Kuszálik Péter
Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
 

 
 
 
  kronológiák    » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004  
földrajzi mutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
intézménymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
névmutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
tárgymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z

 
 
 
   keresés
szűkítés          -          
      találatszám: 108 találat lapozás: 1-20 ... 61-80 | 81-100 | 101-108
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Földrajzi mutató:

2002. március 27.

Gödöllőn tartották a m. polgármesterek 4. világtalálkozóját. [Szabadság, márc. 27.]

Kovászna megyében nem sikerült megkötni az RMDSz–PSD-protokollumot; Szatmár megyében a tervek között szerepel a Csanálos és Vállaj közti határátkelő megnyitása. [RMSz, márc. 27.; Krónika, márc. 30.]

Az RMDSz megítélése szerint orsz. szinten rendben zajlik a népszámlálás – nyilatkozta Nagy Zsolt. A súlyosabbnak nevezhető kihágások csak szórványosan fordulnak elő. Kolozsvárott Gh. Funar ún. párhuzamos népszámlálást tart, azzal a céllal, hogy megtudja a város m. lakosságának a számát, ügyködése azonban törvénytelen, népszámlálási joga csak a statisztikai hivatalnak van. [Szabadság, márc. 27.]

Aradon a városi tanács megszavazta a Szabadság-szobor fölállítása tervének költségvetését; Király András helyi tanácsos elmondta: a szobor elhelyezésére keresnek megoldásokat. [NyJ, márc. 27.]

2002. június 22.

A MÚRE vezetősége tiltakozott amiatt, hogy az RTV vezetősége fölbontotta Boros Zoltán – a m. szerk. vezetője – munkaszerződését. [Szabadság, jún. 22.; Krónika, jún. 22.]

Kovászna megyében aláírták az RMDSz–PSD közti protokollumot. Albert Álmos elmondta: a legfontosabb a megye gazdasági élete, a szociális és vagyoni kérdések megoldása. [Háromszék, jún. 22.; Krónika, jún. 22.]

2002. június 25.

A képviselőház cikkelyenkénti vita során elfogadta az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásáról szóló törvényt. A rendeletet 2000-ben hozta az Isărescu-kabinet, a jogszabály eredetileg 10-10 ingatlan restitúcióját ígérte minden egyháznak; ez a korlátozás kikerült, de bevittek egy másikat, amely szerint nem adhatják vissza a közhasznú intézményeknek otthont adó volt egyházi épületeket. [Krónika, jún. 25.] – A legutóbbi, nem hivatalos adatok szerint 2100 ingatlant kell visszakapniuk a m. egyházaknak, köztük 864 elemi iskolát, 80 gimnáziumot, 102 közösségi otthont, de a listán szerepel 743 lakás és 19 malom is. A m. egyházfők óvatos optimizmussal fogadták a törvényt; Jakubinyi György szerint a nemzetközi elvárások miatt néhány épületet valóban visszakapnak, de a teljes listán lévő épületekre még a távolabbi jövőben sem lehet számítani. [Krónika, jún. 26.] – Tempfli József szerint fennáll a veszélye annak, hogy ez is csak kirakattörvény legyen, mint annyi más. [SzFÚ, júl. 3.]

A ro. kormány jóváhagyta a Csanálos (Ro.) és Vállaj (Mo.) közötti új nemzetközi határátkelőhely megnyitását az országúti személyforgalom számára. [RMSz, jún. 25.]

Kovászna megyében 70 tanító marad állás nélkül; az elemi oktatásban 55 m. tanítónak nem lesz osztálya ősztől. [Háromszék, jún. 25.]

Zilahi sajtóértekezletén – a nacionalista felhangú támadásokkal szemben – Vida Gyula leszögezte: az alkotmány, a tanügyi törvény és az európai normák szerint kérik, hogy megoldódjon Szilágysomlyón az önálló m. iskola kérdése. [RMSz, jún. 25.]

2002. július 4.

A kormányfő ismertette a népszámlálás előzetes eredményeit: az országnak 21,698.000 lakosa van, ez több mint 1 millióval kevesebb az 1992-es számnál. A magyarság létszáma 190.582 fővel csökkent 10 év alatt. Adrian Năstase szerint a csökkenésnek gazdasági okai is vannak, melyek elsősorban a kivándorlásban és a gyermekvállalási kedv lanyhulásában látszik meg. A magyarság részaránya az erdélyi megyékben: Hargita 84,6%; Kovászna 73,8%; Maros 39,3; Szatmár 35,2%; Bihar 25,8%; Szilágy 23,1%; Kolozs 17,36%; Arad 10,7%; Temes 7,6%; Beszterce-Naszód 5,9%; Hunyad 5,2%; Fehér 5,4%; Krassó-Szörény 1,75%. [SzFÚ, júl. 1.; HN, júl. 5.; NyJ, júl. 5., júl. 6., júl. 8.; Szabadság, júl. 6.; RMSz, júl. 11.] – A magyarság lélekszáma: 1,434.377, az összlakosság 6,6%-a (1992: 7,1% volt). Kolozsvár m. lakossága közel 60 ezer ember, arány szerint: 18,86% (1992: 22,78%). [Krónika, júl. 5.] (→ 2002.03.30) – Marosvásárhelyen mintegy 70 ezer m. él (46,6%), a korábbi 85 ezerrel szemben. [RMSz, júl. 9.]

Szándéknyilatkozatot írt alá a PKE és a Debreceni Egyetemi Centrum agrártudományi kara, melynek értelmében mezőgazdasági szakot létesítenek Nagyváradon. [Krónika, júl. 4.]

2002. augusztus 8.

Újabb be nem tartott ígéret: a protokollum szerint az Országos Diszkriminációellenes Tanácsban vezető tisztség illette volna meg az RMDSz által javasolt m. szakértőt – ám a tanács a februári határidő helyett csak most alakult meg, s még székháza sincs. [Krónika, aug. 8.] (→ 2002.08.23)

Azok a tanárok, akik ötös alatti jegyet kaptak a versenyvizsgán, nem dolgozhatnak a tanügyben, jelentette ki Ecaterina Andronescu, tanügymin.; az intézkedés nagy visszhangot keltett, ui. pl. Kovászna megyében ez az arány 36%. A tanfelügyelőség a magánegyetemek keretében működő főiskolákra hárítja a felelősséget, hiszen a megbukott pedagógusok zöme innen került ki. [Krónika, aug. 8.] – A tanügyi kizárások miatti tanárhiányt a miniszterasszony a sikeresen vizsgázott tanárok túlóráztatásával kívánja megoldani. A kiutasított tanárokat visszafogadják a tanügybe, ha jövőre sikeresen vizsgáznak. [Szabadság, aug. 9.] (→ 2002.09.11)

2002. november 19.

A MÁÉRT ülésén tk. arról esett szó, hogy az oktatási támogatást terjesszék ki az egy gyermeket nevelő családokra és hogy a munkavállalás terén szélesítsék a kedvezmények körét. Markó Béla – miután szóvá tette, hogy a Sapientiának kisebb összeget szavaztak meg az új pénzügyi évben (→ 2002.11.14) – ígéretet kapott a korrekcióra. Bugár Béla azt javasolta, hogy az oktatási támogatást szülői vagy pedagógusi szövetség is igényelhesse. [Szabadság, nov. 19.]

Dionisie Agache perbe hívta Kovászna megye volt főügyészét, akit bűnpártolással és szolgálati visszaéléssel vádolt; a keresetet első- és másodfokon is elutasították. [Háromszék, nov. 19.] (→ 2003.01.22)

2003. április 5.

Újabb ro. vegyvédelmi alakulat indult Irakba; a csapat nem vesz részt a harcokban. [Szabadság, ápr. 5.]

Sepsiszentgyörgyön tartották az Önkormányzatok a Székelyföldért c. konferenciát. Demeter János, a megyei tanács elnöke, hangsúlyozta: a konferencia célja a 3 székely megye közös érdekeinek megfogalmazása. A zárónyilatkozat fontosnak tartja az önkormányzati intézményhálózat kiépítését; halaszthatatlan feladat az EU-szabványok és módszerek átvétele. [HN, ápr. 5.] – Vlad-Adrian Căşunean, Kovászna megyei képviselő elfogadhatatlannak tartja egy „nemzetiségi alapon létrehozott régió megalakítását”. [Krónika, ápr. 5.] – Dorin Florea szerint Maros megyének nem a fejletlen székely megyékkel, hanem az erősebb Kolozzsal vagy Szebennel kellene társulnia. [Népújság, ápr. 8.] (→ 2003.04.08)

2003. április 12.

Az RMDSz képviselőházi frakciója állásfoglalásban mutatott rá az 5 képviselő nyilatkozatának (→ 2003.03.22, 2003.04.02) rosszhiszeműségére és pontatlanságára. Az alkotmánymódosítás vitája 2001. szept.-ben indult be az RMDSz-en belül, mindenkinek lett volna ideje, hogy határidőn belül megtegye a javaslatait; az 5 képviselő által benyújtott javaslatok későn érkeztek, ráadásul azok megfogalmazása felületes; ennek köszönhető, hogy felvetéseik válasz nélkül maradtak. [Szabadság, ápr. 12.] (→ 2003.04.19)

A restitúciós ügyekben az egyházak tk. azt nehezményezik, hogy körülményes a polgármesteri hivatalok által kiállított bizonylatok megszerzése, ráadásul azokban sok a pontatlanság. Markó Attila fölajánlotta a restitúciós biz. segítségét. [Szabadság, ápr. 12.]

Minden megyében csökkentik a kórházi ágyak számát, Hargita megyében közel 15%-kal; a legnagyobb leépítés a csíkszeredai megyei kórházat érinti. [Krónika, ápr. 12.]

A Székelyföld régiósítási tervei ellen kívánnak fellépni Maros, Hargita és Kovászna megye ro. közösségének képviselői; 18 szervezet képviselői nyilatkozatban kérték a régió létrehozásának meggátolását (mondván, hogy az nem más, mint az állam nemzeti egysége elleni támadás) és azt, hogy a m. nyelvet ne ismerjék el a közigazgatás és az igazságszolgáltatás hivatalos nyelveként. [Háromszék, ápr. 12.] – Teljességgel kizárt, hogy nemzetiségi alapon szerveződő tartományok jöjjenek létre Ro.-ban, mondta Octav Cozmâncă közigazgatási miniszter. [Krónika, ápr. 14.]

A ro.–m. államközi megállapodás értelmében az aradi Szabadság-szobor fölállításának költségeit Magyarországnak kell állnia. [Krónika, ápr. 12.]

2003. május 6.

Mircea Geoană és Igor Ivanov, orosz külügymin. Bukarestben parafálta a két ország készülő alapszerződésének véglegesített szövegét. A kérdés kb. tíz éve nyitott, ui. Ro. azt szerette volna, ha az alapszerződésben szó esik az első világháborúban Oroszországba vitt ro. kincstár sorsának tisztázásáról és a dokumentum elítéli a II. világháború előtt megkötött Molotov–Ribbentrop-paktumot. Orosz részről mindkét kérést elutasították. A megoldás: függelékként csatolnak egy politikai nyilatkozatot a szerződéshez, amely tartalmazni fogja a kényes kérdéseket. [Szabadság, máj. 6.] (→ 2003.07.04)

A korrupcióellenes törvénycsomag értelmében több parlamenti tagnak választania kell: politikusok maradnak vagy inkább visszatérnek a vállalkozói szférába. Az RMDSz 4 képviselője és 5 szenátora inkább lemond a különféle cégek vezetőségében betöltött funkciójáról és a politikai pályát választja. [Krónika, máj. 6.; HN, máj. 7.; RMSz, máj. 8.]

Az RMDSz-en belül működő Demokratikus Újbaloldali Fórum (DÚF) Kovászna megyei tagjai felhívásban szólították föl az erdélyi magyarságot, hogy az együttműködésen munkálkodjon, de ne tévessze össze az RMDSz jelenlegi vezetését a szövetséggel. – A kolozsvári vezetőség szerint a háromszékiek illetéktelenek voltak a DÚF nevében bármit is nyilatkozni. [Szabadság, máj. 6., máj. 12.]

2003. május 19.

Szabó Vilmos kisebbségügyi államtitkár az RMDSz üv. elnökével, valamint a m. egyházak vezetőivel tárgyalt Kolozsvárott. [Szabadság, máj. 19.]

A ro. kormány rendelettel mentesítette a m. állampolgárságú vállalkozókat a Ro.-ban folytatott üzleti és kereskedelmi tevékenységhez szükséges tartós vízum megadásának korlátozásai alól. A mentesség az EU-hoz csatlakozó 10 állam (→ 2002.10.11) polgáraira érvényes. [Szabadság, máj. 19.]

Nevet változtatott a Fidesz a 17. kongresszuson; a pol. alakulat az eddigi Fidesz – M. Polgári Párt helyett Fidesz – M. Polgári Szövetség lesz ezentúl. Eln.: Orbán Viktor; aleln.: Pokorni Zoltán és Schmitt Pál. [Szabadság, máj. 19.]

Az RMDSz Temes megyei szervezete megválasztotta az SzKT-ba küldendő képviselőket: Bodó Barna megyei tanácsost és Kaba Gábor zsombolyai polgármestert. Hivatalból tagja az SzKT-nak Toró T. Tibor képviselő és Halász Ferenc megyei elnök; [NyJ, máj. 19.]

Ro.-ban 2001-ben 3127, 2002-ben pedig 3486 ember lett öngyilkos. Az öngyilkossági listát – sajnos – a m. megyék vezetik: Hargita, Kovászna, Szatmár, Maros. Ezekben a megyékben az országos átlag két-háromszorosát regisztrálják. [BN, máj. 19.; EN, jún. 4.]

Kolozsvárott jubileumi ülésen emlékeztek meg a Gábor Dénes Főiskola erdélyi tagozatának 10 éves évfordulójáról. [Szabadság, máj. 19.]

2003. május 20.

Günter Verheugen bővítési biztos szerint Ro.-nak nagy esélye van, hogy 2007-ben csatlakozzék az EU-hoz. A tennivalók között szerepel: a közszolgálat, az igazságszolgálat reformja, a gazdaság szerkezeti átalakítása. [Krónika, máj. 20.]

Negyedik alkalommal halasztotta el a döntést a Legfelsőbb Bíróság a temesvári tűzparancs (1989. dec.) kiadóinak fellebbviteli perében. Mihai Chiţacot és V. A. Stănculescut 1999-ben 15–15 évi szabadságvesztésre és anyagi kártérítésre ítélték, de a vádlottak fellebbeztek. [Krónika, máj. 20.]

Markó Béla a Fidesz kongresszusán (→ 2003.04.19) tk. azt hangsúlyozta: más az erdélyi és más a Mo.-i politika, de azonos a nemzeti cél. Elítélte az erdélyi magyarság egységének megosztási kísérleteit: „Nekünk Erdélyben elsősorban nem egymással kell vitáznunk, és minden módon el kell kerülnünk azt, hogy a többség karba tett kézzel nézze végig, amíg mi tönkretesszük legfőbb közéleti értékünket, a pol. egységet. Nekünk nem egymással kell perlekednünk, mert még bőven van visszaperelni valónk a románoktól.” [Krónika, máj. 20.]

Demeter János, Kovászna megyei tanácselnök átadta a Székelyföldi Fejlesztési Régió tervezetét Jonathan Scheelenek, az EB Ro.-i delegációja vezetőjének. A tervezet célja nem a különválás, hanem a térség fejlesztése – hangsúlyozta Demeter. [Népújság, máj. 20.] (→ 2003.05.23)

A hivatalos közlönyben megjelent az az okirat, amely a sepsiszentgyörgyi Lábas Házat visszaadja a városnak. Korábban az épületet a Keleti-Kárpátok Múzeumnak akarták juttatni, amelyet a PRM nyomására hoztak létre 1990 után. A magyarság ellenállása miatt az épület ismét városi tulajdonba ment át, cserében a múzeum részére a művelődési felügyelőség székházában biztosítanak helyiségeket. [Krónika, máj. 20.] (→ 1999.10.29, 1999.12.08, 2003.11.14)

2003. augusztus 9.

Vlad-Adrian Căşunean, a PSD Kovászna megyei elnöke szerint az EMNT tagjait át kell adni az igazságszolgáltatásnak, mert a tanács területi autonómiára irányuló kezdeményezése alkotmányellenes. [Szabadság, aug. 9.]

Az RMDSz tízpontos alkotmánymódosító javaslatai közül a szenátusi bizottságban sikerült átvinni azt a kettőt, amelyet a képviselőházban is megszavaztak: az igazságszolgáltatásban való anyanyelvhasználatról és a felekezeti oktatásról szóló paragrafust. [RMSz, aug. 9.]

Öt vajdasági párt és mozgalom a kettős állampolgárság bevezetésének támogatására kérte Mádl Ferenc államfőt és Szili Katalin házelnököt. A kárpátaljai m. szövetségek is úgy vélik: az ő kapcsolattartási gondjaikon is segít a kettős állampolgárság. [Krónika, aug. 9.] – Mádl Ferenc szerint bonyolult kérdés a kettős állampolgárság bevezetése, ezért úgy ítéli meg, alapos megfontolás tárgyává kell tenni azt; nem lehet semmilyen irányú döntést megelőlegezni. [Szabadság, aug. 11.]

2003. szeptember 9.

Markó Béla megdöbbenésel fogadta a Szabadság-szobor felállítása körüli munkák leállítását. „Ezt nem tudjuk elfogadni, ez súlyosan érinti az RMDSz és a kormánypárt közötti együttműködést.” – Tóth Tamás külügyi szóvivő közölte: a m. kormány mindent megtesz, hogy tisztázzák az ügyet és folytassák a munkálatokat. [Szabadság, szept. 9.; NyJ, szept. 9.]

Új területi felosztást javasol a PRM törvénytervezete: eszerint Kovászna megyét Brassóhoz csatolnák, Hargitát pedig úgy osztanák föl, hogy megszűnjön a megye lakosainak m. többsége. – A Kovászna megyei PSD, RMDSz és prefektus egyöntetűen, az RMDSz képviselőházi frakciója nyilatkozatban tiltakozott a tervezet ellen. [Krónika, szept. 9.; Népújság, szept. 11.]

Garda Dezső az erdők restitúciója körüli visszaélésekre hívta föl – nem először – a figyelmet. Hargita megyében ijesztő méreteket öltött a falopás. [Krónika, szept. 9.]

2003. október 12.

Maros, Kovászna és Hargita megyében gyűléseket tartottak az SzNT Települési Székely Tanácsainak megalakítása érdekében. [Szabadság, okt. 13.; HN, okt. 13.]

2003. november 20.

Egy új kormányhatározat értelmében a szállításügyi tárca 2,5 milliárd eurós hitelre köthet szerződést az Ártánd–Kolozsvár–Brassó autópálya kivitelezésére. A Nagylak–Déva–Bukarest útvonalat az EBRD finanszírozná. [Szabadság, nov. 20.]

Újabb székelyföldi autonómia-tervezetet mutatott be Bakk Miklós politológus a sajtónak. A tervezetet egy jogászokból és politológusokból álló szakértői csoport dolgozta ki. Csapó I. József szerint ez csak egy magánkezdeményezés, amelyet nem ismer el sem az SzNT, sem az EMNT. [Szabadság, nov. 20.]

Kovászna megyében megkezdték a kétnyelvű helynévtáblák fölszerelését a vasúti indóházakra.

2004. január 27.

Az örmény képviselő felvetésére, a választási törvény módosítása révén arról döntöttek, hogy csak azon kisebbségek szervezetei vehessenek részt a választáson, amelyek tagsága eléri az illető kisebbség 15%-át (a m. kisebbség esetében ezt 25 ezerre csökkentették). Az MPSz indulásához tehát ennyi taggal kell rendelkeznie a szövetségnek. [Szabadság, jan. 27.]

