Kuszálik Péter
Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
 

 
 
 
  kronológiák    » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004  
földrajzi mutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
intézménymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
névmutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
tárgymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z

 
 
 
   keresés
szűkítés          -          
      találatszám: 37 találat lapozás: 1-20 | 21-37
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Földrajzi mutató:

1995. november 13.

A ro. megbékélési javaslat felhasználható a m.–ro. alapszerződés halogatására, nyilatkozta Markó Béla. – Az előterjesztett dokumentumokból kiviláglik, hogy a javaslat megkerüli az alapszerződés kérdéseit. „Addig nem jut közelebb a két fél az alapszerződéshez, amíg a romániai magyarok kisebbségi jogait nem biztosítják megfelelőképpen.” Első lépésben a kormánynak a kisebbség képviselőivel kell tárgyalnia. [RMSz, nov. 13.]

A Dnyeszter Menti Köztársaság iskoláiban megszüntették a latin betűs írásmódot és visszatértek a cirill betűsre. A határozatot a szakadár övezet vezetői adták ki, Igor Szmirnov elnök szerint a határozat elleni tiltakozás esetén számolni kell a hatósági beavatkozással. Moldova okt. minisztere kijelentette, hogy segítik a transznisztriai ro. iskolákat, hogy ott továbbra is a latin betűs írásmódot tanítsák. [ÚM, nov. 13.]

1995. december 24.

A szakadár Dnyeszter Menti Köztársaság választópolgárai – 52%-os részvétel mellett – népszavazáson jóváhagyták a terület függetlenségét kimondó alkotmányt. A szavazók 90%-a az új alkotmányra és a Független Államok Közösségébe (FÁK) való betagolódásra voksolt. A moldovai parlament törvénytelennek tartotta a szavazást. [RMSz, dec. 28.] (→ 1996.01.05)

1996. január 5.

A kiadott külügyi nyilatkozat leszögezte: Ro. támogatja Moldova hivatalos álláspontját, miszerint a Dnyeszter Menti Köztársaság Moldova szerves része, azt nem lehet népszavazással megtámadni (→ 1995.12.24).

A m. fél kész szakértői tárgyalást folytatni az alapszerződésről és az ehhez kapcsolódó dokumentumokról – mondta Kovács László. Mo. a kisebbségi kódex jogi kötelezettséggel való bővítését javasolta. [RMSz, jan. 8.]

Ejteni kell a h. t. magyarok autonómiatörekvéseinek támogatását; most a legfontosabb, hogy Mo. a NATO tagja legyen, minden egyéb csak másodlagos fontosságú – jelentette ki Molnár Gusztáv politológus. [BBC, jan. 5.]

1996. július 6.

Iliescu elnök moldovai látogatásának utolsó napján „irreálisnak és megvalósíthatatlannak nevezte Ro. egyesülését Moldovával, ugyanakkor reményét fejezte ki, hogy sikerül kiszélesíteni a gazdasági kapcsolatokat”. A moldovai parlamentben támogatásáról biztosította az ország függetlenségének megőrzését, sürgette az orosz csapatok kivonását a Dnyeszteren túli területről. [RMSz, júl. 8.]

A csíksomlyói kegytemplom szomdszédságában fölavatták Domokos Pál Péter mellszobrát, Bodó Levente (Szentegyháza) alkotását. [RMSz, júl. 8.]

Temesvárott, az újjáalakult Magyar Ház Rt. első fokon elvesztette a pert, hogy visszaszerezze tulajdonába a közösségi házat (→ 1996.01.17, 1996.04.04); az Rt. fellebbezni fog. [RMSz, júl. 6.]

1996. december 22.

Ismét Igor Szmirnovot választották meg az orosz többségű, szakadár Dnyeszter Menti Köztársaság elnökévé. Petre Lucinschi, Moldova elnöke szerint a választásnak semmilyen jogi következménye nincs. [Szabadság, dec. 24.]

1997. május 7.

