ide kell egy név
Az RMDSz tizenöt éve a sajtó tükrében
 

találatszám: 42 találat lapozás: 1-20 | 21-40 | 41-42

Névmutató: Chebeleu, Traian

1994. október 7.

Traian Chebeleu sajtóértekezletén élesen visszautasította az SzKT legutóbbi ülésén fölvetett kérdéseket: ellenezte, hogy a magyart hivatalos nyelvként elismerjék és szélsőséges követelésnek nevezte az anyanyelvű oktatás bevezetését. [Népszabadság, okt. 8.]

1995. január 16.

Traian Chebeleu elnöki szóvivő újból ismertette Iliescu elnök álláspontját az RMDSz önrendelkezési terveiről: alkotmány- és demokráciaellenes, retrográd, semmi köze sincs a helyi autonómia elveihez és a m. kisebbség identitásának védelméhez. – Sajtóértekezletén a PNTCD is elutasította az RMDSz területi autonómiára vonatkozó igényét. A PAC hasonlóan nyilatkozott és követelni fogja, hogy a CD határolja el magát ezektől a nézetektől. [Szabadság, jan. 17.]

Gh. Funar, a PUNR elnöke törvénytelennek bélyegezte az ÖT megalakulását (→ 1995.01.14), követelte az RMDSz betiltását, lakosságcserét és azt, hogy erről rendezzenek népszavazást. [Szabadság, jan. 17.] (→ 1995.01.18)

1995. február 6.

Traian Chebeleu Ro. elleni sértésnek nevezte a székelyudvarhelyi szoboravatást – utalva a m. zászlókra és a himnusz eléneklésére. [Népszabadság, febr. 7.]

1995. március 4.

Iliescu elnök rádióinterjúban tk. kifejtette: elfogadhatatlannak tartja az etnikai, területi autonómiára vonatkozó, „arrogánsan és agresszíven szorgalmazott követelést”, amelyet „egyes magyarországi politikai erők, továbbá az RMDSz politikai harcosai sürgetnek”. [Népszava, márc. 6.]

T. Chebeleu szerint az ET 1201-es ajánlása nem kerül be az alapszerződésbe. A kisebbségek „jogainak szavatolása nem része a kétoldalú szerződésnek” – mondta az elnöki szóvivő. [EN, márc. 8.]

Kolozsvárott tisztújító közgyűlést tartott a Bolyai Társaság. Balázs Sándor helyett Horváth Andor vette át az elnöki tisztséget. Aleln.: Kerekes László, Jung János. Titkárok: Dezső Gábor, Gyéresi Árpád. [RMSz, márc. 10.]

1995. március 16.

A Rompres közzétette Bill Clinton és Ion Iliescu levélváltását. Az AEÁ elnöke örömmel üdvözölte azokat az erőfeszítéseket, amelyeket Ro. az alapszerződés érdekében tett. Iliescu válaszában kifejtette: a szomszédokkal való kapcsolat javítását minden ro. politikai erő fontosnak tartja. [RMSz, márc. 18.]

Traian Chebeleu elutasította a PUNR követelését, hogy az elnökség rendezzen külön megbeszélést valamennyi párt részvételével a ro.–m. alapszerződésről. [RMSz, márc. 18.]

Marosvásárhelyen megalakult a Romániai Magyar Szabaddemokrata Párt (RMSzdP), a Független Magyar Párt utóda. Kiss Kálmán (eln.) és Molnár István (titkár) kifejtették: nem értenek egyet azzal, hogy a m. kisebbségnek csak egyetlen érdekképviseleti szerve legyen. [Szabadság, márc. 16.] – Kiss Kálmán nem árulta el, hogy hány tagjuk van. A köv. választáson külön listán kívánnak indulni. A párt helyteleníti az RMDSz autonómia-törekvéseit. [RMSz, márc. 20.] (→ 1995.04.07)

1995. április 3.

Bukarestben befejeződtek a többnapos ro.–orosz megbeszélések. A ro. fél az 1939-es Molotov–Ribbentrop-paktum eltörléséért szállt síkra, de Oroszország ezt nem fogadhatja el, mert az a határmódosítások kiindulópontját jelentené. [ÚM, ápr. 3.]

Traian Chebeleu sajtóértekezletén tk. elítélte az ET 1201-es ajánlását. „Valószínűleg még jó időbe telik, ameddig az etnikai alapú autonómia ilyenszerű primitív formáiért küzdő erők magukévá teszik az európai normákat” – jelentette ki. [MH, ápr. 4.] – Szentiványi Gábor külügyi szóvivő emlékeztetett arra, hogy Ro. ET-felvételekor magára nézve kötelezőnek fogadta el az 1201-es ajánlást. [ÚM, ápr. 5.]

