössze 2946 részesül anyanyelvű képzésben. [bővebben lásd: Háromszék, dec. 3.]1998. december 22.Orbán Viktor Budapesten fogadta az erdélyi m. egyházak vezetőit. A megbeszélésen a vallásszabadság, a többnyelvűség és az egyházi ingatlanok kérdése volt a téma. Az egyházi vezetők előadták igényüket a Mo. területén volt hajdani ingatlanok kárpótlási ügyében is. [RMSz, dec. 24.]Jakubinyi György elmondta: a m. egyházak vezetősége 1990-től kezdve számtalan beadvánnyal fordult a bukaresti fórumokhoz az egyházi vagyon restitúciója ügyében, de mindeddig semmi sem történt. [NM, dec. 22.] A bizottság elkészítette az önálló egyetemre vonatkozó jelentést, mondotta Kötő József. Kolozsváron lenne a rektorátus, ahol karok is lennének; további m. ny. karok helyszíne Marosvásárhely lenne, a német ny. karokat Nagyszebenbe telepítenék. Ehhez kapcsolódna még a kihelyezett karok hálózata. [RMSz, dec. 22.] 1999. február 5.A szenátus védelmi biz. megkezdte a januári ’bányászjárás’ kivizsgálását. Nicolae Alexandru, a védelmi biz. elnöke szerint a PRM komoly szerepet játszott az események kirobbantásában. A bányászok C. V. Tudor képét vitték magukkal, a pártot és vezérét éljenezték. [Szabadság, febr. 5.]Kötő József (EMKE) elmondta: jó irányba halad az erdélyi magyarság önszerveződése, a közel 400 egyesület és alapítvány létrehozta a maga szakágazati szövetségeit. Ezek között pl. a képzőművészeknek, néptáncosoknak, népfőiskoláknak, a kórusmozgalomnak, amatőr színjátszóknak, tehát gyakorlatilag készen áll a romániai magyarságot átfogó kulturális intézményrendszer. [A Hét, febr. 5.] 1999. február 7.Kötő József jelen volt az MCsSz Gyimesbükkön tartott évi közgyűlésén. Kötő elmondta: miniszteri rendelet intézkedett a csángók anyanyelvű oktatásáról, amelyet a megyei tanfelügyelőségnek is el kellett fogadnia. Az államtitkár a m. ny. oktatás további ellenőrzését ígérte. [RMSz, febr. 10.]1999. március 17.„Nem jogi, hanem politikai döntést hozott a PSE létrehozására vonatkozó kormányrendeletről a bukaresti ítélőtábla” – nyilatkozta Kötő József. Radu Vasile úgy döntött, hogy a kormány ismét fellebbezni fog. [Szabadság, márc. 17.]A M. Kat. Püspöki Konferencia közleményben kérte a hívek megértését a pápa látogatásával kapcsolatban. Bár a hívek azt kérték, hogy a pápa látogassa meg az erdélyi róm. kat. híveket és a sokat szenvedett gör. kat. egyházmegyét is, erre nem kerülhet sor. „A Szentatya közzétett programja szerint ez az utazás a Román Ortodox Egyházzal és annak Pátriárkájával való találkozás és nem a megszokott lelkipásztori látogatás (…). A Szentatya többször kifejezte, hogy a 2000. Jubileumi Év előkészítésében keresi a kapcsolatot a keresztény közösséggel, különösen az ortodox egyházakkal. A m. püspökök arra kérik a híveket, így tekintsenek a Szentatya látogatására.” [RMSz, márc. 19.] A szenátus elfogadta a parlamenti mentelmi jog megvonását szabályozó eljárás egyszerűsítését: az eddigi kétharmad helyett a jövőben egyszerű többséggel is megvonható a mentelmi jog. [BN, márc. 17.] 1999. május 18.Ion Diaconescu üdvözölte Markó Béla újraválasztását; a mérsékelt vonalon haladva az RMDSz továbbra is korrekt partner lesz a kormánykoalícióban. Nem a többség és a kisebbség viszonya Ro. első számú kérdése, hanem a reform alakulása. [Szabadság, máj. 18.]Kötő József Bákóban találkozott a megyei főtanfelügyelővel és kidolgozták a klézsei iskolában indítandó m. nyelvoktatás ütemtervét. A kerettanterv opcionális része lehetőséget ad vegyes csoportok létrehozására is. [RMSz, máj. 21.] (c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
