|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
| észrevételeim vannak | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Földrajzi mutató: 1992. január 9.Mircea Snegur, moldovai államfő, egy interjúban így nyilatkozott: „Ro.-val való egyesülésünkről szó sem lehet.” [MTI] (→ 1991.11.14)1992. január 16.Kolozsvárott az RMDSz néhány képviselője és tagja megalakította az erdélyi felekezetközi egyetem (Universitas Oecumenica Transilvaniensis) létrehozását kezdeményező bizottságot, melynek alapját a gyulafehérvári kat. és a kolozsvári ref. teológia képezné. (→ 1992.01.17, 1992.03.17)Az RMDSz OE megelégedéssel vette tudomásul, hogy az Európai Közösség – Szlovénia és Horvátország elismerésével – hitet tett a népek önrendelkezésének sérthetetlen joga mellett. Jeszenszky Géza, külügymin. átadta a ro. félnek a m.–ro. alapszerződés tervezetét (→ 1992.01.27) és Chişinăuban aláírta a Moldova Köztársaság elismerését szentesítő dokumentumot. 1992. január 24.A ro. fejedelemségek egyesülésének (1859. jan. 24.) évfordulóján Iaşiban ülésezett a Nemzeti Újraegyesítési Tanács, ahol Mircea Drucot megerősítették elnöki tisztségében. Az Egyetemisták Ligája (Liga Studenţilor = LS) Ro. és Moldova egyesítése mellett foglalt állást. (→ 1991.12.07)1992. január 25.Ungheni mellett találkozott Ro. és Moldova elnöke (Iliescu és Mircea Snegur). A megbeszélésen együttműködési keretszerződés kidolgozásában egyeztek meg. [RMSz, jan. 28.]A szervezet marosvásárhelyi ülése elfogadta működési szabályzatát: az SzfK konzultatív tanácsadó testületként havonta ülésezik. [RMSz, jan. 30.] (→ 1991.09.23, 1991.11.30) 1992. február 5.A Csernovic tartományi tanács állást foglalt „egyes romániai társadalmi-politikai szervezetek és vezető körök” területi igénye ügyében (→ 1991.11.28). A nyilatkozat kimondta: a területi követelés ellentétes az 1947-es párizsi békeszerződéssel, Bukovina északi része továbbra is Ukrajna elidegeníthetetlen része. [RMSz, febr. 5.]Isztambulban találkoztak a Fekete-tengeri országok (Ro., Bulgária, Orosz Föderáció, Ukrajna, Moldova, Grúzia, Örményország, Törökország, Azerbajdzsán) képviselői, hogy közös gazdasági szervezetet (BSEC) hozzanak létre. [RMSz, febr. 5.] (→ 1992.06.25) Kolozsvárott ülésezett az RMGE orsz. választmánya. [Szabadság, febr. 5.] 1992. március 1.Nagyszalontán leleplezték Arany János szobrát (Kiss István budapesti szobrász alkotása).Szamosújváron beiktatták hivatalába Jakubinyi György segédpüspököt, a romániai örmények kat. kormányzóját. Kiújultak a harcok a moldovai rendőrök és a transznisztriai alakulatok között. 1992. március 6.Kolozsvárott ülésezett az OMDSz, melyen oktatási kérdésekkel foglalkoztak. – Másnap a Bolyai Társaság ülésén tovább folytak a megbeszélések (ti. a Bolyai Társaság választmányának 30%-át OMDSz-tagok teszik ki) – főleg a magyarországi és az itthoni oktatás vonzatairól. [Szabadság, márc. 13.]Moldovában újabb halálos áldozatai voltak a karhatalmi erők és a Dnyeszter Menti Köztársaság fegyveres csapatai közötti összecsapásnak. 