ide kell egy név
Az RMDSz tizenöt éve a sajtó tükrében
 

találatszám: 17 találat lapozás: 1-17

Névmutató: Cseresznyés Pál

1991. január 19.

Kolozsvárott megtartotta első orsz. közgyűlését a Bolyai Társaság.

Előzetes letartóztatásba helyezték Cseresznyés Pált, akit a marosvásárhelyi események idején készült filmfelvételek alapján azonosítottak. A vád ellene: belerúgott a földre esett román tüntetőbe, Mihai Cofariuba. – A m. áldozatok gyilkosai továbbra is szabadlábon vannak – hangoztatta a cikk. [RMSz, jan. 22.]. (→ 1991.10.01)

1991. október 1.

Iliescu a pártok képviselőivel az új kormány megalakításáról tárgyalt. A pártok szakértői kormányt javasoltak. Az új kormányfő személyét illetően több javaslat is elhangzott (köztük 5 tábornok neve is), végül Theodor Stolojan személyében egyeztek meg (független szakember, korábban pénzügyminiszter, 1991. május 14-től a privatizációs ügynökség vezetője). A jelen lévő Petre Roman kijelentette, hogy az új kormány megalakulásáig hivatalban kíván maradni. (→ 1991.10.16)

New Yorkban Antall József felszólalt az ENSz-közgyűlés ülésszakán. Beszédében kiemelt hangsúllyal szólt arról, hogy Magyarország nemzetközi eszközökkel is kiáll a magyar kisebbségek védelmében, az emberi és kisebbségi jogok megsértése ugyanis nem képezheti egy ország belügyét. [RMSz, okt. 3.]

A marosvásárhelyi törvényszéken megkezdődött Cseresznyés Pál és Barabás Ernő pere (→ 1991.01.19). A vád ellenük: gyilkossági kísérlet. [Népújság, okt. 2., dec. 4.; EN, okt. 10.] (→ 1992.02.21, 1992.07.07).

1992. február 21.

Marosvásárhelyen a védelem 4 tanújának kihallgatásával folytatódott Cseresznyés Pál és Barabás Ernő pere. [Népújság, febr. 22.] (→ 1991.01.19, 1991.10.01, 1992.04.03).

A ro. Külügymin. terjedelmes nyilatkozatban fejezte ki rosszallását amiatt, hogy a m. kormány egyes tagjai olyan kijelentéseket tettek, amelyek destabilizáló hatásúak Kelet-Európa és sajátosan Ro. békéjére és biztonságára. Für Lajos miskolci beszédére (febr. 14.) és Entz Géza interjújára (MH, febr. 19.) hivatkoztak, amelyben olyan kitételek hangzottak el, amelyeket még célzásnak sem lehet nevezni. [RMSz, febr. 26.] A nyilatkozat alkalmat adott arra, hogy a nacionalista képviselők a ro. parlamentben magyarellenes kirohanásokat tegyenek. [RMSz, febr. 27.] (→ 1992.02.25)

1992. április 3.

Marosvásárhelyen folytatódott Cseresznyés Pál pere. [Népújság, ápr. 4.] (→ 1992.05.21)

Kreczinger István az EVMSz (→ 1991.12.07) tevékenységéről és a 4-én kezdődő 2. közgyűlésről nyilatkozott. A követendő alapcél: a kulturális és területi autonómia. A szervezet hármas feladatrendszert dolgozott ki: 1. a kivándorlási szándék csökkentése; 2. a már átköltözöttek érdekképviselete; 3. a repatriálás feltételeinek megteremtése. [MN, ápr. 3.]

1992. május 21.

Az AEÁ Képviselőházának 415. sz. határozata felszólította Ro.-t, hogy tartsa tiszteletben a kisebbségek jogait és biztonságát, valamint kérje fel az elnököt és a külügyminisztert, hogy vitassák meg az erdélyi magyarok emberi, kulturális és önrendelkezési jogaival kapcsolatos kérdéseket Ro. kormányával és az EBEÉ-vel. [EN, máj. 21.]

Marosvásárhelyen az utolsó tanút is kihallgatták Cseresznyés Pál perében. A ro. tanú elmondta, hogy a márciusi események (→ 1990.03.19) során a magyarok nem voltak fölfegyverkezve. [Népújság, máj. 23.] (→ 1992.04.03)

1992. július 7.

Marosvásárhelyen a Megyei Törvényszék 10 év börtönre és pénzbüntetésre ítélte Cseresznyés Pált és (távollétében) Barabás Ernőt. [Népújság, júl. 8.; RMSz, júl. 15.] (→ 1991.10.01, 1992.12.19)

Temesvárott újabb ellenzéki tüntetést rendezett a Temesvár Társaság, ahol Corneliu Coposu is felszólalt. A Temesvári Kiáltvány szellemével azonos felhívást fogadtak el. (→ 1992.07.10)

Toró T. Tibor nyilatkozott a temesvári RMDSz kezdeményezéséről: külön népszámlálást terveznek, mert nem bíznak a hivatalos adatokban. [TÚSz, júl. 7.]

Befejezte éhségsztrájkját Kádár Attila (→ 1992.06.28), aki után, mintegy láncot alkotva, újabb és újabb személyek tiltakoztak Funar antidemokratikus intézkedései ellen. Teodor Mărginean görög kat. tanító volt az első, akit Doina Cornea és Octavian Buracu is támogatásáról biztosított. [Szabadság, júl. 11.]

1992. július 10.

A bukaresti ellenzéki nagygyűlés résztvevői is csatlakoztak a temesvári felhíváshoz. (→ 1992.07.07).

A Maros megyei RMDSz nyilatkozatban tiltakozott a Cseresznyés Pál elleni koncepciós perben kimondott ítélet ellen (→ 1992.07.07). [Népújság, júl. 10.]

1992. július 18.

Tófalvi Zoltán cikke kimerítő részletességgel ismertette a Cseresznyés-per lefolyását és következményeit. A marosvásárhelyi eseményeknek 47 elítéltje volt, de csak magyarok és cigányok. [Népszabadság, júl. 18.]

Megrongálták Hunyadi János zajkányi emlékművét. A Hunyad megyei főügyész közölte, hogy nem találják a tetteseket. A megyei múzeum azt tervezi, hogy az emlékmű m. feliratos középső részét múzeumba szállítják, mert valakik a már ledöntött, buzogányától megfosztott emlékművet tovább bontják. [RMSz, júl. 18.]

1992. július 22.

Szász János J’accuse címmel írt éles hangú nyílt levelet Iliescu elnöknek, a Cseresznyés-perrel kapcsolatban. Kimondottan politikai per volt, írta a bukaresti publicista, rámutatva a bíróság elfogultságára. Arra kérte az elnököt, hogy rendeljen el perújrafelvételt. [RMSz, júl. 22.]

1992. december 19.

Kolozsvárott ülésezett az RMDSz OE. Úgy döntöttek, hogy a módosított programtervezetet a brassói kongresszus (→ 1993.01.15) elé terjesztik. [RMSz, dec. 22.]

Cseresznyés Pál perében (→ 1992.07.07) csak az ítélet született meg, az indoklás nem (noha annak már lejárt a határideje), ezért nem lehet fellebbezni – mondta a per ügyvédje. [MH, dec. 19.] (→ 1993.04.30)

1993. április 30.

Bukarestben a Legfelsőbb Törvényszék tárgyalta Cseresznyés Pál fellebbezését (→ 1992.07.07, 1992.12.19). Máj. 17-ére várható az ítélet. [OrEx, máj. 7.] – A döntés időpontját utóbb jún. 7-re tették. [RMSz, máj. 19.] (→ 1993.06.07)

A kolozsvári tanács elfogadta Gh. Funar referendumra tett javaslatát (→ 1993.04.23); az ülésről az RMDSz képviselői kivonultak, de ez nem befolyásolta a döntést. [Népszabadság, máj. 4.] (→ 1993.05.14)

Hargita és Kovászna megyében önkormányzati konferencia nyílt, amelyen elvetették a csoportos lemondás ötletét (→ 1993.04.06, 1993.04.28), mondván, hogy nem lenne hatékony a tett. [RMSz, máj. 4.] – Király Károly szerint le kellett volna mondaniuk a tanácsosoknak. [BL, máj. 14.] (→ 1993.05.26)

1993. június 7.

A Legfelsőbb Törvényszék megerősítette Cseresznyés Pál tízéves ítéletét. Frunda György, a vádlott védője elmondta, hogy az ítélet tkp. a magyarokat büntette. [RMSz, jún. 9.; EN, jún. 17.]

Markó Béla kijelentette: az RMDSz-nek fenntartásai vannak a CMN-vel kapcsolatban. Módosító javaslatokat nyújtottak be, ezek egy részét a kormány elfogadta; részt vesznek a tanács munkájában, amíg nem tapasztalnak visszahúzó jeleket. Az EDU-ba való belépés révén több alkalma lesz a szövetségnek Európa-szerte fellépni a m. kisebbség érdekében. [ÚM, jún. 7.]

1993. június 20.

