|
|||||
 |
kronológiák | » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében | ||||||||||||||||||||||||||
 |
|
|||||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 39 találat | lapozás: 1-20 | 21-39 | |||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Intézménymutató: RMKdP (Romániai Magyar Kereszténydemokrata Párt) 1993. június 26.Varga László véleménye: politikai szervezkedés és küzdelem nélkül nem juthatunk el az európai életformához. Az RMKdP segít a nemzetközi kapcsolatok kiépítésében. [RMSz, jún. 26.]1994. január 14.A kormánypárt megyei szervezetének szóvivője bejelentette, hogy Kolozsvárott – Gh. Funar javaslatára – ro. nyelvűre cserélik a Mátyás-szobor latin feliratát. Az RMDSz és az EMKE bejelentette, hogy ez esetben tiltakozó akciók sorát fogja szervezni. [Szabadság, jan. 14.] (→ 1994.02.02)A m. kárpótlás ügyében (→ 1994.01.11) az RMDSz vállalta egy ismertető brosúra kiadását és az igénylők adminisztrációs segítségét. [RMSz, jan. 14.] Az RMKdP OV marosvásárhelyi ülésén állást foglalt a személyi, közösségi és regionális autonómia mellett; tiltakoztak az ellen, hogy a MISzSz-t ki akarták sajátítani a liberálisok, az ifjúsági szervezetnek plurálisnak kell maradnia. [RMSz, jan. 20.] 1994. január 20.A MISzSz megtartotta az RT kiválása utáni tisztújítást. Az elnökség: Tamás László, Nagy Pál, Mezei Sándor, Dénes Judit, Csiha Tamás. [Szabadság, jan. 20.]Markó Béla Varga Lászlónak írt levelében elismerőleg szólt az RMKdP tevékenységéről; a kereszténydemokrata ideológia „közösségünk egyik legerősebb – vagy talán legerősebb – eszmei áramlata”. Az RMDSz egyetért azzal, hogy az RMKdP kérje a megfigyelői, majd teljes jogú tagságot az EUCD-ben. [RMSz, jan. 20.] (→ 1994.03.11) 1994. március 11.Az EUCD budapesti ülésén fölvették teljes jogú tagnak az RMKdP-t. [Népújság, márc. 22.] (→ 1994.09.24)C. V. Tudor a komm. idején is híres volt idegengyűlöletéről. 1990-ben megalapította a România Mare hetilapot, melyhez – a cikkíró szerint – a pénzt a kormánytól kapta, hogy az ellenzéket lejárassa, szétverje. Rövidesen pártot is alapított (PRM), melynek szenátora. Becsületsértésért és rágalmazásért számtalan pert indítottak ellene, mindhiába. Miután Spiroiut és Iliescut is támadta, parlamenti vizsgálóbizottság alakult, hogy megtárgyalják eddigi tevékenységét. Lehet, hogy mentelmi jogát is felfüggesztik. [Népszava, márc. 11.] 1994. május 14.Az IMF 700 millió dolláros hitelt szavazott meg Ro.-nak. A kormány vállalta, hogy 1994-ben 2300 állami vállalatot privatizál. [PH, máj. 14.]Az önkormányzati elvek kicsúfolása: a kormány államtitkársága körlevélben szabta meg a helyi adminisztráció kötelességeit a külföldi utazásokat és a vendégek fogadását illetően; előírják a találkozókról történő utólagos beszámolást is. [RMSz, máj. 14.] Marosvásárhelyen ülésezett az RMKdP orsz. választmánya. A pártban két pólus jelenléte érezhető: a kolozsváriak Katona Ádám (EMK) radikálisabb vonalát kívánják követni, a Maros megyeiek a kis lépések hívei. [Népújság, máj. 20.] 