ide kell egy név
Az RMDSz tizenöt éve a sajtó tükrében
 

találatszám: 25 találat lapozás: 1-20 | 21-25
I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

1994. október 2.

Életének 85. évében elhunyt Kovács Lajos unitárius püspök. [RMSz, okt. 5.] (→ 1994.12.03)

1994. október 3.

Új oktatási intézmény nyílt meg a SIRF keretében, az Ady Endre Sajtókollégium (AESK). A MÚRE által szervezett szaktanfolyamra érettségizett hallgatók jelentkezhetnek. [EN, okt. 5.] (→ 1994.07.18)

1994. október 4.

Iliescu elnök Strasbourgban találkozott az ET vezetőivel, majd beszédet mondott az ET közgyűlésén, végül a feltett kérdésekre válaszolt. Az egyházi vagyon visszaszolgáltatásának kérdését az egyházak közötti vitának nevezte, amelybe az állam nemigen avatkozhat be. [Ez a valóság szimpla megkerülése. Igaz ugyan, hogy a görögkeleti és a görög katolikus egyháznak vannak ez irányú vitái, de a m. egyházaknak csak az állammal vannak.] – A külügyminiszterrel közösen több dokumentumot írtak alá, tk. az Európai Szociális Chartát és a helyi autonómiákról szóló Európai Chartát. [RMSz, okt. 5.] (→ 1994.11.02)

A Szenátus oktatási bizottsága úgy döntött, hogy mindaddig elhalasztja az oktatási törvény vitáját, amíg az alkotmánybíróság nem dönt az RMDSz által benyújtott törvényjavaslatról. [PH, okt. 6.]

A kormány beavatkozására volt szükség, hogy rendezzék a Mo.-n tanuló mintegy 2500 erdélyi diák helyzetét. A diákok többsége ui. tanulmányi vízum nélkül érkezett, így nem kaphatnak tartózkodási engedélyt és többségük képtelen megfizetni az eljárási díjat. A rendelet szerint mentesülnek a díj fizetése alól az állami és alapítványi ösztöndíjas hallgatók. [RMSz, okt. 4.]

Megjelent az RMDSz gazdasági főosztályának kiadványa (Privatizáció Romániában), mely a fontosabb rendeleteket is tartalmazza. [RMSz, okt. 4.]

1994. október 5.

Takács Csaba a felmerült gondokról nyilatkozott: tisztázatlan a belső választások, a tagnyilvántartás kérdése. Folytatni kell a konzultációt az új m. kormánnyal, ui. nem eléggé tisztázott a támogatások kérdése. [EN, okt. 5.]

1994. október 6.

Szent-Iványi István (SzDSz), külügyi államtitkár az aradi vértanúk emlékhelyén koszorúzott, majd a megyei prefektussal tárgyalt. Szerencsés lenne az erőfeszítések összehangolása, ui. a m. fél már teljesítette a korábbi vállalásokat, felépítettek három határátkelőhelyet, a ro. fél viszont még nem, de újabb átkelőhelyekre tett javaslatot. [RMSz, okt. 8.]

1994. október 7.

Traian Chebeleu sajtóértekezletén élesen visszautasította az SzKT legutóbbi ülésén fölvetett kérdéseket: ellenezte, hogy a magyart hivatalos nyelvként elismerjék és szélsőséges követelésnek nevezte az anyanyelvű oktatás bevezetését. [Népszabadság, okt. 8.]

1994. október 8.

Iliescu elnök Brassóban beszédet mondott a pécsi Román–Magyar Baráti Társaság által szervezett konferencián. Kifejtette, hogy a két nép közötti ellentétek mesterségesek, hiszen nincs rá komoly ok; a kisebbségi problémák megoldására nem lehet egységes modellt találni. Ismét elmondta, hogy Ro.-ban az európai normákat meghaladó megoldásokat alkalmaznak. Iglói Zoltán, a Társaság elnöke kiemelte: szükséges, hogy ne a többség döntse el, mi jó a kisebbségnek, hanem maga az érdekelt kisebbség. Smaranda Enache azt ajánlotta, hogy az európai normákat csak minimumnak tekintsék. [RMSz, okt. 11.]

Markó Béla, a virginiai Kulturális Alapítvány Erdélyért szervezésében háromhetes körútra indult az AEÁ-ba. Útjának célja: tájékoztatni az amerikai közvéleményt és a helyi emigrációt az erdélyi magyarság helyzetéről. Útitervében több találkozó és előadás szerepel. [RMSz, okt. 11.]

1994. október 10.

