Kuszálik Péter
Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
 

 
 
 
  kronológiák    » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004  
földrajzi mutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
intézménymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
névmutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
tárgymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z

 
 
 
   keresés
szűkítés          -          
      találatszám: 59 találat lapozás: 1-20 | 21-40 | 41-59
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: EMKE

1997. augusztus 1.

Az EMKE szerepe látszólag felértékelődött azzal, hogy a m. kisebbségnek járó kormánytámogatást lett hivatott elosztani, de a helyzet korántsem olyan rózsás, mondta Szabó György Pál, a Maros megyei EMKE elnöke. Száznál több létesítmény (kórusok, csoportok, együttesek) tartozik az EMKÉ-hez, de se székházuk, se képviseletük az orsz. művelődési szervekben nincsen. [Népújság, aug. 1.]

1997. szeptember 4.

A parlamentben nagy vitát kavart az átvilágítási törvénytervezet. A tervezet atyja, Ticu Dumitrescu azzal vádolta Ion Diaconescut, hogy elszabotálja tervezet napirendre tűzését és ezzel késlelteti a Securitate egykori irattárához való hozzáférést. [MN, szept. 6.]

Az RMDSz székházában fogadták Habsburg Ottót, a Páneurópai Unió elnökét. Markó Béla ismertette a hazai demokrácia, ezen belül a kisebbségek helyzetének alakulását, a reform helyzetét és a jelenlegi kormánykoalíció hazánk integrációja irányába tett erőfeszítéseit. A vendég szerint sokat javult Ro. nemzetközi megítélése, ami az integráció egyik alapfeltétele; hangsúlyozta a kisebbségi kérdés kezelésének fontosságát. [Táj., szept. 4.]

Az EMKE és az RMNKT képviseletében Dáné Tibor Kálmán részt vett az ANUP (szabadegyetemek orsz. szövetsége) rendkívüli ülésén, melynek célja az új alapszabály kidolgozása, melynek segítségével – még egy modern NGO-törvény hiányában is – új alapokra lehet helyezni a felnőttképzést. [Táj., szept. 4.]

1997. november 29.

A Területi Elnökök Konzultatív Tanácsának (TEKT) ülésén meghallgatták az RMDSz szövetségi elnökének pol. tájékoztatóját a kormánykoalíciós tárgyalásokról. A TEKT döntő többsége szerint nem szükséges rendkívüli SzKT-t összehívni, elégséges, ha az eredeti terv szerint dec. 13-án ülnek össze. – Birtalan József beszámolt a módosított földtörvény érvényesítése érdekében folyó tevékenységről; azokban a megyékben, ahol visszaállítható a közbirtokosság, az ÜE anyagilag is hozzájárul a folyamat sikeres lebonyolításához. [Táj., dec. 3.]

Nagyváradon a tanács úgy döntött, hogy nem fog fellebbezni a megyei törvényszék azon határozata ellen, hogy szolgáltassák vissza a ref. püspöki palotát a KREK-nek. Mivel az állami intézmények mindig megfellebbezték a püspökségnek kedvező ítéletet, a peranyag minden lehetséges jogi fórumot megjárt az utóbbi 4 évben, majd visszaküldték a helyi szintre. A tanácsi döntés előzménye, hogy a múlt héten a városban járt a vallásügyi államtitkár és ő kérte meg az alperest, hogy álljon el a fellebbezéstől. [BN, nov. 29.] (→ 1998.01.20)

Az EMKE évi közgyűlésén Kötő József és Dávid Gyula tartott beszámolót. Kelemen Hunor műv. államtitkár a költségvetési támogatás esélyeiről értekezett; megszüntetik könyvek és folyóiratok előre meghatározott támogatását, ehelyett pályázati rendszert vezetnek be. Kiosztották az EMKE éves díjait a m. kulturális élet kiemelkedő személyiségeinek. [Szabadság, dec. 1.] (→ 1997.12.02)

1997. december 2.

Victor Ciorbea átalakította kormányát. Az új miniszterek: Mircea Ciumara (ipari és keresk.); Daniel Dăianu (pénzügy); Ilie Şerbănescu (reformügy); Sorin Frunzăverde (környezetvédelem); Andrei Marga (tanügy; megtartotta rektori posztját is a BBTE-n); Valentin Ionescu (privatizációs min.); Victor Bruckner (egészségügy); Crin Antonescu (sport, ifjúság). Állammin. (kormányfő-helyettesi) rang illeti meg: Gavril Dejeu (belügy-); Adrian Severin (külügy-); M. Ciumara (ipari); Ioan Stoica (igazságügy-); Alexandru Athanasiu (munkaügyi) minisztereket.

Az EMKE közgyűlésén (→ 1997.11.29) a küldöttek nyilatkozatban foglaltak állást a kolozsvári székhelyű m. egyetem ügyében: „úgy ítéljük, hogy az új Ro. demokratikus átalakulásának és Európához való felzárkózásának is döntő lépése kell hogy legyen az 1959-es erőszakos egyetemegyesítés érvénytelenítése és az I. Mihály által 1945-ben aláírt királyi dekrétum szellemében az önálló BTE jogszabályban biztosított visszaállítása. Ezen túlmenően szükségesnek tartjuk a m. ny. művészeti, műszaki, jogi, közgazdasági és mezőgazdasági oktatás megoldását, valamint a m. ny orvosképzés megerősítését.” [Táj., dec. 3.]

Az RMDSz ÜE ülésén előkészítették az SzKT és a SzET közös ülésének napirendjét és dokumentumait. [Táj., dec. 3.]

1998. március 21.

Az SzKT csíkszeredai ülésén a kormányzati szerepvállalásról szólt a vita, melynek végén nagy többséggel elfogadták Markó Béla javaslatát, aki a román koalíciós partnereket a megrendült koalíciós többség újjáépítésére hívta fel. Az RMDSz-nek érdeke, hogy az a kormányprogram érvényesüljön, amelyet a partnerekkel közösen dolgoztak ki. A testület nem nyitott vitát Csapó I. József javaslatáról, aki a kormányból való kilépést szorgalmazta és Szilágyi Zsolt szövegváltozatáról sem, amely egy új kormány megalakulásának lehetőségét is érintette. Borbély László üv. alelnöki kinevezését 51-en támogatták, 26-an ellenezték. A költségvetés kérdéseiben vita volt arról, hogy miért az EMKE kapja a kisebbségeknek járó támogatást, de elfogadták az érvelést, miszerint az összeg elsősorban a kisebbségek kulturális céljait szolgálja, tehát az EMKE hivatott gazdálkodni vele. – Az SzKT állásfoglalást tett közzé arról, hogy a M. Országgyűlés továbbra sem talált megoldást a magyarországi nemzeti kisebbségek intézményesített parlamenti képviseletére. „Bízunk abban, hogy a Magyarországon eddig is létezett széleskörű kisebbségi jogok kiteljesítéseként ez a politikai és társadalmi kérdés is mielőbb demokratikusan és méltó módon megoldódik.” [Táj., márc. 23.]

A VET nyílt levelet intézett Markó Bélához, Bardóczy Csaba érdekében, aki – a VET megítélése szerint – meghatározó szerepet vállalt a Cserehát-ügyben. [Szabadság, márc. 21.]

Bukarestben, a PER kétnapos konferenciáján elhangzott, hogy a koalíció legkiegyensúlyozottabb és legmegbízható résztvevőjének az RMDSz bizonyult; a koalíció felbomlásának nagy vesztese a romániai magyarság lenne. [MTI]

1998. június 25.

A kormány elfogadta 17 kisebbségi ingatlan visszaszolgáltatásáról szóló sürgősségi kormányrendeletet. Ezek közül korábbban 8 tartozott m. egyházak, közösségek birtokába: Nagyváradon a két püspöki palota, Kolozsváron az EMKE székháza és az unitárius nyugdíjpénztár épülete, a temesvári Magyar Ház, a bukaresti Petőfi Sándor művelődési ház, Gyulafehérváron a Batthyaneum, a hétfalusi evangélikus iskola. A rendelet elvi határozatot jelent, amelynek alapján külön-külön bizottságok tárgyalnak az érdekeltekkel (a volt tulajdonosokkal és az épület jelenlegi használóival) a visszaadás folyamatáról. A rendelet nem tartalmaz határidőt. [MTI]

A szenátusban véget ért a Securitate dekonspirálására vonatkozó törvényjavaslat vitája. Eckstein-Kovács Péter elmondta: a vita során olyan részeket vettek föl a tervezetbe, amely lerontja a civil társadalom ellenőrzési lehetőségét. [Táj., jún. 25.]