1992. március 10.Az RMDSz parlamenti csoportjának 40 tagjából 25 aláírta azt a Felhívást, amely a szövetség egységének megőrzésére szólított fel, s amely kétségesnek tartotta a platformosodási folyamat sikerét. [RMSz, márc. 11] ● [Ez az akció az RMDSz-ben már a kezdetektől meglevő két irányzat – mérsékelt és radikális – megbékítését célozta. (A mérsékelt irányzat vezérképviselője Domokos Géza volt, a radikálisok Szőcs Géza eszméit támogatták.) A felhívás az után jelent meg, hogy a sajtóban felélénkült a két irányzat híveinek a vitája. Pl. Cs. Gyímesi Éva A törpeség átka c. írásában (MH, febr. 26.) kifejtette: sokan féltik az erdélyi magyarságot a megosztottságtól, de nem kell aggódni, mert nem a mindenáron fenntartott egység, „hanem a sokkal hitelesebb, mert a különbségek ellenére megvalósuló összefogás – koalíció – fejezheti ki méltón a romániai magyar társadalom összérdekeit.” Másképp szólva: „belső többszólamúság legitimizálása dolgában Katona Ádám elvi álláspontját osztom: nézetkülönbségeinket áthidalni csak akkor lehet, hogyha a miénktől különböző politikai csoportosulások is színre lépnek”. Az egység fontosságát Tőkés László karácsonyi üzenete (→ 1991.12.28) is hangsúlyozta. A platformok és tömörülések évadja (pl. ]920314) pedig csak ezután következett.] (→ 1992.03.18, 1992.03.21, 1992.03.26, 1992.04.07)Iliescu elnök a pártok vezetőivel találkozott és tk. kijelentette, hogy Ro. és Moldova egyesítése nemzeti célkitűzés, de ezt a kérdést kellő óvatossággal kell kezelni. [RMSz, márc. 13] 1992. március 15.Március 15. ünnepén Szőcs Géza beszélt a ro. parlamentben. Az országban rendbontás nélkül zajlottak az ünnepségek.Moldovában az orosz szakadárok fölrobbantották a Prut két hídját. 1992. március 17.Rendkívüli ülést tartott az Unitárius Egyházi Képviselők Tanácsa, a felekezetközi m. egyetem (→ 1992.01.16) ügyében. A tanács támogatásáról biztosította az ötletet, hangsúlyozva azonban, hogy ezt az egyetemet az állami intézményként létrejövő BTE alapjának tekintik.Szőcs Géza elmondta: a közelmúltban az EDU (a konzervatív pártok uniója) pozitívan reagált az RMDSz felvételi kérelmére (→ 1993.09.01). – Legutóbbi strasbourgi felszólalása után a ro. parlament külügyi bizottsága azt indítványozta, hogy vonják meg Szőcstől a küldötti jogot, sőt a szenátori mandátumot is. [Ring, márc. 17.] Moldovában élesedett a polgárháború: szükségállapotot vezettek be a Dnyeszter Menti Köztársaságban, azt követően, hogy Chişinău ultimátumot hirdetett ki a fegyverek beszolgáltatására. 1992. március 20.Mircea Snegur köztársasági fennhatóság alá vonta a Moldovában állomásozó összes katonai egységet.1992. március 29.Bukarestben véget ért a FSN 3. kongresszusa. Petre Romant megerősítették pártelnöki tisztségében. A tanácskozás után egy újabb csoport kivált a pártból és Vasile Văcaru vezetésével egy Iliescut támogató politikai alakulatot hozott létre. [Ez a párt kezdetben „FSN – Dec. 22”, ápr. 29-től FDSN néven szerepelt, végül a PDSR elnevezésnél horgonyzott le; ]930710.] (→ 1992.05.19)Moldovában kihirdették a rendkívüli állapotot. Snegur elnök és egy 15-tagú tanács vette kézbe az ország irányítását. A törvénytelen alakulatokat fegyverletételre kötelezték. Iliescu elnök támogatásáról biztosította a hivatalos vezetést. 1992. március 31.Chişinăuban találkozott a ro., moldovai, ukrán és orosz külügyi szakértő, hogy a moldovai helyzet békés megoldásáról tárgyaljanak. (→ 1992.04.06)1992. április 1.A moldovai polgárháború élénkülése okán Jelcin orosz elnök azonnali hatállyal Oroszország fennhatósága alá vonta a volt szovjet fegyveres erők Moldovában állomásozó 14. hadseregét. (→ 1992.05.12)1992. április 6.Chişinăuban megkezdődött a moldovai rendezést célul kitűző négyes külügyminiszteri találkozó (→ 1992.03.31) érdemi munkája. Tárgyaltak a Dnyeszter Menti Köztársaság küldöttségével, majd Mircea Snegur elnökkel. Snegur úgy vélte: Ro. és Moldova egyesülése nem a politikusoktól, hanem a népakarattól függ. (→ 1992.04.17)Az EK külügyminiszterei elismerték a független Bosznia-Hercegovinát; a szerbek fegyverrel tiltakoztak – kitört a polgárháború. (→ 1992.05.30) 1992. április 17.Chişinăuban a négyes külügyminiszteri találkozón (→ 1992.04.06) jóváhagyták a tűzszünet ellenőrzésére megalakított vegyesbizottság jelentését. – A tűzszüneti megállapodás ellenére újabb összecsapások voltak Moldovában. [RMSz, ápr. 21.]Az RMKdP közzétette húsvéti javaslatát a megbékélésre. „Mi, erdélyi magyarok pedig nem kérünk mást és többet: vezetőink alaposan tanulmányozzák, milyen jogok illették meg az erdélyi román népet a századforduló idején, s közös megegyezéssel azt adják meg Erdély magyar népének.” [RMSz, ápr. 17.] 1992. május 12.Mircea Snegur táviratban követelte Jelcin elnöktől a Dnyeszter mentén állomásozó 14. hadsereg kivonását Moldovából. [MTI] (→ 1992.05.20)1992. május 18.Hivatalos látogatásra Chişinăuba érkezett Iliescu elnök, hogy lefektessék Moldova integrációjának jogi kereteit, de a tervezett együttműködési szerződést végül is nem írták alá. Közben kiújultak az összecsapások a Dnyeszter mentén. [PH, máj. 19.]Budapesten elkezdődött a m.–ro. külügyi konzultáció, Katona Tamás és Teodor Meleşcanu külügyi államtitkár között. [MN, máj. 19.] 1992. június 1.Mircea Snegur a józan ész győzelmének értékelte azt, hogy Moszkva kivonta a Moldovában állomásozó 14. hadsereget. [MTI]Entz Gézát fölmentették politikai államtitkári tisztségéből és kinevezték a HTMT helyett megalakult Határon Túli Magyarok Hivatala (HTMH) élére. Elkezdték a privatizációs kuponok (ingyenes vagyonjegyek) kiosztását. Az Országos Privatizációs Ügynökség (Agenţia Naţională de Privatizare = ANP) programja alapján az állami vállalatok 70%-át magánberuházóknak adják el (ezt az Állami Vagyonalap tartja kézben), a fennmaradó 30%-ot pedig kuponok formájában osztják szét a felnőtt állampolgárok között (ezt a vagyonrészt a Magántulajdoni Alap kezeli). [RMSz, jún. 3.] 1992. június 11.Több erdélyi városban (Csíkszeredában, Székelyudvarhelyen, Marosvásárhelyen) a magyarok tüntetéseken tiltakoztak az oktatásügyi törvénytervezet ellen. 10-én Gh. Funar betiltotta a kolozsvári tüntetést, de – miután az RMDSz küldöttsége tárgyalt vele – visszakozott; a Báthory Gimn. udvarán tartott nagygyűlésen a ro. ellenzék képviselői is felszólaltak. [Szabadság, jún. 12.]Nagyváradon ülésezett az RMEEÁÉ. Az ország vezetőihez, a Vatikánhoz, az ENSz-hez, az ET-hez és az EBEÉ-hez intézett felhívásukban megállapították, hogy a tanügyi törvénytervezet kisebbség- és egyházellenes. Ugyanott fölsorolták az egyházakat ért atrocitásokat (házkutatások, rombolások) is. [RMSz, jún. 17.] (→ 1992.01.17) Moldova parlamentje széleskörű autonómiát szavazott meg az orosz ajkú népességnek a Dnyeszter menti részen, továbbá kimondta, hogy az orosz hivatalos nyelvnek számít. [RMSz, jún. 13.] (c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||