|
|||||
 |
kronológiák | » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében | ||||||||||||||||||||||||||
 |
|
|||||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 68 találat | lapozás: 1-20 | 21-40 | 41-60 | 61-68 | |||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Névmutató: Kovács László (MSzP) 1996. augusztus 16.A m. pártok alapszerződést illető reakcióiból. – Csurka István (MIÉP) szerint meg kell akadályozni, hogy Horn Gyula aláírja az alapszerződést. [RMSz, aug. 16.] – Rockenbauer Zoltán (Fidesz): az 1201-es ajánlásnak csorbítatlanul kell szerepelnie az alapszerződésben. A kormány ne írja alá azt, amit a h. t. m. szervezetek nem támogatnak. – Az MDF kétes értékűnek nevezte a szerződés elfogadott változatát; baljós előjelnek tekintik, hogy a m. fél eleve lemondott a kollektív jogokról és az autonómiatörekvések támogatásáról. [RMSz, aug. 17.] – Kovács László szerint az alapszerződésnél lehetne jobbat álmodni, a gyakorlatban azonban nincs mód annak tető alá hozására. [RMSz, aug. 19.] – „Ez a jelenleg elérhető alapszerződés, amely mind Mo., mind Ro. és az ottani m. közösség érdekeinek megfelel.” [Mai Nap, aug. 16.]Az RMDSz OpT (Csávossy György, Dézsi Zoltán, Kötő József, Markó Béla, Szabó Károly, Takács Csaba, Tőkés László, Vida Gyula) állásfoglalása az alapszerződésről: szűkítő jellegűnek tartja a kollektív jogok körének kiiktatását az 1201-es ajánlásból, nem tartja kielégítőnek a nyelvhasználatra vonatkozó kitételeket és aggasztónak minősíti, hogy az elkobzott közösségi és egyházi javak visszaadása nem szerepel a dokumentumban. Az alapszerződés végrehajtásának garanciái nem egyértelműek és megoldatlan a nemzetközi ellenőrzés kérdése. [RMSz, aug. 20.] (→ 1996.08.29) Gh. Funar szerint az 1201-es ajánlás nem szerepelhet az alapszerződésben; a dokumentumot csak népszavazás után lehet aláírni, feltéve, ha Budapest elismeri a bécsi döntés után Észak-Erdélyben elkövetett atrocitásokat és azokért kártérítést fizet, továbbá fedezi az 1989 után Székelyföldről elűzött románok visszatelepítési költségeit. [MH, aug. 17.] A ro. lapok sikerként könyvelték el, hogy Mo. engedett az 1201-es ajánlás ügyében; több lap nyugati nyomással magyarázta a megegyezést. [MN, aug. 16.] 1996. augusztus 22.Markó Béla váratlan fejleménynek nevezte az alapszerződés véglegesítését. Az RMDSz nem tudja elfogadni a kollektív jogok elutasítását. „Szerintünk kollektív jognak számít az is, hogyha egy közösség a maga által delegált személyek révén igazgatja a saját intézményeit.” [RMSz, aug. 22.]Kovács László szerint az alapszerződés nem zárja ki a kollektív jogok gyakorlását vagy autonómiák létrehozását. [RMSz, aug. 23.] – A kormány az ellenzék és bizonyos h. t. m. szervezetek bírálata ellenére is kész a dokumentum szeptemberi aláírására. [Népszabadság, aug. 22.] 1996. szeptember 16.A temesvári prefektúra épületében Horn Gyula és Nicolae Văcăroiu, a két szomszédállam miniszterelnöke aláírta a m.–ro. alapszerződést. Az eseményen m. részről jelent voltak: Kovács László, Tabajdi Csaba és Somogyi Ferenc (külügyi államtitkár); ro. részről: Iliescu elnök, Meleşcanu külügymin., Adrian Năstase képviselőházi elnök. Az RMDSz nem képviseltette magát a legfelsőbb szinten (Dézsi Zoltán, az SzKT elnöke volt jelen), ezzel is jelezve fenntartásait. Az aláírási ceremónia ideje alatt sokezres tüntetés zajlott a városban az alapszerződés és Iliescu ellen. [RMSz, szept. 