A kormány tagjai zárt borítékban nyilatkozatot adtak át a kormányfőnek arról, hogy milyen volt a viszonyuk a Securitatéval. [MTI] (→ 1998.07.06)

Az RMDSz képviselői frakciója nyilatkozatban állt ki Bárányi Ferenc mellett: Bárányinak nem kell lehajtania a fejét eddigi közéleti tevékenységéért; elítélik a politikai lejáratási kampányt, amelyet az tett lehetővé, hogy a titkosszolgálat irattárai nincsenek semleges kézben. Sürgetik a Ticu Dumitrescu-féle törvény mielőbbi alkalmazását. [Táj., jún. 25.]

A Vallásügyi Államtitkárság a kormány elé terjesztette a vallásügyi törvénytervezetet, amelyet a 15 elismert egyház képviselőinek egyetértését tükrözi, amely 1997–98 közötti 6 találkozó alkalmával fogalmazódott meg. [Szabadság, jún. 25.]

1998. november 17.

C. V. Tudor, a Funarnak tett főtikári poszt (→ 1998.11.02) mellé újabb ígéreteket tett: a PRM-be Funarral átjött emberek befutó helyeket kapnak a következő választás képviselőlistáin, s ha Tudort választja meg a nép az ország elnökévé, akkor Funar kormányfő lesz. [Sajtóf., nov. 17.]

Befejeződött az oktatási sürgősségi kormányrendelet képviselőházi vitája. Minden változatot leszavaztak, a két ház közötti egyeztető bizottságra maradt az utólagos döntés. Már a szenátusi változat sem tette lehetővé önálló m. ny. karok és főiskolák, egyetemek létesítését (kihagyták a sokat vitatott 123-as cikkelyt). A szavazásnál csak a koalíció tagjai (PNTCD, PNL, PD) voltak jelen, s ők egyhangúlag elvetették a Varga Attila által benyújtott törvénytervezetet (amelyet 500 ezer aláírással támogatott a magyarság). [RMSz, nov. 19.] – Nem érezte kötelességének részt venni a vitán az RMPSz, a Bolyai Társaság, Tokay György, de távol maradt Kötő József is; a m. püspökök viszont jelen voltak a parlament karzatán. [BL, nov. 17.] – Asztalos Ferenc abban bízik, hogy a két ház közötti egyeztető bizottság a vitatott tanügyi törvény vitájában a magyarság számára kedvező szövegváltozatot fogadja el. [Szabadság, nov. 18.]

Szabó György Pál (EMKE) az erdélyi m. közművelődésről írott eszmefuttatásában kijelentette: „Megette a fene az olyan ’megtartó’ közművelődést, amely csak eseményekben, rendezvényekben és megemlékezésekben gondolkodik, és nem az élet minél több területére kiterjedő, folyamatos, természetes és hagyományos népéleti alaptevékenységben. (…) Ösztöndíjak százezreit kell létrehozni a nemzet számára annak érdekében, hogy minden m. diák továbbtanulhasson, képezhesse magát.” [RMSz, nov. 17.]

A marosvásárhelyi táblabíróság elutasította a székelyudvarhelyi tanács fellebbezését a Cserehát-ügyben folyó perben és megerősítette a korábbi ítéletet, miszerint a földterület állami tulajdonban marad. A telekkönyvből törölték a tanács tulajdonjogát. [Népújság, nov. 17.]

1998. november 28.

Kolozsváron tartotta rendes évi közgyűlését az EMKE, ahol kiosztották az egyesület díjait is. [RMSz, nov. 30.]

Az AESz a nyelvművelésről szervezett szakmai tanácskozást Árkoson. Megoszlanak a vélemények: az egyik tábor szerint nem kell beavatkozni a nyelv életébe, a többség viszont azon van, hogy szükség van a tudatos beavatkozásra. [RMSz, nov. 28.]

Budapesten, az Erdélyi Szövetség megalapításának 10. évfordulóján, Atzél Ferenc, az Erdélyi Magyarságért Alapítvány elnöke a ’nemzetpolgár’ (vagyis a nemzet polgára) jogi definíciót javasolta a h. t. m. számára. Atzél úgy vélte: a kifejezés bevezetésével a h. t. m. számos jogosultságot kaphatnának Mo.-n. [RMSz, nov. 30.]

1999. február 5.

