|
|||||
 |
kronológiák | » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében | ||||||||||||||||||||||||||
 |
|
|||||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 124 találat | lapozás: 1-20 ... 61-80 | 81-100 | 101-120 | 121-124 | |||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Intézménymutató: ET (Európa Tanács) 1997. január 29.Markó Béla Tom Lantossal találkozott az AEÁ bukaresti nagykövetségén. Az amerikai politikus az RMDSz kormányzati szerepéről, a koalíciós kormány programjáról, Ro. euroatlanti integrációjáról tájékozódott. [Táj., jan. 29.]Béres András, oktatási államtitkár arra törekszik, hogy a ro. oktatás egészének a reformján belül a „decentralizáció folyamatán belül tudjuk rendezni mindazokat a kérdéseket, amelyeket a kisebbségi oktatás terén meg tudunk fogalmazni, amelyek gondot okoznak”. [RMSz, jan. 29.] Stere Gulea, az RTV vezérigazgatója Ágoston Hugót meghívta a tévé tanácsadó testületébe. A konzultatív testületnek eddig nem volt m. tagja. [Táj., jan. 31.] Strasbourgban, az ET közgyűlésének ülésszakán a m. küldöttség kezdeményezésére találkozót tartottak a ro. küldöttséggel (tk. Frunda Gy., T. Meleşcanu, A. Năstase). A találkozón részt vett Daniel Tarschys, az ET főtitkára is. A megbeszélésen a magas szintű m.–ro. parlamenti kapcsolatok kialakításáról volt szó. [Szabadság, jan. 30.] 1997. március 6.Az RMDSz három szenátora (Markó, Frunda, Verestóy) az ET ro. raportőreivel (Gunnar Jansson, Walter Schwimmer, Josette Durrieu) találkozott. A szövetség képviselői az ET-ajánlások teljesítésének menetéről tájékoztatták a vendégeket és közölték: az új helyzetben megteremtődtek a kisebbségi helyzet megoldásának bizonyos intézményi eszközei, most kell beindítani a mélyreható megoldási folyamatokat: oktatási törvény módosítása; a restitúció, az anyanyelvhasználat és a m. egyetem kérdése. [Táj., márc. 6.]1997. április 7.A HHRF meghívására Markó Béla egy hétre az AEÁ-ba utazott, ahol az amerikai törvényhozás tagjaival találkozik és a m. közösségeknek tart előadást. [Táj., ápr. 7.]Az ET Strasbourgban ülésező parlamenti közgyűlésének jogi bizottsága megszavazta Ro. felügyeletének felfüggesztését. [RMSz, ápr. 7.] 1997. április 16.Az ET úgy döntött, hogy egy évre felfüggeszti az ország monitorizálását. Frunda György szerint ez annak köszönhető, hogy az ET nyitott Ro. felé és nagyon rugalmasan értelmezte jogszabályzatát. Az egy év alatt teljesíteni kell mindazt, ami az 1993-as ajánlásokban szerepel. Kimondottan felkérték Ro.-t a tanügyi törvény módosítására, a rasszizmus, a xenofóbia és intolerancia elleni küzdelemre; módosítani kell a Btk. több paragrafusát, tk. a sajtószabadságot érintő cikkelyt, valamint a himnusszal és zászlóval kapcsolatos, továbbá a 200. paragrafust (a homoszexuálisok büntetéséről); javítani kell a börtönviszonyokat, meg kell oldani az utcagyerekek helyzetét, a közösségek kárpótlását; intézkedni kell a cigányok társadalmi integrációja érdekében. [RMSz, ápr. 16. ; Szabadság, ápr. 25.]Patrubány Miklós, az MVSz alelnöke úgy értékelte, hogy a BTE újraindítása nem szakmai vagy tudományos kérdés: „Csak pol. akarat kell hozzá és egyetlen tollvonással létre lehet hozni.” [Szabadság, ápr. 16.] Törzsök Erika, a HTMH új elnöke hatékony tanácsadó szervvé és szellemi műhellyé kívánja formálni a hivatalt; a kisebbségpolitikában nem szabad pártpolitikai szempontoknak érvényesülnie. A HTMH által közvetített összegek csak kis részét képezik a költségvetésnek, különösen kevés, ha számba vesszük, hogy: 1. Kárpátalján a lakosság 80%-a munkanélküli, az emberek hónapok óta nem kapnak fizetést, 2. Szlovákiában a Mečiar-kormány gyakorlatilag minden támogatást megvont a kisebbségi kulturális intézményektől, 3. Horvátországban a m. lakosság rommá lőtt házakban próbál új életet kezdeni. [MH, ápr. 16.] 1997. szeptember 15.Eckstein-Kovács Péter a szenátusban pol. nyilatkozatban elítélte a Gh. Funar rendezte Avram Iancu-ünnepség hangvételét: megengedhetlen, hogy a polgármester 400 ezer „betelepített” magyar kiutasításáról, a nyugdíjak etnikai alapon való megvonásáról és a magyarok tömeges elbocsátásáról beszélhessen. Ez kimeríti a faji uszítás és a nemzetek közötti gyűlöletkeltés bűnét, ami hivatalból üldözendő, ezért az ügyészég figyelmébe ajánlja. [Szabadság, szept. 17.]Az ET jogi és emberi jogi bizottsága brüsszeli értekezletén napirendre tűzte Frunda Györgynek Birger Haggardhoz, a bizottság elnökéhez intézett levelét, amelyben a szenátor támogatást kért a kisebbségek anyanyelv-használatára és az oktatásra vonatkozó kormányrendeletek mielőbbi érvényre juttatásához. [Szabadság, szept. 15.] Markó Béla sajtótájékoztatón elmondta: helytelennek tartja, hogy Tőkés László, az RMDSz tb. elnöke erdélyi körútra indult a Fidesz politikusaival (→ 1997.09.13), mert tisztségénél fogva egyenlő távolságot kellene tartania valamennyi párttal szemben. [Szabadság, szept. 17.] A nemzetiségi kérdés rendezése nehézkesen halad; a szélsőséges nacionalista erők támadásai jelzik, hogy az elért eredmények igen törékenyek, visszafordíthatók, figyelmeztetett Markó Béla. [Népszabadság, szept. 15.] 1997. szeptember 16.A koalíciós pártok heti tanácskozásán Frunda György tisztázta: mire vonatkozott az ET-hez címzett levele (→ 1997.09.15): nagy az időintervallum a rendeletek elfogadása és alkalmazása között; nem határozták meg a kétnyelvű táblák kihelyezésének határidejét és a mulasztásért kiszabható szankciókat. Frunda azon álláspontjával kapcsolatban, hogy Ro. csak részben teljesítette az ET előírásait, a szenátor emlékeztetett az ET elvárásaira, amelyeket előírt a ro. kormánynak: a Btk., a földtörvény módosítását, az államosított ingatlanok restitúcióját, a börtönök és az elhagyott gyermekek helyzetének javítását és a kisebbségi kérdés renedezését. A koalíció végül elfogadta Frunda álláspontját. [Szabadság, szept. 18.]1997. szeptember 24.Újabb 3 állam aláírásával összegyűlt a szükséges 12 aláírás és így életbe lépett az ET kisebbségvédelmi keretegyezménye. [ÚM, szept. 24.]1998. február 1.Az 1996 óta eltelt időszakban a ro. pol. erők „egyfelől semlegesítették az RMDSz-t, másfelől maximálisan kihasználták arra, hogy kedvező képet alakítsanak ki Ro.-ról” – fejtette ki Tőkés László – ehhez képest még mindig eltörpülnek a szövetség által a kormányzásban elért kisebb-nagyobb eredmények, amelyek „még mindig vitatottak, még mindig csak a törvényesség határán, sürgősségi kormányrendeletek formájában léteznek”. Az „RMDSz szinte elvesztette önálló beleszólási képességét a romániai viszonyokba és a ro.–m. viszony alakításába.” [RMSz, febr. 3.]Hatályba lépett az ET nemzeti kisebbségek védelméről szóló, 157. számot viselő keretegyezménye. Ez az első nemzetközi jogi érvénnyel bíró multilaterális dokumentum, amely a nemzeti kisebbségek védelmét célozza. A Keretegyezmény csak elveket és nem jogokat fogalmaz meg, s így az államok számára tág teret biztosít az elvek megvalósításához. A Keretegyezményt az ET tagállamai részére 1995 februárjában nyitották meg aláírásra, az első nap 21 állam írta alá, utóbb további 9 ország képviselői. A rendelkezések szerint az egyezmény csak akkor lép hatályba, ha 12 tagállam kifejezte egyetértését, hogy kötelezőnek tekinti azt magára nézve. A ratifikáció hosszadalmas volt, ezért csak 3 év múlva jutottak odáig, hogy az egyezmény hatályba léphessen. A preambulum szerint a részes államok elhatározták, hogy „saját területükön védelmezik a nemzeti kisebbségek létezését”, ami a nemzeti kisebbségi lét garanciájaként fogható fel. Elismerik, hogy a kisebbségek védelme az európai béke és stabilitás eleme. Kijelentik, hogy a pluralista és valóban demokratikus társadalmaknak olyan feltételeket kell teremteniük, amelyek biztosítják a kisebbségek identitásának kifejezését, megőrzését és fejlesztését, továbbá kifejezik törekvésüket, hogy a kulturális különbözőség ne a megosztottság, hanem a gazdagodás forrása legyen. Az egyezmény kimondja az identitás szabad megválasztásának elvét, valamint azt, hogy az egyezménybe foglalt elvekből fakadó jogok és szabadságok mind egyénileg, mind másokkal közösségben gyakorolhatók. Explicite nem szerepelnek kollektív jogok, de a szöveg egyértelművé teszik, hogy az egyezmény elismeri a kollektív érdeket. A részes államok a kisebbséghez tartozó személyek jogainak biztosítására, hatékony védelmük előmozdítására vállalnak kötelezettséget. Alapelvek: egyenlőség a törvény előtt és a társadalmi, gazdasági, politikai és kulturális életben; az asszimiláció tilalma, a népességarányok megváltoztatásától való tartózkodás; az identitás lényegi elemeinek megőrzéséhez szükséges feltételek biztosítása; a kultúrák közötti párbeszéd a kölcsönös megértés és tisztelet érdekében; erőszakos fenyegetések elleni védelem. Továbbá: a kisebbségi nyelv használatának joga a mindennapi életben, a közigazgatási hatóságokkal való kapcsolatban; a család- és utónév kisebbségi nyelven történő használatának és hivatalos elismerésének joga; kisebbségi nyelven írott magánjellegű feliratok valamint helység- és utcanevek elhelyezésének a joga. Az egyezmény biztosítja a kisebbségi nyelven való oktatás jogát, a tanárképzést, tankönyvekhez való jutást, az esélyegyenlőség biztosítását stb. [RMSz, febr. 4.] 1998. február 9.Andrei Marga okt. min. Pruteanu levelére válaszolva kijelentette: ő maga nem vett részt olyan tárgyalásokon, ahol szó lett volna a m. egyetem létrehozásáról. Marga a multikulturális egyetemi struktúrák híve. Szerinte az ET oktatási problémákkal kapcsolatos határozata nem fogalmaz meg ilyen természetű előírásokat, normákat. Az államoknak kötelességük, hogy biztosítsák a felsőfokú oktatást a kisebbségek nyelvén, de tetszőleges formában. [RMSz, febr. 10.]Rosszabbodtak Ro. gazdasági mutatói, mióta a reformpártiak jutottak hatalomra: 1997 végén az infláció üteme 151,4%-ra növekedett (egy évvel korábban 100% volt); a munkanélküliségi ráta 8,8%-os volt, ami közel 3%-os növekedés 1996-hoz viszonyítva. 1997. jan.–nov. között a hazai fogyasztás 6,4%-kal csökkent; a külkereskedelmi hiány 2,28 milliárd $-ra csökkent (egy évvel korábban: 2,807 volt); az export nőtt, az import csökkent. [MTI] 1998. március 1.Mo.-n és a kontinens több államában életbe lépett a Regionális és Kisebbségi Nyelvek Európai Chartája. Az ET-n belül született megállapodást 18 ország írta alá és 7 állam ratifikálta. Az egyezmény célja Európa történelmi, regionális és/vagy kisebbségi nyelveinek védelme. Az oltalom olyan, az állam egy adott területén hagyományosan használt nyelvekre vonatkozik, amelyeket az országban számszerűen kisebb csoportot alkotó személyek beszélnek, és amelyek nem élveznek hivatalos státust. A charta sem egyéni, sem kollektív jogokat nem fogalmaz meg, és rendelkezései nem terjednek ki az új bevándorlók nyelvének védelmére. Elsősorban azokat a célokat és elveket határozza meg, amelyek alapján az érintett államoknak a regionális vagy kisebbségi nyelvekkel kapcsolatos politikájukat alakítaniuk kell. A csatlakozott országoknak el kell ismerniük területükön az említett nyelvek létét, emellett tiszteletben kell tartaniuk a nyelv földrajzi körzetét oly módon, hogy a közigazgatási felosztás ne akadályozza a nyelv használatát. Az aláíró államok kormányainak elő kell segíteniük a nyelvhasználatot mind a köz-, mind a magánéletben. A charta – választhatóan – konkrét intézkedéseket is felsorol egyebek mellett az oktatás, az igazságszolgáltatás, a tömegtájékoztatás, a kulturális tevékenységek, a gazdasági és társadalmi élet, valamint a határokon túli cserekapcsolatok területén. Az államoknak az összesen 98 bekezdésből legalább 35-nek a teljesítésére kell kötelezniük magukat. A végrehajtást az EB Miniszteri Bizottsága felügyeli. A chartát 1992 júliusában fogadta el az ET miniszteri biz. és novemberben nyitották meg aláírásra. Ro. aláírta a chartát (→ 1995.07.17), de még nem ratifikálta. Mo. az elsők között írta alá (1992-ben), de csak 1995. ápr. 26-án ratifikálta. [MTI]Fennállásának 40. évfordulóját ünnepelte a Marosvásárhelyi Rádió m. adása. A jubileum alkalmával emlékkönyvet adtak ki, Szól a rádió címmel. [RMSz, márc. 4.] Markó Béla levélben üdvözölte az MDF országos gyűlését. [Táj., márc. 2.] 1998. március 12.Brüsszelben az Európai Néppárt (EPP) politikai bizottsága megszavazta, hogy az RMDSz megfigyelői státust kaphasson az EPP-ben. Az EU kereszténydemokrata és konzervatív pártjait tömörítő EPP frakciója a második legnagyobb pol. erő az EP-ben, csakúgy mint az ET-ben. Az RMDSz 1993-tól tagja az EDU-nak és megfigyelői státust élvez az EUCD-ben. [Táj., márc. 13.]A PD beismerte, hogy hátrányosan érintette a pártot a kormányból való kihátrálás, ezért szeretnének visszatérni a kabinetbe. Visszatérésüket viszont pontokba szedett feltételekhez kötik. [BN, márc. 13.] Emil Constantinescu azt kérte a londoni EU-konferencián, hogy Bulgáriával együtt vegyék le Ro.-t is az EU „feketelistájáról”. [Szabadság, márc. 12.] 1998. április 21.Radu Vasile beszédet mondott az ET parlamenti közgyűlésén, Strasbourgban. Utazásának egyik célja: végérvényesen megszüntetni Ro. monitorizálását. Elmondta, hogy a ro. kormány visszaszolgáltatja az elkobzott javakat és kárpótlást nyújt. A helyhatósági és oktatási sürgősségi kormányrendelet kérdésére is kitért, mondván, előnyben részesíti a kormány változatát. [RMSz, ápr. 23.]Markó Béla és Nagy Zsolt üv. alelnök Salzburgba utazott, hogy részt vegyen az EDU (→ 1993.09.01) pártvezetőinek konferenciáján. A konferencia célja, hogy eldöntse, részt fog-e venni az EDU az európai keresztény-konzervatív mozgalom egységesítésében. (Az EPP és az EUCD – melyben az RMDSz megfigyelői státussal rendelkezik – közel áll az egyesüléshez.) [Táj., ápr. 21.] Budapesten megkezdődött a M. Professzorok Első Világtalálkozója. Mo.-n 1250, a világban szétszórtan 600 m. professzor él, közülük 200-an az utódállamokban. A világtalálkozó résztvevői által megbízott szerkesztőbizottság ajánlásokat dolgoz ki, amelyeket eljuttatnak minden professzorhoz. A javaslatok főként a felsőoktatás és kutatás finanszírozását, minőségét, a különböző országok intézményei közötti együttműködési formákat érintik. [MTI] 1998. május 4.Patrubány Miklós, a VET elnöke közleményt adott ki a kettős állampolgárságról, melyet az egész m. nemzetet érintő kérdésnek tart. Az ET Parlamenti Közgyűlése múlt év szeptemberében kidolgozta a 166/1997. sz. Európai Egyezményt az Állampolgárságról, amelyet Mo. is aláírt. Az egyezmény kitér arra az esetre is, amikor egész közösségek kerülnek új államok fennhatósága alá. [RMSz, máj. 4.]Befejeződtek a koalíciós egyeztetések az államtitkári tisztségek elosztására vonatkozóan. A kormányban 55 államtitkár lesz, a korábbi 70 helyett, ebből 10-et az RMDSz tölthet be. [Táj., máj. 5.] (→ 1998.05.14) Bemutatták a 100.000 lejes bankjegyet. [EN, máj. 5.] A Varadinum keretében megalakították a Bihari Sajtóklubot. [Szabadság, máj. 6.] 1998. május 5.Csapó I. József egy kolozsvári RMDSz-körzet polgári fórumán a szövetség 500 ezer aláírással támogatott, saját koncepciójú oktatási törvénytervezetéről nyilatkozott: a törvénytervezetet még 1996 előtt beadták a parlamentnek, de a szenátus tanügyi szakbizottsága elutasította azt, amely megpecsételte a törvénytervezet sorsát. [Szabadság, máj. 8.]Emil Constantinescu kinevezte a SPP új vezetőjét, Ştefan Andreescu dandártábornokot. Az 1600 főt számláló SPP korábbi vezetőjét, Nicu Anghelt a cigarettacsempészet botránya miatt váltották le. (Ápr. 16-án egy Szófiából érkező katonai repülőgép leszállási engedélyt kért az otopeni repülőtéren. A gépről cigarettát raktak le, amelyet több katonai tehereautó szállított el. Egy ismeretlen telefonáló értesítette több hírlap szerkesztőségét, így indult el a lavina, melynek nyomán több tábornokot és főtisztet letartóztattak. Egy neve elhallgatását kérő tiszt elmondta, hogy 1990-től folyamatosan érkeztek szállítmányok, a zárjegyek bevezetése sem akadályozta a csempészést. A forgalmat egy tisztekből összeállt társaság bérelt gépei bonyolították le.) [Szabadság, máj. 6.] Az ET parlamenti közgyűlésén Frunda György Ro. monitorizálásának megszüntetését kérte, ui. szerinte a jelenlegi korány garancia arra, hogy az ajánlásokat teljesítik. [RMSz, máj. 5.] – Frunda utalt arra is, hogy a m. kisebbség számára fontos jogokat biztosító oktatási és helyi közigazgatási kormányrendeletek máig nem váltak törvénnyé. [RMSz, jún. 1.] Számok a nagyváradi róm. kat. egyházmegye 1997-es statisztikájából: 58 plébániának 74 papja van, a hívek száma 109.067; a róm. kat. középiskolában 222, főiskolájában 147 diák tanul. Az évben 685 keresztelés és 1190 temetés volt (a fogyatkozás 505 fő). [BN, máj. 5.] Megbeszélést tartott az államelnök és az egyházak vezetői. Jakubinyi György elmondta: Constantinescu csak részmegoldást kínált, az egyházak nem kapják vissza teljes, 1948-ban elkobzott vagyonukat. [Szabadság, máj. 5.] 1998. június 1.Az ET parlamenti közgyűlésének jogi bizottsága úgy döntött, megszünteti a Ro.