19.] – Horn Gyula a történelmi megbékélésről beszélt: „Zárjuk le a kölcsönös sérelmek korszakát. Fogadjuk meg, hogy soha többé nem engedjük meg, hogy bárki megalázza, megsértse a m. és ro. nemzet méltóságát, emberi jogait, gyakorolja azokat bárki egyenként vagy az általa választott közösségben.” [Szabadság, szept. 17.] – Az alapszerződés mellékajánlásában tk. szó esett az aradi Szabadság-szobor újbóli felállításának lehetőségéről is. [Kiszabadítottuk: 17.] (→ 1996.09.18, 1996.09.26, 1996.10.03)Markó Béla a parlamentben ismertette az RMDSz nyilatkozatát: bár az RMDSz nem tartja kielégítőnek az aláírt szerződés kisebbségekkel kapcsolatos tételeit, képviseltette magát a temesvári ceremónián, ezzel is jelezve elkötelezettségét a ro.–m. történelmi megbékélés mellett. Az RMDSz síkra száll a meg nem oldott, a szerződésből kimaradt jogos követelések megvalósításáért. Felszólította a parlamentet, hogy ültesse gyakorlatba az alapszerződés rendelkezéseit a tanügyi törvény és a nyelvhasználattal kapcsolatos szabályozások módosításával. [Táj., szept. 17.] A m. ellenzéki pártok és szervezetek (FKgP, Fidesz, KDNP, MDF, MDNP; MVSz, Bocskai Szövetség, Erdélyi Szöv., Kárpátaljai Szöv., Rákóczi Szöv.) közös állásfoglalásban tiltakoztak az alapszerződés aláírása ellen. [MN, szept. 17.] Gh. Funar szabályos gyászmenetet szervezett a temesvári aláírás ideje alatt. A gyászmenet, hatalmas transzparenst („A ro.–m. alapszerződés – hazaárulás”) követve, a városházától a Házsongárdi temetőig haladt. [Szabadság, szept. 17.] 1996. december 9.Victor Ciorbea bemutatta kormányprogramját és ismertette a tárcavezetők listáját. A PNTCD 7 min. posztot kapott, az USD 6-ot. A kinevezettek között van: Adrian Severin külügy-, Victor Babiuc védelmi, Gavril Dejeu belügy-, Virgil Petrescu oktatási, Mircea Ciumara pénzügy-, Ion Caramitru műv. min. A kormány főtitkára Remus Opriş. [RMSz, dec. 11.]Tokay György kisebbségügyi min. nem kirakatintézményre gondol; az alapoknál kell kezdeni, meg kell teremteni az intézményes kereteket a kisebbségvédelem számára; megfelelő törvényeket kell kidolgozni és ezek megvalósulását ellenőrizni. [BL, dec. 9.] A RMEEÁÉ tisztségviselői bizalmukról biztosították Emil Constantinescut és hangsúlyozták, hogy az általános változások részeként egyházpol. téren is változásokra számítanak: szervezzék át az egyházügyi hatóságokat, a parlament fogadja el az egyházügyi törvényt, amelynek tervezetét már 1990-ben benyújtották az ismert felekezetek. Tegyék lehetővé a felekezeti oktatást, működésének anyagi fedezeteit is biztosítva és intézkedjenek az anyagi javak restitúciójáról. [BN, dec. 11.] Az Országgyűlés megkezdte a m.–ro. alapszerződés ratifikációs vitáját. Kovács László expozéjában az alapszerződés elfogadását javasolta. Az elmúlt hetek történései azt igazolták, hogy az új ro. vezetés a megbékélésre, a kisebbségi jogok biztosítására törekszik. Az ellenzéki képviselők a szerződés ellen szólaltak föl, pl. az MDF továbbra is „Horn–Iliescu-paktumnak tekinti az alapszerződést” (Demeter Ervin). Horn Gyula hangsúlyozta: Nyugatról pozitív visszhangok érkeztek, vállalja az alapszerződést. [RMSz, dec. 11.] (→ 1996.12.10) Székelyudvarhely önkormányzata nyilatkozatban tiltakozott a Văcăroiu-kormány 1346/1996. sz. határozata ellen: a határozat a csereháti kisegítő iskolához tartozó területet önkényesen átengedte a görög kat. érsekség használatába, figyelmen kívül hagyva a lakosság érdekeit. [Táj., dec. 10.] 