A szenátus védelmi biz. megkezdte a januári ’bányászjárás’ kivizsgálását. Nicolae Alexandru, a védelmi biz. elnöke szerint a PRM komoly szerepet játszott az események kirobbantásában. A bányászok C. V. Tudor képét vitték magukkal, a pártot és vezérét éljenezték. [Szabadság, febr. 5.]

Kötő József (EMKE) elmondta: jó irányba halad az erdélyi magyarság önszerveződése, a közel 400 egyesület és alapítvány létrehozta a maga szakágazati szövetségeit. Ezek között pl. a képzőművészeknek, néptáncosoknak, népfőiskoláknak, a kórusmozgalomnak, amatőr színjátszóknak, tehát gyakorlatilag készen áll a romániai magyarságot átfogó kulturális intézményrendszer. [A Hét, febr. 5.]

1999. május 7.

Háromnapos látogatása Bukarestbe érkezett II. János Pál, a kat. egyház feje. A látogatás műsora a korábbi egyeztetések szerint (→ 1999.03.16) folyt. A repülőgépből kiszálló pápát Emil Constantinescu és Teoctist pátriárka fogadta. A pápa rövid imát mondott az ortodox katedrálisban, majd megbeszélést folytatott Teoctist pátriárkával. A pápa ezután megbeszélést folytatott az ország elnökével, majd a parlament vezetőivel, politikusokkal találkozott. [Szabadság, máj. 8.] (→ 1999.05.09)

A vatikáni szóvivő burkoltan megerősítette, hogy a pápa az ortodoxok kérésére mondott le erdélyi látogatásáról. [MTI]

A BBTE 17.600 hallgatója közül mintegy 4000 m. diák van, azok közül 2500 tanul m. tannyelvű karokon. Ez fejlődést jelent az egyetemen, azonban jogon és közgazdaságon nincs m. ny. tanulmányi vonal, holott nagy igény volna rá. [RMSz, máj. 7.]

Újra kell definiálni a Bolyai Társaság célját és küldetését – mondta Horváth Andor, a társaság elnöke. Nem történt semmilyen haladás az önálló BTE ügyében, ezért jobb lenne, ha a társaság a jövőben a m. ny. felsőoktatással foglalkozna. Az újabb dokumentumokban az „önálló, kolozsvári központú, állami m. egyetemről” esik szó, hogy elkerüljék azt a bejáratott félreértést, miszerint a BBTE kettéosztását szorgalmazná a társaság. [Szabadság, máj. 7.]

Markó Béla elmondta: az RMDSz azért tudott egységben maradni, mert szövetség jellegű, sokszínű szervezet, amelyben minden tisztességes vélemény helyet kapott. „Amennyiben egységes szövetséget akarunk működtetni, az országos döntéshozatali fórumok döntéseinek a szervezet minden része alá kell hogy vesse magát.” [Szabadság, máj. 7.]

Szatmárnémetiben Muzsnay Árpád, az EMKE alelnöke nyitotta meg a Jakabffy Napok 5. alkalommal megrendezett tud. tanácskozását. [RMSz, máj. 10.]

1999. november 27.

Szabó Tibor (HTMH) elmondta: az erdélyi püspökök által tett szándéknyilatkozattal összhangban az önálló m. egyetem tulajdonosának a romániai m. egyházak Felekezetközi Alapítványát tekintik. [RMSz, nov. 27.]

Kolozsvárott tartotta tisztújító közgyűlését az EMKE. Eln.: Kötő József; üv. aleln.: Sebesi Karen Attila; aleln.: Muzsnay Árpád, Matekovits Mária, Tófalvi Zoltán, Ördögh-Gyárfás Lajos; titkár: Dáné Tibor Kálmán; kincstárnok: Katona Réka. Az összejövetel végén kiosztották a közművelődésben jelentős szerepet játszó személyiségeknek az idei EMKE-díjakat (a Venczel Árpád készítette szobrokat és plaketteket). [Szabadság, nov. 29.]

Németh Zsolt – a külföldi magyarok anyaországi jogállásáról szóló törvénytervezetről – elmondta, hogy garanciákat és fékeket építenek be, és ezzel az otthonmaradást kívánják megerősíteni. A státustörvény köztes jogállást biztosít a m. állampolgárok és a turistastátus között. [Népújság, nov. 29.]

