ide kell egy név
Az RMDSz tizenöt éve a sajtó tükrében
 

találatszám: 42 találat lapozás: 1-20 | 21-40 | 41-42

Névmutató: Chebeleu, Traian

1991. május 28.

Traian Chebeleu, külügyi szóvivő sajtóértekezletén tk. elmondta, hogy a kolozsvári m. konzulátus visszaállítása semmivel sem indokolható. [RMSz, máj. 28.]

1991. július 1.

Genfben megnyílt (és júl. 19-én zárult) az EBEÉ nemzeti kisebbségekkel foglalkozó szakértői tanácskozása. Traian Chebeleu, a ro. küldöttség vezetője, indulása előtt interjút adott [lásd: RMSz, júl. 3.]. Románia küldöttségében nem vehettek részt a kisebbségek képviselői. Tőkés László csak magánszemélyként, egy párhuzamos kisebbségi rendezvényen szólalhatott fel. (→ 1991.06.13, 1991.07.03, 1991.07.18, 1991.07.20, 1991.07.23)

Prágában az állam- és kormányfők aláírták a jegyzőkönyvet a VSz megszűnéséről.

1991. július 15.

Az EBEÉ genfi értekezletén Zalatnay István ismertette a m. küldöttség nyilatkozatát. Ebben tk. szó esett arról, hogy a romániai kisebbség helyzete a koppenhágai értekezlet óta lényegesen rosszabbodott. Pl.: a nemzetbiztonsági törvény bűncselekményként jelölte meg a szeparatizmust (a jogilag meg nem határozott fogalom visszaélésekre adhat alkalmat); a kisebbségeket az igazságszolgáltatásban nyilvánvaló megkülönböztetésnek vetették alá; nem engedélyezték a BTE újraindítását. [RMSz, júl. 24.] – Traian Chebeleu visszautasította a m. jelentés kitételeit. [RMSz, júl. 25.]

1991. július 23.

Traian Chebeleu sikeresnek tartotta a genfi EBEÉ-konferenciát (→ 1991.07.01), és örömmel nyugtázta, hogy „sikerült ellenállni bizonyos tendenciáknak”, amelyek a két világháború közötti korszakot jellemezték [a revizionizmusra utalt]. „Meggyőződésünk, hogy államainknak mindent meg kell tenniük azért, hogy a kisebbségek harmonikusan integrálódjanak a társadalmakba, amelyekben élnek. Ez volt javaslatunk lényege…” [RMSz, júl. 23.]

1991. augusztus 1.

Két ellentétes nyilatkozat látott napvilágot az AEÁ szenátusi állásfoglalásáról (→ 1991.07.31). Constantin Mihnea kormányszóvivő tiltakozott az állásfoglalás hangvétele ellen [Szabadság, aug. 2.]; Traian Chebeleu külügyi szóvivő pedig elfogadta, hozzátéve, hogy a ro. kormány a fölvetett kérdések megoldására törekszik. Újságírói kérdésre válaszolva Chebeleu azt válaszolta, hogy nem tudott a kormány nyilatkozatáról. [RMSz, aug. 3.]

Kerekes Károly képviselő a Nagyváradon megjelenő Phoenix c. lap magyarellenes cikkei miatt interpellált a képviselőházban.

1992. április 16.

Fodor Ferenc prefektus fogadta a Kovászna megyébe látogató Iliescu elnököt. Iliescu (Kozsokár Gábor jelenlétében) a pártok vezetőivel tárgyalt. A VR és a PUNR felrótta az elnöknek, hogy magukra hagyták őket a „magyar tengerben”. Követelték: a kétnyelvű feliratok eltávolítását, bérpótlékot a ro. hivatalnokoknak és az RMDSz betiltását. [RMSz, ápr. 18.]