Markó Béla – a felvidéki út kapcsán tartott beszámolójában – elmondta: a közép-európai országok előtt egyetlen járható út áll: az euroatlanti csatlakozás. Ehhez azonban fel kell számolni az etnikai feszültségforrásokat, elfogadható módon meg kell oldani a kisebbségi kérdést. „Kormányzati szerepvállalásunkkal kapcsolatban ott is elmondottam: majd az idő mutatja meg, hogy a kisebbség és a többség együtt-kormányzása valóban történelmi lépésként értékelhető-e vagy csupán múló pillanat.” [Táj., máj. 8.]

Hivatalosan is felavatták a galaci szabadkereskedelmi övezetet, abban a reményben, hogy sikerül a kiterjedt orosz és ukrán piacra igyekvő üzletembereket odacsalogatni. A zónában működő vállalatok mentesülnek a nyereségadó, forgalmi adó és a vám fizetése alól. [Szabadság, máj. 7.]

Kovászna megye RMDSz-es szenátorai és képviselői a kormányfőnél a csendőrlaktanya építésének leállítását akarták elérni. A dokumentumokkal alátámasztott érvelést Ciorbea megértéssel tudomásul vette. [Táj., máj. 7.] – A kiadott belügymin. közlemény leszögezte, hogy az építkezést felfüggesztik és állagmegóvást végeznek. [Szabadság, máj. 8.]

Ion Ciubuc moldovai miniszterelnök – annak kapcsán, hogy a Kremlben máj. 8-án az orosz és az ukrán elnök Trasznisztria státusának elveit garantáló dokumentumot ír alá – hangsúlyozta: el kell ismerni a Dnyeszteren túli terület sajátosságát, rendezni kell a fennálló problémákat (ui. Transznisztria külön pénzt használ és saját adózási és vámrendszert tart fenn). [Szabadság, máj. 8.]

1999. szeptember 1.

A sajtó hírül adta, hogy a m. kormány mintegy 2 milliárd Ft támogatást nyújt az erdélyi m. egyetemi oktatás megteremtése céljából. A támogatásról már korábban is szó volt, Markó Béla többször tárgyalt erről Orbán Viktorral, Németh Zsolttal és Martonyi János külügyminiszterrel. Markó tud arról az igényről, hogy ezt a pénzt a PKE alapítására fordítsák. [RMSz, szept. 1.] – Németh Zsolt az MTI-nek elmondta: az erdélyi m. szakértőknek és a m. kormányzati szerveknek az elkövetkező hetekben kell konzultálniuk az erdélyi m. egyetem létrehozására felhasználható kétmilliárd forint hasznosításáról. [BN, szept. 2.]

A Csíki Játékszín alapítása mögött széles társadalmi kezdeményezés állt. A város szolgálati lakásokkal is segíti a színészeket, a régi művelődési ház felújításával jelentős beruházás indult el. [RMSz, szept. 1.]

Ion Sturza, moldovai kormányfő befejezte hivatalos látogatását Bukarestben. Elsősorban a gazdasági kapcsolatok fejlesztéséről és az áramszállításokról tárgyalt. Az áramszállítás azért olyan fontos, mert Moldova erőművei az autonómmá nyilvánított Dnyeszteren túli területen vannak. A fő gond: Moldovának már 12 millió $-os tartozása van Ro. felé. [BN, szept. 1.]

1999. szeptember 4.

Czédly József pontos adatokkal illusztrálta azt, hogy milyen következménye lesz annak, hogy a következő ciklustól 40%-kal csökkentik a helyi tanácsosok számát. Az erdélyi városok lakossági aránya alapján jó közelítéssel meg lehet határozni, hogy hol, milyen arányú képviselete lesz az RMDSz-nek. [RMSz, szept. 4.]

Petre Lucinschi, Moldova elnöke elmondta: nemrég Kijevben moldovai–ukrán–orosz csúcstalálkozót tartottak, ahol a Dnyeszter menti terület jövőjét vizsgálták. Nehezen haladtak a tárgyalások, mert Transznisztria fegyveres konfliktus (mintegy 600 emberélet) árán lett autonóm terület. A Dnyeszter mentiek makacsul ragaszkodnak ahhoz, hogy két egyenlő jogi alanyról van szó: Transznisztriáról (ahol csak 40%-os a moldovaiak aránya) és Moldováról, tehát legfennebb e két állam konföderációjáról lehet szó; Moldova viszont azt szeretné, ha Transznisztria elismerné azt, hogy Moldova szerves része. Az EBESz is készített egy rendezési tervet, a tárgyalások tovább folynak. Moldovában mintegy 35%-os a nemzeti kisebbségek aránya (oroszok, ukránok stb.). [Szabadság, szept. 4.] – Ion Sturza kormányfő elmondta: a FÁK-hoz való tartozásuk csupán formális; a moldovai tőke nagy része, legálisan vagy illegálisan m. bankokban fekszik; sok moldovai üzletembernek bejegyzett magyarországi lakhelye van. [Szabadság, szept. 4.]

