Kuszálik Péter
Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
 

 
 
 
  kronológiák    » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004  
földrajzi mutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
intézménymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
névmutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
tárgymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z

 
 
 
   keresés
szűkítés          -          
      találatszám: 108 találat lapozás: 1-20 | 21-40 | 41-60 | 61-80 ... 101-108
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Földrajzi mutató:

1996. április 24.

Az 1996-os Varadinum-napokat (máj. 6.–12.) az MVSz kiemelt jelentőségűnek minősítette és besorolta a millecentenáriumi rendezvények közé – mondta el előzetesként Varga Gábor, az RMDSz Bihar megyei elnöke. [EN, ápr. 24.]

A Kovászna megyei AFDPR közgyűlése megállapította, hogy azok az eszmék, amelyekért a tagok börtönt viseltek, nem valósultak meg. Orsz. összefogásra van szükség, mert a szövetséget egyre vehemensebben támadják a volt legionáriusok. [RMSz, ápr. 24.]

1996. június 26.

A tanügymin. Kovászna megyében járt ellenőrző csoportjának jelentése tipikus nemzeti-kommunista vádirat – mondta Márton Árpád képviselő –, módszere a tények önkényes értelmezése, a valóság elferdítése. Pl. kifogásolták a magyarországi továbbképzést, de arról hallgattak, hogy a ro. tanügy nem biztosítja a m. pedagógusok továbbképzését.

Gödöllőn mintegy ezer meghívott részvételével megkezdődött a m. polgármesterek első világtalálkozója. A találkozót szervező Gémesi György kerékpáron vitte el Gödöllő testvérvárosaiba (Beregszász, Csíkszereda, Dunaszerdahely, Zenta) a meghívót. [MN, jún. 27.]

Az intolerancia újabb példája: az ortodox egyház feje és a diákok egyesülete napok óta tiltakozik a Bukarestbe tervezett jehovista kongresszus ellen; fő érvük: egy ilyen rendezvény „támadás” az ortodox kereszténység, az egész ro. nép lelkülete ellen. [RMSz, jún. 26.]

1996. július 4.

Kozsokár Gábor szenátor kivizsgálást és felelősségrevonást kért Octav Cosmâncă államtitkártól, Vlad-Adrian Căşunean, Kovászna megyei prefektus visszaéléseivel kapcsolatban. A prefektus szabotálta az állami lakások jogi helyzetét szabályozó törvény alkalmazását: késedelmesen bocsátott ki határidős iratokat. [Táj., júl. 4.]

1996. november 7.

Emil Constantinescu (CDR) – a választásban győztes koalíció vezére – és Petre Roman (USD) aláírta a két tömörülés együttműködési egyezményét. A közös kormányzati program célja, hogy eltávolítsák az ország politikai, gazdasági, társadalmi életéből az „Iliescu-rezsimet” és következményeit, demokratikus struktúrákat hozva létre. [RMSz, nov. 9.]

Kovászna megyében a RMSzdP is kapott 1288 szenátori és 891 képviselői szavazatot, az RMDSz 98.081, ill. 96.858 szavazatával szemben. [Háromszék, nov. 7.]

1996. november 17.

Az elnökválasztás 2. fordulóján leadott szavazatok aránya (kerekítve): Emil Constantinescu = 54%; Ion Iliescu = 46%. Erdély 4,5 milliós szavazótábora 68:32 arányban szavazott Constantinescura, a Regát (8,5 mill.) pedig 48:52 arányban. A Constantinescura adott szavazatok százalékos arányai, néhány erdélyi megyében: Hargita = 92; Kovászna = 87; Szatmár = 78; Szeben = 74; Temes = 73; Brassó = 70; Maros = 69; Kolozs = 69; Arad = 67; Beszterce-Naszód = 66; Bihar = 65%. [Beszélő, 1998. szept.] – Iliescu szenátorként kívánja folytatni pol. pályáját. [MH, nov. 19.] (→ 1996.11.03)

1996. december 14.

A koalíciós tárgyalások során az RMDSz-nek Hargita, Szatmár és Szilágy megyében sikerült prefektusi, Kovászna, Maros, Bihar és Hunyad megyében pedig alprefektusi tisztségeket kialkudnia. [Táj., dec. 16.] (→ 1996.12.17, 1996.12.23)

Az unitárius püspökválasztási zsinat megválasztotta Erdő János (→ 1996.07.27) utódát, Szabó Árpád személyében. Rezi Elek lett a segédpüspök, a két egyházi főgondnok pedig Balogh Ferenc és Kisgyörgy Árpád. [UH, dec. 17.] (→ 1997.03.08)

Szovátán a TOK épületében fölavatták az RMPSz könyvtárát, mely Péterfy Emília nevét viseli. Az érdemes tanítónő és tankönyvíró ezer kötetes szakkönyvtárat ajándékozott a pedagógusok szövetségének. [A Hét, 1998. márc. 19.]