A ro. politikai pártok Kovászna megyei szervezetei közös nyilatkozatban kérték a parlamentet, hogy utasítsák el a Székelyföld autonómiájára vonatkozó tervezetet. [Krónika, jan. 27.]

Az RMDSz az újabb pártközi egyezmény megkötését a függőben lévő kérdések (szobor-ügy; BBTE m. karai) lezárásától teszi függővé. [Szabadság, jan. 28.]

2004. február 21.

Niculescu Tóni, EU-integrációs alelnök kiemelte, hogy az EP-jelentés külön is említést tett a Ro.-i magyarság helyzetéről. [Krónika, febr. 21.]

Kétséges, hogy megkapja-e a Székelyföld az autonóm státust, tekintve, hogy Kovászna és Hargita megye többet kap vissza a központi költségvetésből, mint amennyit befizet. Demeter János szerint előbb meg kell erősíteni a régió gazdasági erejét, s csak azután következhet az autonómia kiharcolása. „A tervek megvalósításához azonban hatalmon kell maradnia az RMDSz-nek” – tette hozzá. [Krónika, febr. 21.]

2004. március 27.

Szovátán küldöttgyűlést tartott az RMPSz. A választás során megerősítették az eddigi tisztségviselőket: eln.: Lászlófy Pál; aleln.: Pál Ferenc (Székelyföld), Szőcs Judit (Közép-Erdély), Matekovits Mihály (Partium); főtitkár – Burus Siklódi Botond.

Vlad-Adrian Căşunean (PSD) bejelentette: a kormánypárt az RMDSz-t fogja támogatni a Kovászna megyei helyhatósági választásokon, az MPSz ellenében, „két rossz közül a kisebbet” – tette hozzá. [NyJ, márc. 27.]

2004. június 9.

A helyhatósági választások 1. fordulójában 150 polgármester nyert mandátumot, s további 76 jelölt maradt versenyben. A helyi és megyei tanácsokban sikerült megtartani az RMDSz képviseleti arányát, helyenként növelni is sikerült a m. tanácsosok számát. [Szabadság, jún. 9.] – 5 megye (Bihar, Hargita, Kovászna, Maros, Szatmár) tanácsaiban az RMDSz szerezte a legtöbb mandátumot. Szilágy megyében 8 helyet sikerült szerezni a 31-ből. Országos viszonylatban a kormánypárt (PSD) vezet (12.389 tanácsosi hely), majd a PNL (5923), a PD (5165), a PRM (2493), az RMDSz (2223) és a PUR (2120) következnek. [SzFÚ, jún. 9.; Háromszék, jún. 10.] (→ 2004.06.20)

2004. június 25.

A képviselőház elfogadta a 8 fejlesztési régióról szóló törvényt, anélkül, hogy az RMDSz módosító javaslatait figyelembe vették volna. A régió nem közigazgatási-adminisztratív terület és nem rendelkezik jogi személyiséggel. A Központi Régióban a 3 székely megye (Hargita, Kovászna, Maros) mellett 3, ro. többségű megye (Fehér, Szeben, Brassó) is szerepel. Az EMNT tervei szerint a 3 székely megye alkotna egy autonóm egységet. [Szabadság, jún. 25.]

Temesvárott sem a megyei, sem a városi tanácsba nem jutott be RMDSz-es képviselő. Bár az idén 3 ezerrel több voksot kapott a szövetség, az 5%-os bejutási küszöb miatt ez nem volt elegendő a helyek megszerzéséhez. [RMSz, jún. 25.] – Vállalva a felelősséget a választási kudarcért, az RMDSz megyei elnöksége testületileg lemondott. [RMSz, jún. 30.] – A szeptemberi tisztújításig a jelenlegi elnökség ügyvezetőként végzi a munkáját. [NyJ, júl. 1.]



lapozás: 1-20 ... 61-80 | 81-100 | 101-108




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» a kronológia leírása
» forrásirodalom
» rövidítésjegyzék
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998