Kuszálik Péter
Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
 

 
 
 
  kronológiák    » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004  
földrajzi mutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
intézménymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
névmutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
tárgymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z

 
 
 
   keresés
szűkítés          -          
      találatszám: 58 találat lapozás: 1-20 | 21-40 | 41-58
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Tárgymutató: választás, Romániában (helyhatósági, önkormányzati)

1991. június 10.

Ismét találkoztak a CD és a kormány képviselői (→ 1991.05.31), de a tárgyalások nem vezettek eredményre a létesítendő nemzeti egységkormányról. Egyetértésre jutottak viszont a helyhatósági választások kérdésében. [Szabadság, jún. 12.; RMSz, jún. 13.] – A FSN-kormány másnap a PUNR-vel folytatott kormányalakítási tárgyalásokat.

1992. január 3.

A CD képviselői megbeszélést folytattak Th. Stolojannal a választási kampány finanszírozásáról. Az ellenzékiek semleges és objektív tévét kértek, valamint Răzvan Theodorescu tévéelnök menesztését. [RMSz, jan. 7.]

1992. január 17.

Kolozsvárott ülésezett a Romániai Magyar Egyházak Elöljáróinak Állandó Értekezlete (RMEEÁÉ). Az ülésre meghívták az RMDSz, a Bolyai Társaság és a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság (KLMT) képviselőit. A felekezetközi egyetem esélyeit (→ 1992.01.16) latolgatták és közös álláspontot fogalmaztak meg a vallás- és tanügyi törvénytervezettel kapcsolatban. A memorandumot (mely a felekezeti oktatásra és az egyházi vagyon visszaszolgáltatására vonatkozó elveket és kérelmeket rögzítette) Domokos Géza jan. 22-én adta át Stolojan kormányfőnek. (→ 1992.06.11) – Az ülésen körlevelet fogalmaztak meg, amelyben a febr. 9-i helyhatósági választások fontosságát hangsúlyozták. [RMSz, jan. 24.]

András Imre nyilatkozott az őt ért inzultusról. 1991. okt. 11-én, a ro. határon, semmibe véve képviselői mivoltát, katonai őrizet alá helyezték, csomagját feltúrták és „titkos dokumentumokat” (tkp. a hivatalos közlöny nyomtatott példányait) koboztak el tőle. Esetét a képviselőházban is megtárgyalták (1991. nov. 6-án), és tudatták vele, hogy saját magának kell az ügyészséghez fordulnia.

1992. január 20.

A főügyész fellebbezésére a Legfelsőbb Bíróság újra perbe hívta az RKP KB tagjait (→ 1991.12.16, 1992.03.16, 1992.04.20)

Nagy Béla képviselő, a parlamentben, N. Spiroiu védelmi min.-hez intézett interpellációjában elmondta, hogy Margittán és Nagyszalontán több száz katonát szállásoltak el, akik a közelgő helyhatósági választásokon felboríthatják a települések természetes egyensúlyát. [BN, jan. 22.] A Min. cáfolta a kijelentéseket. [Szabadság, jan. 23.]

1992. február 1.

Az RMDSz OE nyilatkozatban ítélte el, hogy a helyhatósági választási kampányban az ország számos településén magyarellenes és antidemokratikus jogi eljárásokkal próbálták meg csökkenteni az ellenzék esélyeit. Koholt vádak alapján több helyen bírósági határozattal törölték az RMDSz jelöltjeit (a legkirívóbb a Király István esete; ]920123). A nyilatkozat megállapította: az általános demokratikus jogok érvényesítése nem biztosítható csupán parlamenti jelenléttel. Az RMDSz felhívta a m. lakosságot, hogy ne válaszoljon a provokációkra, tartózkodjon az indulatos megnyilvánulásoktól. [RMSz, febr. 5.]

A nagyváradi ref. püspöki palotában ökumenikus ünnepségeket tartottak; a résztvevők kérelmet küldtek a legfőbb ügyészhez, hogy az épületet helyezzék vissza a KREK jogos tulajdonába. (→ 1992.01.27)

Kolozsvárott megnyílt a Mikó Imre Könyvtár, a Heltai Gáspár Könyvtáralapítvány első közcélú intézménye.