A PKE nyitánya lehet egy ökumenikus összefogással létrehozandó alapítványi egyetem megalakulásának. Tőkés László reprezentatív nagygyűlést hívott össze a PKE támogatása érdekében. (→ 1999.09.11) [SzFÚ, szept. 4.]

1999. október 20.

A m. egyházak kolozsvári püspökei (Csiha Kálmán ref., Szabó Árpád unitárius, Mózes Árpád evangélikus-lutheránus) fogadták a helyi civil szervezetek azon képviselőit, akik kiálltak a m. ny. felsőfokú oktatás mellett, és az önálló m. ny. egyetem kolozsvári kereteinek kialakításáról tanácskoztak. A résztvevők szerint az állami és a kialakítandó magánegyetemnek egymást kell kiegészítenie. [RMSz, okt. 20.]

Kelemen Atilla képviselő elmondta: a koalíciós partnerek elismerik, hogy az RMDSz politikusai megbízhatóak, szakmailag jól felkészültek, de szükséges lenne, hogy ezt ne csak magánbeszélgetéseken ismerjék el, hanem hivatalosan is, pl. fogadják el az RMDSz-frakció véleményét, dokumentumait. [BN, okt. 19.]

Petre Lucinschi, Moldova elnöke kérte a ro. kormányt, hogy támogassa hazájának a Dnyeszter mentén állomásozó orosz csapatok kivonására vonatkozó igényét az EBESz novemberben esedékes csúcstalálkozóján. A Moldovai Köztársaság területének 12%-át kitevő Transznisztria függetlenségre törekszik a 14. orosz hadsereg oltalmában, ami 1992-ben fegyveres konfliktushoz is vezetett. [Népújság, okt. 20.]

Kolumbán Gábor – annak okán, hogy a CsTKT megvonta tőle a bizalmat (→ 1999.10.11) – arra figyelmeztetett: az egyetem és a m. ny. oktatás kérdésének túlpolitizáltsága árt az ügy megoldásának. Az okt. törvény értelmében az egyetem alapításához szükséges a ro. parlament jóváhagyása; az alapítást az akkreditálási törvény szabályozza, tehát azt állítani, hogy ma sima út vezet a m. ny. egyetem alapítása felé, durva torzítás. [RMSz, okt. 21.]

2000. október 9.

A Sapientia Alapítvány Kuratóriuma elfogadta az egyetemépítés stratégiai koncepcióját. Jó esély van arra, hogy a 2. félévtől meginduljon az oktatás Marosvásárhelyen és Csíkszeredában. Kezdetben 5 hiányszakot indítanak Csíkszeredában, Marosvásárhelyen pedig egyet. A benyújtott akkreditációs kérelemre még nem érkezett válasz Bukarestből. [Szabadság, okt. 9.]

Kolozsvárott vállalkozásfejlesztési konferenciát tartott az ÚKKA és az Erdélyi Vállalkozásfejlesztési Egyesület; céljuk: kedvcsinálás, tanácsadás. Ismertették az eddigi eredményeket, a mikrohitel-programok lehetőségeit. [Szabadság, okt. 9.]

Moldovának mindmáig nem sikerült kiterjesztenie szuverenitását a Dnyeszter bal partján fekvő területre, amelyet túlnyomóan oroszok és ukránok laknak. A senki által el nem ismert Dnyeszter Menti Köztársaságot ma is az „ottfelejtett” 14. szovjet hadsereg védelmezi. Az elmúlt években zajló, mintegy 600 halálos áldozattal járó háború sem oldotta meg a kérdést. Dumitru Braghiş miniszterelnök szerint nincs szó az állam föderalizálásáról, csupán széles körű autonómiát kívánnak adni a Dnyeszteren túli területnek. [Szabadság, okt. 9.]

2001. február 12.

Iliescu elnök Petru Lucinschi moldovai elnökkel tárgyalt; hangsúlyozta, hogy a Dnyeszter menti területnek autonóm státust kell kapnia Moldova köztársaságon belül. Moszkvának le kell mondania arról, hogy a területet katonai támaszpontnak tekintse a 14. hadsereg ’hátramaradt’ katonái számára. [RMSz, febr. 12.]

2001. június 7.

Strasbourgban, az Európai Emberi Jogi Bíróságon kihallgatták Ilie Ilaşcut, abban a perben, amelyet a tiraszpoli börtönből szabadult unionista harcos az orosz és a moldovai kormány ellen indított. Ilaşcu szerint Moszkva azért támogatta 1992-ben a tiraszpoli szakadárokat, hogy Moldova továbbra is az orosz érdekszférában maradjon. Az orosz fél kijelentette: Moszkva sem fegyverrel, sem anyagilag nem támogatta a Dnyeszteren túliak harcát. [Szabadság, jún. 7.]

Az RMDSz etikai és fegyelmi biz. közölte, hogy Deák László és Takács Csaba fegyelmi eljárást kezdeményezett Tőkés László ellen. A KREK igazgatótanácsa közleményben tiltakozott ez ellen és felkérte a püspököt, hogy ne jelenjen meg a testület előtt. [BN, jún. 7.]

Egy pozitív példa: Szinérváralján háromnyelvű falutáblát tettek ki a helység határában, noha sem a m., sem a német kisebbség nem éri el a 20%-os határt. [Szabadság, jún. 7.]

2002. március 22.

Március 15. idei erdélyi megünnepléséről tárgyszerűen és részletesen írtak a ro. lapok – állapította meg Markó Béla –, ezért köszönet illeti a sajtót. [Szabadság, márc. 22.]

Mircea Geoană értékelte a moldovai helyzetet: az ország hónapokon belül fizetésképtelenné válik; a jelenlegi vezetők, a kommunisták nem tudták megoldani a Dnyeszteren túli terület problémáját, ellenségükké tették az ortodoxokat, üldözik az ellenzéket és súlyosbították a gazdasági válságot. [Népújság, márc. 22.]

A nemzet nagyobb, mint az ország; ha belépünk az EU-ba, s a határok veszítenek jelentőségükből, 10 millió lakosú, közepes nagyságúnak tartott országból 15 milliós nemzet leszünk – mondta Szegeden tartott előadásában Orbán Viktor. [Szabadság, márc. 22.]

2003. február 17.

Az iraki háború ellen tiltakozott a világ békeszerető népe. Athénben a tömeg ellen rendőri erőket is bevetettek, nálunk az érdektelenség jellemezte a tüntetést, pl. Kolozsvárott csupán 100-an, Bukarestben 30-an tiltakoztak a háború ellen. [Szabadság, febr. 17.]

Talán sikerül megoldani Transznisztria kérdését. A Dnyeszter Menti Köztársaság üdvözölte Vladimir Voronin moldovai elnök indítványát, amelyben széles körű autonómiát kínál a térség lakóinak. Az elképzelés szerint Transznisztria ismét Moldovához tartozna, de ha a jövőben Moldova egyesülne Ro.-val, akkor a zömmel oroszok és ukránok lakta terület Oroszországhoz csatlakozna. Egységes állampolgárság és vámrendszer lenne érvényben, a közös alkotmányról népszavazás döntene. Az oroszt elismerik a konföderáció hivatalos nyelveként. – Az 1991 óta tartó összecsapásokban 1500 ember vesztette életét. [Szabadság, febr. 17.] (→ 2003.07.07)

Toró T. Tibor sérelmezi, hogy csak az RMDSz tagjai szavazhatnak a belső választások során, ez azt jelenti, hogy az RMDSz nem a magyarságot, csak a tagokat képviseli. – Az RT márciusban rendkívüli kongresszust tart. (→ 2003.03.08) [Krónika, febr. 17.]