Marosvásárhelyen ülésezett az SzKT. Elfogadták a működési szabályzatot, ezzel lehetővé vált a határozathozatal. Megalakultak a szakbizottságok. Döntés született arról, hogy ha a CMN-ben aug. 31-ig nem oldják meg az RMDSz kéréseit, akkor a szövetség visszavonja a képviselőit. (→ 1993.08.18, 1993.08.31) – Állásfoglalásban tiltakoztak a politikai bosszúnak minősülő Cseresznyés-per ítélete (→ 1993.06.07) ellen. [Népújság, jún. 22.]

Az RMDSz szakbizottságai: 1. okt., ifjúság, tudomány (Zrínyi Imre); 2. gazdaság, költségvetés (Birtalan Ákos); 3. politikai kapcsolatok (Fekete Zsolt); 4. közösségfejlesztés, falu- és szocpol. (Sántha Pál Vilmos); 5. közigazgatás, önkormányzat (Dézsi Zoltán); 6. művelődés, műemlékvédelem, egyház (Muzsnay Árpád); 7. emberjog, jogsérelem (Hosszú Zoltán); 8. program (Tokay György). [RMSz, jún. 24.]

Bálint Lajos érsek a kat. egyházat ért igazságtalan döntésekről számolt be. A komm. idején 182 elemi, 31 középiskolát és 12 gyermekotthont államosítottak; a plébániákról 1950-től kezdődően elkobozták az anyakönyveket és az értékesebb műkincseket, hogy eltüntessék a magyarság erdélyi múltjának nyomait; elvették az értékes könyveket és kéziratokat őrző Batthyaneumot is. [Új Ember, jún. 20.]

1993. augusztus 7.

Tőkés László: A Hatalom uszályában c. cikkével folytatódott a Neptun-ügy sajtópolémiája. A püspök követelte, hogy az SzKT tisztázza a „titkos kerekasztal-találkozó” ügyét. [RMSz, aug. 7.; Tokay Gy., Frunda Gy., Borbély L. válaszát (Lármafák égetése) lásd: RMSz, aug. 25.]

Emil Constantinescu kifejtette, hogy a CD a fennálló krízishelyzetben is hajlandó lenne vállalni a kormányzás felelősségét. [MN, aug. 7.]

A Cseresznyés Pálra kirótt anyagi kártérítés összegét (kb. 1,1 millió lej) közadakozásból gyűjtötték össze. Az ezen felül összegyűlt mintegy 4 millió lejt az elítéltek családjainak megsegítésére fordítják. [HN, aug. 7.]

1994. április 7.

Az RMDSz Feljegyzésben rögzítette Ro. ET-ba történő felvételi kérelmével kapcsolatos ajánlások részleges teljesítését és fölsorolta a nem teljesített ajánlásokat. A dokumentumot és mellékleteit az RMSz közölte. [RMSz, ápr. 7–9.] (→ 1994.04.09)

Az RMDSz elnöki hivatalában sajtóértekezleten méltatták az ET-raportőrök látogatását. Ro.-ban nincs valós politikai akarat a vállalások teljesítésére; a háborús veteránok törvénytervezete az intolerancia és a xenofóbia megnyilvánulása; a meghirdetett amnesztia nem volt teljes, Cseresznyés Pált nem engedték szabadon, ez további harcot kíván. [RMSz, ápr. 9.]

1995. november 22.

Frunda György fölkereste Traian Chebeleu elnöki szóvivőt, hogy Iliescu elnök közbenjárását kérje a marosvásárhelyi események miatt elítélt Cseresznyés Pál és a zetelaki rendőrgyilkosság miatt elítélt és emigrációba kényszerült hét személy (Bíró Márton, Boros Lajos, Gergely Balázs, Gergely László, Jakócs Sándor, Péter József, Szabó Sándor) kegyelmi kérvénye ügyében. [Táj., nov. 22.]

Csapó I. József nemzetközi dokumentumokra hivatkozva utasította vissza az SRI azon állítást, amely az autonómia-törekvéseket szeparatistának minősítette. [Táj., nov. 23.]

1996. december 24.

Emil Constantinescu kegyelemben részesítette Cseresznyés Pált, a marosvásárhelyi zavargások (→ 1990.03.20) egyik elítéltjét (→ 1991.01.19, 1992.07.07). A szabadító levelet Frunda György és Borbély László vitte el a börtönbe. – Az Adevărul ellenezte, hogy szabadon engedjék a „románvadászokat”. [Szabadság, dec. 28.]

Venczel József 1935-ben az elitképzés fontosságát hangsúlyozta és javaslatot tett a Collegium Transsylvanicum alapítására. Az akkori tervet csak most sikerült tető alá hozni, a BBTE keretében – mondta Cs. Gyímesi Éva professzor asszony. Emellett működik a Láthatatlan Kollégium és a Tud. Kutatási Programok Intézete. [Népszabadság, dec. 24.]



lapozás: 1-17




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék