|
|||||
 |
kronológiák | » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében | ||||||||||||||||||||||||||
 |
|
|||||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 112 találat | lapozás: 1-20 | 21-40 | 41-60 | 61-80 ... 101-112 | |||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Földrajzi mutató: 1996. április 9.Borbély László felhívta a figyelmet a ro. politikusok ellentmondásos logikájára: Meleşcanu arra hivatkozik, hogy a kisebbségi keretegyezmény nem érvényes (→ 1996.04.01), Iliescu elnök ugyanakkor azzal veti el a kisebbségi törvény szükségességét, hogy Ro. aláírta a keretegyezményt. Hogyan lehet hitele egy olyan kormánynak, amelyik évek óta ígéri a kisebbségi törvény jóváhagyását és hat éve halogatja a kultusztörvény véglegesítését, amelyet az egyházak vezetői 1990-ben terjesztettek a kormány elé? – tette föl a kérdést a képviselő. [Táj., ápr. 9.; bővebben lásd: Ellentét a ratifikált okmányok és a tényleges rendelkezések között c. írást, Szabadság, ápr. 13.] (→ 1996.05.31)Gh. Tinca védelmi min. ismételten elutasította az RMDSz kifogásait a Hargita és Kovászna megyében állomásozó „néhány katonai egység” miatt; szerinte azok nem változtatják meg a tartomány etnikai összetételét. [MH, ápr. 9.] Becslések szerint Ro.-ból egymillió állampolgár tartózkodik külföldön, illegális munkavállalás céljából. [UH, ápr. 9.] 1996. június 25.Hargita megye új tanácsának első ülésén várható volt, hogy a ro. tanácsosok inkább a liberális Kolumbán Gáborra szavaznak, mint az EMK színeiben is aktiváló Sántha Pál Vilmosra, ezért az előbbi lett a megyei elnök. A két alelnök: Minier Gábor és Zsombori Vilmos. [RMSz, jún. 25.]Fodor Sándor író – A legfontosabb: megújulni c. cikkében – úgy véli, hogy az RMDSz fokozatosan elvesztette népszerűségét, elsősorban a szervezeten belüli marakodás nyomán felfedett, azóta sem tisztázott anyagi visszaélések miatt. [HN, jún. 25.] 1996. szeptember 13.Liviu Maior okt. min. újabb ígéretet tett Béres Andrásnak, az RMDSz okt. alelnökének, a kolozsvári konzervatórium (GDZF) m. tagozatának újraindítására. Béres ismét fölvetette a diplomahonosítás és az anyanyelven történő felvételi kérdését. [RMSz, szept. 16.]Fölmentették tisztségéből Nagy Sándort, Hargita megye alprefektusát, aki egyúttal kilépett pártjából, a PSM-ből is. [HN, szept. 13.] (→ 1993.08.20, 1996.09.25) 1996. szeptember 25.Első ízben fordult elő, hogy a kormány azonnal reagált a m. egyházfők levelére (→ 1996.09.17). T. Meleşcanu levélben biztosította a püspököket, hogy a kommunista rezsim által elkobzott vagyon visszaszolgáltatása a kormány egyik fontos célkitűzése. Ennek érdekében a CMN kidolgozott egy törvénytervezetet, amelyet a kormány nemsokára benyújt a parlamentnek. ● [Nota bene: a m. egyházak már 1990-ben törvénytervezetben kérték a restitúciót (→ 1990.11.05).] [RMSz, szept. 25.; Szabadság, szept. 28.]Beiktatták Hargita megye új alprefektusát (→ 1996.09.13), Tankó István gazdamérnököt. [HN, szept. 26.] 1996. október 8.Traian Chebeleu, az elnök szóvivője Athénba utazott, hogy átadja Iliescu üzenetét. Ez része a diplomáciai offenzívának, amelyet a NATO-tagságért folytatnak. [MH, okt. 8.]Borbély Imre úgy döntött: független jelöltként indul Hargita megyében (→ 1996.09.19, 1996.09.24). [RMSz, okt. 8.] – Takács Csaba véleménye: Borbély Imre ugyanolyan ellenfél az RMDSz számára, mint a romániai magyarságot megosztani akaró RMSzdP. [RMSz, okt. 12.] A kormány ülésén tudomásul vették, hogy a parlament ratifikálta a Mo.