Tamás Emil rendőrszázados Mihai Ulpiu Cherecheanu főügyésznek küldött levélben leplezte le a marosvásárhelyi helyhatósági választások idején tapasztalt csalást. Számtalan személyazonossági igazolványt hamisítottak, így akarták növelni a PUNR szavazóinak számát. A leleplezés pontos adatokkal, a felelősök nevének és tisztségének megnevezésével írta le az akciót, amelyben a rendőrségi lakossági nyilvántartás több tisztje is cinkosságot vállalt. A leleplező levelet ro. lapok is közölték, de nem a bűnösöket tartóztatták le, hanem Tamás Emilt küldték tartalékállományba. [Népújság, ápr. 16.; MN, júl. 14.]

Virgil Măgureanu, parlamenti meghallgatása során tagadta szekus múltját [!] (→ 1992.04.15), egyben megfenyegette a honatyákat, hogy nyilvánosságra hozza a besúgók listáját, a képviselők dossziéit. [RMSz, ápr. 17.]

A România Liberă közölte a ro. nagykövetségeken dolgozó hajdani szekus munkatársak listáját, melyen több nagykövet, titkár és tanácsos neve olvasható. Traian Chebeleu próbálta szépítgetni a helyzetet, megjegyezte, hogy nem lehet egy csapásra kicserélni valamennyi munkatársat. [MH, ápr. 16.]

Az utóbbi 6 évben 44 ref. lelkész hagyta el véglegesen Erdélyt. [EN, ápr. 16.]

A CD pártszövetség elnökéül választotta Corneliu Coposut.

1993. január 7.

Felmentették hivatalából Traian Chebeleu külügyi államtitkárt, aki Iliescu elnöki tanácsosa lett. – A ro. hatóságok a Független Államok Közössége (FÁK) és Grúzia állampolgárait érintő utazási korlátozásokat vezettek be. Az érintettek csak hitelesített meghívólevéllel kaphatnak vízumot. [MTI]

1993. február 1.

Az ET Parlamenti Közgyűlése elfogadta a kisebbségek jogaira vonatkozó (ajánlás jellegű) 1201. sz. dokumentumot [szövegét lásd: Népújság, ápr. 21.], amely kimondta: tilos egy terület demográfiai összetételének szándékos módosítása; a kisebbségnek joga van (szóban és írásban) szabadon használni anyanyelvét a magánéletben és nyilvánosan, továbbá a közigazgatásban, az igazságügyi szervek előtt; joguk van helységneveiket, jelképeiket, felirataikat stb. anyanyelvükön megjelentetni; joga van anyanyelvű oktatásban részesülni, megfelelő számban létesített oktatási intézményekben; joguk van megfelelő helyi vagy autonóm, vagy különleges státussal rendelkező közigazgatáshoz. [RMSz, márc. 20.] (→ 1993.03.20, 1993.07.07)

Frunda György felszólalt az ET strasbourgi ülésén, hangsúlyozva: „Ro. alkotmánya nem szentesíti a nemzeti kisebbségi jogokat kielégítően, ezért feltétlenül szükségesnek tartjuk egy kisebbségi törvény kidolgozását, amely biztosítsa az anyanyelv szabad használatát, a nemzeti kisebbségek személyi és kulturális autonómiáját, helyi és regionális önigazgatását.” [Népújság, febr. 3.]

Brüsszelben Nicolae Văcăroiu aláírta az ET és Ro. közötti társulási szerződést. [RMSz, febr. 3.]

Doina Corneat megidézték a bukaresti főügyészségre, ahova államellenes felforgató tevékenység vádjával idézték be. Bűne: a „második bányászjárás” idején (→ 1991.09.25) sztrájkra szólította föl az elégedetlenkedőket. D. Cornea kijelentette: nem tesz eleget az idézésnek. Traian Chebeleu szerint rosszul időzítették a pert, mert éppen most folynak a tárgyalások Ro. teljes jogú tagságáról az ET-ban. [MH, febr. 1.] – Markó Béla nyilatkozatban tiltakozott, rámutatva, hogy a perbe hívás a visszarendeződés újabb jele. [RMSz, febr. 2.] (→ 1993.03.24)

1993. március 5.

A Belügymin. adatai szerint 1990. jan. 1.–1992. dec. 31. között 222.670 romániai állampolgár kért és kapott kivándorlási engedélyt, közülük 121.512 (54,57%) német, 61.612 (27,66%) ro., 32.983 (14,81%) m. és 6358 más nemzetiségű. Az összesítés csak az engedéllyel távozókat tartalmazza. Az adatokat azt követően hozták nyilvánosságra, hogy vita keletkezett Tőkés László kijelentése miatt (→ 1993.02.27). [MN, márc. 5.] ● [Az adatokat úgy is lehet értelmezni, hogy a kisebbségek (72,34%) a nemzetiségi létükben való fenyegetettség miatt távoztak.] – Traian Chebeleu szóvivő leszögezte, hogy az államelnöki hivatal nem kívánja méltatni Tőkés László kijelentését: „Mi nem tévesztjük össze az RMDSz-t Tőkés Lászlóval és az RMDSz-t a m. kisebbség egészével.” [RMSz, márc. 9.]

Gyulafehérváron ülésezett a RMEEÁÉ. Szó volt az ápr. 1-jére meghirdetett felekezetközi konferenciáról, melynek tárgya a nemzetiségi kérdés, valamint az egyház és iskola viszonya. A megbeszélésen elhangzott, hogy az ortodox egyházhoz hasonló mértékű juttatásokat kérnek. [RMSz, márc. 12.]

1993. március 31.

A Kovászna és Hargita megyei tiltakozások (→ 1993.03.29) ellenére a kormány nem fogja visszavonni a prefektuscserékre vonatkozó döntését (→ 1993.03.25), jelentette ki a kormány főtitkára. [Népszava, márc. 31.] (→ 1993.04.01)

Traian Chebeleu elnöki szóvivő válaszolt Gyarmath János cikkére (→ 1993.03.20), s rámutatott, hogy az ET idézett 1201-es dokumentuma csupán ajánlás (értsd: tehát nem kötelező érvényű). [RMSz, márc. 31.]

Noha többször is kijelentették, hogy Kincses Előd ellen nem folyik kivizsgálás (→ 1990.03.30), a Maros megyei rendőrség mégis hivatalos idézőt küldött az ügyvéd itthoni címére, ezzel igazolódott a kivizsgálás ténye. [RMSz, márc. 31.; Szabadság, jún. 10.]

1993. április 14.

A FDSN elítélte a tüntetéseket és kiállt a kormányfő mellett, az ellenzék nyilatkozatban ítélte el a kormány szociális politikáját.

A ro. nacionalista ellenzék már Moldova Köztársaság kikiáltásakor (→ 1991.08.27) ellenezte a függetlenség elismerését, mondván, hogy az megnehezíti az uniót. A PUNR ismét tiltakozott, Traian Chebeleu azzal utasította vissza a vádat, hogy ez volt az egyetlen lehetőség a Molotov–Ribbentrop-paktum felszámolására. [MH, ápr. 14.]

Megalakult a 137/1993. ápr. 8-i kormányhatározattal életre hívott CMN (→ 1993.03.24), élén Viorel Hrebenciuc kormány-főtitkárral. A tanácsnak hivatalból kinevezett tagjai vannak; a munkába bevonják a kisebbségek parlamenti képviselőit is. A tanács feladata: a kormány kisebbségi stratégiájának kidolgozása, a kisebbségi törvény megalkotása. Frunda György előnyként említette, hogy a tanácsnak joga van bírálni a törvénytervezeteket. [RMSz, ápr. 16.] (→ 1993.04.21)

Szász János úgy értékelte, hogy alkalom lenne élénkebb politikát folytatni, ui. a hatalom azon munkálkodik, hogy éket verjen az RMDSz vezetősége és tagsága közé. A kormány azért támad ilyen vehemenciával, mert attól fél, hogy az RMDSz „feljelenti” az ET-nél és ezért akarja lejáratni a szövetséget. [RMSz, ápr. 14.]

1993. május 12.

Traian Chebeleu, elnöki szóvivő válaszolt Balázs Sándor levelére (→ 1993.04.27) és elutasította a m. ny. egyetem újraindítását; még azt is kétségbe vonta, hogy ez a magyarság egyöntetű kérése volna. Válaszában arra is kitért, hogy Iliescu nem kapta meg a Bolyai Társaság 1992. nov. 23-i, postán küldött levelét. Az RMSz cáfolatul közölte az átvételi elismervény másolatát. [RMSz, máj. 12.] (→ 1993.06.03)

1993. június 1.

Még nem végleges a ro.–m. alapszerződés tervezete, fejtette ki Traian Chebeleu, mert Budapest károsnak tartja a határok sérthetetlenségének elvét. [Népszabadság, jún. 1.]

Nevet változtatott a FSN, Petre Roman pártja a konstancai nagygyűlésén, miután egyesült a Demokrata Párttal. Az új párt – Partidul Democrat (PD; Demokrata Párt) – szocdem irányzatú, középbal beállítottságú. [MH, jún. 1.]

1993. június 3.

Balázs Sándor két számadattal cáfolta Traian Chebeleu feltevését (→ 1993.05.12), aki kétségbe vonta az egyetem-kérés legitim voltát. Az RMDSz – amelynek programjában szerepel a m. egyetem – egymillió szavazatot kapott a parlamenti választások idején, amely önmagában is elegendő legitimációt jelent, ezenkívül felhívta a figyelmet arra, hogy a m. egyetem érdekében indított aláírásgyűjtés már meghaladta a 200 ezret. [RMSz, jún. 3.]

Az RMDSz kijelölte a kisebbségi tanácsba (CMN) küldendő képviselőit: Borbély László, Varga Attila, Bakk Miklós. [ÚM, jún. 4.]

1993. július 17.

Negyedik tanácskozását tartotta a PER (→ 1993.03.19), ezúttal a tengerparti Neptunfürdőn. Júl. 15–17. között három politikus (Borbély László, Frunda György, Tokay György) találkozott Viorel Hrebenciuc kormányfőtitkárral, a CMN vezetőjével és Traian Chebeleu elnöki szóvivővel. – A BBTE bölcsészeti karán 300 helyet hagynak a m. nyelven tanulni óhajtó jelentkezőknek [RMSz, júl. 23.]. Hrebenciuc megígérte, hogy visszavonják azt a rendeletet, amely szerint az elemiben a történelmet és földrajzot ro. nyelven kell tanulni. A korábbi intézkedést (miszerint 10 jelentkező esetén kötelező ro. osztályt indítani) kiszélesítik a kisebbségi tanulók számára is. [MH, júl. 20.; lásd még: Domokos 2: 167–182.; Borbély–Szentimrei: 46–49.] – A találkozóról a The New York Times júl. 20-án azt írta: az RMDSz nem csinált titkot abból a vágyából, hogy Erdélyt visszacsatolják Magyarországhoz. Másnap az újság az RMDSz követelésére helyesbített, szerkesztési hibának (’editing error’) nevezve az idézett állítást. [RMSz, aug. 4.] (→ 1993.07.21, 1993.07.24, 1993.07.29, 1993.07.31, 1993.10.22)

Zárt ajtók mögött tanácskozott a PSM igazgatótanácsa. Alelnöknek választották Adrian Păunescut, Ceauşescu udvari költőjét. Ilie Verdeţ pártelnök előrehozott választásokat sürgetett. [MN, júl. 21.]

1993. szeptember 3.

Az ET jogi és emberi jogi biz. párizsi ülésén komoly kételyek fogalmazódtak meg Ro. ET-be való felvételét illetően. A holland küldött azt javasolta, halasszák el a felvételt, amíg az ország teljesíti a belépés feltételeit. A javaslatot elvetették. [RMSz, szept. 4.] – Másnap a biz. jóváhagyta a felvételi kérelmet. A felvételre szavazók hangsúlyozták, hogy az ET keretein belül több a garancia a kisebbségek jogainak biztosítására. Félévenkénti ellenőrzést ígértek. [RMSz, szept. 7.]

