|
|||||
 |
kronológiák | » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében | ||||||||||||||||||||||||||
 |
|
|||||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 78 találat | lapozás: 1-20 | 21-40 | 41-60 | 61-78 | |||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Intézménymutató: RMDSz ÜE (Ügyvezető Elnökség) 1994. augusztus 16.Max van der Stoel Kolozsvárott Gh. Funarral tárgyalt, majd az RMDSz ÜE vendége volt, ahol átnyújtották neki a m. kisebbség panaszait felsoroló 22 oldalas dokumentációt. [RMSz, aug. 18.]T. Meleşcanu fogadta Markó Bélát. Áttekintették a romániai magyarságot érintő összes problémákat, majd megállapodtak, hogy rövidesen konzultatív tanácskozást tartanak az alapszerződés kisebbségi fejezetéről. „A romániai kisebbségek ügye ma már távolról sem belügy” – szögezte le Markó. [RMSz, aug. 18.] 1994. december 22.Az RMDSz ÜE nyilatkozata kegyelettel adózott a mártíroknak és hitet tett amellett, hogy az 1989-es népfelkelés Temesvárról, Tőkés László ref. gyülekezetéből indult ki. A hatalom a temesvári fordulat elferdítésén munkálkodik, igyekszik minél kisebb jelentőséget tulajdonítani az eseményeknek. [RMSz, dec. 22.]1995. január 18.Az RMDSz ÜE állásfoglalása leszögezte: az RMDSz autonómiatörekvései a ro. alkotmány, valamint a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartája (→ 1993.01.22, 1993.03.20) és a helyi önkormányzatok európai chartája szellemében kívánják érvényre juttatni a romániai magyarság önrendelkezési jogait; érthetetlen az RMDSz-ellenes összehangolt kampány (→ 1995.01.16, 1995.01.17), hiszen a szövetség autonómiaprogramját már a kisebbségi törvénytervezet (→ 1993.11.15) is tartalmazza, amelyet 1993 decemberében nyújtottak be a parlamentnek. [RMSz, jan. 21.] (→ 1995.07.17)1995. január 20.Aláírták a négypárti egyezményt, a kormányt támogató erők szövetségét: a PDSR mellé felsorakozott a PUNR (Gh. Funar), a PRM (C. V. Tudor) és a PSM (Ilie Verdeţ). [Szabadság, jan. 10.] – A CD úgy értékelte: Ro. az egyetlen olyan ország, ahol a kormányban fasiszta jellegű erők is helyet kaptak. [MH, jan. 23.]Az RMDSz sajtótájékoztatóján szétosztották az ÜE ro. ny. állásfoglalását (→ 1995.01.19) és az ÖT (→ 1995.01.14) szervezeti és működési szabályzatát. Markó Béla kifejtette, hogy Funar nem különc, hanem fasiszta. Az RMDSz betiltását követelő hangok azt akarják elhitetni a közvéleménnyel, hogy az megvalósítható, de az – alkotmányos módszerekkel – nem lehetséges. Kérdésre válaszolva Takács Csaba kifejtette: a nemzeti kisebbségek helyzetét rendező törvényes keretek hiánya kényszeríti a szövetséget arra, hogy a ÖT-szerű szerveződéseket létrehozza. [Táj., jan. 20.] A Nagy Benedek vs. Tőkés László-ügy (→ 1995.01.05, 1995.01.06, 1995.01.12, 1995.01.17) kapcsán Markó kifejtette: a röpirat alaptalan támadás volt, azt mindannyian elítélik; „hasznosabb lett volna, hogyha az RMDSz képes arra, hogy első pillanatban saját testületei és tisztségviselői segítségével egyértelműen értelmezze és kezelje a helyzetet”. [RMSz, jan. 20.] (→ 1995.02.02) Az RMDSz keretén belül tevékenykedő SzÚT (→ 1993.12.31, 1994.10.25, 1994.10.28, 1994.11.17) 1994. dec. 17-én tisztújító értekezletet tartott Kolozsvárott, de erről csak jan. 20-i sajtóértekezletükön tájékoztatták a közvéleményt. A szocdem platform – rövidített nevén Szociáldemokrata Tömörülés (SzT) – továbbra is az RMDSz keretén belül kíván működni, hangoztatták. A tömörülést fölvették az SzKT-ba. Az új vezetőség: tb. eln.: Balogh Edgár; eln.: Dáné Tibor; főtitkár: Nagy Károly; sajtótitkár: Fey László. Az orsz. vezetőség tagjai: Salló Ervin, Bitay Ödön, György Ilona. [Szabadság, jan. 21.] 