1996. december 12.Kovács László meghívta Adrian Severint az alapszerződés ratifikációs okmányainak kicserélésére – ezzel az aktussal életbe lép a szerződés. [RMSz, dec. 14.] (→ 1996.12.27)Tőkés László – Mit kíván a romániai m. közösség? címmel – közzétette az SzKT-n (→ 1996.11.28) elmondott beszédét, amelyben azt sérelmezte, hogy az RMDSz nem rögzítette előre a koalícióba lépés feltételeit. – „Az RMDSz-t a Frunda-féle választási különítmény hajszolta be a kormányba.” „A neptuni irányvonal az önfeladás politikája.” – Előzőleg meg kellett volna fogalmazni az RMDSz tárgyalási feltételeit, igényeit és elvárásait, valamint a teljesítésükre vonatkozó biztosítékokat. Továbbá: ültessék életbe a [z 1918-as!] Gyulafehérvári Határozatok nemzeti kisebbségekre vonatkozó tételeit, szerezzenek érvényt az ET 176/1993. sz. dokumentumába foglalt ajánlásoknak (melyek teljesítésére a ro. kormány kötelezettséget vállalt), az új kormány határolja el magát az előző kormány magyarellenes politikájától. ● [Az RMDSz tb. elnöke nemigen sejti, hogy ez utóbbi kérés sem teljesíthető. Vesd össze a Ciorbea-kormány bemutatkozásán uralkodó hangulattal. (→ 1996.12.11).] [RMSz, dec. 12.] Tőkés László Barcelonába utazott, hogy átvegye a Népek Kollektív Jogaiért Alapítvány kitüntetését, amelyet a kisebbségi jogok harcosainak adnak. – A bukaresti VIP hetilap a legjobb politikusnak járó elismerést Frunda György szenátornak adományozta. [Táj., dec. 13.] 1997. április 29.Petre Roman házelnök vezetésével szenátusi küldöttség érkezett hivatalos látogatásra a m. fővárosba. A megbeszélések után Kovács László kijelentette: áttörés következett be a m.–ro. kapcsolatokban. Amennyiben csak az egyik országot hívják meg a NATO-ba, az nem fog kedvezőtlen hatást gyakorolni a kapcsolatokra. [RMSz, ápr. 30.]1997. július 23.Kolozsvárott megnyitották a M. Köztársaság főkonzulátusát. Az ünnepélyes rendezvényen beszédet mondott a két külügymin. (Kovács László, Adrian Severin) és a Kolozs megyei prefektus is. [Táj., júl. 24.]A vallásügyi államtitkár által összehívott megbeszélésen a megjelent 15 felekezet képviselői a vallástörvény tervezetéről fejtették ki a véleményüket. Az ortodoxok ragaszkodnak ahhoz, hogy a hivatalos nevük nemzeti egyház legyen. [RMSz, júl. 23.] 1997. augusztus 15.Orbán Viktor az Erdélyi Naplónak adott interjúban (aug. 12.), arra a kérdésre, hogy mennyiben függ majd Mo. EU-n belüli helyzete attól, hogy milyen kormány képviselői ülnek a tárgyalóasztalnál, azt válaszolta: „Kulcskérdés, hogy akik a különféle tárgyalócsoportokban részt vesznek, elkötelezettek-e a m. nemzet érdekei iránt…” – Kovács László visszautasította a Fidesz elnökének meglátását, azt, hogy az ellenzék érzékenyebb, fogékonyabb a nemzeti kérdések iránt és alkalmasabb is azok nemzetközi képviseletére. [RMSz, aug. 15.] (→ 1997.08.28)1997. augusztus 28.Constantinescu kinevezte Ro. új főügyészét Sorin Moisescu személyében. [Háromszék, aug. 29.]Kónya-Hamar Sándor, az MSzP–Fidesz-vitával kapcsolatban (→ 1997.08.15) úgy értékelte, hogy a magyarországi választási kampány közeledtével beindult a Fidesz elnökét lejárató kampány. [EN, aug. 26.] Kovács László nyilatkozatban cáfolta a Kónya által mondottakat. [RMSz, aug. 28.] Markó Béla kijelentette, hogy az RMDSz nem kíván beleavatkozni a m. politikai pártok közötti polémiába, Kónya-Hamar Sándor véleménye nem azonos a szövetség véleményével. [Szabadság, aug. 28.] 