A Comenius Tudományos Diákkör rendezésében A hazai közoktatás reformja címmel pedagógiai értekezletet tartottak, ahol Szilágyi Pál (BBTE) elmondta, hogy a tanügy egyik legnagyobb megvalósítása az öt erdélyi m. tannyelvű főiskolai szintű tanítóképző beindítása. A szatmári, kolozsvári, nagyenyedi, székelyudvarhelyi, kézdivásárhelyi intézmények a jövendőbeli egyetemi képződmények sejtjei lehetnek. Amíg létrejön az önálló BTE, addig a meglévők erősítéséért és az engedélyezett karok létrehozásáért kell cselekedni. [Szabadság, nov. 29.]

2000. április 27.

A VMSz meghívására RMDSz-küldöttség utazott a Vajdaságba. A küldöttség tagjai a művelődési társszövetségek együttműködési módozatairól folytatnak megbeszélést és lakossági fórumon vesznek részt Szabadkán. [RMSz, ápr. 27.] – Zentán aláírták az EMKE és a vajdasági testvérszervezet közötti együttműködési megállapodást. [Táj., máj. 2.]

Még nem tisztázott az elv, ki nyilvánítható magyarnak: egyesek szerint mindenki magyarnak tekinthető, aki annak vallja magát, beszéli a nyelvet, de legalább felmenői között találhatók magyarok. [RMSz, ápr. 27.] (→ 2000.07.19)

2000. július 15.

Andrei Marga kijelentette: az elkövetkező években az ország valamennyi iskolájának internet-hozzáférést biztosítanak. [Szabadság, júl. 15.]

Az RMDSz Művelődés- és Egyházügyi Főosztálya az EMKÉ-vel közösen beindított egy olyan folyamatot, amely a civil társadalom intézményesülését szolgálja. Főleg azokat az intézményeket kell megerősíteni, amelyek az egyetem hátterét képezik (EME, EMT, KJNT). [Szabadság, júl. 15.]

Buchwald Péter szerint az RMDSz-ben első perctől kezdve létezett a belső ellenzék, kezdetben Domokos Géza és Szőcs Géza között voltak ellentétek, most a radikális–mérsékelt vonal között vannak feloldhatatlan nézetkülönbségek. Ezek mögött személyes politikai ambíciók is jelentkeztek. [Szabadság, júl. 15.]

Hatályossá vált az egyházi vagyon visszaadására vonatkozó törvény. A történelmi egyházak központonként (érsekség) és kerületenként (püspökség) legfennebb 10-10 ingatlant kaphatnak vissza. A központi ro. lapok ezt is túlzásnak tartják, elfeledvén, hogy az ET 1123/1997. sz. határozata egyik pontja előírja az egyházak tulajdonjogának rendezését, enélkül nem nyílik meg Ro. előtt az EU kapuja. [HN, júl. 15.]

Budapesten istentisztelettel egybekötött ünnepséggel zárult a Magyar Reformátusok 4. Világtalálkozójának magyarországi rendezvénysorozata. A záróünnepségen Tőkés László az egyház pol. szerepvállalása mellett érvelt. [Szabadság, júl. 17.]

2000. szeptember 8.

Az EMK fölkérte az SzKT-t, hogy támogassa Tőkés László elnökjelöltségét, mert ő „a romániai magyar nemzeti közösség érdekeinek fáradhatatlan harcosa és Ro. egészének világviszonylatban legismertebb és legnagyobb tiszteletet élvező közéleti személyisége”. [RMSz, szept. 8.]