1995. január 28.Az RMDSz ÜE tanácskozott a területi szervezetek elnökeivel. Nyilatkozatban tiltakoztak a kormány előző napi közleménye ellen. A támadók nem pontosítanak: milyen szinten és mértékben sérti az alkotmányt az ÖT, milyen módon változtatja meg az állam intézményrendszerét a már két éve működő SzKT (→ 1993.02.20)? A válasz megkerülése annak az elismerését jelenti, hogy a közlemény csupán diverziókeltést jelent. [Szabadság, jan. 31.]1995. február 22.A CD vezetősége, febr. 17-i ülésén, 30 napot adott az RMDSz-nek, hogy adjon ki nyilatkozatot: elfogadja a ro. állam egységes, nemzeti jellegét. Takács Csaba kijelentette: az RMDSz nem írja alá a kért dokumentumot. [MN, febr. 22.]Az RMDSz ÜE gyűlésén bejelentették: elkészült a közművelődési egyesületek katasztere. [Táj., febr. 23.] Markó Béla találkozott V. Hrebenciuc kormányfőtitkárral, aki közölte: nem fogják felmenteni Ferenczy Ferencet (→ 1995.02.18); a kormány nem indított eljárást az ÖT beszüntetése érdekében. [RMSz, febr. 23.] Vida Gyula elemző cikkben összefoglalta Ro. 5 éves gazdaságpolitikáját. [RMSz, febr. 22.] Gabriel Andreescu szerint az RMDSz minden követelését ki lehet elégíteni a ro. alkotmány keretein belül. Az Andreescu által vezetett emberi jogi szervezet (CDO) kidolgozta a kisebbségi törvény tervezetét. [RMSz, febr. 24.] 1995. április 27.Az RMDSz kongresszusa előtt egy hónappal az ÜE tudomásul vette az elnöki posztra beérkezett jelöléseket: Markó Béla, Tőkés László (→ 1995.05.04), Kónya-Hamar Sándor, Borbély Imre.1995. május 4.Tőkés László kijelentette, hogy nem fogadja el a jelölést (→ 1995.04.27) az RMDSz elnöki tisztségére. [RMSz, máj. 6.]Az SzKT legutóbbi ülésén szétosztották az RMDSz ÜE gazdasági főosztályának rövid- és középtávú cselekvési programját. Szabó István, Szatmár megyei elnök szerint a program felszínes és vázlatos, nem tartalmaz konkrét megoldásokat. [RMSz, máj. 4.] 1995. július 1.Marosvásárhelyen tartotta alakuló ülését a megújult SzKT. Megválasztották az Állandó Bizottságot (eln.: Dézsi Zoltán, aleln.: Puskás Bálint, Bodó Barna, Nagy Zsolt; titkárok: Virág György, Muzsnay Árpád, Somai József) és megerősítették tisztségében Takács Csaba üv. elnököt. – Tőkés László polgári engedetlenségi mozgalom kidolgozását javasolta; a „Lármafa” mozgalom célja: a tanügyi törvény elleni tiltakozás. – Az SzKT a nemzetközi fórumokhoz címzett felhívásban tiltakozott az oktatási törvény jogkorlátozó kitételei ellen (a törvény tk. megtiltja számos tantárgy anyanyelvű oktatását, megszünteti a felekezeti oktatás lehetőségét, felszámolja a m. szakoktatást, megtiltja önálló m. egyetem és főiskola létesítését). [RMSz, júl. 4.] (→ 1995.07.05)1995. november 14.Az RMDSz ÜE elismerte, hogy a cél, amelyért Katona Ádám küzd – a teljes körű anyanyelvű oktatás biztosítása és a zetelakiak jogorvoslata – minden kisebbségi számára fontos; az eszköz azonban túl kockázatos, ezért arra kérték az EMK szóvivőjét, hogy függessze föl éhségsztrájkját. [RMSz, nov. 17.] (→ 1995.10.23)Első ízben rendezte meg az RMKC a Marosvásárhelyi Könyvkiállítást és Vásárt. Szabó Károly elmondta, hogy a SRI által összeállított jelentésből megállapítható: a titkosszolgálat nagyjából ugyanazt a megfigyelő munkát végzi, mint korábban a Securitate, jószerivel az egész lakosságot figyelik. Gyanakvással kezelik a külföldi befektetőket, ellene vannak a privatizációnak; a jelentésben nem utaltak konkrét államellenes cselekedetre, hanem az RMDSz autonómia-koncepcióját vitatták. [RMSz, nov. 14.] 1996. január 22.A PNTCD kongresszusa – a várakozásnak megfelelően – Ion Diaconescut választotta meg elnöknek, az elhunyt Corneliu Coposu helyére (→ 1995.11.11). [Szabadság, jan. 22.]Az RMDSz ÜE kolozsvári ülésén tk. kidolgozták az állami költségvetésből a saját kiadványok céljaira juttatott összegek elosztási kritériumait és rögzítették a személyi elvű autonómia részletes kidolgozásának ütemtervét. [Táj., jan. 23.] Cs. Gyímesi Éva lemondott az RMDSz oktatási alelnöki tisztségéről, arra hivatkozva, hogy tanszékvezetői megbízatása összeegyeztethetetlen a politikai funkcióval. [RMSz, jan. 22.] (→ 1996.02.29) 1996. február 8.Az RMDSz ÜE elemezte Adrian Năstase nyilatkozatát, aki feltételeket szabott az RMDSz-nek a kormányzati munkába való bevonására: a szövetség ismerje el az alkotmányt, mondjon le autonómiaterveiről és változtasson „természetellenesen szoros” magyarországi kapcsolatain. Takács Csaba elmondta: az RMDSz egyetlen országgal sem tart fenn „természetellenesen szoros” kapcsolatokat és tiszteletben tartja az alkotmányt. Varga Attila szerint – mivel előtte semmilyen megbeszélés nem volt ez ügyben – a képviselőházi elnök kijelentése a kampányszerű megnyilatkozások sorába tartozik. [ÚM, febr. 8.] (→ 1996.02.14) – Markó Béla a BBC-nek nyilatkozva hangsúlyozta: Năstase úgy állította be az esetet, mintha a szövetség fölajánlotta volna részvételi szándékát a kormányzásban, holott erről nem volt szó, az RMDSz úgy fogalmazott: nem zárja ki ezt a lehetőséget. Az RMDSz feltételként szabta, hogy az együttműködésre számító párt biztosítsa a magyarság sorsának rendezését és határolja el magát a szélsőségesen nacionalista pártoktól (PUNR, PRM, PSM). [Népszabadság, febr. 8.]A Ziua azt írta az új titokvédelmi törvényről, hogy az „törvényesíti a nemzeti terrort és visszaállítja a rendőrállamot”. A szenátusban az RMDSz a törvény ellen szavazott, de azt még a képviselőháznak is meg kell tárgyalnia. [MH, febr. 9.] (→ 1996.02.20) 1996. február 29.Folytatódtak a szakértői megbeszélések az alapszerződés dokumentumairól. Gyenge András, kisebbségi biztos a legbonyolultabbnak a „kisebbségi kódexet” tartotta. Az alapszerződésben jogokról beszélnek, a kódexben pedig azokról az intézkedésekről, amelyek ezeknek a jogoknak a gyakorlását elősegítik. [RMSz, márc. 2.]Béres Andrást kinevezték az ÜE oktatási főosztályának élére (→ 1996.01.22). [RMSz, márc. 1.] Az Országgyűlés alapelvet sértett, amikor egyeztetés nélkül, az RMDSz tiltakozása ellenére megszavazta Szőcs Géza tagságát a Hungária Televízió Közalapítvány (= HTvKa; Duna TV) kuratóriumának ellenőrző testületébe, jelentette ki Tabajdi Csaba a parlament média-albizottságának ülésén. [RMSz, márc. 2.] (→ 1996.03.05) Hajdú Gábor a Mo.-n szerzett diplomák honosítása ügyében interpellált. Nyoma sincs annak, hogy Ro. felmondta volna az 1972-ben Prágában aláírt egyezményt, a diplomák kölcsönös elismeréséről. A megkülönböztetés csak a magyarokat érinti, a Moldovából érkezőket nem. [RMSz, febr. 29.] 1996. március 14.Gh. Funar beváltotta ígéretét: Kolozsvárott, a volt Biasini Szálló falára, a Petőfi-emléktábla mellé kitétetett egy táblát, amely Bariţiu és Bălcescu érdemeit hirdeti, ugyanakkor a magyarok 1848-as véres tetteit ítéli el (40 ezer ro. lakos megölése és 230 ro. falu feldúlása). [Szabadság, márc. 15.] (→ 1996.04.23)Az RMDSz ÜE levélben fordult az Országos Műemlékvédelmi Bizottsághoz és a Román Akadémiához, hogy cáfolják meg a Gh. Funar által állított emléktáblán szereplő, az 1848-as forradalom állítólagos 40.000 ro. áldozatával kapcsolatos történelemhamisítást. [Táj., márc. 15.] Molnos Lajos nyílt levélben fordult Grigore Zanc prefektushoz, kérve, éljen törvényes jogával, s akadályozza meg, hogy Gh. Funar – a városi tanácsot megkerülve – újabb emléktáblát helyezzen el a Petőfi emlékházon. [Szabadság, márc. 15.] 1996. március 21.Marosvásárhelyen ülésezett az RMDSz OpT, ahol tk. megvitatták a Tőkés–Markó ellentétet is. Kiadott közleményükben leszögezték, hogy nem tartják válságosnak az RMDSz helyzetét. Az OpT bizalmáról biztosította az RMDSz szövetségi elnökét. A felelősség „mindannyiunkat arra kötelez, hogy a véleménykülönbségek ellenére megtaláljuk az egységes cselekvés lehetőségét”. [Táj., márc. 22.]Râmnicu Vâlceán megalakult az RMDSz megyei szervezete; ideiglenes eln.: Lázár Rozália Zelma. (A megyében száznál több m. család él.) Az ÜE részéről Boros János és Dáné Tibor Kálmán tájékoztatta az egybegyűlteket a szervezet felépítéséről, működéséről és célkitűzéseiről. [Szabadság, márc. 21.] Debrecenben az Autonómia a Kárpát-medencében – A megmaradás esélyei konferencián Csapó I. József az autonómia mellett érvelt: „ha egy nemzet, egy közösség lemond a jogairól, az elveszett”. A szenátor reményét fejezte ki, hogy az EU teljes jogú tagságára való törekvés arra készteti Ro.-t, hogy az autonómia-kezdeményezéseknek jogi keretet teremtsen. [RMSz, márc. 23.] 1996. április 18.Az ET Parlamenti Közgyűlésén Josette Durrieu francia szenátor előzetes jelentést terjesztett elő, melynek következtetése: Ro.-t továbbra is monitorizálni kell. A kormány túl gyakran ad ki rendeleteket, a prefektusoknak túl nagy hatalmuk van; ugyanakkor a raportőr kétesnek értékelte a Btk. sajtórágalomra vonatkozó előírásait és arra is figyelmeztetett: a ro. hatóságok nem készülnek elfogadni az ET 1201-es ajánlását. [Szabadság, ápr. 18.]Az RMDSz bukaresti sajtótájékoztatóján Szabó Károly biztató jelnek vélte, hogy Năstase – a kisebbségi szemináriumon (→ 1996.04.10) – szükségesnek vélte a kisebbségi szervezetekkel való konzultációt. Borbély László rámutatott, hogy Ro.-nak összhangba kell hoznia törvényeit az EU törvénykezésével. A pártoknak eljuttatott egy 21 törvényből álló listát, amelyet jogharmonizációnak kell alávetni. [Táj., ápr. 18.] Az RMDSz ÜE ülését követő sajtótájékoztatón a választási előkészületekről beszélt Demeter János. Vida Gyula az ellenzéki pártokkal való tárgyalásokról számolt be: minden párttal lehetséges együttműködés, kivéve a PUNR-t, PRM-t és a PSM-t. – Náznán Jenő elmondta: mintegy 120 ezer érdeklődőnek adtak felvilágosítást és kb. 100 ezer jogosultnak segítettek a privatizációs ügyintézésben. [Szabadság, ápr. 19.] Az Adevărul vezércikkben támadta az ország vezetőit, rámutatva a hiteltelen, ellentmondásos nyilatkozatokra. Pl. Cioflina tábornok nyilatkozatát (→ 1996.04.10) két nap múlva cáfolni kellett, mert a francia sajtó azonnal lecsapott a hírre: Ro. fel akarja támasztani a Varsói Szerződést. [MN, ápr. 19.] 1996. május 9.Az RMDSz ÜE elfogadta a m. nemzeti közösség autonóm jogállásáról szóló törvénytervezetet, valamint a m. nemzeti közösség szociális és kulturális önkormányzatának statútum-tervezetét. A törvénytervezet Csapó I. József munkáját vette alapul, melyet egy szakértő csoport véglegesített és a parlamenti frakció jogászai véleményezték. Az elnökség javasolta, hogy amennyiben a tervezetek megszerzik az SzKT jóváhagyását is, akkor a parlamenti frakció terjessze a törvényhozás elé azokat. [Táj., máj. 13.]Az RMDE Kolozsvárott tartotta évi közgyűlését. Az RMDE az RMDSz társszervezete, de támogatást eddig csak a szocdem platformtól kaptak. Szembeötlő volt, hogy a kétkezi munkások kisebb számban voltak jelen, mint korábban. Az egyesület keveset teljesített vállalt feladataiból. Javasolták, hogy az RMDSz ÜE hozzon létre munkaügyi főosztályt. [Szabadság, máj. 9.] 1996. június 6.Az RMDSz ÜE az első forduló utáni eredményeket elemezte: 131 polgármester, 2409 helyi és 133 megyei tanácsos. [Táj., jún. 10.] – A 2. forduló utáni adatok: 139 polgármester, 2445 helyi és 133 megyei tanácsos. [RMSz, jún. 22.] (→ 1996.04.30)Marosvásárhelyen, a Vártemplomban átvehették az oklevelüket mindazok, akik a Ref. Kántortanító-képző Intézetben kántori képesítést szereztek 1994 és 1998 között. A 220 végzettből 150-en szereztek oklevelet. [Népújság, jún. 7.] 1996. december 8.Az RMDSz OT marosvásárhelyi ülésén határozatot fogadtak el: meghallgatták az RMDSz tárgyalóküldöttségének beszámolóját és jóváhagyták a koalíciós tárgyalások eredményeit; megbízták az ÜE-t, hogy készítse el a törvényhozási feladatok listáját és azt továbbítsa a parlamenti frakciónak. [Táj., dec. 9.]1996. december 21.Az ÜE – az érdekelt személyek meghallgatása után – javaslati listát terjesztett elő az RMDSz OT-nak a megyei államhivatali vezetőkre vontakozóan. A listát az RMDSz koalíciós küldöttsége bemutatta Victor Ciorbeának. [Táj., dec. 23.]A kormány szintjén még működik a koalíció, a megyékben már nem – vonta le a következtetést a cikkíró, annak okán, hogy megyei szintű tiltakozó akciók nyomán a kormány módosítani kényszerült az eredeti prefektusi listát. [RMSz, dec. 21.] (c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