1995. június 1.

T. Chebeleu elnöki szóvivő ismertette Iliescu állásfoglalását az RMDSz kongresszusáról. Az elnök sajnálkozását fejezte ki az állásfoglalások miatt, bírálta a magyarság „autonóm nemzeti közösségként” való meghatározását, a budapesti RMDSz-képviselet tervét és azt, hogy a kongresszus felszólította az amerikai kormányt, gyakoroljon nyomást Ro.-ra. [Szabadság, jún. 2.]

A pártok bírálták a kolozsvári RMDSz-kongresszus lefolyását és a hozott döntéseket. Oliviu Gherman pártelnök kifejtette: nem téveszti össze a m. kisebbséget az RMDSz-szel, ill. a kongresszuson kifejtett irredenta álláspontot magával a párttal, de felkéri a szövetség parlamenti képviselőit, hogy foglaljanak állást a kongresszuson elhangzott szélsőséges nyilatkozatokkal kapcsolatban. Gh. Funar (ismételten) azt követelte: nyilvánítsák alkotmányellenesnek az RMDSz-t és tiltsák be. Dinu Patriciu (PL’93) felesleges és ártalmas szervezetnek nevezte az RMDSz-t. [Szabadság, jún. 1.]

Markó Béla, a szövetség sajtótájékoztatóján hangsúlyozta: az RMDSz parlamenti úton kívánja elérni minden célkitűzését, ezért érthetetlen egyes politikusok és pártok reagálása: terrorista, félkatonai, törvényellenes jelzőkkel illették és betiltását követelték. [Szabadság, jún. 2.]

1995. augusztus 10.

Washingtonnak fenntartásai vannak Iliescuval szemben, ezért nem hívták meg korábban elnöki látogatásra. A külügyi szóvivő bejelentette, hogy Clinton elnök meghívására a ro. elnök a közeljövőben az AEÁ-ba látogat. A Ziua figyelmeztetett, hogy kényes kérdések is napirenden lesznek: a zsidó javak restitúciója, Antonescu kedvező megítélése és a kisebbségek helyzete. [MN, aug. 10.] – T. Chebeleu ugyanakkor két amerikai képviselő levelével is foglalkozott, akik azt kérték, hogy Iliescu tisztázza véleményét Antonescu marsall rehabilitálásáról. (A szenátorok kilátásba helyezték, hogy amennyiben Ro. vezetői nem ítélik el Antonescu háborús bűneit, kérdésessé válik az ország belépése a NATO-ba. [Népszava, aug. 14.]) A szóvivő szerint Iliescu számtalanszor elítélte Antonescu rehabilitálását. [Népújság, aug. 11.] – C. V. Tudor kifejtette: Iliescu ne kényszerítse a magánvéleményét az országra; szerinte a marsall Ro. minden városában megérdemel egy szobrot. [Népszava, aug. 14.] – Iliescu elnök írásban válaszolt: Antonescu rehabilitálását csak a katonai érdemeit és szovjetellenes magatartását méltató háborús veteránok szorgalmazzák. [MH, szept. 8.]

1995. szeptember 2.

Székelyudvarhelyen mintegy 15 ezer résztvevője volt az anyanyelvű oktatásért rendezett nagygyűlésnek. A fórumon részt vettek az RMDSz vezetői, az RMPSz és a Bolyai Társaság, valamint az egyházak képviselői, városok és falvak küldöttségei. A résztvevők kiáltványt fogadtak el, amelyben rámutattak: tekintve a megszavazott tanügyi törvény (→ 1995.06.28) korlátozó intézkedéseit, kérik, hogy a parlament mielőbb tárgyalja meg a 492 ezer aláírással támogatott, RMDSz által benyújtott tervezetet (→ 1995.08.14). [Táj., szept. 4.; RMSz, szept. 5.]

Gyarmath János Történelmi megbékélés – de kivel? c. cikkében Iliescu elnök szónoklatára (→ 1995.08.30) reagált. Iliescu a bécsi döntés 55. évfordulóját választotta arra, hogy történelmi megbékélést javasoljon. Visszatetsző a dologban, hogy az évfordulót egyhetes magyarellenes sajtókampány előzte meg, amelynek célja a magyarok kollektív bűnösségének hangsúlyozása. A ro. elnök a megbékélést eleve feltételekhez kötötte, ráadásul nem történelmi megbékélést akar, csupán Ro. és Mo. közöttit, azt is úgy, hogy ő maga szabad kezet kapjon az erdélyi magyarság sorsának intézéséhez. [RMSz, szept. 2.]

Miként képzeli el az elnök a megbékélést, amikor egyetlen szóval sem határolja el magát a szélsőséges nacionalista erőktől, ráadásul kormányalkotó pártoktól, amelyek magyarellenességükkel tűntek ki? – kérdezte a ro. sajtó Traian Chebeleu szóvivőtől, aki azt válaszolta, hogy ez „nem illett bele Iliescu beszédének szerkezeti felépítésébe”. (→ 1995.08.30) [MN, szept. 2.]

Sára Sándor a Duna Televízió anyagi gondjairól beszélt: a szerkesztőség éves költségvetését 2,5 milliárd forintra tervezték (az MTV 1. és 2. műsora összesen 30 milliárdból gazdálkodhat), de a kormány ebből 430 milliót visszatartott. Fellebbezésük nyomán 200-at visszakapnak, de ez nem elégséges. [MN, szept. 2.]

1995. szeptember 22.

T. Meleşcanu külügymin. fogadta Szőcs Ferenc nagykövetet és átnyújtotta az Iliescu elnök által kezdeményezett, a ro.–m. megbékélésre vonatkozó 3 okmánytervezetet; ugyanakkor pontosított: a ro. kormány folytatni kívánja az alapszerződésről folyó tárgyalásokat. [RMSz, szept. 25.]

Traian Chebeleu elismerte, hogy a himnusz–zászló paragrafust elsősorban a magyarok ellen kívánják bevezetni, ezt az Erdélyben sorra került önkényes gyakorlat indokolja. A m. zászló jelenléte és a m. himnusz éneklése sérti a románság nemzeti érzéseit. [MH, szept. 22.]

1995. október 5.

Gh. Funar Olaszországban járt, ahol lenyűgözte Traianus oszlopa. Hazatérése után kinyilvánította szándékát, hogy Kolozsvár főterére felállíttassa az oszlop méretazonos mását. [Szabadság, okt. 5.] – Antonescunak is szobrot kíván állítani, ezt I. C. Drăgan finanszírozná. [MH, okt. 5.]

Chebeleu elnöki szóvívő tolmácsolta Iliescu elnök válaszát C. V. Tudor támadó cikkére (→ 1995.10.04): az elnök azt mondta az AEÁ-ban a két pártelnökről, hogy „Zsirinovszkij módjára keltenek feltűnést”. A PDSR felszólította a PRM-t: tisztázza, hogy a párt osztja-e C. V. Tudor véleményét, különben felülvizsgálják a további együttműködést. [MN, okt. 6.] (→ 1995.10.07)

Az RMDE és az SzT levelet intézett Londonba, a Szocialista Internacionálé Titkárságához, amelyben a tanügyi törvény diszkriminatív, kisebbségi oktatást elsorvasztó rendelkezéseit ismertették és azt kérték, hogy az Internacionálé vesse latba tekintélyét a törvény módosítása érdekében. [Táj., okt. 5.]

Budapesten megalakult a Duna Televízióért Alapítvány, célja, hogy a Duna TV műsora mindenüvé eljuthasson a Kárpát-medencében. [MN, okt. 7.]

Zsákutcába jutottak az ukrán–ro. tárgyalások – mondotta V. Vaszilenko, ukrán külügyi megbízott –, mindez a Molotov–Ribbentrop-paktum eltérő megítéléséből adódik. Vaszilenko szerint a ro. felet terheli a felelősség. [MN, okt. 6.] (→ 1995.10.30)

1995. november 1.

T. Chebeleu elnöki szóvivő szélsőséges fellépéssel vádolta meg Tőkés Lászlót: „Tőkésnek nincs hitele ahhoz, hogy a m.–ro. megbékélésre javaslatot tegyen.” Az utóbbi néhány évben a püspök románellenes magatartást tanúsított, hazugságokat terjesztett külföldön a m. nemzetiség állítólagos kétségbeejtő helyzetéről, valamint az asszimilációról és az ún. etnikai tisztogatásról. – Hasonló hangnemben nyilatkozott Mircea Geoană külügyi szóvivő is, aki azt bizonygatta, hogy a Tőkés és „más szélsőséges vezetők” téziseiben szereplő etnikai alapú autonómiát európai szinten egyértelműen visszautasítják. [RMSz, nov. 3.] (→ 1995.11.15)

Kovács László az Európai Integrációs Ügyek Biz. ülésén ismertette a m. elképzelést a m.–ro. megbékélési folyamatról; 4 dokumentumra épülne, az alapszerződésre, a francia–német mintára meghonosodó találkozási rendszerre, a kisebbségi kódex helyett viszont jogi normák rögzítése szükséges, a negyedik lenne a politikai nyilatkozat. [MH, nov. 2.]

Gh. Funar Avram Iancu sírjánál sorolta föl a történelmi megbékélést illető feltételeit: Mo. ismerje el a trianoni szerződést, kérjen bocsánatot a m. hatóságok 1940–44 között elkövetett kilengéseiért; többé ne avatkozzon Ro. belügyeibe, mondjon le az 1201-es ajánlásról, ismerje el a Hargita és Kovászna megye területén létrehozandó Avram Iancu megyét; Ro. pedig tiltsa be a fasiszta típusú RMDSz-t. [ÚM, nov. 2.]

1995. november 2.

Az RMDSz sajtóértekezletén – Tőkés László megbékélési javaslatáról szólva – Markó Béla elfogadhatatlannak tartotta, hogy az elnöki szóvivő nem a javaslatot méltatta (→ 1995.11.01), hanem a javaslattevő személyét minősítette, igen vitatható módon. Chebeleu abból indult ki, hogy a kisebbségi kérdés megoldottnak tekinthető, tehát nincs szükség garanciákra. A szövetség Tőkéssel együtt vallja, hogy a megbékélés csak a kisebbségi kérdés megoldása révén lehetséges. – Tokay György elmondta: a szakbizottság elvetette az etnikai alapú pártok betiltására vonatkozó módosító indítványt, amelyet a PRM és a PUNR terjesztett elő. A tanügyi törvény 3 hónap után megbukott, a társadalmi realitás igazolta az RMDSz fenntartásait. – Seres Dénes a helyhatósági törvény módosításának lassú üteméről szólt és arról, hogy szükség van a helyi és regionális önkormányzatok európai chartájának ratifikálására. [Táj., nov. 2.]

A képviselőházban elfogadták a tanügyi törvény néhány módosítását: csökkentették a pótvizsgadíjakat és növelték a diákok arányát az egyetemi szenátusban. [RMSz, nov. 4.]

1995. november 15.

Szlovákiában a parlament elfogadta az államnyelv törvényét, miután a Magyar Koalíció összes javaslatát elvetette. [Új Szó (Pozsony), nov. 16.]

Markó Béla levelet intézett Iliescu elnökhöz, amelyben visszautasította azokat a rágalmakat, amelyeket T. Chebeleu szóvivő szórt Tőkés Lászlóra (→ 1995.11.01) és közvetve az RMDSz-re is. Markó szerint a használt jelzők (szélsőséges, szegregacionalista, totalitárius, alantas, hitlerista, sztalinista, intoleráns, fundamentalista) nem szolgálják a megbékélést. Egy kerekasztal összehívását javasolta, amely közösen tanulmányozná az európai normákat és az autonómia működő modelljeit. [MN, nov. 17.]

1995. november 22.

Frunda György fölkereste Traian Chebeleu elnöki szóvivőt, hogy Iliescu elnök közbenjárását kérje a marosvásárhelyi események miatt elítélt Cseresznyés Pál és a zetelaki rendőrgyilkosság miatt elítélt és emigrációba kényszerült hét személy (Bíró Márton, Boros Lajos, Gergely Balázs, Gergely László, Jakócs Sándor, Péter József, Szabó Sándor) kegyelmi kérvénye ügyében. [Táj., nov. 22.]

Csapó I. József nemzetközi dokumentumokra hivatkozva utasította vissza az SRI azon állítást, amely az autonómia-törekvéseket szeparatistának minősítette. [Táj., nov. 23.]

1995. december 8.

Traian Chebeleu sajtóértekezletén tk. Pomogáts Béla cikkére (→ 1995.12.02) is reagált, szélsőségességgel és sovinizmussal támadva a M. Írószövetség elnökét. [Szabadság, dec. 9.]

A ro.–m. megbékéléshez a m. kisebbség helyzetének a rendezése szükséges – hangsúlyozta Markó Béla, Békéscsabán tartott előadásában. – Az erdélyi magyarság valóságos erejét az önkormányzatok jelentik: az RMDSz-nek 200-nál több polgármestere és 2000-nél több tanácsosa van. [RMSz, dec. 11.]

1995. december 15.

