Kuszálik Péter
Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
 

 
 
 
  kronológiák    » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004  
földrajzi mutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
intézménymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
névmutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
tárgymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z

 
 
 
   keresés
szűkítés          -          
      találatszám: 271 találat lapozás: 1-20 ... 221-240 | 241-260 | 261-271
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 
I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

1991. november 20.

A Szabadság ismertette Ukrajna Legfelsőbb Tanácsának a nemzetiségek jogairól nov. 1-jén kiadott nyilatkozatát. Ukrajna biztosítja a nemzetiségi-közigazgatási egységek létét, garantálja a nemzetiségek anyanyelvének használatát. Ahol egy tömbben élnek a nemzetiségek, ott a nemzetiségek nyelve az államnyelvvel együtt használható. A nemzetiségek használhatják nemzeti szimbólumaikat. [Szabadság, nov. 20.]

A ro. kormány nyilatkozatot adott ki a nemzeti kisebbségekről. A nyilatkozat szerint a kormány bízik abban, hogy a demokrácia és piacgazdaság irányába történő átmenet megteremti a feltételeket a kisebbségeket érintő problémák igazságos megoldásához. A kormány őrködni fog a kisebbségek jogai fölött, elősegíti önazonosságuk megőrzését, biztosítja az anyanyelvű oktatáshoz való jogot, az anyanyelv szabad használatát. A kisebbségek védelmet élveznek mindennemű erőszakos beolvasztási akcióval szemben. A kormány egyúttal figyelemmel követi, hogy a jogok gyakorlása ne vezessen a lakosság többi részétől való elkülönüléshez. [Szabadság, nov. 23.]

1991. november 21.

A parlament elfogadta az alkotmányt. (→ 1991.12.08) A név szerinti szavazást a tévé közvetítette. Az RMDSz egységesen ellene szavazott, valamint a parasztpártiak és liberálisok egy csoportja is. A szavazás végeredménye: 414 igen, 95 nem. – Szőcs Géza elmondta, hogy az RMDSz parlamenti csoportja megosztott volt az alkotmány elfogadásával kapcsolatban, de a szélsőséges hangulatú ülések mindenkit meggyőztek: nemmel kell szavazni. [RMSz, nov. 23.] – Király Károly – tiltakozásképpen – nem vett részt a parlamenti szavazáson, ezért megfosztották szenátori mandátumától. (→ 1991.11.29, 1991.12.12).

1991. november 22.

A televízióban felolvasták a vizsgálati fogságban lévő (!) Radu Tinu szekus tiszt levelét, aki Tőkés László „államellenes tevékenységének” kivizsgálását követelte. [A vádlott vádol!] – Ez ellen tiltakozott az RMKdP. [Szabadság, nov. 29.] (→ 1991.12.09)

1991. november 24.

Kolozsvárott ülésezett az RMDSz OE. A csoport képviselőinek jelenlétében megvitatták az ún. Székelyföldi Politikai Csoport (→ 1991.10.02) tevékenységének politikai következményeit. Az OE tudomásul vette a bejelentést, miszerint a csoport feloszlatta önmagát. – Az OE elítélte a Tőkés László elleni alaptalan vádaskodásokat. (→ 1991.11.22)

1991. november 25.

Az RMDSz OE részt vett a kolozsvári zsinagógában tartott holokauszt-megemlékezésen és az ezt követő (a Szent Mihály-templomban tartott) ökumenikus istentiszteleten, ahol az RMDSz szónoka az erdélyi magyarság nevében bocsánatot kért a vidék zsidóságától az 1940 és 1944 közötti atrocitásokért. [RMSz, nov. 28.; Szőcs Géza beszédét lásd: RMSz, 1992. febr. 1.]

Manfred Wörner NATO-főtitkár meghívására Nicolae Spiroiu védelmi min. vezetésével katonai küldöttség utazott Brüsszelbe, a NATO főhadiszállására. [RMSz, nov. 27.]

1991. november 26.

Az RMDSz parlamenti csoportja nyilvánosságra hozta álláspontját a Har–Kov-jelentésről. Kérték, hogy a parlament ne fogadja el a jelentést, hozzanak létre pártatlan külföldi bizottságot, vizsgálják felül az 1990. márciusi eseményekkel kapcsolatos ítéleteket, végül ismételten kérték a Nemzetiségi Minisztérium fölállítását. – Verestóy Attila szenátor egy példányt Iliescu elnöknek is átadott. [RMSz, nov. 26.; dec. 3.]

Kézdivásárhelyen nov. 26-án letartóztatták Héjja Dezsőt, nov. 29-én Daniela Filip-Orbant, dec. 4-én Paizs Ottót, az ún. Agache-ügyben. (→ 1991.04.04) – A városi polgármesteri hivatal, az RMDSz, a MADISz, az AC és a helyi szakszervezetek nyilatkozatban tiltakoztak a letartóztatás ellen, emlékeztetve a FSN amnesztia-rendeletére. (→ 1990.01.04) [Bővebben lásd: RMSz, dec. 7., 17; Háromszék, dec. 6., 7., 10., 13., 14.]

A párizsi Liberation cikke fölhívta a figyelmet a szélsőségesen nacionalista pártokra (PUNR, PRM) és sajtótermékekre, mondván, hogy a tűzzel játszik az, aki nem határolja el magát ezektől. [A cikket ismertette: RMSz, nov. 29.]

1991. november 27.

Szász János reagált Szilágyi N. Sándor cikkére (Miért koptam ki az RMDSz-ből? RMSz, nov. 19.), s válaszában kiállt az RMDSz mellett, hangoztatva a szervezet fontosságát: „szeretjük – nem szeretjük, szükségünk van rá”. [RMSz, nov. 27.]

1991. november 28.

A parlament nyilatkozatot adott ki a dec. 1-jére tervezett ukrajnai népszavazásról, amely kimondta: „Románia Parlamentje ünnepélyesen kijelenti, hogy a volt Szovjetunió által erőszakkal bekebelezett román területeken – nevezetesen Észak-Bukovinában, Herţa tartományban, Hotin tartományban, valamint Besszarábia déli megyéiben – a kijevi hatóságok által rendezett népszavazás semmis és érvénytelen, akárcsak annak következményei. (…) Románia Parlamentje felkéri az ország kormányát, kezdjen sürgős tárgyalásokat a kijevi hatóságokkal az erőszakkal a Szovjetunióhoz csatolt román területek problémájáról.” [RMSz, nov. 30.] (→ 1991.12.30, 1992.02.05)

1991. november 29.

Király Károly megírta az ET-nak a ro. alkotmányozási vita eseményeit, hogy „megtudják, milyen a ro. demokrácia”. [RMSz, nov. 29.] (→ 1991.12.12)

1991. november 30.

Brassóban alakuló ülését tartotta az SzfK egyeztető tanácsa. A magyarság egy tömbben él a Székelyföldön, ami az önszerveződés minden szintjén más megoldásokat kínál, állapították meg. [RMSz, dec. 6.] (→ 1991.09.23; 1992.01.25)

Székelykeresztúron közleményt adott ki a SzIF. Ebben hangsúlyozzák, hogy nem oszlottak föl és nem tagjai az RMDSz-nek. [RMSz, dec. 18.]

1991. december 2.

Horn Gyulának, a m. külügyi bizottság elnökének vezetésével ötpárti parlamenti delegáció utazott Bukarestbe, a ro. parlament meghívására. A küldöttséget fogadta Stolojan miniszterelnök és Năstase külügymin., Horn Gyulát pedig Iliescu elnök. [RMSz, dec. 6., 7.] A m. fél újból szorgalmazta a kolozsvári főkonzulátus megnyitását. A látogatást záró sajtótájékoztatón Horn Gyula kifejtette, hogy a Har–Kov-jelentés „kárt okoz az itteni magyarság, a M. Köztársaság és Ro. kapcsolataiban”. [Háromszék, dec. 7.]

1991. december 6.

Az RMDSz OE arra kérte a szövetség tagjait, hogy mindenki saját belátása és lelkiismerete szerint voksoljon dec. 8-án az új alkotmány elfogadásával kapcsolatos népszavazáson. [RMSz, dec. 6.]

Az RMKdP küldöttsége Hollandiában részt vett az Európai Kereszténydemokrata Unió (EUCD) ülésén. [Népújság, 1994. márc. 22.]

1991. december 7.