1992. február 9.

A helyhatósági választások első fordulóján az RMDSz jelöltjei közül 3150 személyt választottak meg tanácsosi vagy polgármesteri funkcióba. Orsz. szinten a FSN győzött (33,72%), de korántsem volt olyan sikeres, mint 1990-ben. Az ellenzéki CD (24,38%) jelöltjei kerültek polgármesteri székbe tk. a köv. városokban: Bukarest, Konstanca, Arad, Temesvár, Brassó, Nagyszeben, Gyulafehérvár. Harmadik volt a listán a PDAR (7,98%), majd az RMDSz (6,84%), a PUNR (4,48%) és a PRM (1,68%) következett. (→ 1992.02.13, 1992.02.16, 1992.02.23)

1992. február 13.

Marosvásárhelyen közzétették a helyhatósági választás eredményeit. A városi tanács összetétele: RMDSz 14 tanácsos (48.544 szavazat), PUNR 9 (32.665), CD 1 tanácsos (3667). Pokorny László, az RMDSz által támogatott független polgármester-jelölt (→ 1992.01.31) a szavazatok 53%-át (50.185) kapta. (→ 1992.02.14)

Kolozsvári eredmények: PUNR = 10 tanácsos, RMDSz = 7, FSN = 3, PRM = 1, MER = 1.

Csíkszeredában az RMDSz mellett a Csík-platform is indított jelölteket, akik a leadott szavazatok 25%-át kapták. A Csíki RMDSz területén a 337 tanácsosi helyből 246 helyet szerzett az RMDSz, a független m. tanácsosok 7-et, a többit ro. pártok szerezték meg.

1992. február 16.

Az RMDSz OE Brassóban tartott kétnapos tanácskozásán kiértékelték a helyhatósági választásokat. Az eredmények elmaradtak a várttól, de a szövetség így is az ország 2. legnagyobb ereje és talán a legöntudatosabb politikai szervezete. Országos szinten 2606 tanácsos és 191 polgármester jutott poszthoz az RMDSz színeiben. [Ştefănescu: 474.] – Az elnökség javasolta, hogy az RMDSz rendkívüli kongresszusát ápr. 24–26. között tartsák meg, Brassóban [a tervezett időpontot többször módosították, a végleges dátum (→ 1992.10.25): 1993. jan. 15–17.]. – Az RMDSz levélben jelezte az MVSz-nek, hogy bizonyos feltételekkel hajlandó csatlakozni a szervezethez. [RMSz, febr. 20.] (→ 1992.03.05, 1992.07.05)

1992. február 23.

A helyhatósági választások 2. fordulóján Gh. Funar (PUNR), 86.381 szavazattal [Petre Liţiu (CD) 77.924 szavazatával szemben] Kolozsvár polgármestere lett, akit csupán a 2004. jún. 6-i választások idején cserélt le a népakarat. – Orsz. szinten a FSN lett az első (38%), a CD a második (29,6%).

1992. március 27.

Marosvásárhelyen még mindig nem alakult meg a tanács. Pokorny László megválasztott polgármester lemondatása miatt új helyhatósági-választást írtak ki máj. 3-ra. (→ 1992.02.13, 1992.02.14, 1992.02.15, 1992.04.05)

A népharag négy áldozatának (a székelyudvarhelyi Securitate parancsnoka, Dumitru Coman; Gabi Dănilă zetelaki és Liviu Teofil Cheuchişan oroszhegyi őrsparancsnok; Ferencz Imre székelykeresztúri milicista) Iliescu a forradalom vértanú hőse címet adományozta, post mortem. Pataki Imre, Hargita megyei prefektus megtagadta a kitüntetések átadását a hozzátartozóknak és visszaküldte a rendeletet. [EN, ápr. 2.] (→ 2004.06.30)

A boszniai szerbek – a febr. 29-ei szavazás eredményeit semmibe véve – létrehozták a Boszniai Szerb Köztársaságot. (→ 1992.04.06)

1992. szeptember 12.

A 18 pártot (köztük az RMDSz-t is) tömörítő ellenzéki koalíció (CD) választási nagygyűlést tartott Kolozsvárott, ahol a CD jelöltjeként induló Emil Constantinescu kiáltványt olvasott fel. A kiáltvány kimondta, hogy garantálják a nemzetiségi jogokat és az anyanyelv szabad használatát. [Szabadság, szept. 16.]

1992. szeptember 29.

Kolozsvárott ülésezett az RMDSz OE. Megelégedéssel nyugtázták a választásokon való nagyarányú részvételt, amely hozzájárult a demokratikus erők előretöréséhez.

1995. szeptember 16.

Szatmárnémetiben ülésezett az ÖT. Elfogadták a helyhatósági választásokkal kapcsolatos anyagokat, amelyeket az SzKT köv. ülése elé terjesztenek. [Táj., szept. 18.]

1996. április 6.

Markó Béla a közelgő választásokkal kapcsolatban elmondta, hogy különböző ro. pártok már több helységben megkeresték az RMDSz-t, a helyi együttműködés reményében, néhol van is erre esély, de általános együttműködésre nem lát lehetőséget. Az ellenzéki pártok igyekeznek szabadulni a „magyarbarátság” vádjától. Nem lehet eleve eldönteni, hogy radikális vagy mérsékelt politikát folytasson a szövetség, ez mindig az adott helyzettől függ. – Nem látja, mi késztetné arra a m. kormányt, hogy olyan alapszerződést kössön, amely semmiféle eszközt nem nyújt a romániai magyarság helyzetének rendezésére. Az alapszerződésnek élveznie kell az erdélyiek egyetértését; az ET 1201-es ajánlásán kívül konkrét megoldásokat is tartalmaznia kell (pl. anyanyelvű okt. hálózat teljes kiépítése, a nyelvhasználat lehetősége a közintézményekben és az igazságszolgáltatásban, az egyházi javak visszaadása). [HVG, ápr. 6.]

1996. április 18.

Az ET Parlamenti Közgyűlésén Josette Durrieu francia szenátor előzetes jelentést terjesztett elő, melynek következtetése: Ro.-t továbbra is monitorizálni kell. A kormány túl gyakran ad ki rendeleteket, a prefektusoknak túl nagy hatalmuk van; ugyanakkor a raportőr kétesnek értékelte a Btk. sajtórágalomra vonatkozó előírásait és arra is figyelmeztetett: a ro. hatóságok nem készülnek elfogadni az ET 1201-es ajánlását. [Szabadság, ápr. 18.]

Az RMDSz bukaresti sajtótájékoztatóján Szabó Károly biztató jelnek vélte, hogy Năstase – a kisebbségi szemináriumon (→ 1996.04.10) – szükségesnek vélte a kisebbségi szervezetekkel való konzultációt. Borbély László rámutatott, hogy Ro.-nak összhangba kell hoznia törvényeit az EU törvénykezésével. A pártoknak eljuttatott egy 21 törvényből álló listát, amelyet jogharmonizációnak kell alávetni. [Táj., ápr. 18.]

Az RMDSz ÜE ülését követő sajtótájékoztatón a választási előkészületekről beszélt Demeter János. Vida Gyula az ellenzéki pártokkal való tárgyalásokról számolt be: minden párttal lehetséges együttműködés, kivéve a PUNR-t, PRM-t és a PSM-t. – Náznán Jenő elmondta: mintegy 120 ezer érdeklődőnek adtak felvilágosítást és kb. 100 ezer jogosultnak segítettek a privatizációs ügyintézésben. [Szabadság, ápr. 19.]

Az Adevărul vezércikkben támadta az ország vezetőit, rámutatva a hiteltelen, ellentmondásos nyilatkozatokra. Pl. Cioflina tábornok nyilatkozatát (→ 1996.04.10) két nap múlva cáfolni kellett, mert a francia sajtó azonnal lecsapott a hírre: Ro. fel akarja támasztani a Varsói Szerződést. [MN, ápr. 19.]

1996. április 25.

Markó Béla – a La Sapienza Egyetem meghívására – négynapos látogatást tett Rómában és a Vatikánban, ahol találkozott azokkal a bíborosokkal, akik a kultúráért és oktatásért felelnek. Az erdélyi magyarság helyzetéről tájékoztatta partnereit és részletes dokumentációt adott át (tk. az elvett egyházi vagyonról és a csángókról). Találkozott II. János Pál pápával, akitől közösségünk támogatását kérte. [Táj., ápr. 29.; BL. máj. 3.]

Béres András Budapesten tárgyalt a HTMH illetékeseivel az erdélyi okt. kérdéseiről: a kihelyezett karok esetleges letelepítéséről és a székelyföldi egyetem létesítéséről. [Táj., ápr. 26.]

Kolozsvárott bejegyezték az Iskola Alapítványt; célja tanulmányi és szociális ösztöndíjrendszer, valamint továbbképzési lehetőségek biztosítása, okt. magánintézmények alapítása és a m. kormány által nyújtott okt. támogatás kezelése, szétosztása. [Táj., máj. 6.] (→ 1996.06.11)

A választások közeledtével ismét megjelent a porondon Kiss Kálmán (→ 1996.04.23) és az RMDSz-t minősíti, mert pártja semmilyen kézzelfogható eredményt nem tud felmutatni – írta Gyarmath János. [RMSz, ápr. 25.]

1996. április 30.

Az RMDSz 16 megyében állít jelölteket, 14 megyében indítanak teljes tanácsosi listát. – 254-en indulnak polgármesteri, 257-en pedig alpolgármesteri helyekért, 6142-en helyi és 594-en megyei tanácsosi tisztségért. [BL, máj. 3.] (→ 1996.06.06)

1996. május 7.

A BBC ro. szerkesztősége nem áll egyik oldal pártjára sem a választási küzdelemben, nyilatkozta Cristian Mititelu, az adás főszerkesztője, reagálva Adrian Năstase vádjaira, aki szerint be kellene tiltani a BBC átjátszását helyi ro. adókon. [RMSz, máj. 8.]

Csicsó Antal, klézsei születésű történelemtanár ábécéskönyvet szerkesztett a moldvai csángók részére. A könyvet az Erdélyi Tankönyvtanács ajándékaként osztották szét a csángó falvakban. [RMSz, máj. 7.]

Gyulafehérvár lakossága a hatvanas években nőtt meg 20 ezerről 80 ezerre, a m. lakosok száma nem változott lényegesen (a korábbi 3200-zal szemben csak 2830), de az aránya igen. Fehér megye m. szellemi központjának Nagyenyedet tekintik. [Szabadság, máj. 7.]

1996. június 2.

A helyhatósági választások első fordulója. Ahol egyetlen polgármester sem ér el abszolút többséget, ott két hét múlva újabb fordulót tartanak. [Szabadság, jún. 3.] (→ 1996.06.04, 1996.06.07)

1996. június 4.

A helyhatósági választások eredményeiből: Kolozsvárott Gh. Funar már az első körben megszerezte a szavazatok 50,67%-át; az eddigi 7 helyett csak 6 m. tanácsost választottak meg. Nagyfokú érdektelenség tapasztalható a m. lakosság részéről: 1992-ben mintegy 50 ezer szavazó voksolt az RMDSz-re, most csak 26.766. [Szabadság, jún. 4.] – Székelyudvarhelyen független jelölt, Szász Jenő lett a polgármester. Székelykeresztúron az eddigi polgármester, Benyovszki Lajos győzött. [UH, jún. 4.] – Csapó I. József az első fordulóban első lett Nagyváradon [de a 2. fordulóban 30,5%-kal alulmaradt (RMSz, jún. 19.)]. [BN, jún. 5.] Marosvásárhelyen – Nagy Győző után – Fodor Imre lett a polgármester. [RMSz, jún. 6.] (→ 1996.06.07)

Tőkés László – a függetlenként és más pártok színeiben indult magyarokról – egy interjúban azt mondta: az RMDSz a magyarság ügyeit vállalta fel, „akik ebből a sorból kiléptek, alátámasztják a hatalomnak azt a propagandisztikus állítását, miszerint az RMDSz nem képviseli a magyarságot, nem létezik kollektív képviselet”. [Szabadság, jún. 4.]



lapozás: 1-20 | 21-40 | 41-58




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» a kronológia leírása
» forrásirodalom
» rövidítésjegyzék
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998