Sepsiszentgyörgyön indulatos légkörben zajlott az RT, az EMK és az RMDSz közös fóruma. Az RMDSz jelenlévő tisztségviselői arra biztatták a közönséget, hogy hasonló lelkesedéssel vegyenek részt a belső választásokon, hogy a tagok által érdemesnek tartott jelöltek jussanak be az SzKT-ba. [Krónika, febr. 17.]

2003. december 9.

Mo. támogatja, hogy Ro. és Bulgária 2007. jan. 1-jén az EU tagjává válhasson, ha teljesíti az ehhez szükséges feltételeket – mondta Kovács László Brüsszelben. [Krónika, dec. 9.]

Moldovában már 1989 óta téma a föderalizció, mióta a gagauzok kikiáltották az autonómiát; ám ezt a 300 ezer lakosú miniköztársaságot sem Moszkva, sem Chişinău nem ismerte el akkor. A Gagauz Autonóm Tartomány végül 1996 januárjában jött létre, Moldova területének 5,4%-án. A Dnyeszter Menti Köztársaság 1992-ben vált ki Moldovából; az ő harcukat a 7 ezres orosz hadtest támogatta. Egy hónapja Oroszország tervezettel állt elő, melynek lényege, hogy Gagauzia és Transznisztria egyenrangú státust kapjon Moldovával. Az elképzelés nem nyerte el sem a nép, sem a moldovai kormány támogatását. [Krónika, dec. 9.]

Az RMDSz ÜE hatástanulmánya szerint határozottan tetten érhető a kitelepedési szándék a kettős állampolgárság biztosítása esetén. [Szabadság, dec. 9.]

2004. augusztus 3.

Bukarest azt fontolgatja, hogy Ro.-ban nyújtanának képzést a transznisztriai ro. ajkú diákoknak, ui. a Dnyeszteren túl bezáratták a ro. ny. iskolákat. A ro. állam konzultál az EU és az AEÁ képviselőivel, hogy közös álláspontot alakítsanak ki arról, miként lehetne rávenni a transznisztriai szakadár rendszert az iskolák újbóli megnyitására. A tervek szerint szankciókat vezetnének be a tiraszpoli rendszer ellenében. [HN, aug. 3.] (→ 2004.08.04)

A PNL–PD-koalíció sikerként könyvelte el a választásokat, a PSD pedig kudarcként. Az RMDSz hozta szokásos formáját, ez meglepte a szövetség ellenfeleit. Markó Béla szerint módosultak az erőviszonyok, de nincs nagy eltolódás a jobboldal javára. Az RMDSz partnerként tudott dolgozni a PSD-vel, de elképzelhető a PNL–PD-koalícióval való együttműködés is. [Népújság, aug. 3.; Táj., aug. 3.]

Magyarfrátán rendezték meg a 4. mezőségi szórványtalálkozót. [EN, aug. 3.]

2004. augusztus 23.

Mádl Ferenc szerint nincs jogi akadálya annak, hogy Mo. letelepedés nélkül, könnyített formában megadja a m. állampolgárságot azoknak az utódállamokban élő magyaroknak, akiknek felmenőjük is m. volt, s akik alkotmányos ismeretekből m. ny. vizsgát tesznek. Továbbra is kérdéses, hogy az állampolgárság tényleg arra vezet-e, hogy megerősödjék a h. t. m. öntudata és biztonságérzete vagy esetleg megindul egy eddiginél is nagyobb exodus. [Krónika, aug. 23.]

A Dnyeszter menti válság megoldására több elképzelés is született: Moszkva Moldova és a Dnyeszter Menti Köztársaság föderalizációját támogatja, Ukrajna szeretné magáénak tudni a szakadárok uralta területet; nyugati elemzők Ro. és Moldova egyesülését latolgatják, de Transznisztria nélkül. Adrian Năstase szerint egyetlen felelős európai politikus sem gondolja komolyan bármely állam határának módosítását. – Az Igor Szmirnov által vezetett tiraszpoli rezsimet egyetlen állam sem ismerte el, egyedül Moszkva tárgyal velük. [Krónika, aug. 23.]



lapozás: 1-20 | 21-37




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» a kronológia leírása
» forrásirodalom
» rövidítésjegyzék
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998