1996. december 23.

Az RMDSz alprefektusai: Gazda László (Kovászna megye), Burkhardt Árpád (Maros), Csóka Tibor (Szilágy). [Táj., dec. 24.] (→ 1996.12.14, 1996.12.17)

1997. január 5.

A Hargita megyei prefektussal egy időben (→ 1996.12.30) nevezték ki Riedl Rudolfot, Szatmár megye prefektusát és a köv. alprefektusokat: Bognár Levente (Arad megye), Modok Gusztáv (Bihar), Segesvári Miklós (Hunyad), Buchwald Péter (Kolozs), Gazda László (Kovászna), Burkhardt Árpád (Maros), Csóka Tibor (Szilágy), Czédly József (Bukarest főváros). [Táj., jan. 6.]

1997. február 4.

Constantinescu elnök Brüsszelben Solana NATO-főtitkárral tárgyalt (tk. az ukrán–ro. kapcsolatokról), majd felszólalt az EP külügyi biz. előtt. [RMSz, febr. 6.]

Az EMK nyílt levelet küldött az SzKT tagjainak, amelyben azt kifogásolta, hogy az RMDSz koalíciós tárgyalásokat lebonyolító vezetői nem harcoltak ki a választáskor kapott szavazatszámokkal arányos számú helyet a kormányban és a megyék vezetésében (3 miniszter és 5 prefektus); elfogadhatatlan, hogy Kovászna megyének ne legyen m. prefektusa. [Szabadság, febr. 4.]

1997. május 7.

Markó Béla – a felvidéki út kapcsán tartott beszámolójában – elmondta: a közép-európai országok előtt egyetlen járható út áll: az euroatlanti csatlakozás. Ehhez azonban fel kell számolni az etnikai feszültségforrásokat, elfogadható módon meg kell oldani a kisebbségi kérdést. „Kormányzati szerepvállalásunkkal kapcsolatban ott is elmondottam: majd az idő mutatja meg, hogy a kisebbség és a többség együtt-kormányzása valóban történelmi lépésként értékelhető-e vagy csupán múló pillanat.” [Táj., máj. 8.]

Hivatalosan is felavatták a galaci szabadkereskedelmi övezetet, abban a reményben, hogy sikerül a kiterjedt orosz és ukrán piacra igyekvő üzletembereket odacsalogatni. A zónában működő vállalatok mentesülnek a nyereségadó, forgalmi adó és a vám fizetése alól. [Szabadság, máj. 7.]

Kovászna megye RMDSz-es szenátorai és képviselői a kormányfőnél a csendőrlaktanya építésének leállítását akarták elérni. A dokumentumokkal alátámasztott érvelést Ciorbea megértéssel tudomásul vette. [Táj., máj. 7.] – A kiadott belügymin. közlemény leszögezte, hogy az építkezést felfüggesztik és állagmegóvást végeznek. [Szabadság, máj. 8.]

Ion Ciubuc moldovai miniszterelnök – annak kapcsán, hogy a Kremlben máj. 8-án az orosz és az ukrán elnök Trasznisztria státusának elveit garantáló dokumentumot ír alá – hangsúlyozta: el kell ismerni a Dnyeszteren túli terület sajátosságát, rendezni kell a fennálló problémákat (ui. Transznisztria külön pénzt használ és saját adózási és vámrendszert tart fenn). [Szabadság, máj. 8.]

1997. június 1.

Kovászna megye felszámolását indítványozta a PRM megyei elnöke, a megye egyik részét Bákóhoz, a másikat Brassóhoz csatolná. Nem ért egyet Hargita megye létezésével sem. [RMSz, jún. 6.]

1997. július 15.

Strasbourgban jóváhagyták az EU bővítésére vonatkozó javaslatot: a hivatalos csatlakozási tárgyalásokat a köv. országokkal kezdik meg: Ciprus, Csehország, Észtország, Lengyelország, Mo., Szlovénia. [RMSz, júl. 17.]