Parlamenti interpellációjában Antal István arra kért választ a pénzügyminisztertől, hogy mikor módosítják az 1954-ből származó, a privatizációt fékező törvényt. [Táj., okt. 11.]

1994. október 12.

Tokay György elmondta: a választók kiábrándultak, elakadt a demokratizálódás folyamata. Az RMDSz-nek aktívabban kell részt vennie a belpolitikai életben; a szövetség politikusai szakértelmükkel kelthetnek bizalmat. [RMSz, okt. 12.]

1994. október 13.

Gál Zoltánnak, az Országgyűlés elnökének a meghívására Budapestre látogattak az RMDSz képviselői és szenátorai. Tk. találkoztak meghívójukkal és a HTMH vezetőivel. A megbeszéléseken az alapszerződés, a határátkelők megnyitása, a diplomák honosítása és az egyházi vagyon visszaadása szerepelt. A külügyi bizottsággal folytatott megbeszélésen szó esett arról, hogy az EBEÉ budapesti konferenciáján Mo.-nak lehetősége nyílik arra, hogy fellépjen az erdélyi magyarság érdekében. [RMSz, okt. 15.] – Verestóy Attila fontosnak tartotta, hogy a szakbizottságok kéthavonta, a parlamenti bizottságok félévente egyeztessenek. [ÚM, okt. 14.]

Törzsök Erika, a HTMH elnökhelyettese kifejtette: az alapszerződés az európai integráció kötelező feltétele. Mo. csak úgy írja alá a szerződést, ha az az erdélyi magyarokat nem hozza hátrányos helyzetbe. Ro. a meglévő gazdasági és szociális feszültségeket etnikai és országok közötti feszültségként tünteti fel; a ro. vezetésnek szüksége van erre, ez legitimálja a hatalmát. A játékban „sajnos olykor az RMDSz is eljátssza a neki kiosztott konfrontációs szerepet.” [Népszava, okt. 14.]

1994. október 14.

Horn Gyula is fogadta az RMDSz küldöttségét. A megbeszélés után megállapította, hogy sikerült eloszlatni azokat az előítéleteket, amelyek az RMDSz-ben az új m. kormányról kezdetben kialakultak. Kijelentette: minden olyan jelenség ellen fellépnek, amely sérti a kisebbségek jogait. Hangsúlyozta a gazdasági kapcsolatok és a határok átjárhatóságának fontosságát. [RMSz, okt. 15.]

Markó Béla az autonómiatervekről és az anyanyelvű oktatásról tárgyalt Washingtonban, az elnök egyik főtanácsadójával és kongresszusi képviselőkkel. Érezhetően lehet arra számítani, hogy amerikai részről támogatják az anyanyelvű oktatás igényét. [RMSz, okt. 14.]

1994. október 15.

Nem volt eredményes a ro.–orosz alapszerződésről tartott bukaresti szakértői tárgyalássorozat, ui. Ro. ragaszkodott ahhoz, hogy nyilvánítsák semmisnek az Észak-Bukovinát, Besszarábiát és Herţa tartományt a 2. világháború idején a Szovjetuniónak juttató Molotov–Ribbentrop-paktumot. Oroszország azzal érvelt, hogy a kérdéses területek már Ukrajnához, ill. Moldovához tartoznak. [MH, okt. 15.]

Marosvásárhelyen tartották az RMDSz 2. megyei önkormányzati konferenciáját. [Népújság, okt. 18.]

1994. október 16.

Borbély Imre, a gyergyószentmiklósi képviselői iroda megnyitóján elmondta: a privatizáció nyomán kialakuló újburzsoázia érdeke lesz a decentralizáció, ami a helyi autonómiák megerősödéséhez fog vezetni. [RMSz, okt. 20.]

Herkulesfürdőn befejeződött a Román Szellemiség 2. kongresszusa, ezúttal az elnöki hivatal és a kormány támogatásával (→ 1993.10.09). A kongresszusra 26 országból érkeztek a ro. diaszpóra képviselői. Az előadások nyomán kirajzolódott a h. t. románság etnikai térképe: Moldova (3,4 millió), Ukrajna (0,3), Oroszország (0,5), Bulgária (1,2), Szerbia (1,2), Macedónia és Albánia (0,3); a tengerentúlon: Amerika (1,1 millió), Ausztrália (18 ezer). [RMSz, okt. 18.] (→ 1994.10.18)

1994. október 17.

Markó Béla az AEÁ külügyminisztériumában ismertette a tanügyi törvénytervezettel kapcsolatos elképzeléseket és átnyújtotta az autonómiatörekvéseket összegező dokumentumot. [Népszabadság, okt. 30.]

1994. október 18.