Birtalan Ákos – látva, hogy a lakosságnak mindössze 10%-a váltotta be a kuponjait – javaslatot nyújtott be a privatizációs törvény határidejének megváltoztatására. A késés magyarázata: a lakosság tájékozatlan és bizalmatlan. A szenátus 4 hónappal meghosszabbította a határidőt. [RMSz, dec. 15.]

Ukrajna csak akkor hajlandó aláírni Ro.-val az alapszerződést, ha a két ország között nincs napirenden területi kérdés, olvasható az ukrán külügymin. nyilatkozatában. [RMSz, dec. 15.]

Tőkés László, az 1989-es temesvári forradalomra emlékező ünnepségen a m.–ro. megbékélésről beszélt. Tőkés alternatív indítványa (→ 1995.10.31) Iliescu elnök bejelentése (→ 1995.08.30) után született, de azt Chebeleu szóvivő elutasította. A Gabriel Andreescu, Valentin Stan és Renate Weber nevével fémjelzett bukaresti Nemzetközi Tanulmányok Központja (Centrul de Studii Internaţionale) megállapította, hogy Iliescu indítványa ellentétes az ajánlott francia–német modellel, ugyanakkor a „ro. hatóságok magatartása ellentétes a megbékélési szándékot illető nyilatkozattal”. [RMSz, dec. 19., dec. 20.]

1996. január 20.

Iliescu államfő elemezni fogja (→ 1996.01.25) az RMDSz székelyudvarhelyi határozatait, támogatva azt, ami pozitív és visszautasítva azt, ami az ország föderalizálásához vezetne – mondta az elnöki szóvivő. Chebeleu üdvözölte azt, hogy az SzKT elhatárolódott Katona Ádám „rasszista és militarista” nézeteitől. [Szabadság, jan. 20.]

A BBTE szenátusa ismét Andrei Margát választotta meg rektornak. A nyugdíjba vonult Magyari András helyett Szilágyi Pál lett az egyik prorektor. [RMSz, jan. 23.]

Szovátán tartotta 4. közgyűlését az RMPSz. Kiértékelték az elmúlt év tevékenységét és megszavazták az alapszabály új paragrafusait. [Táj., jan. 26.]

1996. február 10.

Traian Chebeleu elnöki szóvivő szerint az állam elnöke nem fog válaszolni Tőkés László levelére (→ 1996.01.16), mert a püspöknek „nincs morális alapja megbékélési javaslatok előterjesztésére, miután állandóan románellenes magatartást tanúsít”. [Szabadság, febr. 10.]

Mircea Geoană, Ro. új nagykövete átadta megbízólevelét Bill Clintonnak. Az amerikai elnök a fogadáson elmondta, hogy az AEÁ továbbra is segíteni fog Ro.-nak az integrálódásban. Ennek érdekében viszont az országnak is bizonyítania kell demokratikus intézményei megszilárdítása, az emberi jogok tiszteletben tartása és a gazdasági reformok terén. [Szabadság, febr. 10.]

1996. április 12.

Iliescu elnök kizárta azt, hogy a ro.–m. alapszerződésben utalás essék az ET 1201-es ajánlására, Năstase viszont értelmezést tart szükségesnek – emlékeztetett Traian Chebeleu elnöki szóvivő. Sem az egyik, sem a másik változat nem teszi lehetővé az etnikai alapú autonómia engedélyezését. Mindenképpen elfogadhatatlan, hogy az 1201-es ajánlást értelmezés nélkül foglalják a szerződésbe, mert az kétértelmű interpretálást tenne lehetővé, azt pedig szeretnék elkerülni. [Szabadság, ápr. 12.]

Csíkszeredában a székelyföldi egyetemi hálózat megszervezéséről tanácskoztak az RMDSz okt. főosztályának képviselői és a meghívott egyetemi és főiskolai oktatók. Megegyeztek abban, hogy az érdekeltek máj. 15-ig benyújtják a felsőoktatási hálózat kialakítására vonatkozó javaslataikat; az oktatási főosztály összesíti és véglegesíti azokat, majd az egységes tervezetet előterjeszti az SzKT-nak. [Táj., ápr. 16.]

Az RMDSz és az EME szervezésében Kolozsvárott tanácskoztak a szeptembertől bevezetendő új tantárgyról a történelemtanárok. A magyarság története tankönyvről és a módszertani kérdésekről folyt a vita. A tervek szerint a 6. osztályban vezetik be az új tantárgyat, heti egy (két) órában. [Táj., ápr. 16.]



lapozás: 1-20 | 21-40 | 41-42




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék