|
|||||
 |
kronológiák | » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében | ||||||||||||||||||||||||||
 |
|
|||||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 27 találat | lapozás: 1-20 | 21-27 | |||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 1990. január 25.Ion Iliescu televíziós beszédében egyes erdélyi megyékben észlelhető „szeparatista tendenciákra” hívta fel a figyelmet. Másnap az RMDSz állásfoglalásban tiltakozott Iliescu célzatos kijelentései ellen. – Az RMSz öt nappal később interjút közölt Iliescuval, melyben az elnök már szelídebb húrokat pengetett.Kolozsvárott újra megalakult a nagy múltú Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSz). Csíkszeredában hivatalosan is bejegyezték a 80-as években a bukaresti A Hét égisze alatt működő munkaközösséget. A Kommunikációs és Antropológia Munkacsoport (KAM) vezetői: Bíró A. Zoltán, Magyari Nándor László és Gagyi József. Szászrégenben megalapították a Frăţia Românească (Román Testvériség) nevű szervezetet, mely a VR mellett kivette részét a nacionalista uszításból. (→ 1990.03.27) Az ő számlájukra írható a helyi magyarellenes tüntetések szervezése és a cigánypogrom. 1990. január 26.Kovászna megyében megkezdték a kétnyelvű helységnév-táblák felszerelését. Elsőnek Sepsiszentgyörgy határában jelent meg új tábla. [Háromszék, jan. 26.]Dumitru Mazilu lemondott a CFSN-ben betöltött funkciójáról. (→ 1990.01.17) 1990. január 27.Leváltották a két héttel korábban kinevezett Pálfalvi Attila oktatásügyi miniszterhelyettest, utóda Demény Lajos (→ 1990.02.01). A hivatalos indoklás szerint Pálfalvi nem tartotta tiszteletben a kormány és az Oktatásügyi Min. határozatait, a m. oktatás függetlenítését célzó önkényes döntéseivel feszültséget keltett. – A Hargita megyei RMDSz nyilatkozatban tiltakozott a leváltás ellen, kifejtve, hogy Pálfalvi a FSN programnyilatkozatának megfelelően cselekedett, s csupán a m. oktatást illető több évtizedes sérelmeinket próbálta orvosolni. – Az RMDSz IB nyilatkozata elítéli azt, hogy az Okt. Min. korábbi jogaink visszaszerzését sérelmezi és szeparatista megnyilvánulásnak minősíti. Kérik az iskolák 1959-ben kezdődött erőszakos átalakítása előtti státusának visszaállítását.Király Károly egy interjúban elmondta: „Szerintem téves az a nézet, hogy az erdélyi magyarságnak csak egyetlen, egységes szervezete legyen. Mi történik, ha azt az egyetlen pártot sikerül tévútra terelni? Vagy megszüntetni? Gondoljunk a Magyar Népi Szövetségre?” [MN, jan. 27.] 1990. január 28.Bukarestben a történelmi ro. pártok (PNTCD, PNL, PSDR) szimpatizánsai kommunistaellenes jelszavakkal tüntettek a kormány épülete előtt. Az erős visszarendeződési tendenciák és a FSN azon terve ellen tüntettek, hogy a FSN indulni kíván a választásokon (→ 1990.01.23). Követelték a kormány lemondását. A FSN hívei (gyári munkások és a Zsil-völgyéből érkezett bányászok) ellentüntetést szerveztek és szétszórták őket. A téren megjelent és rövid beszédet mondott Ion Iliescu és Petre Roman, a tömeg megtapsolta őket. (→ 1990.01.12, 1990.02.01, 1990.02.18)Megjelent az Okt. Min. közleménye, mellyel a FSN Maros megyei Tanácsának jan. 18-i határozatára reagált. A helyi döntés arra vonatkozott, hogy helyreállítják a Bolyai Gimn. 1960 előtti státusát, amikor a Papiu Líceum ro., a Bolyai Líc. pedig m. volt. A közlemény kimondta: „A nemzeti kisebbségek anyanyelvű oktatásának jelenlegi szervezeti struktúrája az egész 1989/90 tanévre változatlan marad.” [RMSz, jan. 28.] Kolozsvárott ismét megalakult a jelentős múlttal büszkélkedő protestáns Ifjúsági Keresztyén Egyesület (IKE), soraiba várva más felekezetek istenhívő tagjait is. A LEMP utolsó, 11. kongresszusán feloszlatta önmagát. A reformszárny új pártot hozott létre Lengyel Köztársaság Szociáldemokratái néven, elnöke Aleksander Kwasniewski lett. 1990. január 29.Bukarestben folytatódott a munkások FSN-melletti szimpátiatüntetése. Megtámadták a parasztpárt székházát, Corneliu Coposut csak karhatalmi segítséggel sikerült megmenteni.A bukaresti bíróságon bejegyezték a Romániai Demokrata Agrárpártot (Partidul Democrat Agrar din România = PDAR). [Ştefănescu: 129.] 1990. január 30.A bukaresti tüntetések erőszakhullámát tapasztalván, Ana Blandiana lemondott a CFSN-ben elfoglalt tisztségéről.Kolozsvárott ülésezett a két református püspökség közös zsinata. A Királyhágómelléki Ref. Egyházkerület (KREK) és az Erdélyi Ref. Egyházkerület (EREK) képviselői kimondták, hogy továbbra is két egyházkerület marad, egy-egy püspök irányítása alatt. A jövőben minden egyházi tisztségre négy évre választanak tisztségviselőket, akik még egy ciklusra jelöltethetik magukat. (→ 1990.03.26) Kincses Előd fölkereste a Bolyai Líceumot „és az igazgatói szobában Lőrincz László professzornak, a FSN nemzetiségi bizottsága alelnökének társaságában megpróbáltam meggyőzni a diákválasztmányt és a szülői bizottságot, hogy fogadják el a FSN megyei tanácsának január 19-i határozatát és csak őszre állítsák vissza a magyar líceumot. Hangsúlyoztam, nem lehet úgy magyar egyenjogúságot kivívni, hogy közben nem vagyunk tekintettel a román érzékenységre. Hozzátettem, az a tény, hogy 1961-ben ugyanezt tették a magyarokkal, nem lehet hasonló lépés indoka.” [Kincses 1: 34.] 1990. január 31.Az RMSz hírt közölt a Romániai Magyar Független Párt megalakulásáról (ideiglenes székhelye Marosvásárhely). Dudás László főtitkár röviden ismertette a párt programját (privatizálás, gazdakörök, támogatják az RMDSz-t). Hasonló nevű párt, más vezetőkkel Kolozsvárott bukkant föl. (→ 1990.02.03)lapozás: 1-20 | 21-27
(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