Májusban a ro. kormány elfogadta az EU-val közösen elkészített regionális fejlesztési koncsepciót; ennek értelmében Ro. megyéit 8 régióba egyesítik. A központi régiót Hargita, Kovászna, Maros, Fehér, Szeben és Brassó megyék alkotnák. [UH, júl. 15.]

1997. szeptember 11.

Az RMDSz sajtóértekezletén Markó Béla kifejtette, hogy amennyiben Pruteanu szenátor, az oktatási bizottság elnöke ellenzi a kisebbségek anyanyelvű oktatását, akkor a vita megkérdőjelezi a koalíció további sorsát (bár korábban Diaconescu pártelnök Pruteanut hajlékonyabb magatartásra utasította, a szenátor önfejűsködik). – Markó ellentmondásosnak nevezte Király Károly eszméit, mert 1989 után Király a kormányba lépést szorgalmazta, most pedig ellenzi azt. [Népújság, szept. 12.]

Bár a jogi keretek már részben adottak a kisebbségi oktatáshoz, az infrastruktúra nem tartott lépést a helyzettel – mondotta Asztalos Ferenc –, nincsenek szakkönyvek és a tanárok létszáma sem elégséges. Az RMDSz ÜE oktatási főosztályának kellene összefognia a gyakorlati tennivalókat, bevonva minden illetékest a munkába (pl. RMPSz, Bolyai Társ.). [UH, szept. 11.]

Az 1992-es népszámlálást alapul véve orsz. szinten közel 1000 helységben lehet kitenni a kétnyelvű táblákat; megyék szerint: Hargita (221 település), Maros (123), Szatmár (107), Kovászna (106), Bihar (95), Kolozs (85), Szilágy (58), Fehér (31), Temes (27), Beszterce-Naszód (26), Arad (25), Brassó (24), Máramaros (19), Bákó (6), Hunyad (2). – 100%-ban magyarok által lakott települések száma: Hargita (85), Maros (15), Kovászna (11), Kolozs (4), Szatmár (3), Bihar (2), Beszterce-Naszód és Szilágy (1-1). [UH, szept. 11.]

1998. március 15.

Erdély-szerte méltósággal, incidensek nélkül zajlottak a Március 15-i ünnepségek. Az emlékezések központi ünnepsége Csíkszeredában volt (tk. Gál Sándor honvédezredes mellszobrának felavatása, Nagy Ödön alkotása). Kovászna megyében is gazdag program várta a résztvevőket: Kézdivásárhelyen a kézdiszéki és a budapesti hagyományőrző társaságok lovasfelvonulása vonzotta a nézőket. [Táj., márc. 17.]

Emil Constantinescu levélben üdvözölte Göncz Árpádot, a M. Köztársaság nemzeti ünnepén. „Miután népeinknek volt annyi bölcsességük, hogy megtanulják a történelem igazi leckéit, ez az új európai tavasz ezúttal szerencsére egymás mellett talál bennünket, barátként és partnerként veszünk részt a földrész és a világ új együttműködési, biztonsági és békearchitektúrájának felépítésében.” [RMSz, márc. 17.]

1998. április 16.

Radu Vasile első kormányfői útja Kovászna és Hargita megyébe vezetett, hogy helyi vezetőkkel tárgyaljon. A kormányfő természetesnek nevezte az anyanyelv használatát ott, ahol a kisebbség helyileg többséget alkot, ugyanakkor leszögezte, hogy nem lehet szó etnikai alapú autonómiáról. Rámutatott: alaptalanok a m. tőke túlzott térhódításáról szóló hírek, s az sem igaz, hogy „elmagyarosították” a helyi közigazgatást. [Szabadság, ápr. 17.]

Budapesten konferenciát tartott a HTMH és a M. Külügyi Intézet Magyarország csatlakozása az EU-hoz és ennek hatása a h. t. magyarokra címmel. Megállapodtak abban, hogy a jövőben rendszeres szakmai megbeszéléseket, konzultációkat szerveznek a h. t. résztvevők által megnevezett szakértőkkel. [RMSz, ápr. 18.]

1998. április 17.

Az új kormány tagjai letették az esküt. [Szabadság, ápr. 18.]

Radu Vasile a székely megyékben tett látogatásról: „Igaz, hogy ebben a térségben a románok kisebbségben vannak, de ez semmiben sem érinti az egyének közötti kapcsolatokat, tapasztalhattam, hogy az emberek magatartása tökéletesen harmonikus.” [MTI]

Az RMDSz ÜE határozatot hozott arról, hogy a főosztályok dolgozzák ki tevékenységi prioritásaikat, a kormányprogram gyakorlati alkalmazásának elősegítése céljából. [Táj., ápr. 22.]

Ticu Dumitrescu szenátor megdöbbentő adatai: a Securitate 486 ezer besúgót szervezett be és az ország lakosságának 10%-át figyelte (a ro. tömegtájékoztatás eddig 150 ezer informátorról tudott). [MTI]

1998. augusztus 21.

C. V. Tudor Tordán felolvasta kiáltványát, amely 10 pontban rögzíti a párt intézkedéseit, ha pártja megnyeri a választásokat. Ezek között szerepel a „fasiszta RMDSz” törvényen kívül helyezése; a cigányok gyors [?!] társadalmi integrálása, ellenkező esetben telepeken való elkülönítésük; Kovászna és Hargita megye militarizálása. [BL, aug. 21.] (→ 1998.09.01)

Tőkés László az alsócsernátoni fórum (→ 1998.08.14) okairól és szándékairól nyilatkozott. Az RMDSz népszerűsége nagymértékben csökkent, a mai RMDSz-politika „tájba simuló”, megengedhetetlen kompromisszumokat köt. „Az RMDSz vezetői az elmúlt négy évben köztudottan MSzP–SzDSz pártiak voltak, és az elmúlt hatalom bukásának előestéjén is hozzá ragaszkodtak.” Az RMDSz-en belül el sem kezdődött a rendszerváltás – vallja Tőkés. [Szabadság, aug. 21.] (→ 1998.08.24, 1998.09.12)

1998. szeptember 5.

A kormány elfogadta a költségvetési kiigazításnak nevezett pótköltségvetést. Az egészségügy büdzséjét 127 milliárd, az oktatási tárcáét 1047 milliárd, a védelmi költségeket 250 milliárd lejjel csökkentették. [RMSz, szept. 7.]

Az egyházkerületi választásokról tartottak sajtótájékoztatót a KREK-ben. [BN, szept. 5.] (→ 1998.10.22)

Kozsokár Gábor alkotmánybíró helyett Németh Csaba került a Kovászna megyei szenátori székbe. [BN, szept. 5.; BL, szept. 11.]

1998. október 19.

Ion Iliescu egy kolozsvári gyűlésen súlyos jelzőkkel illette a kormányt, melyet szerinte „kreténó-demokraták” vezetnek. A vezetés két bűne, hogy helyet ad a föderalizálási szándékoknak (utalás Sabin Ghermanra, ]980921), és engedményeket tett az RMDSz-nek. [Szabadság, okt. 19.]

Benyújtotta lemondását Sorin Dimitriu privatizációs miniszter, aki elégtelen módon vezette a tárcát. [Népújság, okt. 20.]

Szabó Károly a szenátusban szólalt föl és ismertette a PRM Kovászna megyei elnökének kijelentéseit, aki szerint a megyében „Nemzeti Gárdákat” állítottak föl, hogy jelszóra végezzenek az RMDSz vezetőivel. [Táj., okt. 21.] (→ 1998.10.29)

1999. január 25.

Markó Béla a bányászokkal való kiegyezés előtti nyilatkozatában arról beszélt, hogy hasonlóságot lát a bányászjárások és az 1990. márc. marosvásárhelyi események előkészítése és lefolyása között. „Jól tudjuk, hogy a Görgény völgyéből és Hodákról hoztak be ro. parasztokat, és sem a rendőrség, sem a katonaság nem akadályozta meg az összecsapásokat.” [Népújság, jan. 25.]

Márton Árpád a „Nemzeti Gárdák” ügyének (→ 1998.10.19, 1998.10.29) kivizsgálását kérte, de az ügyészség nem indított eljárást a PRM Kovászna megyei elnöke, Gică Agrigoroaie ellen, mivel a gárdák létére semmi bizonyítékot nem talált, s „egyszerű kijelentésnek” nyilvánította az erről szóló nyilatkozatot. [Sajtóf., jan. 25.]

Kolozsvárott a ref. egyház visszakapta a Ref. Teol. melletti épületet, de abból még ki kell költöztetni az állami hivatalokat. Az épületet a hittanárképző főiskola és a Ref. Koll. rendelkezésére szeretnék bocsátani. [Szabadság, jan. 25.]



lapozás: 1-20 | 21-40 | 41-60 | 61-80 ... 101-108




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» a kronológia leírása
» forrásirodalom
» rövidítésjegyzék
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998