|
|||||
 |
kronológiák | » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében | ||||||||||||||||||||||||||
 |
|
|||||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 153 találat | lapozás: 1-20 | 21-40 | 41-60 ... 141-153 | |||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Földrajzi mutató: 1992. április 8.Nagyváradon megkezdődött a ref. egyház zsinata. (→ 1992.06.17)1992. május 10.Marosfőn véget ért a MISzSz 3. kongresszusa. A háromnapos rendezvény elnöki beszámolóját Toró T. Tibor olvasta föl. A MISzSz csak akkor kíván az RMDSz-szel együttműködni, ha érvényesül a politikai sokszínűség, a platformosodás elve. Az új elnökség: Kis Konrád (eln.); Veres Valér (főtitkár); Füstös István, Nagy István, Szabó Botond, Ungureanu László, Ungvári Imre (elnökségi tagok). [Szabadság, máj. 13.]Nagyváradon megkezdődött a Varadinum egyhetes ünnepségsorozata, Tőkés László ref. és Tempfli József kat. püspök védnöksége alatt, az RMDSz szervezésében. A város alapításának 900., az alapító Szent László király szentté avatásának 800. évfordulójának tiszteletére rendezett Varadinum gazdag programot kínált: egyházi és tudományos előadások, képzőművészeti kiállítások, koncertek, könyvbemutatók, ifjúsági vetélkedők mellett egyháztörténeti múzeumot avattak. (→ 1992.05.17) 1992. június 11.Több erdélyi városban (Csíkszeredában, Székelyudvarhelyen, Marosvásárhelyen) a magyarok tüntetéseken tiltakoztak az oktatásügyi törvénytervezet ellen. 10-én Gh. Funar betiltotta a kolozsvári tüntetést, de – miután az RMDSz küldöttsége tárgyalt vele – visszakozott; a Báthory Gimn. udvarán tartott nagygyűlésen a ro. ellenzék képviselői is felszólaltak. [Szabadság, jún. 12.]Nagyváradon ülésezett az RMEEÁÉ. Az ország vezetőihez, a Vatikánhoz, az ENSz-hez, az ET-hez és az EBEÉ-hez intézett felhívásukban megállapították, hogy a tanügyi törvénytervezet kisebbség- és egyházellenes. Ugyanott fölsorolták az egyházakat ért atrocitásokat (házkutatások, rombolások) is. [RMSz, jún. 17.] (→ 1992.01.17) Moldova parlamentje széleskörű autonómiát szavazott meg az orosz ajkú népességnek a Dnyeszter menti részen, továbbá kimondta, hogy az orosz hivatalos nyelvnek számít. [RMSz, jún. 13.] 1992. július 30.Varga Gábor, az RMDSz Bihar megyei elnöke beadványában javaslatot tett több nagyváradi utca nevének megváltoztatására. Elsősorban a Ion Antonescu u. nevét kell lecserélni. [BN, júl. 29.]1992. augusztus 14.Az RMDSz Maros megyei vezetősége nyilatkozatban tiltakozott amiatt, hogy a PUNR bojkottja miatt még mindig nem alakulhatott meg a megyei tanács. A helyi hatalmat két évvel ezelőtt megszerzett PUNR-csoport ragaszkodik régi pozícióihoz, nem veszi figyelembe a választások eredményét. [RMSz, aug. 14.]Szilágyi Zsolt képviselő – aki a MISzSz színeiben került be a parlamentbe – Strasbourgban részt vett a Nemzetközi Emberi Jogi Intézet nyári egyetemén. Hazajövetele után a nagyváradi napilapnak kifejtette, hogy az RMDSz-nek támadóbb stratégiát kell kidolgoznia, amely nem csak a kisebbségi kérdésre terjedne ki. [BN, aug. 14.] 1992. szeptember 16.Nagyváradon tartotta soros ülését az RMDSz OE. Felhívással fordultak a választókhoz: „közönyünk, passzivitásunk miatt ma egy magyarfaló polgármester, holnap egy magyarfaló köztársasági elnök ülhet a nyakunkra.” [ÚM, szept. 