Kuszálik Péter
Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
 

 
 
 
  kronológiák    » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004  
földrajzi mutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
intézménymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
névmutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
tárgymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z

 
 
 
   keresés
szűkítés          -          
      találatszám: 37 találat lapozás: 1-20 | 21-37
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: RMDSz platform / platformosodás

1995. január 20.

Aláírták a négypárti egyezményt, a kormányt támogató erők szövetségét: a PDSR mellé felsorakozott a PUNR (Gh. Funar), a PRM (C. V. Tudor) és a PSM (Ilie Verdeţ). [Szabadság, jan. 10.] – A CD úgy értékelte: Ro. az egyetlen olyan ország, ahol a kormányban fasiszta jellegű erők is helyet kaptak. [MH, jan. 23.]

Az RMDSz sajtótájékoztatóján szétosztották az ÜE ro. ny. állásfoglalását (→ 1995.01.19) és az ÖT (→ 1995.01.14) szervezeti és működési szabályzatát. Markó Béla kifejtette, hogy Funar nem különc, hanem fasiszta. Az RMDSz betiltását követelő hangok azt akarják elhitetni a közvéleménnyel, hogy az megvalósítható, de az – alkotmányos módszerekkel – nem lehetséges. Kérdésre válaszolva Takács Csaba kifejtette: a nemzeti kisebbségek helyzetét rendező törvényes keretek hiánya kényszeríti a szövetséget arra, hogy a ÖT-szerű szerveződéseket létrehozza. [Táj., jan. 20.]

A Nagy Benedek vs. Tőkés László-ügy (→ 1995.01.05, 1995.01.06, 1995.01.12, 1995.01.17) kapcsán Markó kifejtette: a röpirat alaptalan támadás volt, azt mindannyian elítélik; „hasznosabb lett volna, hogyha az RMDSz képes arra, hogy első pillanatban saját testületei és tisztségviselői segítségével egyértelműen értelmezze és kezelje a helyzetet”. [RMSz, jan. 20.] (→ 1995.02.02)

Az RMDSz keretén belül tevékenykedő SzÚT (→ 1993.12.31, 1994.10.25, 1994.10.28, 1994.11.17) 1994. dec. 17-én tisztújító értekezletet tartott Kolozsvárott, de erről csak jan. 20-i sajtóértekezletükön tájékoztatták a közvéleményt. A szocdem platform – rövidített nevén Szociáldemokrata Tömörülés (SzT) – továbbra is az RMDSz keretén belül kíván működni, hangoztatták. A tömörülést fölvették az SzKT-ba. Az új vezetőség: tb. eln.: Balogh Edgár; eln.: Dáné Tibor; főtitkár: Nagy Károly; sajtótitkár: Fey László. Az orsz. vezetőség tagjai: Salló Ervin, Bitay Ödön, György Ilona. [Szabadság, jan. 21.]

1996. július 20.

Nagyváradon tartották meg az 5. Partiumi Önkormányzati Találkozót, amelyre Arad, Bihar, Máramaros, Szatmár, Szilágy és Temes megye valamennyi RMDSz-es tanácsosát és polgármesterét meghívták. [Táj., júl. 22.]

A KREK nyilatkozatban tiltakozott az ellen, hogy élénk kampány folyik a Nagyváradra tervezett M. Reformátusok 3. Világtalálkozója (→ 1996.08.03) ellen. Kezdve a vallásügyi államtitkártól, folytatva a megyei prefektussal és befejezve az állam elnökével olyan megnyilvánulásoknak lehetünk tanúi, amelyek súlyosan sértik a vallásszabadságot, az egyházak autonómiáját. A betiltási szándék azt igazolja, hogy Ro.-ban továbbra is „vallási diszkrimináció és kisebbségellenes intolerancia sújtja a ref. egyházat”. [RMSz, júl. 23.; Táj., júl. 23.] (→ 1996.07.27, 1996.09.24)

Az amerikai kongresszus – megmásítva a szenátusi döntést (→ 1996.07.08) – állandó jelleggel megadta Ro.-nak a legnagyobb kereskedelmi kedvezményt. Văcăroiu miniszterelnök sietett kijelenteni: elégtétel számára, hogy az általa vezetett kormány időszakában sikerült ezt elérni. [SzFÚ, júl. 20.] (→ 1996.07.24)

Egy szociológiai felmérés szerint az erdélyiek nagy többsége ellenzi a m. közösségen belüli többpártrendszert, még a platformosodást sem pártolják; az erdélyiek egyharmada borúlátó a magyarság jövőjét illetően. [HVG, júl. 20.]

1997. szeptember 20.

Székelyudvarhelyen ülésezett az SzKT. A szövetségi elnök megállapította: a kormányzatot az RMDSz-szel kötött koalíció miatt támadják a nacionalista pártok, ez végül odavezet, hogy a koalíció (vagy csak egyes politikusai) sok esetben habozik végrehajtani a már megkötött megállapodásokat. Elvetették az Operatív Tanács (OpT) politikai döntési hatalommal történő felruházását, így két SzKT között továbbra is a szövetségi elnöknek kell döntenie a kulcshelyzetekben. Vitát váltott ki a tb. eln. hatáskörének kérdése is. [„Olyankor vált vitatottá ez a tisztség korábban is, amikor egyeseknek nem szolgált tetszésére a tb. elnök politikai tevékenysége” – válaszolta Tőkés László a Népszabadság kérdésére.] Az SzKT elvetette Márton Árpád javaslatát, hogy ne legyenek belső választások. Elfogadták azt a módosítást, hogy a szövetség társult szervezetei kizárhatók, a platformok pedig megszüntethetők. A gyűlésen Katona Ádám – Kongresszus előtti pol. válság az RMDSz-ben címmel – sokszorosított röpiratot terjesztett. [RMSz, szept. 23.]

Sütő András – a farkaslakai Tamási Áron-ünnep alkalmával – kiállt a mérsékeltek mellett, mondván: parlamenti képviselőink iszapbirkózást folytatnak jogainkért, a radikálisok közben fumigálják őket. [Népújság, szept. 26.]

Sütő András egy interjúban elmondta: elképesztő, hogy „épp a HTMH adja fel az önálló egyetemhez való jogunkat (utalás Törzsök Erika beszédére, ]970326), holott az lenne a dolga, hogy a leghatározottabban támogasson minket”. Az MVSz-nek pártok fölötti tömörülésnek kell lennie, nem pedig ellenzéki pártszerepre törekednie, a világszövetségnek a határon túli magyarság mindenkori választott képviselőit kell támogatnia. [MH, szept. 20.]

1997. október 4.

Markó Béla, elnöki beszámolójában kiemelte, hogy a szövetség meg tudott felelni az elmúlt két év kihívásainak, még ha újabb korrekciókat is kívánnak végrehajtani. Az ideológiai sokszínűségnek megvannak a garanciái, a platformok, tagpártok és csoportosulások révén; elfogadhatatlannak tartotta, hogy a közös döntések alól bárki is kivonja magát és különvélemény ürügyén az egész szövetséget gyengítse. Az erdélyi m. közösség az alapvető döntést akkor hozta, amikor 1990-ben szenátorokat és képviselőket delegált a parlamentbe. Kitért a kormánykoalíció által meghozott intézkedésekre is, hangsúlyozva, hogy az eredmények rendkívül törékenyek, az egész bármikor összeomolhat. [RMSz, okt. 8.] – Beszédének végén Tőkés László 8 pontban foglalta össze javaslatait, amelyből 5-öt a kongresszus elfogadott (ro.–erdélyi m. párbeszéd intézményes kereteinek létrehozása; a kisebbségi jogsértések nyomon követésének intézményesítése; a m.–m. csúcstalálkozó folytatása, a Securitate dossziéinak megismerése; a SIRF egyetemmé fejlesztése). Sürgette a belső választások megtartását, az autonómia-statútum véglegesítését és az egyházi javak visszaadását. [RMSz, okt. 6.] – A szervezeti szabályzat módosítása nyomán a kormányba (be- és ki-)lépésről az SzKT hivatott dönteni, a miniszterek kinevezéséről az ÜE javaslata alapján az OpT dönt, a prefektus jelölése pedig a területi szervezetek hatáskörébe tartozik. [RMSz, okt. 7.]

Az EMK amiatt tiltakozott, hogy a kongresszuson nem tehették közzé Katona Ádám javaslatát, miszerint „a M. Köztársaság vállaljon védőhatalmi státust a romániai m. nemzeti közösség fölött”. [RMSz, okt. 11.]

1998. október 11.

Sarmaságon tartotta 4. honismereti konferenciáját tartotta a PBMEB. [RMSz, okt. 14.]

Merre? Meddig? Hogyan? Kivel? címmel kerekasztal-beszélgetést szervezett Kolozsváron az RT. Toró T. Tibor elmondta: a platformok működése elengedhetetlen az RMDSz-en belüli egészséges verseny kialakulásában; a kétéves kormányzás bebizonyította, hogy az a ’neptuni út’, amelyen az RMDSz elindult, nem vezet eredményre. [Szabadság, okt. 13.] (→ 1998.10.24)

1998. november 13.

Takács Csaba összehívta a TEKT ülését, amelyre hivatalosak voltak a pártok és platformok vezetői is. A fő napirendi pont a belső választások voltak. Az ÜE a dec. SzKT-ra javasolni fogja a belső választások kiírását. (1997-ben, a dévai SzKT-ra is javasolták a belső választások kiírását, ezt azonban akkor elvetették.) [Szabadság, nov. 14.]

1999. március 6.

Csíksomlyón tartották az RT kongresszusát. A platform nem kíván elnökjelöltet állítani a közelgő RMDSz-kongresszuson (máj. 15.), hanem azt szeretné elérni, hogy az elnököt csupán a belső választások megtartása után válasszák meg. Borbély Zsolt Attila előterjesztette az RT ideológiai önmeghatározásának dokumentumát, amelynek értelmében az RT az önálló m. érdekeken alapuló politizálás híve; 12 pontban rögzítették a platform alaptételeit. [RMSz, márc. 8.]

A Kolozs megyei MKT megválasztotta új vezetőségét: Somai József (eln.); Vekov Károly, Deák Ferenc (aleln.). [Szabadság, márc. 8.]

Kisiratoson tartotta orsz. küldöttgyűlését az RMGE. 1990–94 között alakult meg a gazdakörök 90%-a, jelenleg 174 kört számlál a mozgalom. Csávossy Györgyöt – kérésére – fölmentették az elnöki funkcióból, Sebestyén Csabát bízták meg a teendők ellátásával. [RMSz, márc. 10.]

Szatmárnémetiben Ilyés Gyulát választották meg megyei elnöknek, elődje Varga Attila volt. [SzFÚ, márc. 8.]

1999. április 26.

Marosvásárhelyen ülésezett az RMDSz egyeztető kerekasztala, melyen jelen volt a Szövetség vezetősége, az ÜE, a SzET, az SzKT elnökei, a területi szervezetek elnökei, pártok, platformok vezetői, a szabályzatfelügyelő bizottság tagjai. Több kérdésben született döntés: megmarad a SzET–SzKT viszonya, viszont évente legalább egyszer üléseznek; a SzET tagjai tanácskozási joggal részt vehetnek az SzKT ülésein. A szövetségi elnököt továbbra is a kongresszus választja meg. A képviselők, szenátorok jelölése előválasztásokon történik, ahol nincsenek előválasztások, ott az SzKT és az OpT is beleszólhat a jelölésekbe. Az OpT a jövőben állandó testületként működik, de időszakonként ül össze. A tb. elnöki funkció megmarad, de a kerekasztal megerősítette azt a két passzust, amely kimondja: az RMDSz legfelsőbb képviseletét a szövetségi elnök látja el és ő ad mandátumot a tisztségviselőknek, hogy a szövetséget képviseljék. Minden RMDSz-tisztségviselő számára kötelezőek a testületi döntések. [RMSz, ápr. 26.]

1999. augusztus 18.

„Minden magyar felelős minden magyarért!” jelszóval megalakult az RMDSz Nemzetépítő Platformja (NÉP), mely fő feladatának tekinti egy olyan pol. irányzat létrehozását, amelynek célja olyan feltételek megteremtése, amelyek biztosítják a m. kisebbség korlátlan polgári jogait, oly módon, hogy ősei földjén „mindenki itthon érezhesse magát”. A programban helyet kap a keresztény erkölcsiség és a polgári jogállamiság. [Szabadság, aug. 18.] (→ 1999.09.14)

Június végén Mo. lélekszáma 10 millió 65 ezer fő volt, 48 ezerrel kevesebb, mint egy évvel korábban – közölte a KSH. [RMSz, aug. 18.]

1999. október 2.

Temesvárott, mintegy 30 szimpatizáns jelenlétében megalakult az RT Temes megyei csoportja. Toró T. Tibor ismertette az ifjúsági mozgalomból kinőtt, 1993-ban megalakult és azóta ’erdélyi Fideszként’ ismert nemzeti-liberális platform történetét. Céljuk: egy sajátos szórványstratégia kidolgozása, amelyet eddig sem az RMDSz, sem a platformok nem tettek meg. Szándékuk szerint az RT „katalizátor szerepet fog betölteni a Szövetség belső életében, egészséges versenyszellemet, szakmai igényességet és újabb, közéleti szerepre alkalmas emberek bevonását fogja eredményezni, ami az RMDSz reformjának elengedhetetlen feltétele”. [RMSz, okt. 2.] (→ 1999.10.09)

11 orvosi egyetem keretében 7800 diák tanulja a szakmát. A 11 közül csak 5 egyetemnek van akkreditációja, közöttük van a MOGyE is. [RMSz, okt. 2.]

2000. október 16.

Kötő József szerint módosítani lehetne az akkreditációs rendszert, de a megváltoztatáshoz hosszas parlamenti folyamat szükséges. A törvény szerint egy magánintézmény csak akkor válik akkreditált intézménnyé, ha az első két végzős nemzedék 50%-a sikeresen államvizsgázott egy állami, már akkreditált intézményben. [Szabadság, okt. 16.]

Nagyváradon ülésezett a m. egyházak elöljáróinak értekezlete. Elsősorban a Sapientia Alapítvány tevékenységéről és a magánegyetemi hálózat kiépítéséről volt szó. A püspökök széleskörű egyeztetést kezdeményeznek a h. t. m. egyházak vezetőivel a státustörvény és a külhoni m. állampolgárság ügyében. [BN, okt. 16.]

Aznap, amikor az RTV m. adása a csángóügyi kerekasztalt közvetítette, hirtelen leállt a bákói tévérelé működése. Szilágyi Zsolt azt kérte, hogy Mugur Isărescu nevezze meg: ki döntött erről a megyében. [RMSz, okt. 16.]

Csíksomlyón ünnepelte megalakulásának 10. évfordulóját az RMKdM; pártként indult, most az RMDSz platformjaként működik. [HN, okt. 16.]

Gazda József lett a Kovászna városi szervezet RMDSz-elnöke. [RMSz, okt. 16.]

Kibéden Gyöngykoszorú Néptánc Találkozót tartottak a sóvidéki falvak részvételével. [RMSz, okt. 16.]

2003. február 18.

Kolozsvárott tanácskoztak az RMDSz baloldali platformjainak vezetői. Neményi József Nándor szerint a baloldali érzelműek az RMDSz-tagság 15–20%-át teszik ki, ami azt jelenti: „senkit sem tudunk hatalomra juttatni, de bárkit meg tudunk buktatni”. [Szabadság, febr. 18.]

A segesvári m. szórvány gondjairól nyilatkozott Gál Barna tanár. 2002-ben a családot alapító m. fiatalok 65%-a vegyes házasságot kötött. A bálon kívül nem hozza össze semmi a tagokat, az EMKE is megszűnt, mert azt mondták, nincs rá igény. [Népújság, febr. 18.]

Az EREK nevére telekkönyvezték a Bocskai téri ingatlant, de az épületben székelő mezőgazdasági hivatal még nem kapott új székhelyet, ezért az egyház még nem tudja birtokba venni az épületet. [Krónika, febr. 18.]

2003. március 8.

A nemzetbiztonsági törvény tervezete veszélyforrásként nevezi meg a nacionalizmust és az autonómiatörekvéseket valamint intézkedik az államtitok védelméről. A tervezet szerint 7 intézmény lát el nemzetbiztonsággal kapcsolatos feladatokat: a SRI, SIE, SPP, a különleges távközlési szolgálat, valamint a védelmi, bel- és igazságügyi tárca. [Krónika, márc. 8.]

Marosvásárhelyen tartotta 6. kongresszusát az RT. Ennek során a platform feloszlatta önmagát, viszont megalakították a Reform Mozgalmat (elnökéül Szilágyi Zsoltot választották). Az RM célja az önálló érdekeken alapuló politizálás elősegítése a keresztény és nemzeti liberális értékrend mentén, az erdélyi m. nemzeti közösség autonóm státusának kialakítása és megerősítése. Az RM nem az RMDSz ellenében kíván működni, a helyhatósági választásokon nem kíván jelölteket állítani – szögezte le Toró T. Tibor. [Szabadság, márc. 10.; Népújság, márc. 10.] (→ 2003.02.17)

2003. május 21.

Takács Csaba a belső választásokról: minden egyes platform számára biztosított az esélyegyenlőség; a belső választások kérdése tkp. álvita volt. Az RMDSz vezetősége a választásokat mindig tisztújításnak, a belső ellenzék pedig a hatalomátvételhez vezető egyik útnak tekintette. Az eddigi választásokon az RMDSz-t bíráló platformok és személyek kisebbségben maradtak. [Szabadság, máj. 21.]

A MOGyE beiskolázási számai ügyében (→ 2003.05.07) eredményes volt a pol. alku, de a számokat még az egyetemi szenátusnak is jóvá kell hagynia. A bábaképző főiskola esetében a ro. fél nem kíván osztozni a helyeken. [Krónika, máj. 21.]

Nyilvánosságra hozták az RMDSz képviselőinek és szenátorainak vagyonbevallását. [Krónika, máj. 21.]

2004. február 14.

Az RMDSz a teljes nyitottság jegyében indul a helyhatósági választásokon. A belső választások lehetőséget adnak arra, hogy a szövetségen belül minden platform, ideológia, nézet képviselői megmérkőzzenek egymással. Az RMDSz bízik abban, hogy erős érdekképviseletet hozhat létre. [Népújság, febr. 14.]

Az RMEEÁÉ ülésén az egyházak vezetői egyetértéssel fogadták Jakab Gábor és Vetési László jelölését a Janovics Jenő Alapítvány kuratóriumába. Az Erdélyi M. Tévét létrehozó alapítvány (→ 2004.01.29) bejegyzése folyamatban van, az alapítók: Markó Béla, Takács Csaba, Gálfalvi Zsolt (az Audiovizuális Tanács alelnöke), Gáspárik Attila (CNA), Csép Sándor (MÚRE). [Krónika, febr. 14.; Szabadság, febr. 14.] (→ 2004.02.16)

2004. március 26.

Párbeszéd a jövőért c. konzultáció-sorozatot kezdeményezett az RMDSz elnöke. Júl. 15-ig több megbeszélést tartanának a történelmi egyházakkal, a civil és ifjúsági szervezetekkel és a szövetségen belüli platformokkal. Markó Béla leszögezte: „Meg kell őriznünk érdekképviseleti és politikai egységünket, és közös programunkat közösen kell megvalósítanunk.” A tárgyalások közvetlen célja: megállapítani a választások utáni 4 év cselekvési prioritásait. [Szabadság, márc. 26.] (→ 2004.04.17)

2004. szeptember 4.

A TEKT és az OT ülésén egyaránt Markó Bélát javasolták az RMDSz államfőjelöltjének. – A jelölést a másnapi SzKT-n 5 ellenszavazattal fogadták el. [Szabadság, szept. 4., szept. 6.]

Traian Orban elmondta: a Temesvárott fölállított 12 forradalmi emlékműből 3-at megrongáltak, 3-ról pedig lelopták a rézből készült emléktáblát. [RMSz, szept. 4.]

Markó Béla újból pontosított: az RMDSz nem tart közös előválasztásokat az MPSz-szel; az RMDSz kapui nyitva állnak, bármely platform, szervezet tagjai részt vehetnek az előválasztáson. Az MPSz vezetőinek tudniuk kell, bejutási eséllyel csak egyetlen egységes m. szervezet vehet részt a parlamenti választásokon. [Szabadság, szept. 4.]

Lokodi Edit megyei tanácselnök fogadta Fodor Imrét a Marosszéki SzNT elnökét. A megbeszélés után Lokodi kijelentette: „Nam vagyok autonómiaellenes, de véleményem szerint az a mód, ahogy az SzNT elképzelte: kivitelezhetetlen.” [RMSz, szept. 4.]

Gyergyószentmiklósnak 3 év alatt sikerült visszaperelnie egy 1200 hektáros erdőrészt Gyergyótölgyes határában. [RMSz, szept. 4.]



lapozás: 1-20 | 21-37




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» a kronológia leírása
» forrásirodalom
» rövidítésjegyzék
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998