A marosvásárhelyi SzKT-n Markó Béla 3 közeli célkitűzést nevezett meg: saját programot; ütőképes parlamenti csoportot; megfelelő mozgósítást, hogy a választáson gond nélkül el lehessen érni az 5%-os parlamenti küszöböt. Frunda György szerint a többség felé erősíteni kell azt az üzenetet, hogy a magyarság jogainak orvoslása, elérése nem jelenti a románság jogainak csökkentését. Mindaddig, amíg egyházaink nem kapják vissza ingatlanaikat, amíg a fiatalság gazdasági okok miatt nyugatra távozik, amíg nem sikerül fölállítani a m. ny. állami egyetemet, addig nem beszélhetünk pozitív kisebbségi mintáról. – Tőkés László szerint újabb visszarendeződés tanúi vagyunk; az RMDSz ne kötelezze el magát a kormányban való részvételre, ne lépjen koalícióra volt kommunista és titkosszervezeti embereket tömörítő pártokkal. A két jelölt – Frunda György és Tőkés László – közül titkos szavazással az előbbi lett az RMDSz elnökjelöltje. Tőkés leszögezte: „Véleményem szerint az SzKT döntése elhibázott, de nem üzenem a tagságnak azt, hogy ne menjen el szavazni.” [RMSz, szept. 11.] – Tőkés László sajtónyilatkozatban elmondta: 4 évvel ezelőtt a Frunda Györgyhöz fűzött remények nem váltak valóra, ezért gondolta, hogy alternatívát kellene állítani a félrevonulók, a tagságról lemondók megnyerésére. Úgy vélte, hogy erre alkalmas lenne az ő személye. Úgy látja, hogy az RMDSz nem végezte el azt az önvizsgálatot, amelyre nézve javaslatot tett az SzKT-hoz intézett júl. 2-i levelében. A mostani RMDSz-vezetés kimozdíthatatlan. [Szabadság, szept. 11.]

A legutóbbi közvélemény-kutatás szerint a novemberi elnökválasztáson Iliescu kapná a szavazatok 40%-át, őt Mugur Isărescu (26,4%),Th. Stolojan (13,2%) és C. V. Tudor (7,6%) követi. [Háromszék, szept. 8.]

Joao Ary, az ET oktatási és kulturális bizottságának főtitkára a csángók között járt és azt tapasztalta, hogy az iskolaigazgató és a pap lebeszélte az embereket arról, hogy m. osztályt kérjenek a falu iskolájában. [Krónika, szept. 8.]

Algyógyon tanácskoztak a ref. lelkészek a szórvány gondjairól, s megállapították, hogy Ro. m. lakosságának közel fele nyelvi veszélyben él. Növekszik a kivándorlás aránya, sorvad a művelődési élet. Az EMKÉ-nek a szórvány megmentésének fórumává kell válnia. [RMSz, szept. 8.]

2000. november 13.

Kolozsvárott átnyújtották a Gábor Dénes Főiskola 42 végzettjének az oklevelet. Az ünnepségen elhangzott, hogy a mai világban átlagban 3 alkalommal kell valakinek szakmát váltania, a gyors információáramlás és a váltakozó társadalmi igények miatt. [Szabadság, nov. 13.]

Megalakult a M. Kultúra Fóruma, a Kárpát-medencei m. kulturális szervezetek közös képviseleti szerve; a cél a közművelődési egyesületek koordinációja, semmiképpen nem lép fel olyan széles igénnyel, mint amilyen szerepkört az MVSz-nek kell betöltenie. Az EMKE is tagja lett a szervezetnek. [Szabadság, nov. 13.]

2000. november 25.

Felmérések szerint a PDSR és Ion Iliescu lesz a befutó. [RMSz, nov. 25.]

A kolozsvári rendes évi közgyűlésen kiosztották az EMKE-díjakat. [Szabadság, nov. 27.]

Marosvásárhelyen Csiha Kálmán fölavatta a Ref. Diakóniai és Tanulmányi Központot. [Népújság, nov. 27.]

300 éve valósult meg a ro. görög kat. egyház uniója Rómával. 1697-ben mondták ki az egyesülést, amelyet 1700-ben a zsinat is elfogadott. Ennek emlékére tudományos konferenciát tartottak Kolozsvárott. [Szabadság, nov. 25.]

2001. március 5.

Az EMKE orsz. elnöksége tiltakozik Jánó Mihály leváltása ellen. A Kovászna megyei művelődési felügyelő évek óta nagy hozzáértéssel látja el szerepkörét, semmi sem indokolja a leváltást. [Táj., márc. 5.]

Szatmár megyében minden m. nyolcadikos az anyanyelvén tanulhat tovább. 4 esztendeje 15 középiskolai IX. osztály indult, ősszel már 23-ba kérhetik a felvételüket a fiatalok; 7-ről 19-re gyarapodott a szakmai iskolák osztályainak száma. [RMSz, márc. 5., máj. 17.]

Tóth Birtan Csabát, az RT képviselőjét választotta elnökévé az RMDSz sepsiszentgyörgyi szervezete; az új elnök – mandátuma idejére – lemond a platform-tagságról és ígérete szerint nem ’pártosan’, hanem a közösség érdekeinek megfelelően tevékenykedik. [Krónika, márc. 5.]