-val és Jugoszláviával megkötött alapszerződést. Az alkotmánybíróság visszautasította Gh. Funarnak a ro.–m. alapszerződéssel kapcsolatos óvását. [Népszabadság, okt. 9.] 1996. november 3.A parlamenti és az elnökválasztás első fordulója Ro.-ban. – Bihar megyében a leadott szavazatszámok alapján a pártok „helyezései”: képviselők: RMDSz, CDR, PDSR; szenátorok: CDR, RMDSz, PDSR. [BN, nov. 6.] – Gyergyószentmiklóson az elnökjelöltekre 12.778 szavazatból 10.364-et Frunda György kapott, Emil Constantinescu pedig 828-at. A képviselőlistán 12.608 szavazatból az RMDSz 10.110-et, Borbély Imre független képviselő 469 szavazatot kapott (az egész Hargita megyében pedig 2356-ot). – Szilágy megyében mind a képviselőknél, mind a szenátoroknál az RMDSz lett az első. [RMSz, nov. 6.] (→ 1996.11.08)1996. november 17.Az elnökválasztás 2. fordulóján leadott szavazatok aránya (kerekítve): Emil Constantinescu = 54%; Ion Iliescu = 46%. Erdély 4,5 milliós szavazótábora 68:32 arányban szavazott Constantinescura, a Regát (8,5 mill.) pedig 48:52 arányban. A Constantinescura adott szavazatok százalékos arányai, néhány erdélyi megyében: Hargita = 92; Kovászna = 87; Szatmár = 78; Szeben = 74; Temes = 73; Brassó = 70; Maros = 69; Kolozs = 69; Arad = 67; Beszterce-Naszód = 66; Bihar = 65%. [Beszélő, 1998. szept.] – Iliescu szenátorként kívánja folytatni pol. pályáját. [MH, nov. 19.] (→ 1996.11.03)1996. december 14.A koalíciós tárgyalások során az RMDSz-nek Hargita, Szatmár és Szilágy megyében sikerült prefektusi, Kovászna, Maros, Bihar és Hunyad megyében pedig alprefektusi tisztségeket kialkudnia. [Táj., dec. 16.] (→ 1996.12.17, 1996.12.23)Az unitárius püspökválasztási zsinat megválasztotta Erdő János (→ 1996.07.27) utódát, Szabó Árpád személyében. Rezi Elek lett a segédpüspök, a két egyházi főgondnok pedig Balogh Ferenc és Kisgyörgy Árpád. [UH, dec. 17.] (→ 1997.03.08) Szovátán a TOK épületében fölavatták az RMPSz könyvtárát, mely Péterfy Emília nevét viseli. Az érdemes tanítónő és tankönyvíró ezer kötetes szakkönyvtárat ajándékozott a pedagógusok szövetségének. [A Hét, 1998. márc. 19.] 1996. december 30.Csíkszeredában beiktatták Hargita megye új prefektusát, Dézsi Zoltánt, akinek így le kellett mondania a gyergyószentmiklósi polgármesteri székről. [Táj., 1997. jan. 8.]1997. január 5.A Hargita megyei prefektussal egy időben (→ 1996.12.30) nevezték ki Riedl Rudolfot, Szatmár megye prefektusát és a köv. alprefektusokat: Bognár Levente (Arad megye), Modok Gusztáv (Bihar), Segesvári Miklós (Hunyad), Buchwald Péter (Kolozs), Gazda László (Kovászna), Burkhardt Árpád (Maros), Csóka Tibor (Szilágy), Czédly József (Bukarest főváros). [Táj., jan. 6.]1997. június 1.Kovászna megye felszámolását indítványozta a PRM megyei elnöke, a megye egyik részét Bákóhoz, a másikat Brassóhoz csatolná. Nem ért egyet Hargita megye létezésével sem. [RMSz, jún. 6.]1997. június 8.Beder Tibor, Hargita megyei főtanfelügyelő szerint a hazai m. oktatás egyik fő gondja a szakképzetlen pedagógusok nagy száma. [RMSz, jún. 11.]Az önkormányzati törvénykezésben beállt változások megélénkítették az RMDSz ÖT aktivitását. Baróti ülésükön fölleltározták a legsürgősebb tennivalókat: stratégiát és akciótervet fogalmaztak, adatbázist állítanak össze a pályázati lehetőségekről. [Táj., jún. 11.] 1997. július 15.Strasbourgban jóváhagyták az EU bővítésére vonatkozó javaslatot: a hivatalos csatlakozási tárgyalásokat a köv. országokkal kezdik meg: Ciprus, Csehország, Észtország, Lengyelország, Mo., Szlovénia. [RMSz, júl. 17.]Májusban a ro. kormány elfogadta az EU-val közösen elkészített regionális fejlesztési koncsepciót; ennek értelmében Ro. megyéit 8 régióba egyesítik. A központi régiót Hargita, Kovászna, Maros, Fehér, Szeben és Brassó megyék alkotnák. [UH, júl. 15.] 1997. szeptember 11.Az RMDSz sajtóértekezletén Markó Béla kifejtette, hogy amennyiben Pruteanu szenátor, az oktatási bizottság elnöke ellenzi a kisebbségek anyanyelvű oktatását, akkor a vita megkérdőjelezi a koalíció további sorsát (bár korábban Diaconescu pártelnök Pruteanut hajlékonyabb magatartásra utasította, a szenátor önfejűsködik). – Markó ellentmondásosnak nevezte Király Károly eszméit, mert 1989 után Király a kormányba lépést szorgalmazta, most pedig ellenzi azt. [Népújság, szept. 12.]Bár a jogi keretek már részben adottak a kisebbségi oktatáshoz, az infrastruktúra nem tartott lépést a helyzettel – mondotta Asztalos Ferenc –, nincsenek szakkönyvek és a tanárok létszáma sem elégséges. Az RMDSz ÜE oktatási főosztályának kellene összefognia a gyakorlati tennivalókat, bevonva minden illetékest a munkába (pl. RMPSz, Bolyai Társ.). [UH, szept. 11.] Az 1992-es népszámlálást alapul véve orsz. szinten közel 1000 helységben lehet kitenni a kétnyelvű táblákat; megyék szerint: Hargita (221 település), Maros (123), Szatmár (107), Kovászna (106), Bihar (95), Kolozs (85), Szilágy (58), Fehér (31), Temes (27), Beszterce-Naszód (26), Arad (25), Brassó (24), Máramaros (19), Bákó (6), Hunyad (2). – 100%-ban magyarok által lakott települések száma: Hargita (85), Maros (15), Kovászna (11), Kolozs (4), Szatmár (3), Bihar (2), Beszterce-Naszód és Szilágy (1-1). [UH, szept. 11.] 1998. február 3.A föld- és erdő-visszaigénylés adminisztrációs nehézségeit kívánta csökkenteni Ráduly Róbert képviselő, aki közbenjárt Valeriu Stoica igazságügyminiszternél, hogy hosszabbítsák meg a Hargita megyei telekkönyvi hivatalok nyitvatartási idejét. [Táj., febr. 4.]Magyarcsaholyban megteremtődtek a megkapaszkodás körülményei. Szorgalmas nép lakja, visszakapták földjeiket, a fiatalok nem vándorolnak el. Négy év alatt rendbe tették a parókiát, a templomot, holland segítséggel felszerelték az iskolát, orvosi rendelőt alakítottak ki – viszont az egykézés tartja magát. [EN, febr. 3.] 1998. február 23.Dézsi Zoltán, Hargita megye prefektusa felfüggesztette tisztségéből Bardóczy Csaba megyei tanácsost. Döntését a prefektus a Bardóczyra ittas vezetés miatt kirótt 1 év és 2 hónapi felfüggesztett börtönbüntetés tényével és azzal indokolta, hogy Bardóczyt – a csereháti „apáca-költöztetés” miatt – magánlaksértés vádjával is perbe fogták (→ 1997.06.05). Bár a jogvita azóta sem dőlt el, az apácákat – Remus Opriş kormányfőtitkár segédletével és karhatalmi védelem mellett – visszaköltöztették az épületbe. [RMSz, febr. 23.] (→ 1998.02.27)1998. március 13.Az RMEEÁÉ aláírásgyűjtést kezdeményeznek a hívők és a közösségi jogkövetelések valamennyi támogatója körében, követelve a kommunizmus idején jogtalanul elkobzott egyházi és közösségi ingó és ingatlan tulajdonok maradéktalan visszaszolgáltatását. [BN, márc. 18.] (→ 1998.03.20)Az RMDSz Udvarhelyszéki Szervezetének Elnöksége tudomásul vette Hargita megye prefektusának Bardóczy Csaba tanácsosi mandátumának felfüggesztésére vonatkozó döntését. [Táj., márc. 13.] A Legfelsőbb Bíróság döntése értelmében Kolozsváron az egykori minorita templom, amely görög katolikus lett, majd 1948 után az ortodox egyház tette rá a kezét, visszakerült a gör. kat. egyház tulajdonába. Az érvényes határozatot az ortodoxok nem akarták elfogadni, ezért a gör. kat. hívek, papjaik vezetésével visszafoglalták a templomot. [Szabadság, márc. 14.] 1998. április 16.Radu Vasile első kormányfői útja Kovászna és Hargita megyébe vezetett, hogy helyi vezetőkkel tárgyaljon. A kormányfő természetesnek nevezte az anyanyelv használatát ott, ahol a kisebbség helyileg többséget alkot, ugyanakkor leszögezte, hogy nem lehet szó etnikai alapú autonómiáról. Rámutatott: alaptalanok a m. tőke túlzott térhódításáról szóló hírek, s az sem igaz, hogy „elmagyarosították” a helyi közigazgatást. [Szabadság, ápr. 17.]Budapesten konferenciát tartott a HTMH és a M. Külügyi Intézet Magyarország csatlakozása az EU-hoz és ennek hatása a h. t. magyarokra címmel. Megállapodtak abban, hogy a jövőben rendszeres szakmai megbeszéléseket, konzultációkat szerveznek a h. t. résztvevők által megnevezett szakértőkkel. [RMSz, ápr. 18.] 1998. április 17.Az új kormány tagjai letették az esküt. [Szabadság, ápr. 18.]Radu Vasile a székely megyékben tett látogatásról: „Igaz, hogy ebben a térségben a románok kisebbségben vannak, de ez semmiben sem érinti az egyének közötti kapcsolatokat, tapasztalhattam, hogy az emberek magatartása tökéletesen harmonikus.” [MTI] Az RMDSz ÜE határozatot hozott arról, hogy a főosztályok dolgozzák ki tevékenységi prioritásaikat, a kormányprogram gyakorlati alkalmazásának elősegítése céljából. [Táj., ápr. 22.] Ticu Dumitrescu szenátor megdöbbentő adatai: a Securitate 486 ezer besúgót szervezett be és az ország lakosságának 10%-át figyelte (a ro. tömegtájékoztatás eddig 150 ezer informátorról tudott). [MTI] 1998. augusztus 21.C. V. Tudor Tordán felolvasta kiáltványát, amely 10 pontban rögzíti a párt intézkedéseit, ha pártja megnyeri a választásokat. Ezek között szerepel a „fasiszta RMDSz” törvényen kívül helyezése; a cigányok gyors [?!] társadalmi integrálása, ellenkező esetben telepeken való elkülönítésük; Kovászna és Hargita megye militarizálása. [BL, aug. 21.] (→ 1998.09.01)Tőkés László az alsócsernátoni fórum (→ 1998.08.14) okairól és szándékairól nyilatkozott. Az RMDSz népszerűsége nagymértékben csökkent, a mai RMDSz-politika „tájba simuló”, megengedhetetlen kompromisszumokat köt. „Az RMDSz vezetői az elmúlt négy évben köztudottan MSzP–SzDSz pártiak voltak, és az elmúlt hatalom bukásának előestéjén is hozzá ragaszkodtak.” Az RMDSz-en belül el sem kezdődött a rendszerváltás – vallja Tőkés. [Szabadság, aug. 21.] (→ 1998.08.24, 1998.09.12) (c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