1997. október 8.Pruteanu a szenátus tanügyi bizottságának ülésén szavazást kért a sürgősségi kormányrendelet ügyében, anélkül, hogy bevárta volna a felső szintű PNTCD–RMDSz-vegyesbizottság erre vonatkozó döntéseit (→ 1997.09.23, 1997.09.25). Verestóy Attila kérte, hogy a bizottsági döntés meghozatala előtt ne döntsenek a kérdéses pontokban. [Táj., okt. 8.]Adrian Severin meghívására Bukarestbe érkezett Kovács László, hogy – az alapszerződés értelmében – hozzák létre a kormányközi vegyesbizottságot. Kovács László a tanügyi törvény körüli vita kapcsán kifejtette: az RMDSz jogos igényei olyan kérdésekre vonatkoznak, amelyek az alapszerződésben is szerepelnek és megfelelnek az európai normáknak. Aki a kormányból való kilépést sürgeti, mert nem teljesültek a reményei, az politikai öngyilkosnak tekinthető; ha valaki azt hitte, hogy pár hónap alatt minden problémát meg lehet oldani az RMDSz kormányzati részvételével, annak nem sok érzéke van a realitásokhoz. [Táj., okt. 10.] V. Ciorbea kolozsvári látogatásán, Boros János kérésére, miszerint föl kellene függeszteni állásából Gh. Funart, a kormányfő azt válaszolta: amíg nincsenek bizonyítékok arra, hogy törvénysértést követett volna el, aligha merülhet föl a felfüggesztés kérdése. [Szabadság, okt. 9.] A MADISz rendezésében megkezdődött a marosvásárhelyi Alter-Native rövidfilm-fesztivál 5. kiadása. A növekvő presztízsű rendezvényre 29 országból 200 alkotást neveztek be, ebből 50-et válogattak be a hivatalos programba. [Táj., okt. 15.] (→ 1998.10.28) 1997. október 10.Egészségügyi okokra hivatkozva Béres András, oktatásügyi államtitkár lemondási szándékáról értesítette az RMDSz ÜE-t. [Szabadság, okt. 11.] (→ 1998.01.28)Irreális elképzelés, hogy az erdélyi magyarok kettős állampolgárságot kaphassanak, ezért a kormány nem is foglalkozik ezzel a kérdéssel, mondta egy interjúban Kovács László. Bukaresti tárgyalásai során arra kérte a ro. elnököt, hogy lépjenek föl a szélsőségesen nacionalista erők ellen. Erre ígéretet kapott, cserébe a ro. elnök azt kérte, hogy egyes m. politikusok ne Erdélyben vívják meg a választási kampányukat. [Népszabadság, okt. 10.] 1998. január 1.Kovács László külügymin. levélben üdvözölte ro. kollégáját, Andrei Pleşut, kinevezése alkalmából és kifejezte meggyőződését, hogy Ro. továbbhalad az európai integráció útján. [Szabadság, jan. 5.]1998. február 21.A ro. rádió interjút sugárzott Kovács László külügyminiszterrel, azt követően, hogy a sajtó megszellőztette a vízumkényszer szándékát. (→ 1998.02.18) Kovács szerint erről még nem döntött a m. kormány, csak mérlegeli az esélyt, mert szeretne gátat vetni a nemzetközi bűnözés terjedésének. [RMSz, febr. 23.] ● [A szándék másik forrása: az EU-s csatlakozás gyorsítása.]Markó Béla a Fidesz 9. kongresszusán elmondott beszédében hangsúlyozta: a jelenlegi ro. pártkoalíció Ro. integrációs törekvéseit tartja szem előtt, ezért a szövetségnek is érdeke, hogy fennmaradjon a jelenlegi kormányszerkezet. Ugyanakkor az RMDSz jó kapcsolatokat kíván kiépíteni minden anyaországi parlamenti párttal: „nem biztos, hogy ez mindig sikerül, de erre törekszünk”. [Táj., febr. 23.] Kuncze Gábor belügymin. elmondta: a vízumkényszer (→ 1998.02.18) bevezetése nincs napirenden, a megoldást oly módon keresik majd, hogy az ne károsítsa a szomszéd államokkal való kapcsolatokat. [Táj., febr. 23.] 1998. április 15.Programbeszédében Radu Vasile kifejtette, hogy nem V. Ciorbea volt a fő akadály a reform gyorsításának útjában, hanem a koalíciós partnerek arra vonatkozó gyakorlatának hiánya, hogy kommunikáljanak egymással és felülkerekedjenek egymás iránt táplált előítéleteiken. Leszögezte, hogy nem akar előrehozott választásokat, síkraszállt a változás folyamatossága, a demokratikus értékek megőrzése mellett; lehetőség szerint tartózkodni fog a sürgősségi kormányrendeletek módszerétől. [Szabadság, ápr. 16.] A parlament két házának együttes ülése – 317:124 arányban – bizalmat szavazott az új kormánynak. [Táj., ápr. 15.]Andrei Marga parlamenti meghallgatásakor (is) ellenezte a m. egyetemet. [BN, ápr. 16.] Kovács László élénken reagált arra az osztrák javaslatra, hogy kötelezzék vízumváltásra a ro. állampolgárokat. Kifejtette: a m. külpolitika nem lát semmilyen okot arra, hogy megkülönböztetést tegyen Szlovákia és Ro. között, s az utóbbi ország állampolgáraival szemben vízumkényszert vezessen be. Egyetértett azzal, hogy szigorítani kell a (zöld)határ ellenőrzését. [Szabadság, ápr. 16.] Garda Dezső a Csíki Magánjavak visszaadásának ügyében munkálkodik. A Csíki Magánjavakat az 1921-es földreform idején akarták elvenni, de akkor a genfi Népbizottságnál ezt sikerült megakadályozni. 1944 után Mihály király – a m. nép fellépése nyomán – törvényes keretet biztosított a CsM működésének, s azt csak 1948-ban államosították. [RMSz, ápr. 16.] 1998. május 6.Az államtitkárok száma: PNTCD = 20; PD = 13; PNL = 10; RMDSz = 10; PSD = 3; PAR = 1. Az RMDSz OpT hat államtitkári javaslatot véglegesített: Bara Gyula (munkaügy); Birtalan József (szállításügy); Borbély László (területrendezés); Erős Viktor (privatizáció); Kelemen Hunor (műv. min.); Lányi Szabolcs (ipar és keresk.). [Táj., máj. 6.] (→ 1998.05.07, 1998.11.20)Kormányhatározat rögzíti a Vallásügyi Államtitkárság feladatkörét és működését. [RMSz, máj. 6.] A PDSR parlamenti vitát kezdeményezett az RMDSz politikájáról. Neculai Popa képviselő elmondta: sohase hitte volna, hogy az RMDSz olyan arcátlan lesz, hogy etnikai alapú autonómiát követeljen. A PDSR meg akarja ingatni a parasztpárt eddigi bizalmát, s az RMDSz helyét a ’megújult’ PUNR-vel akarják betölteni. [Szabadság, máj. 6.] Andrei Pleşu köszönetet mondott Kovács Lászlónak azért, mert a m. külügymin. elvetette azt az osztrák javaslatot, amely vízumkényszert kért Ro. állampolgárai számára. [Szabadság, máj. 6.] Moldovában a márc. 22-i választások óta húzódott a vita a kormányalakításról. A választásokat a kommunisták nyerték meg a szavazatok közel ⅓-ának megszerzésével. Végül Petre Lucinschi államfő Ion Ciubuc távozó miniszterelnököt bízta meg új kormány alakításával. [MTI] 1998. május 15.Még 1997 őszén több klézsei és somoskai szülő kérvényt nyújtott be a Bákó megyei tanfelügyelőséghez, hogy a tanügyi törvény alapján biztosítsák a m. ny. és irod. és a m. kisebbség történelmének oktatását. Ha nehezen is, de megszerezték a jóváhagyást. Ennek ellenére a megyei tanfelügyelőség halogatja Csicsó Antal kinevezését a klézsei iskolához. Csicsó szükségből vállalta el a feladatot, mert Erdélyből nem jött tanár vagy tanító, hogy Bákó megyében tanítson. [Háromszék, máj. 15.]Kelemen Kálmán és Varga László (RMKdP) azt javasolta, hogy a h. t. magyarok tiszteletbeli állampolgárságot kaphassanak (az illetők minden állampolgári jogban részesülnek, kivéve a választójogot és választhatóságot és a közfunkciók betöltését), abban az esetben, ha az EU-s követelmények miatt vízumkényszer lesz Mo. és Ro. között. [Szabadság, máj. 15.] – Kovács László szerint „a legcélravezetőbb megoldás Romániának azt a törekvését támogatni, hogy az EU szüntesse meg a ro. állampolgárokkal szembeni vízumkényszert.” [MTI] 1998. május 20.Takács Csaba, Pécsi Ferenc és Szatmári Tibor részt vettek a FUEV prágai kongresszusán, ahol az európai nemzeti kisebbségek helyzetéről tanácskoztak. [Táj., máj. 20.]A CMN oktatási biz. ülésén az oktatási reformot biztosító kerettantervet és az anyaországokban szerzett oklevelek honosítását tárgyalták meg. A jelenlevők egyöntetűen a honosítási eljárás egyszerűsítését kérték. Kötő József azt kérte Andrei Marga miniszterelnöktől, hogy a két ország minél előbb kösse meg az ekvivalencia-egyezményt. [Táj., máj. 21.] Borbély Imre – az állampolgársághoz kötött elképzelés kapcsán – kifejtette, hogy eddig nem hangzott el egyetlen javaslat sem a m. állampolgárság automatikus kiterjesztésére. Borbély Imre szerint Kovács László érvelésében még a kommunista örökség munkál akkor, amikor különböző ürügyekkel elveti a kettős állampolgárság megadásának lehetőségét. [Szabadság, máj. 20.] 2000. április 10.Folynak a polgármester- és tanácsosjelölések az RMDSz területi és helyi szervezeteiben. [Táj., ápr. 10.]Várhegyi Attila minősítésére (→ 2000.04.08) azonnal reagált Kovács László (MSzP), mondván, hogy annak idején az RMDSz is aláírta az alapszerződést. Az ügyről Markó Bélát is megkérdezték, aki elmondta: az 1996-ban aláírt (→ 1999.09.16) m.–ro. alapszerződést az RMDSz nem tartotta tökéletesnek (→ 1996.08.16, 1996.08.22), nem is írta alá, de képviseltette magát a temesvári ünnepségen. Szerették volna, ha végrehajtási garanciák is megjelennek a szövegben. „Ma kimutatható, hogy számos cikkelye nem működik a gyakorlatban. Néhány tétele megvalósult, az RMDSz kormányzati szerepvállalásának köszönhetően.” [Szabadság, ápr. 10.] – Várhegyi Attilát megkérdezték: tárgyalni fog-e az alapszerződés módosításáról a Bukarestbe látogató (→ 2000.04.14) Orbán Viktor, amelyre az államtitkár nemmel válaszolt. [HN, ápr. 11.] A marosvásárhelyi Teleki Téka vezetősége szeretné elérni, hogy a városhoz tartozzanak, ne a megyéhez, mert a jelenlegi állapotban kicsik az anyagi lehetőségeik. [RMSz, ápr. 10.] 2001. július 2.A Szent-Iványi István vezette küldöttség Bukarestben fölvetette a csíkszeredai konzulátus (→ 1999.12.18) megnyitásának kérdését is; a ro. fél az elgondolást pozitívan fogadta, de konkrét ígéret nem hangzott el. [Szabadság, júl. 2.] ● [A konzulátust csak 2006 januárjában sikerült fölavatni.]A Szocialista Internacionálé lisszaboni ülésén Adrian Năstase Kovács László (MSzP) pártelnökkel tárgyalt. Egyetéertettek abban, hogy a státustörvény okozta feszültség feloldható a magas szintű tárgyalásokkal és a vegyes bizottsági egyeztetésekkel. – Năstase köszönetet mondott magyar kollégájának azért, hogy segített elfogadtatni az új pártot (→ 2001.06.16). [Szabadság, júl. 2.] A TEKT marosvásárhelyi ülésén Markó Béla tájékoztatta a testületet; a földtörvény változtatása során nem sérültek a magyarság érdekei, sikerült elfogadtatni az RMDSz által támogatott változatot. A szöv. elnök fölhívta az RMDSz-polgármesterek és tanácsosok figyelmét arra, hogy határozattabban lépjenek föl a helyi közigazgatási és a földtörvény alkalmazásában. [Táj., júl. 2.] Marosvásárhelyen, a Közüzem területén mellszobrot avattak Kós Károlynak (Gyarmathy János és Kiss Levente munkája). A Közüzem néhány épületét Kós Károly tervezte, annak idején. [RMSz, júl. 3.] 2002. április 9.Az országgyűlési választások első fordulójának eredményei szerint az MSzP alakíthat kormányt. Medgyessy Péter a kormányfő-jelölt. Kovács László leendő külügyminiszter megígérte: továbbra is támogatják a Sapientiát és folytatják a m. igazolványok kiadását. [Krónika, ápr. 9.; Szabadság, ápr. 9.] (→ 2002.04.21)Eckstein-Kovács Péter pol. nyilatkozatban szólt Gh. Funar néhány kirívó megnyilatkozásáról: fasiszta jelképnek nevezte a m. zászlót és le akarta vétetni a főkonzulátus épületéről, miközben a városháza épületében Ion Antonescu szobrának makettje előtt avatta díszpolgárrá Răzvan Theodorescut. [Táj., ápr. 9.] (c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