Chişinăuban Mircea Druc volt moldovai kormányfőt választották meg a Nemzeti Újraegyesítési Tanács elnökének. A tanácsnak – több uniópárti szervezet mellett – 28 moldovai és 33 ro. képviselő is a tagja. Mircea Snegur államfő ellenezte a tanács létrehozását. [MTI] (→ 1992.01.24)

Budapesten tartotta alakuló közgyűlését az Erdélyi Világszövetség Magyarországi Szervezete (EVMSz). Elnök: Kreczinger István. Céljuk: összehangolni az erdélyi egyesületek, szervezetek tevékenységét. (→ 1992.04.03)

Czikó Árpád közgazdász cikke a Pater Hitelbank alapításának fejleményeiről számolt be. (→ 1991.10.31) [Háromszék, dec. 7.]

1991. december 8.

Népszavazás döntött az új alkotmányról. 67%-os részvétel mellett a köv. eredmény született: 77,3% mellette; 20,4 ellene; 2,3 % érvénytelen. A székely megyékben – tk. azért, mert a tervezetből nem törölték a nemzetállam kifejezést – több volt a NEM szavazat az IGENnél. [RMSz, dec. 17.]

A Belarusz Köztársaság, az Orosz Föderáció és Ukrajna képviselői államszövetségi szerződést kötöttek, s ezzel megkezdődött a Független Államok Közösségének (FÁK) kialakulása. [Pándi 2: 240] (→ 1991.12.26)

1991. december 9.

Ítéletet hirdettek a temesvári perben. A 25 évre ítélt Ion Coman, Radu Bălan (23 év), Cornel Pacoste (20 év) mellett több vádlott 18–18 évet kapott, tizenhat volt nómenklaturistát fölmentettek, köztük Radu Tinut is, a Tőkés-ügy felelősét. (→ 1991.11.22)

1991. december 10.

A tárgyalások során a ro. partner azt akarta, hogy „válasszuk el az itteni magyarsággal összefüggő kérdéseket a kapcsolatok egyéb területeitől. Mi ezzel nem tudunk egyetérteni.”– jelentette ki Horn Gyula egy interjúban. A Har–Kov-jelentés nacionalista tálalása kapcsán arra kérte a partnereket, mondják meg, mikor került sor a m. parlamentben románellenes kirohanásra vagy a határrevíziós szándék kinyilvánítására. Egyetlen ilyen példát sem tudtak felhozni. [RMSz, dec. 10.]

1991. december 11.

„Nem fogadhatjuk el, hogy Ion Iliescu »inkorrekt« és »nem lojális« jelzőkkel illette a magyar lakosságot és az RMDSz-t a népszavazáson tanúsított magatartása kapcsán” – jelentette ki Domokos Géza az Iliescu elnökkel folytatott megbeszélés után. Szó esett az oktatásról, a televízió és a rádió m. adásairól, valamint a sajtóról. [Szabadság, dec. 12.]

Budapesten tisztújító közgyűlést tartott az MVSz. Az új grémium: Csoóri Sándor (eln.), Kincses Előd (főtitkár), Komlós Attila (üv. eln.). A vezetőség mandátuma a Magyarok 3. Világkongresszusáig tart (→ 1992.08.19). Romániából az EMKE és a m. pártok (RMKgP, RMKdP, sőt az FMP is) léptek be az MVSz-be, valamint az RMDSz néhány megyei szervezete. [RMSz, dec. 20., 24.]

1991. december 12.

A megyei RMDSz az ellen tiltakozott, hogy Király Károlyt megfosztották szenátori mandátumától (→ 1991.11.21). [Háromszék, dec. 12.] (→ 1992.01.10)

1991. december 13.

Temesvárott kétnapos ro.–m. kerekasztal-beszélgetés kezdődött Tőkés László kezdeményezésére és részvételével. [RMSz, dec. 17., 1992. jan. 25.]

1991. december 14.

Sepsiszentgyörgyön tartotta első közgyűlését az okt. 24-én jogi személlyé lett RMPSz. Megvitatták és elfogadták az alapszabályt és a programot. Az RMPSz társszervezetként csatlakozott az RMDSz-hez. A megválasztott tisztikar: Lászlófy Pál (eln.); Matekovits Mihály, Pál Zoltán, Nedeczky László (aleln.). A közgyűlésen megjelentek tk. az RMDSz OE, az egyházak, a MAKOSz, a Tanügymin. képviselői is. [Népújság, dec. 19.; RMSz, 1992. jan. 7.]

Az MDF országos gyűlésén ügyvezető elnökké választották Für Lajost, alelnökké Csurka Istvánt és Lezsák Sándort.



lapozás: 1-20 ... 221-240 | 241-260 | 261-271




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» a kronológia leírása
» forrásirodalom
» rövidítésjegyzék
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998