Iliescu elnök herkulesfürdői (→ 1994.10.16) kijelentése, miszerint Moldova „mesterséges állam” és egyesülni fog Ro.-val, Bukarest rövidlátásáról tanúskodik, mondta Nicolae Andronic, a moldovai parlament alelnöke. [RMSz, okt. 20.]

1994. október 19.

C. V. Tudor újabb Har–Kov-vizsgálatot sürgetett, azt állítva, hogy elnyomják a románokat, ezért katonai megoldásokat sürgetett a székely megyékben. Kozsokár Gábor szenátor arra kérte, hogy ne névtelen levelekre hivatkozzon Tudor, hanem mutasson fel konkrét számokat. A Szenátus végül nem foglalt állást az ügyben. [Népújság, okt. 20.]

Októberben a bejegyzett munkanélküliek aránya orsz. szinten: 10,7% (1,196.412 fő), közülük 483 ezren részesültek munkanélküli segélyben, 576 ezren pedig szociális segélyben. [Népújság, okt. 19.] ● [A szám csalóka, ui. akinek lejárt mindkét segélye, azt törlik a nyilvántartásból.] – Az orsz. átlagnál nagyobb számokat jegyeztek Erdélyben, pl. Marosvásárhelyen 28%-os, Maros megyében 33%-os a munkanélküliség. [PMH, okt. 17.]

A Bukaresti Területi Katonai Törvényszék felmentett 3 katonatisztet, akik 1989. dec. 17-én parancsot adtak, hogy lőjenek a tüntető tömegbe. Az ítélet nem jogerős. Ha a forradalmárok egyesülete nem fellebbez, akkor a temesvári vérengzés miatt elítélt minden szekus, tiszt és pártaktivista szabadlábra kerül. [RMSz, okt. 21.]

1994. október 20.

Kolozsvár RMDSz tanácsosai tiltakoztak a városházán elhelyezett emléktábla szövege miatt. A várost 50 évvel ezelőtt nem a ro., hanem a szovjet csapatok szabadították fel a német megszállás alól és 5000 embert vittek „malenykij robotra”, akiknek a fele nem tért vissza. Mivel a hivatal magyarellenes hangulatkeltésre használja föl a megemlékezéseket, a továbbiakban nem vesznek részt azokon.

1994. október 22.

Budapesten befejeződött az MVSz közgyűlése. 27 országból 236 küldött érkezett. Horn Gyula beszédében hangsúlyozta, hogy a kormány nem hagyja cserben a h. t. magyarokat, s a híresztelésekkel ellentétben a Duna Televíziót sem akarják megszüntetni. Tőkés László határokon átívelő nemzetpolitikát sürgetett. – Tabajdi Csaba államtitkár szerint az utódállamok m. közösségeinek támogatottsága nem függhet a pártok színétől; a szomszéd országokkal való kapcsolatok normalizálása azt jelenti, hogy nem egyeznek meg a nemzeti kisebbségek feje fölött; a m. költségvetés 0,62%-át fordítják a határon túliak támogatására és ezt tudatosítani kell az adófizetők körében. [MN, okt. 26.]

Az RMKT Hargitafürdőn tartotta a 3. közgazdász vándorgyűlést. Az ülésszak témája a magyarság érdekvédelme és a privatizáció volt. [RMSz, okt. 27.]

1994. október 23.

Az RMDSz Maros megyei szervezete nyilatkozatban emlékezett meg 1956-ról és az erdélyi bebörtönzöttekről; a szövetség 1956 örökösének vallja magát. [RMSz, okt. 25.]

1994. október 24.

Kettészakadt a legnagyobb szakszervezeti tömörülés, a Frăţia, mert az egyik társelnök, Miron Mitrea túlzottan a kormányhoz húzott. A másik társelnök, Victor Ciorbea megalakította a Romániai Demokratikus Szakszervezetek Konföderációját. [MH, okt. 24.] ● [A későbbiekben Ciorbea is kiszállt a szakszervezeti mozgalomból. Mitrea miniszter lett, Ciorbea pedig a miniszterelnökségig vitte.]

Kolozsvárott tartotta orsz. gyűlését a Petre Roman vezette PD, azzal a szándékkal, hogy elhódítsa Gh. Funar híveit. A párt programja elutasítja a kisebbségek kollektív jogait és ellenzi az etnikai alapú autonómiát. Elfogadják a kulturális önrendelkezést, a kétnyelvű feliratokat, az anyanyelvű magánoktatást, de elvetik az „ifjúság erőszakos különválasztását”. [MH, okt. 24.]



lapozás: 1-20 | 21-25




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék