|
|||||
 |
kronológiák | » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében | ||||||||||||||||||||||||||
 |
|
|||||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 25 találat | lapozás: 1-20 | 21-25 | |||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Intézménymutató: RMDSz kapcsolat RMDSz–Magyarország (magyar politikai tényezők: Országgyűlés, kormány, pártok) 1998. február 21.A ro. rádió interjút sugárzott Kovács László külügyminiszterrel, azt követően, hogy a sajtó megszellőztette a vízumkényszer szándékát. (→ 1998.02.18) Kovács szerint erről még nem döntött a m. kormány, csak mérlegeli az esélyt, mert szeretne gátat vetni a nemzetközi bűnözés terjedésének. [RMSz, febr. 23.] ● [A szándék másik forrása: az EU-s csatlakozás gyorsítása.]Markó Béla a Fidesz 9. kongresszusán elmondott beszédében hangsúlyozta: a jelenlegi ro. pártkoalíció Ro. integrációs törekvéseit tartja szem előtt, ezért a szövetségnek is érdeke, hogy fennmaradjon a jelenlegi kormányszerkezet. Ugyanakkor az RMDSz jó kapcsolatokat kíván kiépíteni minden anyaországi parlamenti párttal: „nem biztos, hogy ez mindig sikerül, de erre törekszünk”. [Táj., febr. 23.] Kuncze Gábor belügymin. elmondta: a vízumkényszer (→ 1998.02.18) bevezetése nincs napirenden, a megoldást oly módon keresik majd, hogy az ne károsítsa a szomszéd államokkal való kapcsolatokat. [Táj., febr. 23.] 1998. május 18.Tőkés László, az RMDSz tb. elnöke nyilatkozatban bírálta Horn Gyula és Markó Béla kijelentéseit. A magyarországi választások első fordulója után Horn Gyula azt nyilatkozta, hogy az ellenzék előretörése veszélyt jelent Mo. szomszédaira nézve, a megbékélés helyett gyűlölködéshez vezet, s ezért káros a h. t. magyarokra. Markó Béla szerint az első fordulóban tapasztalt alacsony részvétel „a demokratikus intézményrendszer fejlettségét jelzi, azt, hogy Mo.-n nincsenek igazi társadalmi traumák.” Tőkés szerint ez az álláspont félrevezető és káros. Takács Csaba elhatárolódott a tb. elnök kijelentéseitől, mert szerinte ezeket akár a m. politikába való beleszólásként is lehet értelmezni. [RMSz, máj. 20.] – Tőkés szerint „a vészes abszenteizmus valójában a m. társadalom válságának és a m. nemzet politikai kiábrándultságának jellegezetes és aggasztó tünete”. [Szabadság, máj. 19.] – Tőkés visszautasítja Takács véleményét, mondván, hogy az üv. elnök „véleményalkotási és szólási szabadságában igyekszik korlátozni a szövetség tb. elnökét”. Tőkés hangsúlyozta: „a h. t. magyarság ügyével senki ne riogassa a magyarországi választópolgárokat a második választási forduló előtt”. [Szabadság, máj. 21.] – Markó Béla a vita lezárásaként megismételte az RMDSz korábbi álláspontját: a magyarországi politikai élettel szembeni egyedüli igazán elfogadható magatartás a m. demokratikus pártokhoz való egyenlő közelség. [Szabadság, máj. 25.]Adrian Severin, a PD alelnöke a magyaroszági választások tanulságairól cikkezett a Ziua c. lapban: a szélsőjobb előretörésére a két országban „a lehető legnagyobb figyelmet kell fordítanunk, ha nem akarjuk, hogy a világ e részének sorsát egy Csurka- és egy C. V. Tudor-kormány közötti kapcsolatok keretében döntsék el.” [Szabadság, máj. 18.] 1999. január 18.A déli órákban mintegy tízezer bányász indult gyalogosan Bukarest felé, a Zsil-völgyéből. Traian Băsescu miniszter rendeletére a Zsil mentén leállt a vasúti és az utasforgalom. A rendfenntartó elemek torlaszokat emeltek, de azokat földgyaluval eltávolították a bányászok. Radu Berceanu iparügyi min. visszautasította a bányászok követeléseit (35%-os béremelés és a veszteséges bányák leállítása); Radu Vasile kifejezte hajlandóságát a tárgyalásra, ha a bányászok visszatérnek munkahelyükre. [Szabadság, jan. 19.]Németh Zsolt az RMDSz vezetőivel folytatott megbeszélés után elmondta: a m. külpol. prioritása az ország euroatlanti integrációja és a regionális pol. összhangjának megteremtése; példaértékűnek ítélte az RMDSz pol. irányvonalát: a szövetség nemcsak a magyarság érdekeiben lép fel, hanem szerepet vállalt a ro. polgári társadalom létrehozásában is. [Szabadság, jan. 18.] Újabb forduló volt az Agache-perben: Paizs Ottót hallgatták ki, aki a tanúk szerint nem is volt a lincselés közelében. [BL, jan. 22.] 2000. október 21.Markó Béla Budapesten tárgyalt a m. kormány több tisztségviselőjével, többek között a decemberben esedékes MÁÉRT-ülés előkészítéséről. [RMSz, okt. 21.]Kolozsvárott fölavatták a Szent Mihály Róm. Kat. Nőszöv. székházát. Ezután a nőszövetség két szárnyra osztva dolgozik: az idősebbek a Szent Raffael körben, a fiatalabbak a Szent Gábor körben tevékenykednek. A leköszönő Losonczi Irén helyett két új elnök: Baum Gizella és Surel Hajnal vette át a vezetést. [Szabadság, okt. 23.] 2004. szeptember 25.Varga Attila képviselő egy pol. szemináriumon arról beszélt, hogy az RMDSz nem támogatja a területi autonómia gondolatát, mivel a jelenlegi elképzelés szerint az egy kisebb méretű, m. nemzetállam megalkotását célozza a ro. nemzetállam keretén belül. Varga autonómián olyan többletjogokat ért, amelyek a tömbben élő magyarságot illetnék meg. [Szabadság, szept. 25.] (→ 2003.11.17)Markó Béla Budapesten tárgyalt Kiss Péter kancellária-, Hiller István kulturális és Draskovics Tibor pénzügyminiszterrel a 2005-ös költségvetésnek a h. t. m. közösségekre vonatkozó terveiről. Ígéretet kapott, hogy a költségvetés vitáján figyelembe veszik az RMDSz és a többi h. t. m. szervezet támogatottsági igényeit. [RMSz, szept. 25.] lapozás: 1-20 | 21-25
(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