1994. szeptember 24.Varga László és Kelemen Kálmán jelenlétében, az EUCD brüsszeli közgyűlése megerősítette a budapesti döntést (→ 1994.03.11), amelynek értelmében az RMKdP-t fölvették az EUCD tagjai közé. [RMSz, okt. 18.]Az osztrák hatóságok számos esetben füleltek le szolgálati útlevéllel rendelkezőket, akik munkát vállaltak az országban, ezért a szolgálati útlevéllel rendelkező ro. állampolgároknak is beutazási engedélyt kell kérniük. [ÚM, szept. 24.] 1995. február 10.A parlamentben ünnepélyes külsőségek között emlékeztek meg a CPUN megalakulásáról (→ 1990.02.01). Király Károly emlékeztetett, hogy a kisebbségi kérdés megoldatlan maradt. A nyolcórás ülésen idegengyűlölő, magyarellenes kirohanások is elhangzottak. [Szabadság, febr. 14.]Elmaradt az ítélet a temesvári Magyar Ház ügyében, a Heti Új Szónak nem kell kiköltöznie – mondta Bárányi Ferenc, aki 1994 decemberében, kormányfői kihallgatáson terjesztette elő a házra való jogosultságot. Văcăroiu nem zárta ki a kérés teljesítését. [RMSz, febr. 10.] Az RMKdP ülésén a választmány elítélte Nagy Benedek cselekedetét (→ 1995.01.06). A képviselő kifejtette, hogy fájlalja a történteket. [RMSz, febr. 14.] 1995. május 19.Bíró Béla azt olvasta ki Borbély Imre leveléből (→ 1995.05.06), hogy vannak jó és rossz magyarok, s aki nem ért egyet Borbéllyal, az nem is lehet magyar. Bíró Béla emlékeztetett: ezt a gondolkodásmódot „a 20. században már kétszer föltalálták, sőt ki is próbálták rajtunk mások”. [BL, máj. 19.]Az RMKdP – Tőkés László elleni röpirata miatt (→ 1995.01.06) – Nagy Benedek képviselőt utolsó figyelmeztetésben részesítette. [RMSz, máj. 19.] 1995. augusztus 5.Varga László (RMKdP) elítélte a tanügyi törvényt (→ 1995.06.14), amely alapvető emberi jogot sért. Ez nem lehet Ro. belügye, ez egyetemes jogi kérdés. [MN, aug. 5.]Igor Szmirnov, az önmagát Dnyeszter Menti Köztársaságnak kikiáltó szakadár övezet vezetője kijelentette, hogy nem mondanak le az állami státusról: Moldova Köztársaság határain belül kívánnak létezni, föderatív állami struktúrával, külön jogi státussal. [ÚM, aug. 5.] (→ 1995.12.24) 1995. december 16.Madridban, az EU csúcstalálkozóján Horn Gyula és Ion Iliescu célul tűzte ki, hogy 1996 márciusig véglegesítsék a napirenden lévő 4 közös dokumentumot (alapszerződés, együttműködési egyezmény, a kisebbségi jogok aktája, megbékélési nyilatkozat). [RMSz, dec. 10.]Marosvásárhelyen tartották az RMKdP 3. kongresszusát; elfogadták a párt új programját, amely nemcsak az RMDSz, hanem az EUCD programjához is igazodik. Varga László leköszönő elnök elmondta: az RMKdP a legerősebb támasza az RMDSz-nek. Elnökké Kelemen Kálmánt választották, Varga László tb. elnöki rangot kapott. Bárányi Ferenc, pol. aleln. elmondta: Vekov Károly nem teljesített egy sor feladatot, ezért az orsz. vezetőség felfüggesztette őt a párt Kolozs megyei elnöki funkciójából. [Táj., dec. 18.] (→ 1996.01.18) Még nem készült el a parlamenti bizottság jelentése, de Valentin Gabrielescu szenátor közzétett néhány bizonyítható részletet: a diktátort és feleségét önkényesen végezték ki, mert a vádpontokat a tárgyalás során nem igazolták; Iliescu a fordulat első napjaiban utasította a hadsereget, hogy kérjen segítséget a Szovjetuniótól; a hírhedt terrorista alakulatok nem léteztek. [Ziua, dec. 15.; MN, dec. 16.] (→ 1995.12.27) 1996. január 18.Max van der Stoel újabb bukaresti útján kijelentette, hogy az oktatási törvény „önmagában nem sérti a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek nyelvén folyó oktatással kapcsolatos jogok nemzetközi normáit”. A főbiztos szerint sok függ a végrehajtástól. Elképzelhetőnek tartotta, hogy néhány éven belül ismét megvizsgálja a tanügy helyzetét. [RMSz, jan. 20.] (→ 1997.04.01)Az RMKdP kolozsvári választmánya nyilatkozatot adott ki, amelyben hangsúlyozták: a kolozsváriak mindig kiálltak a magyarság egyértelmű képviselete mellett, a Tőkés László–Nagy Benedek vitában a püspök pártját fogták, ezért – úgymond – a párt vezetősége hajszát indított Vekov Károly (→ 1995.12.16) és a választmány több tagja ellen. A választmány visszautasította a Vekov Károly elleni vádakat. [RMSz, jan. 18.] A Szociáldemokrata Unió (→ 1995.10.11) a ro.–m. megbékélésre vonatkozó felhívást tett közzé. A 12 pontos új koncepció kormányközi megállapodást javasol a kisebbségek státusára vonatkozóan. [RMSz, jan. 20.] Főügyészségi határozattal megszüntették a Ceauşescu-házaspár 3 gyermeke elleni bűnvádi eljárást. Ezzel egy időben több pártfunkcionáriust is fölmentettek, tk. Gere Mihályt. [MH, jan. 18.] 1996. március 4.Sütő András Egy viharos ügy végkifejlete címmel összegezte az NTA ügyét (→ 1993.10.20, 1993.10.31, 1994.04.20, 1994.04.30, 1995.01.13), amelyet alapítói kérésére a budapesti főügyészség – 1995. nov. 14-én hozott ítéletével – megszüntetett. A hírlap, Sütő cikke mellett Ábrahám Dezső írását is közölte. [Népújság, márc. 4.] – (Az NTA-, Ábrahám Dezső- és Szőcs Géza-ügy további fejleményeit lásd még: Népszabadság, 1995. ápr. 19. és 1996. márc. 6.; MH, márc. 6., márc. 29.; Népszava, márc. 8.; RMSz, márc. 16., márc. 30., ápr. 11., ápr. 13., ápr. 18., ápr. 20., ápr. 27., máj. 7.; Szabadság, márc. 18.; EN, márc. 27., ápr. 3., ápr. 10.; EurId, 8. sz.) (→ 1996.03.19)Gabriel Ţepelea, a PNTCD alelnöke sajtóértekezletén kifejtette: a párt nem támogatja az RMDSz személyi elvű autonómiáját, mert az szerinte regionális és etnikai autonómiát, kollektív jogokat jelent. [RMSz, márc. 6.] Belgrádban a ro. és a jugoszláv külügyi szakértők véglegesítették az alapszerződés szövegét, amelyet a végső simítások után külügyminisztériumi szinten fognak ellenjegyezni. [RMSz, márc. 4.] – Az ukrán–ro. alapszerződés is kész van 99%-ban; ezzel kapcsolatban Bukarest abba is beleegyezett, hogy a határkérdéssel foglalkozó cikkelyt külön vitassák meg. [MH, márc. 4.] A kárpátaljai m. kisebbség sorsáról írt cikket Sylvester Lajos: a 2. világháború után az ottaniakat szétszórták a Szovjetunió több városába (pl. Alma-Ata, Tallinn, Riga, Kijev), ma azonban sikerült megszerezniük néhány jogot: szabad az anyanyelvhasználat, a feliratozás két- vagy háromnyelvű, énekeiket szabadon énekelhetik. [Háromszék, márc. 4.] A párttörvény által bevezetett korlátozás (→ 1996.03.01) véget vet számos kis párt létének (RMKgP, RMKdP), de minden rosszban van egy kis jó is: a törvény tárgyalásakor, a képviselőházban zöld utat kaptak az etnikai alapon szerveződő pártok. [Szabadság, márc. 6.] (→ 1996.03.19) 1996. augusztus 15.Frunda György szerint az autonómia nem területi jellegű, hanem a helyi területi közösségek autonómiája, ami feltételezi az illető területen többségben élő nemzeti kisebbségek sajátos jogait, mint például az anyanyelv használatát a közigazgatásban, igazságszolgáltatásban, kétnyelvű feliratokat, anyanyelvű iskolákat stb. [ÚM, aug. 15.]Az RMKdP nyilatkozata leszögezte: az alapszerződés csak úgy lehet teljes értékű, ha belefoglalják, hogy bármilyen felmerülő jogvita esetén a két állam milyen pártatlan nemzetközi döntőbíróság illetékességét fogadja el. [RMSz, aug. 17.] 1996. november 14.Abbahagytak minden szervezőmunkát, nehogy a tájékozatlanok azt higgyék, hogy az RMDSz-szel szembe akarják állítani a választókat – tisztázta az RMKdP tb. elnöke Varga László. A választás után folytatják a szervezést, szeretnék elérni, hogy megszerezzék a törvény által előírt tízezer tagot. [RMSz, nov. 15.]1997. február 23.A PNTCD meghívására Bukarestbe érkezett az EUCD két vezetője: Wim van Velzen (eln.) és Surján László (aleln.). A két politikus az RMDSz székházában találkozott Verestóy Attilával és az RMKdP képviselőivel: Kelemen Kálmánnal (eln.) és Bárányi Ferenccel (aleln.). Az RMDSz-politikusok informálták partnereiket a romániai helyzetről, az RMDSz kormánykoalíciós szerepéről és az RMDSz eurointegrációval kapcsolatos álláspontját. Van Velzen nagyra értékelte, hogy – a nehéz gazdasági helyzet ellenére – az RMDSz vállalta a kormányzás felelősségét, biztosítva ezzel az oly szükséges stabilitást. [Táj., febr. 24.]1998. május 15.Még 1997 őszén több klézsei és somoskai szülő kérvényt nyújtott be a Bákó megyei tanfelügyelőséghez, hogy a tanügyi törvény alapján biztosítsák a m. ny. és irod. és a m. kisebbség történelmének oktatását. Ha nehezen is, de megszerezték a jóváhagyást. Ennek ellenére a megyei tanfelügyelőség halogatja Csicsó Antal kinevezését a klézsei iskolához. Csicsó szükségből vállalta el a feladatot, mert Erdélyből nem jött tanár vagy tanító, hogy Bákó megyében tanítson. [Háromszék, máj. 15.]Kelemen Kálmán és Varga László (RMKdP) azt javasolta, hogy a h. t. magyarok tiszteletbeli állampolgárságot kaphassanak (az illetők minden állampolgári jogban részesülnek, kivéve a választójogot és választhatóságot és a közfunkciók betöltését), abban az esetben, ha az EU-s követelmények miatt vízumkényszer lesz Mo. és Ro. között. [Szabadság, máj. 15.] – Kovács László szerint „a legcélravezetőbb megoldás Romániának azt a törekvését támogatni, hogy az EU szüntesse meg a ro. állampolgárokkal szembeni vízumkényszert.” [MTI] 1998. szeptember 11.A h. t. m. felsőfokú oktatás támogatására Apáczai Csere János Közalapítvány létrehozását javasolja a M. Oktatási Minisztérium. Mindaddig, amíg nem sikerül önálló egyetemeket létrehozni, az a jó megoldás, ha a h. t. pedagógusműhelyeknek és szövetségeknek nyújt támogatást a m. állam. [RMSz, szept. 14.; Szabadság, szept. 15.]Két évi inaktivitás után ismét ülésezett az RMKdP Kolozs megyei szervezete és megválasztotta az új vezetőséget. A megyei elnök Tőkés Elek lett, az egyházügyi államtitkárság főigazgatója. [Szabadság, szept. 11.] 1999. március 10.Az RMDSz bukaresti sajtóértekezletén elmondták, hogy a Szövetség vezetése egyetért az ügyészségi zaklatásnak kitett politikusok (→ 1999.02.15, 1999.02.23) tiltakozásával és követeli, hogy vessenek véget a minden jogi alapot nélkülöző eljárásnak az Alsócsernátoni Fórum szónokaival szemben, ellenkező esetben az RMDSz a hazai és a nemzetközi emberi jogi fórumokhoz fordul az ügyben. [Szabadság, márc. 10.]Kelemen Kálmán (RMKdP) elmondta, hogy a pol. pártok törvényének módosítását megtámadják a bíróságon. (A pártot újból be kell jegyeztetni, de nincs esélye megkapni a párt státust, mert túl sok megyéből kell tagokat gyűjtenie ahhoz, hogy bejegyezhessék.) [RMSz, márc. 10.] (→ 1999.06.05) 1999. június 5.Marosvásárhelyen befejeződött az RMKdP 4. kongresszusa, melyen arról döntöttek, hogy – az új párttörvény kívánalmai szerint – a párt mozgalommá változik: RMKdM (→ 1999.03.10). A beszámolókban hangot kapott a politikai-közéleti reményekben való csalódás is, annak a konstatálása, hogy nem sikerült érvényt szerezni számos követelésnek. Ismét Kelemen Kálmánt választották elnökké; tb. elnök: Varga László. [Népújság, jún. 7.]Marosvásárhelyen folyik a kétnyelvű helynévtáblák lefestése. [RMSz, jún. 5.] Kolozsvárott tartotta közgyűlését az EME. Az elnöki jelentésben Benkő Samu kifejtette, hogy az EME elkobzott ingatlanjainak visszaszerzésében csak a ro. politikai közszereplőkre és a m. diplomáciára számíthat. A m. ösztöndíjrendszer ’agyelszívást’ jelentett, ezt az új támogatási rendszer, az Apáczai Közalapítvány igyekszik ellensúlyozni. A közgyűlés által elfogadott új választmányi tagok: Pál-Antal Sándor, Péntek János, Balla Árpád, Bocskay István, Brassai Zoltán, Bors József. [Szabadság, jún. 7.] Kolozsvárott tartotta közgyűlését a KJNT, Pozsony Ferenc elnöki beszámolója a sikereket és gondokat vette számba. [Szabadság, jún. 7.] Zágonban fölavatták a Mikes Kelemen emlékére faragott térplasztikát, Mónus Béla budapesti művész alkotását. [Háromszék, jún. 7.] Bukarestben a ro. labdarúgó-válogatott győzött a m. csapat ellen. A meccset megelőzően a nacionalista uszítástól visszhangzott a központi (sport)sajtó. A mérkőzés után Kolozsvárott hajnalig tartó örömünnepet tartottak a szurkolók, melynek során kővel dobálták meg a konzulátus épületét, több ablakát bezúzták és fölvágták egy közelben álló Hargita megyei autó kerekeit. [Szabadság, jún. 7.] – A Mátyás-szobron fürtökben lógtak a fiatalok, nacionalista jelszavakat skandálva; két hullámban támadták meg a M. Színház épületét, több ablakot betörtek és leverték a fényreklámot. Gh. Funar szerint a magyarok saját maguk törték be az ablakokat. [Szabadság, jún. 8.] (→ 1999.06.07) lapozás: 1-20 | 21-39
(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