18.]1993. január 11.Az RMDSz Kolozs megyei szervezete beperelte Funar polgármestert a szoborgyalázásért. [PH, jan. 11.] (→ 1993.05.25)Nagyváradon az Ady Endre Líceum diáksága figyelmeztető sztrájkkal tiltakozott Jankó Szép Sándor igazgató indokolatlan menesztése ellen. Nyílt levelet küldtek a tárca vezetőjének. [RMSz, jan. 12.] 1993. március 10.Markó Béla a frakciókról elmondta: természetes a véleménykülönbség, az lenne a természetellenes, ha egy egész közösséget egy véleményre akarnánk kényszeríteni. Az RMDSz vezetőjének fel kell ismernie: „részigazságokból tevődik össze a végső igazság, és úgy próbáljon építkezni, hogy ezek szabadon érvényesüljenek”. [Háromszék, márc. 10.] – Tőkés László kijelentésével kapcsolatban (→ 1993.02.27) Markó azt mondta: a fogalmazás valóban nem volt szerencsés, de Tőkés egy szóval sem állította, hogy Ro.-ban szervezett népirtás vagy erőszakos kitelepítés folyik, a „szövegkörnyezetből világosan kiderült, hogy mire gondolt: arra, hogy bizonyos gazdasági és egyéb módszerekkel arra biztatják a kisebbségieket, máshol próbáljanak meg boldogulni”. – Az RMDSz-t mindenütt a romániai magyarság törvényes képviselőjének ismerik el, kivéve Romániát. [BN, márc. 10.]A KREK nyilatkozatban tiltakozott amiatt, hogy a Nagyváradon lévő, a harmincas években a hívők adományából épített püspöki székházat a hatalom ismét ki akarja sajátítani. Az épületben a komm. idején pártirodák voltak, s az egyház 1990-ben térhetett vissza a hajdani székházba. [BN, márc. 12.] (→ 1993.03.27) Takács Csaba vázolta az RMDSz új szervezeti felépítését. Az SzKT a „parlament”, az Ügyvezető Elnökség (ÜE) a „kormány”. – Csiha Tamás (az ÁB elnöke) a „házelnök”, Takács a „kormányfő” (üv. eln.), az ő dolga, hogy vezesse a Szövetséget és gyakorlatba ültesse az SzKT határozatait. Az üv. elnököt az alelnökök segítik: politika (Bodó Barna); gazdaság (György Béla Zsolt); vallás- és művelődésügy (Kötő József); szervezés (Somai József); önkormányzat és reformügy (Magyari Nándor László); oktatás- és ifjúságügy (Fülöp-Fischer Ildikó). [Szabadság, márc. 10.; EN, ápr. 8.] – Az RMDSz-ben létrehoztak egy új döntéshozó szervet is, az Operatív Tanácsot (OpT), amely a gyors politikai döntések meghozatalára hivatott, ezzel elkerülik az SzKT túl gyakori összehívását. Az SzKT – rendes körülmények között – csak kéthavonta ülésezik. 1993. március 27.Nagyváradon befejeződött az SzKT kétnapos ülése. Befejezték a vezető testület megválasztását (→ 1993.02.20). Csiha Tamás elnök munkáját a köv. alelnökök segítik: Borbély Imre, Cziszter Kálmán, Kolumbán Gábor; titkárok: Bulyovszky Loránd, Borsos Géza, Toró T. Tibor. A létrejött frakciók: Magyar Demokrata Frakció (20 tag); Szórványcsoport (14 tag); Szabadelvű Csoport (16 tag); Partium Csoport (14 tag); EMK (10 tag), MISzSz (14 tag); Bethlen Gábor Frakció (10 tag). – Az SzKT hivatalosan tiltakozott az ellen, hogy a két m. többségű megye élére ismét ro. prefektusokat neveztek ki. [RMSz, márc. 31] (→ 1993.05.22)Milan Opocensky, a Ref. Világszövetség főtitkára levélben tiltakozott a ro. kormányfőnél, az ellen, hogy Nagyváradon kilakoltassák a ref. püspökséget. [RMSz, márc. 27.] (→ 1993.03.10) 1993. április 27.A Vallásügyi Államtitkárság székhelyén a kultusztörvény tervezetét vitatták az egyházak küldöttei. Tempfli József elmondta: a hatalom képviselői mereven elzárkóztak néhány kérdés megvitatásától: nem akartak beleegyezni az egyházi vagyon visszaszolgáltatásába és az egyházi iskolák felállításába. Az egyházak vezetői továbbra is kitartanak e két lényeges feltétel teljesítése mellett. [EN, máj. 13.] (→ 1993.10.11, 1993.10.28, 1994.04.09)Jeszenszky Géza elmondta, hogy a ro.–m. alapszerződés szerkesztése során figyelembe veszik a romániai magyarság jogos kéréseit; nem fognak a „kisebbségek feje fölött szerződni”. [RMSz, ápr. 27.] Balázs Sándor, a Bolyai Társaság elnöke a sajtó útján próbált üzenni Iliescu elnöknek, tekintve, hogy postán küldött leveleire – melyben a BTE visszaállítását sürgette – nem kapott választ. [RMSz, ápr. 27.] (→ 1993.05.12) A tanfelügyelőség nem hagyta jóvá, hogy a kolozsvári Apáczai Csere János Líceumban tanítóképző osztályok induljanak. Tanítóképző csak Zilahon, Kézdivásárhelyen, Székelyudvarhelyen és Nagyváradon működik. [RMSz, ápr. 27.] 1993. május 6.Nagyváradon találkozott a két tanügymin. (Liviu Maior és Mádl Ferenc). A ro. fél szerint nem időszerű az államilag finanszírozott m. egyetem indítása, de nincs akadálya magánegyetemek indításának. [MH, máj. 8.]A pápa tervezett látogatása ellen interpellált Petre Ţurlea. [MH, máj. 6.] 1993. május 7.Bukarestben a két elnök (Sztaniszlav Suskevics és Ion Iliescu) aláírta a belarusz–ro. barátsági és együttműködési szerződést. [RMSz, máj. 8.]Az EME Orvostud. Szakoszt. Nagyváradon tartotta 3. tud. ülésszakát. [RMSz, máj. 7.] 1993. május 9.Nagyváradon megkezdődtek a 2. Varadinum egyhetes ünnepségei [bővebben lásd: EN, máj. 20.]. A díszvendég Habsburg Ottó személye kiváló alkalmat szolgáltatott a Dimineaţa c. kormányhű lapnak, hogy az Osztrák–Magyar Monarchia restaurációjával riogasson. [MH, máj. 12.]1993. május 19.Nagyváradon megalakult a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság; legfontosabb célkitűzésük a honismereti nevelés és a műemlékvédelem. [Harangszó, okt. 10.] Partium c. időszakos folyóiratuk 1994. ápr. indult.A m. történelmi egyházak közös álláspontot alakítottak ki a vallásügyi törvénytervezettel kapcsolatban. A legfontosabb dolgok nem kerültek be a tervezetbe. A Vallásügyi Államtitkárság, azzal az ürüggyel, hogy a tanügyi törvény nem irányoz elő felekezeti oktatást, kivették ezt a részt a tervezetből, az egyházi vagyon restitúcióját pedig külön törvényben kívánják rendezni. Az egyházak tiltakoztak. [RMSz, máj. 19.] (→ 1993.10.11) 1993. május 29.Nagyváradon tartotta küldöttgyűlését a megyei RMDSz. Arról döntöttek, hogy a titkárság helyét üv. elnökség veszi át, amely fizetett alkalmazottakból áll. Elnökké ismét Varga Gábort választották, aleln.: Kopacz Géza. [BN, jún. 1.]Székelyudvarhelyen fölavatták Tamási Áron mellszobrát (Szabó János helyi szobrász alkotása). 1993. június 11.A Bihar megyei tanfelügyelőség fölmentette tisztségéből Wilhelm Sándort, a székelyhídi isk. igazgatóját, azzal a váddal, hogy engedély nélkül utazott külföldre (→ 1993.05.26). Megjegyzendő: az utazásra a rendelet kiadása előtt került sor. [BN, jún. 11.]Az 1992-es népszámlálás adataiból közölt néhány jellemző adatot Albu Zoltán. (Lásd még: ]920530, 930318). Összlakosság: 22,760.449 fő, ebből ro.: 20,352.980 (89,4%); m.: 1,620.199 (7,1%); cigány: 409.723; német: 119.436. – A 10 ezernél több magyart számláló városok: Marosvásárhely 83.681 m. lakos (a lakosság 51,14%-a); Kolozsvár 74.483 (22,71%); Nagyvárad 73.272 (33,18%); Szatmárnémeti 53.826 (40,82%); Sepsiszentgyörgy 50.886 (74,76%); Székelyudvarhely 38.926 (97,41%); Csíkszereda 38.204 (83,0%); Temesvár 32.024 (9,58%); Brassó 31.271 (9,66%); Arad 29.788 (15,67%); Nagybánya 25.746 (17,30%); Kézdivásárhely 20.964 (91,74%); Gyergyószentmiklós 18.938 (88,31%); Nagykároly 13.901 (52,81%); Zilah 13.544 (19,82%); Nagyszalonta 12.615 (61,56%); Szászrégen 12.378 (31,75%); Szováta 10.748 (89,02%); Székelykeresztúr 10.059 (94,93%) []931224: eltérő, de közelítő adat: 9450-ből 9058 m.]; Barót 10.006 (96,22%). [OrEx, jún. 11.] 1993. június 14.Az RMDSz meghívására Ro.-ba érkezett a Fidesz Orbán Viktor által vezetett delegációja. Nagyváradon Tőkés Lászlóval is tárgyaltak, tk. az egyházi vagyon visszaszolgáltatásáról. Bukarestben a szövetségi eln. hivatalában kölcsönösen tájékoztatták egymást a létező gondokról. A küldöttség találkozott a PAC és a PL elnökével (N. Manolescu, ill. Horia Rusu). A nemzeti elkötelezettségű, mérsékelt és liberális Fidesz támogatja az RMDSz autonómia-törekvéseit, és úgy véli: a romániai magyarok kizárólagos joga megfogalmazni a saját igényeiket. [RMSz, jún. 17.]A mozdonyvezetők háromnapos sztrájkja miatt gyakorlatilag megbénult a vasúti forgalom. 1993. július 13.Nagyváradon 2 hete tart Bajgyik László éhségsztrájkja, aki az egészségügy átszervezéséért harcol. Sem a Min., sem a kormány nem reagált a sztrájkoló követeléseire. [BN, júl. 13.] (→ 1993.08.06)1993. október 28.Bukarestben találkoztak a 14 elismert felekezet képviselői és a minisztériumi vezetők, hogy megvitassák a vallásügyi tervezetet. A tiltakozások ellenére az ortodox egyházat nemzeti egyházzá minősítették. Bekerült a tervezetbe az egyházi iskolákra vonatkozó paragrafus és a m. egyházak követeléseit is visszavették (→ 1993.04.27, 1993.10.11, 1993.10.21). [RMSz, nov. 3.]A KREK sikeres oktatási programjának újabb állomása: Nagyváradon fölavatták a lakossági segítséggel berendezett Ref. Iskolaközpontot. (Korábbi megvalósítások: 1990-ben indították a Sulyok István Ref. Főiskolát, ahol 1991-től nappali tagozatot is bevezettek; 1992/93-as tanévtől ref. gimn. indult Szatmárnémetiben és Zilahon.) [ÚM, okt. 28.] Erdő János teol. tanár elmondta: unitárius osztály indult Székelykeresztúron; a kolozsvári unit. gimn. épületéért folyik a pereskedés. [RMSz, okt. 28.] 1993. december 22.A temesvári vérengzésekért vád alá helyeztek 26 főt, de csak nyolcat ítéltek le, azok közül hatot már kiengedtek – négy év után ez a „forradalom mérlege”. [RMSz, dec. 22.]Tempfli József elmondta: sikerült teljes egészében visszaszerezniük a nagyváradi Kanonok-sort, ahol megnyithatták a Szent László Gimnáziumot; internátust létesítettek 48 személy számára. [EN, dec. 22.] (c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