-val szemben mindeddig alkalmazott monitorizálást. [RMSz, jún. 1.] (→ 1998.05.05)A kolozsvári székhelyű m. egyetem létrehozását szorgalmazó RMDSz-kezdeményezést szinte egyöntetűen elutasították a kormánykoalíció politikusai. Ion Diaconescu kompromisszumos megoldást javasolt: Brassóban legyen m.–német ny. egyetem. [RMSz, jún. 3.] 1998. november 21.Kolozsváron nagygyűlést tartott a PRM, amelyen tk. C. V. Tudor, Gh. Funar, Miron Cozma, Raoul Şorban szólalt föl. Az RMDSz vezetősége nyilatkozatban tiltakozott a gyűlés nacionalista, xenofób hangneme ellen, s kilátásba helyezte, hogy a gyűlés hanganyagát eljuttatja a főügyésznek és az ET Emberi Jogi Bizottságához. [Szabadság, nov. 23.; RMSz, nov. 27.]A Temes megyei RMDSz tisztújításán ismét Toró T. Tibort választották meg a szervezet megyei elnökévé. [RMSz, nov. 27.] 1999. január 27.A PRM nem tart Valeriu Stoica igazságügyminiszter fenyegetésétől, hogy törvényen kívül helyezik a pártot, ha bebizonyosodik bűnrészessége a bányászok akcióiban, hanem a miniszter lemondását követeli. [Szabadság, jan. 27.]Jan. közepén 1,048.000 munkanélküli szerepelt a nyilvántartásokban, ez 10,6%-os rátának felelt meg. [Szabadság, jan. 27.] Strasbourgban, az ET parlamenti közgyűlésén Frunda Györgyöt választották az ET Jogi Biz. egyik alelnökévé. [Népújság, jan. 27.] Tar Károly, Svédországban élő író arról tudósított, hogy interneten gyűjtenek aláírásokat abból a célból, hogy Tőkés Lászlót Nobel békedíjra javasolják. [RMSz, jan. 27.] 1999. január 29.Lord Russel-Johnston, az ET Parlamentjének új elnöke olyan határozati javaslatot terjesztett a testület elé, amelyben a szélsőséges pol. pártok törvényen kívül helyezését kezdeményezte. A javaslat elsősorban a Jean-Marie Le Pen vezette franciaországi, a német újnáci, a spanyolországi baszk, az ír és olasz szélsőséges pol. pártokat érinti. [Szabadság, jan. 29.]Eckstein-Kovács Péter, az új kisebbségi miniszter elmondta: a személycsere nem jelent koncepcióváltást is az RMDSz politikájában. Tevékenysége keretét a kormányprogram és a hivatal szervezési és működési szabályzata határozza meg. [Szabadság, jan. 29.] A TEKT kolozsvári ülésén, a bányászok újabb akciója kapcsán Markó Béla elmondta: az események során kiderült, hogy a jogos szociális problémákon túl, a bányászok arra törekedtek, hogy megdöntsék a fennálló rendszert, a demokratikus intézményeket. A rendfenntartó erők egymásnak ellentmondó parancsokat kaptak, azért nem tudták uralni a helyzetet. A bányásztüntetés napjaiban szó sem esett az RMDSz-ről, de amikor elmúlt a közvetlen veszély, ismét folytatódtak a támadások a magyarság ellen, ebből az következik, hogy bizonyos köröknek szükségük van az állandó ellenség-képre. [RMSz, febr. 2.] 1999. május 5.Az RMDSz heti sajtótájékoztatóján elmondták: az ET Parlamenti Közgyűlése elfogadta Frunda György jelentését a titkosszolgálatokról, ezzel az ET ajánlásává vált. A jelentés pontos előírásokat tartalmaz a titkosszolgálatok megszervezésére, hatáskörére és demokratikus ellenőrzésére vonatkozóan; nem használhatók fel elnyomó szervként a pártok, vallási szervezetek és más kisebbségi csoportok ellen.2000. május 11.Mihai Baciu, az ET ro. küldöttségének demokrata párti képviselője kijelentette, hogy ellenezni fogja a finn kolléga határozattervezetét, amely a csángó kultúra védelmét irányozza elő. Szerinte a kezdeményezés elfogadása Ro. „pszeudo-monitorizálásának” bevezetését jelenti. [Szabadság, máj. 11.] (c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
