|
|||||
 |
kronológiák | » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében | ||||||||||||||||||||||||||
 |
|
|||||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 124 találat | lapozás: 1-20 | 21-40 | 41-60 | 61-80 ... 121-124 | |||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Intézménymutató: ET (Európa Tanács) 1994. április 6.Az ET két raportőre sajtóértekezleten számolt be tapasztalatairól. Fr. König hangsúlyozta: nem ajánlásokról, hanem a ro. kormány írásban vállalt kötelezettségeiről van szó. A tanügyi törvénytervezettel kapcsolatban kiemelte: elfogadhatatlan a m. ny. szakoktatás elsorvasztása, ez tkp. a korábbi helyzethez való visszatérést jelentené. – G. Jansson szerint a kisebbségi jogok tiszteletben tartása az emberi jogok kérdéskörébe tartozik. [EN, ápr. 6.]1994. április 7.Az RMDSz Feljegyzésben rögzítette Ro. ET-ba történő felvételi kérelmével kapcsolatos ajánlások részleges teljesítését és fölsorolta a nem teljesített ajánlásokat. A dokumentumot és mellékleteit az RMSz közölte. [RMSz, ápr. 7–9.] (→ 1994.04.09)Az RMDSz elnöki hivatalában sajtóértekezleten méltatták az ET-raportőrök látogatását. Ro.-ban nincs valós politikai akarat a vállalások teljesítésére; a háborús veteránok törvénytervezete az intolerancia és a xenofóbia megnyilvánulása; a meghirdetett amnesztia nem volt teljes, Cseresznyés Pált nem engedték szabadon, ez további harcot kíván. [RMSz, ápr. 9.] 1994. április 26.Markó Béla elmondta: az RMDSz négy évig harcolt azért, hogy a nemzetközi közvélemény felfigyeljen az igazságtalanul elítélt székelyföldi foglyok esetére. Mivel az ET követelményei között is szerepelt, sikerült kiszabadítani az elítélteket. Az ellenzék pártjai (a CD) kerülték az elítéltekkel kapcsolatos állásfoglalást és megnyilvánulást. [PH, ápr. 26.]1994. május 16.Az ET parlamenti közgyűlésének Varsóban ülésező bizottsága elhalasztotta a Ro.-ról szóló König–Jansson-jelentés megvitatását. – Frunda György ismertette az ügy hátterét: az ET május 2-án elküldte Bukarestnek a jelentést, de annak tartalmát – tekintve, hogy az több szempontból is elmarasztalta Ro.-t – a kormány képviselői ellenjelentésben támadták meg. Az ellenzéki képviselőknek nem juttatták el az eredeti jelentés másolatát, s az ellenjelentést is nélkülük állították össze. Emiatt Frunda csak a helyszínen értesült a félrevezető manőverről. Szót kért és felvilágosította az ülés részvevőit, hogy a kormánypárti ellenjelentésről az ellenzéknek nem volt tudomása, aláírások nem szerepelnek a dokumentumon, csak a gépelt nevek. [RMSz, máj. 21.] (→ 1994.05.19, 1994.06.07, 1994.07.28)1994. június 7.Az oktatási törvény vitáján kivételesen elfogadtak egy RMDSz-es javaslatot is: a törvény kizárja, hogy ideológiai, politikai, vallási vagy etnikai alapon kizárólagos oktatási intézményeket hozzanak létre. A módosítás: kivételesen mégis, ha a vallási vagy etnikai alapokon létrehozott intézmény a szülők vagy a tanulók szabad választása nyomán jött létre. [RMSz, jún. 9.]Az ET parlamenti közgyűlésének szófiai ülésén ismertették a König–Jansson-jelentést (→ 1994.05.19). A politikai bizottság elfogadta a jelentést és hivatalos dokumentumnak tartja a ro. kormánypárt képviselői által benyújtott ellenjelentést, emlékiratot (→ 1994.05.16). A két raportőr 6 hónap múlva újabb látogatást tesz az országban. [RMSz, jún. 9.] (→ 1994.07.28) Az RMDSz ÜE elemezte a tanügyi törvény vitáját. Fölvetették a polgári engedetlenség alkalmazását arra az esetre, ha a dolgok nem a kellő irányba haladnak. [RMSz, jún. 11.] 1994. június 14.Az RMDSz-nek nem sikerült bevinnie a tanügyi törvénytervezetbe a magánoktatás engedélyezésére vonatkozó paragrafust. [RMSz, jún. 16.]A PNTCD Iliescu elnök felfüggesztését indítványozza. A hivatkozási alap: Iliescu vidéki körútja során megkérdőjelezte a bíróságok által hozott, a komm. alatt elkobzott javak restitúcióját jóváhagyó ítéletek jogosságát. [RMSz, jún. 14.] (→ 1994.07.04, 1994.07.07) Bukarestben a szakszervezetek felhívására tüntetés kezdődött. A tüntetők az elnök és a kormányfő lemondását, 50%-os béremelést, az oktatásügy és az egészségügy megfelelő támogatását követelték. – Három nap után megyeztek a minimálbér 8%-os emeléséről; a többi kérdésben a kormány csak ígéretet tett. A kormányfő nem vett részt a tárgyalásokon. [RMSz, jún. 15., jún. 18.] Frunda György lett az ET litvániai raportőre. [EN, jún. 15.] 1994. június 17.Az RMDSz ÜE elemezte a törvényhozás menetét: sem a tanügyi, sem az államosított ingatlanok restitúciós törvényének tervezete nem halad a kívánt irányban. [RMSz, jún. 17.]Miguel Angel Martinez, az ET parlamenti közgyűlésének elnöke Ro.-ba érkezett, hogy vizsgálja az ország ET-ajánlásainak teljesítését. [MH, jún. 17.] 1994. június 20.Ro. Strasbourgban, az ET székhelyén letétbe helyezte az európai emberi jogi konvenció és az ahhoz csatolt összes jegyzőkönyv ratifikációs okmányát. [Népszabadság, jún. 21.]Ro. különbözeti vizsgák letételéhez köti a Mo.-n szerzett oklevelek honosítását. A procedúra egy évet is igénybe vesz, ezalatt a volt diákok szakképzettség nélkülinek számítanak. Az RMDSz gyorsítani próbálja az ügyintézést és ösztöndíjjal kívánja támogatni az ügyben érdekelteket – nyilatkozta Fülöp-Fischer Ildikó. [ÚM, jún. 20.] 1994. június 22.Václav Havel, cseh elnök Bukarestben aláírta a cseh–ro. alapszerződést. [Szabadság, jún. 23.]Kolozsvár főterén nagygyűlésen tiltakoztak a m. egyházak vezetői, politikusok és ro. értelmiségiek a főtéri ásatások ellen. A Mátyás-szobor előtt nemzetközi sajtóértekezletet tartottak. – Markó Béla kijelentette: a kormány nem reagál, a magyarellenes provokációkat nem lehet tovább nézni, az RMDSz a polgári engedetlenség olyan formáit latolgatja, amelyeket eddig szeretett volna elkerülni. [MH, jún. 23.; RMSz, jún. 24.] Az RMDSz emlékeztetőt állított össze Gh. Funarnak a m. műemlékek ellen indított akcióiról, amit eljuttatnak az ET-nak. [Szabadság, jún. 22.] 1994. július 21.Az eddigi eszközök (dialóguskeresés, parlamenti küzdelem, a külpolitikai kapcsolatok élénkítése) nem bizonyultak elegendőnek – állapította meg Markó Béla. – Az új stratégia a civil társadalom szolidaritására számít. Az oktatási program támogatásához beindult az aláírásgyűjtés. A CD nem mindenben támogatja az RMDSz-t. [RMSz, júl. 21.]Az MDF állásfoglalása bírálta az új kormány külpolitikai programját. Az alapszerződésbe nem szabad ígéreteket fölvenni; figyelmeztető jel: Ro. és Szlovákia nem teljesítette az ET követelményeit. [ÚM, júl. 21.] Mircea Ionescu Quintus (PNL) és Nicolae Manolescu (PAC) aláírták a Polgári-Liberális Szövetség (Alianţa civic-liberală „Liberalii”) alapító jegyzőkönyvét. [A későbbiekben a szövetség nem bizonyult életképesnek.] [MH, júl. 22.] 1994. október 4.Iliescu elnök Strasbourgban találkozott az ET vezetőivel, majd beszédet mondott az ET közgyűlésén, végül a feltett kérdésekre válaszolt. Az egyházi vagyon visszaszolgáltatásának kérdését az egyházak közötti vitának nevezte, amelybe az állam nemigen avatkozhat be. [Ez a valóság szimpla megkerülése. Igaz ugyan, hogy a görögkeleti és a görög katolikus egyháznak vannak ez irányú vitái, de a m. egyházaknak csak az állammal vannak.] – A külügyminiszterrel közösen több dokumentumot írtak alá, tk. az Európai Szociális Chartát és a helyi autonómiákról szóló Európai Chartát. [RMSz, okt. 5.] (→ 1994.11.02)A Szenátus oktatási bizottsága úgy döntött, hogy mindaddig elhalasztja az oktatási törvény vitáját, amíg az alkotmánybíróság nem dönt az RMDSz által benyújtott törvényjavaslatról. [PH, okt. 6.] A kormány beavatkozására volt szükség, hogy rendezzék a Mo.-n tanuló mintegy 2500 erdélyi diák helyzetét. A diákok többsége ui. tanulmányi vízum nélkül érkezett, így nem kaphatnak tartózkodási engedélyt és többségük képtelen megfizetni az eljárási díjat. A rendelet szerint mentesülnek a díj fizetése alól az állami és alapítványi ösztöndíjas hallgatók. [RMSz, okt. 4.] Megjelent az RMDSz gazdasági főosztályának kiadványa (Privatizáció Romániában), mely a fontosabb rendeleteket is tartalmazza. [RMSz, okt. 4.] 1994. október 25.Bukarestbe érkezett Daniel Tarschys, az ET főtitkára, hogy részt vegyen az ET romániai tájékoztatási és dokumentációs központjának fölavatásán. [RMSz, okt. 27.]Elutazott a Szocialista Internacionálé küldöttsége. Philippe Bousquin belga szocialistával az élen azért jöttek Ro.-ba, hogy megvizsgálják a szocdem pártok (PDSR, PD, PSDR) tevékenységét. Mindhárom párt csatlakozni szeretne az Internacionáléhoz. [RMSz, okt. 27.] Bitay Ödön, a SzÚT (→ 1993.12.31) alelnöke elmondta, hogy Erdélyi M. Szociáldemokrata Párt néven új pártot kívánnak létrehozni. Azért döntöttek így, mert az RMDSz mellőzi a szocdem platformot. [MH, okt. 25.] Dáné Tibor, a platform elnöke nem támogatta a különválást: amennyiben Bitayék a párttá alakulást szorgalmazzák, ő kilép a tömörülésből. [RMSz, okt. 27.] (→ 1994.10.28, 1994.11.01, 1994.11.17) Nicolae Văcăroiu hazatért kétnapos prágai látogatásáról. Tárgyalt a cseh elnökkel és aláírta a szabadkereskedelmi megállapodást. Václav Klaus kormányfő nagyra értékelte, hogy röviddel a látogatás előtt Ro. kifizette a KGST-időkből fennmaradt 20 millió dolláros adósságának a felét. [RMSz, okt. 27.] 1994. november 10.A képviselőház elfogadta a PUNR által beterjesztett Btk.-változtatást. 6–36 hónap közötti börtönbüntetéssel sújtható az, aki nem a törvényes előírásoknak megfelelően tűzi ki idegen nemzetek zászlaját vagy elénekli más nemzetek himnuszát. Székely Ervin elmondta, hogy ha a szenátus is elfogadja ezt a korlátozó paragrafust, akkor az RMDSz az alkotmánybírósághoz fordul. – Tokay György aggasztónak nevezte a másik (szintén megszavazott) módosítást is, amely szabadságvesztést ír elő a „nemzet és az ország nyilvános gyalázásáért”. A ködös megfogalmazás a Ceauşescu-idők törvényeit idézi. [MH, nov. 11.]Az ET legfőbb döntéshozó szerve, a külügyminiszterek bizottsága, Strasbourgban elfogadta a kisebbségvédelmi keretegyezmény tervezetét. Daniel Tarschys főtitkár elmondta, hogy az ET folyamatosan figyelemmel kíséri a kisebbségek jogait illető vállalások teljesítését. [RMSz, nov. 12.] (→ 1994.11.16) Valentin Gabrielescu, parasztpárti szenátor, az 1989-es eseményeket vizsgáló bizottság elnöke a forradalom 5. évfordulójára ígérte a jelentés elkészítését. A véglegesítés előtt még meghallgatják Tőkés László püspököt is. [ÚM, nov. 10.] Frunda György Rómában részt vett az ET jogi bizottsága ülésén. A napirendi pontok között szerepelt König és Jansson raportőrök jelentése, akik megállapították, hogy Ro. még nem teljesítette a vállalásokat. [RMSz, nov. 10.] 1994. november 16.Az RMDSz sajtóértekezletén tisztázták: az ET miniszteri bizottsága által elfogadott egyezmény (→ 1991.11.10) előírásai nem ajánlás jellegűek, hanem kötelező érvényűek. [RMSz, nov. 18.] (→ 1994.12.03)Gabriel Andreescu, Renate Weber és Valentin Stan újabb kisebbségi törvénytervezetet állított össze. A tervezet tartalmazza az RMDSz követeléseit, az önrendelkezés és az autonómia kivételével. Andreescu elmondta: az RMDSz tervezete túlzottan etnocentrikus, tervezetüket a parlament sohasem fogadná el; a nemzetközi jog nem ismeri el a kollektív jogok fogalmát sem. Az önálló egyetem és a teljes körű nyelvhasználat viszont megilleti a magyarságot. [EN, nov. 16.] (→ 1994.12.23) A PNTCD sajtótájékoztatóján Radu Vasile szóvivő elutasított minden, a nemzetállam egységét veszélyeztető törekvést; Valentin Gabrielescu szerint elfogadhatatlan a m. egyetem és a helyi autonómia. [ÚM, nov. 16.] 1994. december 4.Iliescu elnök és Meleşcanu külügymin. Budapestre érkezett, hogy részt vegyen az EBEÉ államfőinek csúcstalálkozóján. Első nap Iliescu Horn Gyulával tárgyalt. Megegyeztek abban, hogy a két ország kapcsolata nem konfliktusos természetű; az alapszerződés vonatkozásában még bizonyos problémák vannak. Horn Gyula szóba hozta az anyanyelvű oktatás kérdését. Pozitív ösztönzést jelentene, mondta, ha az ET nemzeti kisebbségekről szóló okmányát (→ 1994.11.10) a két ország az elsők között írná alá. [RMSz, dec. 7.]1994. december 12.Az ET kisebbségvédelmi keretegyezményéből (→ 1994.11.10) francia követelésre ki kellett hagyni a nemzeti kisebbségek definícióját, a Közép-európai Kezdeményezés kisebbségi okmányának jóváhagyását Csehország és Szlovákia meghiúsította, tehát a jelenlegi nemzetközi intézményrendszer működésképtelen. Szövetséges nélkül nincs esélyünk, a románokkal kell egyezkednünk – hangsúlyozta Bíró Béla. [MH, dec. 12.]1995. január 31.Frunda György az ET különböző fórumain bemutatta a ro. politikai diverzió dokumentumait. – Az ET parlamenti közgyűlésén bírálták az elfogadott kisebbségvédelmi keretegyezményt: gyenge a szövegezése, nem elég szigorú a végrehajtási mechanizmusa. [RMSz, febr. 2.]1995. február 1.A ro. és m. külügymin. Strasbourgban aláírta az ET kisebbségvédelmi keretegyezményét. [RMSz, febr. 3.] (→ 1995.05.11) – Az RMDSz visszalépésnek tekinti az egyezményt az ET 1201-es ajánlásához képest, mert hiányzik belőle az autonóm intézmények létrehozásának joga és nem határozza meg a kisebbség fogalmát. [MH, febr. 2.] – Ez az első olyan nemzetközi norma, amely kötelezővé válik az aláíró számára. [Háromszék, febr. 4.] (→ 1995.03.21, 1995.03.24, 1995.04.18)Az SzKT ÁB nyilatkozata leszögezte: megdöbbenéssel vették tudomásul, hogy a kormány egy közképviseleti és érdekvédelmi szervezet belső struktúrájába avatkozik be, amikor a két éve működő SzKT megszüntetésére törekszik. [Táj., febr. 6.] Hatályba lépett az EU társulási szerződése Ro.-val, Szlovákiával, Csehországgal és Bulgáriával. Iliescu az ország győzelmének nevezte az eseményt. [RMSz, febr. 3.] 1995. február 23.Az ET Parlamenti Közgyűlése és az EPP 38 tagja nyilatkozatban közölte: aggodalommal értesültek arról, hogy a ro. kormány szorgalmazza: nyilvánítsák alkotmányellenesnek az RMDSz-t. Ro. csak egy részét teljesítette az ET-be való felvételekor vállalt kötelezettségeinek, ezért szükségesnek tartják a további ellenőrzést. [Szabadság, febr. 23.]1995. február 25.Marosvásárhelyen ülésezett az SzKT. Markó Béla kiemelte, hogy az RMDSz nem oka, hanem tárgya a méltatlan támadásoknak. A kisebbségi kérdés csak nemzetközi garanciákkal kezelhető, s ebbe a kétoldalú garanciák is beleszámítanak. – A jövőben az RMDSz nem a CD (→ 1995.02.27) tagjaként, hanem egyenjogú partnerként működik. Az SzKT leszögezte, hogy az ÖT döntései nem mondanak ellent az alkotmánynak. Hosszú vita után jóváhagyták az etikai bizottság jelentését, elmarasztalták Nagy Benedek képviselőt a röpirat ügyében (→ 1995.01.06) és kizárták az RMDSz-ből. – Tőkés László megbocsátott Nagy Benedeknek [RMSz, febr. 27.] és bejelentette, hogy ismét vállal közszereplést (→ 1995.02.02). [EN, márc. 1.] (→ 1995.03.01)Az SzKT elfogadta a Cselekvési irányelvek a romániai m. oktatás fejlesztésére c. oktatásstratégiai dokumentumot [BN, márc. 1.] és határozatot adott ki az alapszerződésről. Az alapszerződésnek integrálnia kell a két országban élő kisebbségek legitim képviselőinek véleményét, részletes kisebbségvédelmi megállapodást is kell tartalmaznia, amely garantálja az autonómia jogát, továbbá kötelezettségvállalást mindezek biztosítására. [Táj., febr. 27.] A képviselőház jogi bizottságának négy tagja az ET-hoz fordult a határátlépési illeték („kapupénz”) ügyében. Az alkotmánybíróság korábban érvénytelennek ítélte az illetéket, de a jogi bizottság 14 tagjából 10-en mégis helyeselték azt. Vasile Gionea, az Alkotmánybíróság elnöke az általa vezetett intézmény semmibe vételével, az emberi jogok megsértésével vádolta meg a kormányt. [ÚM, febr. 25.] (→ 1995.03.14, 1995.05.18, 1995.07.31) (c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