2001. március 21.

A m. kormány jóváhagyta a kedvezménytörvény javaslatát, amelyet reményeik szerint az Országgyűlés még a tavaszi ülésszak idején elfogad. A kedvezményekre jogosító magyar igazolvány kiváltásának előfeltétele – a határon túli illetékes szerv ajánlása mellett – az, hogy az igénylő ne akarjon letelepedni Mo.-n és ne jelentsen idegenrendészeti vagy nemzetbiztonsági kockázatot. [Szabadság, márc. 21.]

Günter Verheugen bővítési biztos szerint Ro.-nak nagy figyelmet kell fordítania a nemzeti kisebbségek védelmére. [Szabadság, márc. 21.]

Megkezdődött a dokumentumok átszállítása a SRI archívumából a CNSAS székhelyére. [Szabadság, márc. 21.]

Tiltakozó nyilatkozatot adott ki az EMKE, a KJNT és a KLMT, a márc. 17-én megalakult Dumitru Mărtinaş Egyesület azon törekvése ellen, hogy korlátozza a csángómagyar közösség szabad szervezkedésének jogát, identitásának szabad megvallását és intézményes gyakorlását. [BL, márc. 23.]

2001. április 3.

A költségvetésben nem változott a kisebbségek támogatásának aránya – mondta Markó Attila kisebbségvédelmi államtitkár-helyettes. Az EMKE a tavaly 8 milliárd lejből gazdálkodhatott, ebből a sajtó meg a könyvkiadás részesült és művelődési rendezvények támogatására is jutott. [Szabadság, ápr. 3.]

Tőkés László szerint megkérdőjelezhető az RMDSz-egység mítosza. Azzal, hogy az SzKT elvetette a megújulás lehetőségét, megkérdőjelezte a saját legitimitását. Úgy látta, hogy a neptunos vonal, a kormányzati szerepvállalás és a PDSR-vel létrejött külső koalíciós partnerség veszélyes pályára vitte az RMDSz-t. – A tb. elnök közleményben fogalmazta meg: „Az SzKT antidemokratikus szavazógépezet.” [Szabadság, ápr. 3.]

Markó Béla szerint Tőkés László megnyilatkozásai már nem tekinthetők a tb. elnök megszólalásának, hanem az általa fontosnak vélt áramlatok makacs erőltetőjének. [Sajtóf., ápr. 3.]

Az IKA az elmúlt 10 évben 4300 pályázatot támogatott 2 milliárd Ft értékben. [Sajtóf., ápr. 3.]

Sepsiszentgyörgy városi tanácsa visszaadta a Mikó Koll. épületét a ref. egyháznak. [Krónika, ápr. 3.]

2001. április 20.

A státustörvény elfogadása (→ 2001.06.19) az elkövetkező két évben mintegy 8-9 milliárd Ft kiadást jelent majd a büdzsének. Martonyi János a nemzeti összetartozás törvényének nevezte a javaslatot. – A ro. kormány minisztériumközi bizottságot állított föl a m. státustörvény elemzésére. [Szabadság, ápr. 20.]

Az Alkotmánybíróság elvetette a PRM fellebbezését és alkotmányosnak minősítette a helyhatósági törvényt. [Szabadság, ápr. 20.]

Befejeződött a közérdekű információkhoz való hozzáférhetőségről szóló törvénytervezet vitája. A hozzáférhetőség alól csupán a nemzetbiztonságot és -védelmet illető kérdések, a hatósági kivizsgálást, az ország gazdasági érdekeit és a személyes jogokat sértő témák képeznek kivételt. A közintézmények kötelesek sajtótájékoztatókat tartani, az újságírók azonban nem kötelesek közzétenni a kapott adatokat, információkat. [Szabadság, ápr. 20.]

Lemondott a SRI-t ellenőrző parlamenti biz. éléről Ristea Priboi, azok után, hogy kiderült: 1989 előtt kémelhárítóként dolgozott. [Szabadság, ápr. 20.]

Erdélyi M. Kulturális Alapot kíván közadakozásból létrehozni az EMKE. A befolyt összegekből pályázati rendszerben támogatná a színházakat, a könyvkiadást, a médiát stb. [Szabadság, ápr. 20.]



lapozás: 1-20 | 21-40 | 41-59




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» a kronológia leírása
» forrásirodalom
» rövidítésjegyzék
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998