Kuszálik Péter
Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
 

 
 
 
  kronológiák    » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004  
földrajzi mutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
intézménymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
névmutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
tárgymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z

 
 
 
   keresés
szűkítés          -          
      találatszám: 50 találat lapozás: 1-20 | 21-40 | 41-50
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Földrajzi mutató:

2002. április 5.

A kormány elfogadta Ro. NATO-integrációjának stratégiáját; a kérdést a jövő héten tárgyalja a parlament. A kormány szerint az ország elsőrendű céljává kell kitűzni a nemzeti kisebbségi jogok tiszteletben tartását, a diszkrimináció valamennyi formájának a felszámolását, valamint a történelem teljes egészében való felvállalását. [Szabadság, ápr. 5.]

Kilenc érmelléki település RMDSz-szervezete nyilatkozatot terjesztett az SzKT elé, amelyben önálló területi szervezet megalakításának szándékát taglalták. Céljuk: az Érmellék tömbmagyarságának fokozottabb érdekvédelme. – Lakatos Péter Bihar megyei RMDSZ-elnök indokolatlannak tartja a kérést. [Krónika, ápr. 5., ápr. 6.]

2002. július 4.

A kormányfő ismertette a népszámlálás előzetes eredményeit: az országnak 21,698.000 lakosa van, ez több mint 1 millióval kevesebb az 1992-es számnál. A magyarság létszáma 190.582 fővel csökkent 10 év alatt. Adrian Năstase szerint a csökkenésnek gazdasági okai is vannak, melyek elsősorban a kivándorlásban és a gyermekvállalási kedv lanyhulásában látszik meg. A magyarság részaránya az erdélyi megyékben: Hargita 84,6%; Kovászna 73,8%; Maros 39,3; Szatmár 35,2%; Bihar 25,8%; Szilágy 23,1%; Kolozs 17,36%; Arad 10,7%; Temes 7,6%; Beszterce-Naszód 5,9%; Hunyad 5,2%; Fehér 5,4%; Krassó-Szörény 1,75%. [SzFÚ, júl. 1.; HN, júl. 5.; NyJ, júl. 5., júl. 6., júl. 8.; Szabadság, júl. 6.; RMSz, júl. 11.] – A magyarság lélekszáma: 1,434.377, az összlakosság 6,6%-a (1992: 7,1% volt). Kolozsvár m. lakossága közel 60 ezer ember, arány szerint: 18,86% (1992: 22,78%). [Krónika, júl. 5.] (→ 2002.03.30) – Marosvásárhelyen mintegy 70 ezer m. él (46,6%), a korábbi 85 ezerrel szemben. [RMSz, júl. 9.]

Szándéknyilatkozatot írt alá a PKE és a Debreceni Egyetemi Centrum agrártudományi kara, melynek értelmében mezőgazdasági szakot létesítenek Nagyváradon. [Krónika, júl. 4.]

2003. január 3.

Marosvásárhelyen a Petőfi-szobor megkoszorúzásával kezdődött az új év; a szónokok az elmúlt év sikereiről is beszámoltak, pl. fölavatták a Bocskai István ref. tanulmányi házat, amelyben öregek otthona is van. [RMSz, jan. 3.]

Az RMDSz Bihar megyei szervezete 20 ezer tagkönyvet adott ki, ennyien újították meg a tagságukat 2003-ra; a megyei küldöttgyűlés 89%-os többséggel támogatta Markó Béla szövetségi elnöki jelölését. [RMSz, jan. 3.]

2003. október 16.

Tőkés Lászlót elmarasztaló döntést hozott az RMDSz szövetségi etikai biz., arra kötelezvén a püspököt, vonja vissza egy korábbi nyilatkozatát és kérjen bocsánatot a szövetség Bihar megyei vezetőségétől. A püspök kijelentette: semminemű felelősségre vonásnak nem hajlandó alávetni magát, megalapozatlannak tartja a határozatot. [Krónika, okt. 16.]

A Budapest–Bukarest autópálya északi nyomvonaláról egy hónapon belül várható döntés. A Bors–Nagyvárad–Kolozsvár–Brassó útvonalon haladó autópálya a tervezés szakaszában van, de nincs rá pénz és kormánygarancia. [Krónika, okt. 16.] (→ 2003.10.20)

A csíkszeredai várban Márton Áron-emlékkiállítás nyílt, amelyet a székelyföldi városokban és a hajdani püspök szülőfalujában (Csíkszentdomokos) is bemutatnak majd. [HN, okt. 16.]

2004. március 22.

Az RMDSz szövetségi elnöki hivatalában Markó Béla a 14 évvel korábbi áldozatok családjának adott át nagyobb összegű anyagi támogatást. A találkozó során elmondta: 1990 után lassan bár, de elkezdődött és politikai eszközökkel folytatódott az etnikai kérdés rendezése; a mai eredmények igazolják ennek az útnak a helyességét. A jelen lévő Sütő András úgy értékelte: „Az autonómia – amely célja az erdélyi magyarságnak – a fokozatos építkezés és a ro. pol. életben még rendkívül erős ellenállás körülményei között folytatott küzdelemben lesz megvalósítható.” [Népújság, márc. 22.]

Az MPSz hozzákezdett az aláírásgyűjtéshez. [Szabadság, márc. 22.]

Amennyiben Arad polgármestere teljesíti a m. közösséggel szembeni vállalását, akkor az RMDSz a PSD jelöltjét fogja támogatni a polgármester-választáson – jelentette ki Cziszter Kálmán. [Krónika, márc. 22.]

A ReMeK törvénytelennek tartja a KREK 54/2003. sz. közgyűlési határozatát, amely megtiltja a lelkészeknek a Szilágy és Bihar megyei RMDSz-szel való közreműködést. [Krónika, márc. 22.] – Tőkés László szerint egyházon belül nem történt ez ügyben fellebbezés, noha mód lett volna rá. [Népújság, márc. 26.]

2004. április 19.

Több megyében is befejeződött az RMDSz előválasztási kampánya, Kolozs, Maros, Bihar és Temes megyékben elkészült a megyei tanácsosjelöltek rangsora. [Szabadság, ápr. 19.; Népújság, ápr. 19.; RMSz, ápr. 19.; NyJ, ápr. 19.]

A KREK szervezésében Áldás, népesség c. kétnapos értekezletet tartottak a szilágycsehi gyülekezeti házban és a désházi ref. templomban; ennek során 11 sokgyerekes családnak adták át a Pro Familia díjat. [Szabadság, ápr. 19.]

A Szabadság-szobor alakjait – a minorita templom udvarából – a 45°-kal elfordított alaphoz szállították. Az átszállítást, amely a rendőrség felügyelete mellett zajlott, nem zavarta meg semmilyen incidens. [Szabadság, ápr. 19.] – A szobor minden alakja ápr. 20-ára a helyére került. [NyJ, ápr. 21.]

C. V. Tudor uszító beszédet mondott Aradon, mintegy 1200 résztvevő előtt. A szoborcsoport felállítása ellen agitált. [NyJ, ápr. 19.]

2004. június 9.

A helyhatósági választások 1. fordulójában 150 polgármester nyert mandátumot, s további 76 jelölt maradt versenyben. A helyi és megyei tanácsokban sikerült megtartani az RMDSz képviseleti arányát, helyenként növelni is sikerült a m. tanácsosok számát. [Szabadság, jún. 9.] – 5 megye (Bihar, Hargita, Kovászna, Maros, Szatmár) tanácsaiban az RMDSz szerezte a legtöbb mandátumot. Szilágy megyében 8 helyet sikerült szerezni a 31-ből. Országos viszonylatban a kormánypárt (PSD) vezet (12.389 tanácsosi hely), majd a PNL (5923), a PD (5165), a PRM (2493), az RMDSz (2223) és a PUR (2120) következnek. [SzFÚ, jún. 9.; Háromszék, jún. 10.] (→ 2004.06.20)

2004. október 4.

Theodor Stolojan (PNL) bejelentette, hogy egészségügyi okok miatt visszalép az elnökválasztási versenyből és lemond a pártelnöki tisztségről is. Sajtóvélemények szerint Stolojan így akarja a zsarolók vitorlájából kifogni a szelet. [Háromszék, okt. 4.]

Hat erdélyi megyében rendeztek RMDSz-előválasztásokat. Biharban Szilágyi Zsolt úgy döntött, hogy nem indul az MPSz színeiben, mert szerinte az elektoros rendszer nem kellően átlátható, ellenőrizhető. [Szabadság, okt. 4.]

A MIÉRT éves konferenciáján Borboly Csabát választották elnökké, helyettese Kovács Péter. A MIÉRT 230 ifj. tagszervezetet tömörít; különböző önkormányzati szervezetekben 800 fiatal (35 év alatti) tagja tevékenykedik. [HN, okt. 4.]

2004. december 2.

Mircea Geoană álláspontja szerint az erdélyi magyarok csak akkor igényelhetik a m. állampolgárságot, ha lemondanak a ro.-ról. Indoklásában az 1979-ben megkötött államközi egyezményre hivatkozott, de a m. külügyi tárca közölte, hogy az egyezményt 1990 februárjában Mo. egyoldalúan felbontotta. [Szabadság, dec. 2.; Krónika, dec. 3.]

Petrétei József igazságügy-min. az Országgyűlésben bemutatta a Szülőföld-programcsomagot (→ 2004.11.11), melyben a ’külhoni’ állampolgárság helyett ’nemzetpolgári’ státusról esik szó. Nemzetpolgár az, aki – éljen bármely államban – magát m. nemzetiségűnek vallja, és akiért a m. állam felelősséget visel, az ő szülőföldön való boldogulását támogatja. [Szabadság, dec. 2.]

Kevesebb képviselője és szenátora lesz RMDSz-nek, mint az előző ciklusban. Ez részben azzal magyarázható, hogy – az ország lakosságának apadása miatt – csökkent az alsó- és felsőház tagjainak száma is, másrészt azzal, hogy kevesebb szavazatot kapott az RMDSz, mint 4 évvel korábban: a képviselőházi listára 628.125 szavazatot kaptak, ez csak 85,2%-a a 2000-es eredménynek; a szenátusi listák viszonylatában ez a szám 637.109 (84,8%). Frunda György, a 2000-es államelnök-jelölt 696.989 szavazatot kapott, Markó Béla 2004-ben 533.446-ot. [Szabadság, dec. 2.]

Az elnökválasztás 2. fordulójába (→ 2004.12.12) Adrian Năstase (40,94%) és Traian Băsescu (33,925) került. A pártok által elért szavazatarányok (zárójelben a mandátumok száma) [RMSz, dec. 2.; Szabadság, dec. 3.]: PSD–PUR /Szenátus: 37,13 (57); Képviselőház: 36,61 (132)/; PNL–PD /Szenátus: 31,77 (49); Képviselőház: 31,33 (112)/; PRM /Szenátus: 13,63 (21); Képviselőház: 12,92 (48)/; RMDSz /Szenátus: 6,23 (10); Képviselőház: 6,17 (22)/.

Tehát az RMDSz parlamenti jelenléte a korábbi ciklusban elért 12+27-es eredményről 10+22-re csökkent. [Szabadság, dec. 3.] A töredékszavazatok elosztása után az RMDSz-nek Galac megyében is lett egy képviselője (Székely Levente), de elúszott Bihar megyében a 3., Hargita megyében az 5., Maros megyében a 4. és Szatmárban a 3. képviselői hely, valamint Hunyad megye és Bukarest egy-egy képviselője. [Szabadság, dec. 3.; Krónika, dec. 3.]

A m. többségű megyékben az RMDSz volt a legsikeresebb, az AP csak töredékét tudta begyűjteni a szavazatoknak. Kovászna megyében 72 ezer szavazatot kapott az RMDSz, az MPSz-tagokkal induló AP pedig 3200 voksot (a 72.000-nek 4,4%-a) kapott. Maros megyében az RMDSz 103 ezer szavazatával szemben az AP csak 1800 voksot (a 103.000-nek 1,7%-a) gyűjtött [a számok a képviselőházi és szenátusi voksok közelítő átlagát jelentik]. [RMSz, dec. 2.; Népújság, dec. 2.]

Gyurcsány Ferenc gratulált az RMDSz sikeres választási szerepléséhez. Markó Béla elmondta: a választás eredményei megerősítik az erdélyi magyarság egyértelmű akaratát, miszerint az egységet tovább kell vinni. [Népújság, dec. 2.]

Több politikai elemző szerint az RMDSz-nek még korai lenne elköteleznie magát valamelyik államelnök-jelölt mellett; bízzák a döntést a választópolgárok lelkiismeretére. [Szabadság, dec. 2.]

2004. december 4.

A TEKT és az OpT marosvásárhelyi ülésén a választás utáni helyzetet elemezték. A megyei elnökök a kormányzati szerepvállalás mellett voksoltak. A parlamenti többség csak a PSD–PUR koalícióval valósulhat meg, ez a követendő út. A közeljövőben tartandó hivatalos egyeztetéseken az autonómia, a decentralizáció, a népjólét, a korrupció elleni harc, az igazságszolgáltatás megreformálása és az RMDSz kormányzati szerepvállalásának személyi vonatkozásai kerülnek terítékre. [Szabadság, dec. 4.]

Az RMDSz parlamenti képviselete, megyék szerint. w Szenátus: Pete István (Bihar); Verestóy Attila, Sógor Csaba (Hargita); Eckstein-Kovács Péter (Kolozs); Puskás Bálint, Németh Csaba (Kovászna); Markó Béla, Frunda György (Maros); Szabó Károly (Szatmár); Fekete-Szabó András (Szilágy). w Képviselőház: Király András (Arad); Lakatos Péter, Sóki Béla (Bihar); Kovács Attila (Brassó); Székely Levente (Galac); Kelemen Hunor, Antal István, Garda Dezső, Asztalos Ferenc (Hargita); Kónya-Hamar Sándor, Máté András (Kolozs); Antal Árpád, Tamás Sándor, Márton Árpád (Kovászna); Bónis István (Máramaros); Kerekes Károly, Borbély László, Kelemen Atilla (Maros); Varga Attila, Erdei-Doloczki István (Szatmár); Seres Dénes (Szilágy); Toró T. Tibor (Temes). [RMSz, dec. 4.]

Az évzáró gyűlésen osztották ki az EMKE díjait. [Szabadság, dec. 6.]

Háromnapos történészkonferenciát tartottak Kolozsvárott: A hatalom szövegei. Dokumentumok a romániai magyarságról (1945–1989) címmel. [RMSz, dec. 4.]

A m. népszavazáson (→ 2004.12.05) 2,008.000 hasonló szavazat dönthet a föltett kérdésről, ha ennél kevesebb szavazat jut egy válaszra, akkor a kérdés eldöntetlen marad. [Háromszék, dec. 4.]



lapozás: 1-20 | 21-40 | 41-50




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» a kronológia leírása
» forrásirodalom
» rövidítésjegyzék
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998