Catherine Lalumière az RMDSz Memorandumáról (→ 1993.08.26) kifejtette, hogy az ET garanciákat kér a ro. kormánytól, de nem ellenzi Ro. felvételét. [RMSz, szept. 4.]

Traian Chebeleu az RMDSz kilépését a CMN-ből (→ 1993.08.31) úgy kommentálta, hogy más kisebbségek is léteznek, a tanács tovább folytatja a munkát. [MH, szept. 4.]

1993. november 2.

Átszervezik a ro. hadsereget, hogy közelebb kerüljön a NATO-tagországok fegyveres erőinek felépítéséhez – mondta Spiroiu védelmi miniszter. [MH, nov. 2.]

A Maros megyei RMDSz elítélte a kollektív bűnösség vádját és rámutatott: a hadrévi konfliktusnak (→ 1993.09.20) régebbi gyökerei vannak. [RMSz, nov. 2.]

Traian Chebeleu leszögezte: az államelnökség kéri a Svájcban élő Mihály volt királytól, hogy folyamodjék ro. állampolgársághoz, királyként nem léphet be az országba. [ÚM, nov. 2.]

Technikai okokra hivatkozva leállította a kifizetéseket a kolozsvári piramisjáték, a Caritas; ez már a vég jele. [PH, nov. 2.]

1994. január 10.

Traian Chebeleu elnöki szóvivő kijelentését (a CD nem számít tárgyalópartnernek, mert a tömörülés senkit sem képvisel) közleményben támadta meg a CD: emlékeztettek arra, hogy a CD 1993. jún. 10-én 18 párt szövetségévé alakult, alenöke pedig az az Emil Constantinescu, aki a legutóbbi elnökválasztáson 4 millió szavazatot kapott. [MN, jan. 10.]

Paul Everac kénytelen volt lemondani az orsz. felháborodás nyomán (→ 1994.01.05), utóda: Dumitru Titus Popa. [BN, jan. 13.]

1994. február 5.

Traian Chebeleu az RMDSz Emlékeztetője (→ 1994.02.02) kapcsán kijelentette, hogy az RMDSz nincs abban a helyzetben, hogy ítéletet mondjon a ro. államról. Iliescu elnök szerint az RMDSz úgy állítja be a dolgokat, mintha 1989 decemberétől semmi sem változott volna, s a m. közösséget továbbra is fenyegetné a beolvasztás veszélye. [RMSz, febr. 8.]

A polgárőrség megalakítását 1993. máj. 26-án mondta ki a 26/1993. sz. törvény, a működési szabályázatot szeptemberben dolgozták ki, a pénzalap 1993. dec. 28-tól áll rendelkezésre. Hatáskörükbe tartozik az állami vállalatok, kereskedelmi egységek őrzése, közterületi felügyelet. Az utcai polgárőr a rendzavarásokról ténymegállapítást tehet. [Szabadság, febr. 5.]

1994. július 15.

Beiktatták Mo. új miniszterelnökét, Horn Gyula letette az esküt (→ 1994.05.29). [MN, júl. 16.]

Az RMDSz Kolozs megyei szervezete tájékoztatója leszögezte: az ásatásokra a városi tanács nem adott engedélyt; a kiadott engedély törvénytelen, mert nem tartalmazza a szükséges rajzokat, minisztériumi és régészeti engedélyeket. A kérdéses terület egy része a róm. kat. egyház tulajdona. [Szabadság, júl. 15.]

Az SzKT nyilatkozata leszögezte: az ásatások végső célja a m. kultúra tanúbizonyságainak megsemmisítése. Kérik a főtér eredeti képének megőrzését, a konfliktus feloldását. [Szabadság, júl. 15.]

Traian Chebeleu elfogadhatatlannak és destabilizálónak nevezte az RMDSz saját oktatási rendszert illető tervét (→ 1994.07.10). [ÚM, júl. 16.]



lapozás: 1-20 | 21-40 | 41-42




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2020
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék