Kuszálik Péter
Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
 

 
 
 
  kronológiák    » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004  
földrajzi mutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
intézménymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
névmutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
tárgymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z

 
 
 
   keresés
szűkítés          -          
      találatszám: 14 találat lapozás: 1-14
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Tárgymutató: történelemhamisítás (1848; 1944; cáfolatok) / történelmi mítoszok lerombolása / demitizálás

1990. április 18.

Az RMDSz OIB nyilatkozatban tiltakozott Ioan Coja történelemhamisító cikke ellen, mely az Azi c. kormánylapban jelent meg. Coja a kommunizmust a magyarok és zsidók uralmának állította be.

Miután az új litván hatalom az oroszokat kiszorító intézkedéseket hozott, Moszkva utasítására megkezdődött Litvánia gazdasági blokádja. (→ 1990.06.29)

1992. október 6.

Aradon a 13 vértanúra emlékeztek. Az ünnepségek különösebb incidensek nélkül zajlottak (noha két nappal korábban ismeretlen tettesek összesározták az emlékművet), s a karhatalom sem vonultatott föl látványos erőket. Kodolányi Gyula m. államtitkárt figyelmeztették a határon, hogy az elnökválasztás idején (→ 1992.10.11) a ro. nép érzékenységét sérti az aradi megemlékezés, ezért Kodolányi az emlékműnél csak koszorúzott, beszédének néhány gondolatát pedig az RMDSz-székházban mondta el. [MH, okt. 7.]

Egyed Ákos a ro. történetírás következetesen visszatérő, 1848-cal kapcsolatos tényhamisításait ismertette. A sajtó következetesen 40 ezer ro. áldozatról ír, holott korabeli dokumentumok alapján a ro. áldozatok száma mintegy 6000-re becsülhető. Már a gyermekek is a militáns történészek nézeteit ismerhetik meg az iskolában. [MH, okt. 6.]

1994. október 20.

Kolozsvár RMDSz tanácsosai tiltakoztak a városházán elhelyezett emléktábla szövege miatt. A várost 50 évvel ezelőtt nem a ro., hanem a szovjet csapatok szabadították fel a német megszállás alól és 5000 embert vittek „malenykij robotra”, akiknek a fele nem tért vissza. Mivel a hivatal magyarellenes hangulatkeltésre használja föl a megemlékezéseket, a továbbiakban nem vesznek részt azokon.

1996. január 11.

Kolozsvárott üléseztek az RMDSz városi és megyei tanácsosai. Gh. Funar olyan emléktáblát kíván Mátyás király szülőházára elhelyezni, amely a király románságát hangsúlyozná. Nyílt levélben felhívták a figyelmet arra, hogy a tervezett szöveg történelmi hamisítás, a király soha nem volt „Matei Corvin”, hanem Mathias Rex; Szilágyi Erzsébet fiát amúgy sem lehet románnak tartani. Emlékeztették a prefektust, hogy az emléktábla elhelyezését a városi tanács nem tárgyalta, tehát Funar szándéka törvényellenes. Arra kérték a prefektust, akadályozza meg azt, hogy Gh. Funar kivitelezhesse tudatosan magyarellenes és provokatív szándékát, a név- és tényhamisító emléktábla elhelyezését. [Szabadság, jan. 11.] (→ 1995.01.13)

Bukarestben megelégedéssel fogadták a hírt, hogy Clinton elnök arra kérte a kongresszust: hosszabbítsa meg egy évvel a Ro.-nak nyújtott legnagyobb kedvezményt. [MH, jan. 11.]

Németh Zsolt (Fidesz) emlékeztette a m. kormányt egy korábban (1995. júl.) átadott memorandumra, amelyre nem kaptak választ. A dokumentum szerint a m.–ro. közeledés csak akkor lesz eredményes, ha a megbékélési dokumentumot csak az RMDSz egyetértése esetén írják alá. További fontos feltétel: a ro. állam vállaljon garanciát a teljes körű m. ny. oktatás finanszírozására. [ÚM, jan. 11.]

A jelenlegi m. kormány mindent a NATO-integrációnak rendel alá, háttérbe utasítva a h. t. magyarság érdekeinek képviseletét – hangsúlyozta Csapody Miklós (MDF). [ÚM, jan. 12.]

A Ziua kezdeményezésére Bukarestben újratárgyalták a Ceauşescu-pert. A „Forradalom Erkölcsi Törvényszéke” egy bíróból és esküdtekből áll. A forradalmár egyesületek védnökségével zajló peren hangsúlyozták, hogy nem a diktátor rehabilitálása a cél, hanem a törvényszék becsületének a helyreállítása. Az esküdtek döntöttek: az eljárás, az ítélethozatal és a végrehajtás megsértette a törvényességet, ezért semmisségi panasszal fordulnak a főügyészséghez. [EN, jan. 17.]

1996. március 14.

Gh. Funar beváltotta ígéretét: Kolozsvárott, a volt Biasini Szálló falára, a Petőfi-emléktábla mellé kitétetett egy táblát, amely Bariţiu és Bălcescu érdemeit hirdeti, ugyanakkor a magyarok 1848-as véres tetteit ítéli el (40 ezer ro. lakos megölése és 230 ro. falu feldúlása). [Szabadság, márc. 15.] (→ 1996.04.23)

Az RMDSz ÜE levélben fordult az Országos Műemlékvédelmi Bizottsághoz és a Román Akadémiához, hogy cáfolják meg a Gh. Funar által állított emléktáblán szereplő, az 1848-as forradalom állítólagos 40.000 ro. áldozatával kapcsolatos történelemhamisítást. [Táj., márc. 15.]

Molnos Lajos nyílt levélben fordult Grigore Zanc prefektushoz, kérve, éljen törvényes jogával, s akadályozza meg, hogy Gh. Funar – a városi tanácsot megkerülve – újabb emléktáblát helyezzen el a Petőfi emlékházon. [Szabadság, márc. 15.]

1996. április 23.

Kiss Kálmán (RMSzdP) bejelentette, hogy Bolyai Gáspár személyében polgármester-jelöltet állít Marosvásárhelyen. [RMSz, ápr. 25.] (→ 1996.04.25)

Egyed Ákos történelmi adatokkal cáfolta a Gh. Funar-féle emléktábla számait (→ 1996.03.14). A korabeli szász hatóságok összeírták a románok veszteségeit. Ebben 6200–6400 személy szerepelt, ezt az adatot fogadta el Bariţiu, az ismert ro. történész is. [RMSz, ápr. 23.]

1997. február 22.

A KLMT tudományos ülésszakán a követendő műemlékvédelmi stratégiát elemezték. Megelégedéssel nyugtázták, hogy Andrei Pippidit nevezték ki az Orsz. Műemlékvédő Biz. élére; nem hagyható figyelmen kívül a történelmet meghamisító emléktáblák sokasága, amelyekkel Gh. Funar teleszórta a várost. [Szabadság, febr. 25.]

Fey László szerint maximalista követelés az önálló BTE, nincsenek meg hozzá a személyi és anyagi feltételek. Járható útnak tartja a jelenlegi kereten belüli megerősödést, abból – idővel – kinőhet az új egyetem. Fey egyetért a kihelyezett tagozatok indításával. [Szabadság, febr. 22.]

A PUNR közgyűlése Gh. Funart leváltotta elnöki funkciójából, helyébe Valeriu Tabărăt választották. Funar sajtóértekezleten azt mondta: a leváltás szabálytalanul történt. [Szabadság, febr. 25.]

1999. november 4.

Lucian Boia, bukaresti prof. az elsők között szállt szembe a ro. történetírás mítoszaival. Már két könyvet írt ebben a témában, s igen figyelemreméltó következtetésekre jutott. „A gondolkodás egyszerű: a románoknak mindenkor igazuk volt, s mivel a dolgok nem mindig mentek jól, ennek okozói mások – oroszok, németek, amerikaiak, magyarok, zsidók és mások, a történelmi és politikai közegtől függően. A történelmi áldozat tudata a közgondolkodás súlyos betegsége. A saját hibákkal való számolás és a következmények vállalása hiányzik, s ez a legnagyobb akadálya annak, hogy a ro. társadalom újra megtalálja helyét és ezzel együtt európai integrálódását is.” [A Hét, nov. 4.]

Márton Áron-éremmel tüntették ki Berszán Lajos gyimesfelsőloki plébánost, a helyi Szent Erzsébet Gimnázium megalapítóját és felépítőjét. [HN, nov. 4.]

1999. december 11.

Vasile Sălcudean, Kolozs megye prefektusa, hosszas töprengés után a közigazgatási bíróságon megtámadta az Antonescu-szobor fölállításáról hozott városi tanácsi döntést. [Szabadság, dec. 11.]

A Romániai Kat. Püspökök Konferenciájának 11 tagja levelet intézett Radu Vasile kormányfőhöz, a vallásügyi törvénytervezet tárgyában és azt kérték, hogy az egyházak által egyeztetett korábbi változatot küldjék a parlamentbe, ui. a jelenlegi változat ellenkezik az egyes egyházak statútumaival, az alkotmánnyal és a nemzetközi elvárásokkal. [BN, dec. 11.; EN, dec. 14.]

Temesvárott Anno mirabile címmel tartottak konferenciát az 1989-es forradalmi napokról. Történészek, szociológusok foglalkoztak a komm. bukásának történelmi előzményeivel és következményeivel, a nemzeti kisebbségek sorsának alakulásával. [Szabadság, dec. 13.]

Magyarul is megjelent Lucian Boia: Történelem és mítosz a ro. köztudatban – az a könyv, amelyre „nyolcvan éve vár a romániai társadalom”. [Szabadság, dec. 11.]

2000. február 10.

Pepó Pál, m. környezetvédelmi miniszter Nagyváradon tárgyalt Anton Vlad államtitkárral, a nagybányai ciánszennyezés ügyében. A kárfelmérés gyorsítására szakértői bizottság kiküldését határozták el. [RMSz, febr. 14.]

Tőkés László, Budapesten, Kiáltó szó c. előadásában ismét bírálta az RMDSz álláspontját: „Felelőtlen politikai játék ingoványos talajára vitték az egyetem ügyét, olyannyira, hogy már az EBESz kisebbségi biztosa is – átvéve a sípot, amelyet a szájába adtak a bukaresti urak – a multikulturális egyetemről áradozik.” A ro. kormány kisebbségi kirakat-politikájáról, melyet sikerágazatként tüntetnek föl: „Fájdalmas, hogy az RMDSz asszisztál ennek a hamis képnek a kialakításához, tehát saját elnyomóinkat [!?] mentjük fel.” [BL, febr. 10.]

Az ADI vezetősége tiltakozott a kolozsvári Biasini-szálloda falán elhelyezett emléktábla hamis adatai ellen. Gh. Bariţiu, akinek a nevét felhasználják, történelmi traktátusában nem 40 ezer, hanem 6000 ro. áldozatról beszél; az 1848–49-es forradalom után elrendelt kivizsgálás csak 4425 emberről tud. [Szabadság, febr. 10.]

2001. november 2.

Az ET miniszteri bizottsága a történelemoktatásról kidolgozott ajánlásában hansúlyosan állapította meg, hogy a történelemhamisítás ellentétes az ET meghirdetett alapelveivel. [RMSz, nov. 2.]

Szovátán tud. ülésszakot tartottak abból az alkalomból, hogy 50 éve alakult meg az Orsz. Levéltárak Maros megyei Igazgatósága. Pál-Antal Sándor előadásban emlékezett meg Derzsi-Biás Istvánról, a Teleki család levéltárosáról. [Népújság, nov. 2.]

2002. március 14.

Gh. Funar 10 éves pályafutásának fontosabb eseményeit, fura tetteinek példatárát közölte a helyi m. napilap. [Szabadság, márc. 14.]

A ro. parlamentben Garda Dezső napirend előtti felszólalásban emlékezett az 1848-as m. szabadságharcról. Figyelmeztetett: a ro. történészek egy részének le kell mondaniuk az olyan történelmi mítoszok hangoztatásáról, amelyek 40 ezer ro. meggyilkolását és 200 ro. falu felégetését próbálják elhitetni a közvéleménnyel, ezeknek semmi történelmi alapjuk nincs. [RMSz, márc. 14.]

Dan Voiculescu, a PSD-vel koalícióban lévő PUR elnöke felszólította az RMDSz-t, hogy tartsa tiszteletben a székely megyék ro. lakosságát. Markó Béla valótlannak és nemkívánatosnak nevezte a pártelnök nyilatkozatát és pontról pontra megcáfolta azt. [RMSz, márc. 14.]

2002. március 28.

Éles vita zajlott Ion Antonescuról a szenátusban. Păunescu élesen bírálta Michael Guest amerikai nagykövetet azért, mert a diplomata egy nyilatkozatban azt hangoztatta, hogy Ro. az Antonescu-rendszer idején részt vett a holokausztban és a románok hallgatólagosan támogatták a zsidóüldözést. C. V. Tudor szerint Ro.-ban nem volt holokauszt, csak Észak-Erdélyben, ahol a bűn a magyarokat terheli. [Szabadság, márc. 28.]

Befejeződött a népszámlálási adatok fölvétele, az első hivatalos adatok júniusra várhatóak. [Szabadság, márc. 28.]

Tonk Sándor a M. Köztársaság Elnökének Érdemérme kitüntetést vehette át Mádl Ferenctől. [Szabadság, márc. 28.]

Mircea Cărtărescu a ro. nemzeti mítoszok lebontását tartja egyik feladatának. A lipcsei könyvvásáron arról tartott előadást, hogy miként lettek foglyai a románok annak az illúziónak, hogy ők különbek, mint a Balkánon élő többi nép. [RMSz, márc. 28.]

2003. május 14.

Răzvan Theodorescu tk. a Gozsdu-hagyatékról és a Szabadság-szobor felállításáról tárgyalt Budapesten. Elvi egyezség nem született, de a résztvevők kiemelték a tárgyaló felek nézetazonosságát. [Szabadság, máj. 14.; Krónika, máj. 14.]

A nemzetbiztonsági törvény vitáján Frunda György javasolni fogja a titkosszolgálatokat felügyelő szaktárca létrehozását és a belföldi titkosszolgálatok számának csökkentését. [Népújság, máj. 14.]

Kovászna megyében állóurnás szavazáson döntöttek az SzKT megyei képviselőinek személyéről. Felső-Háromszéken csak 40%-os volt a részvétel, Alsó-Háromszéken pedig mindössze 12%-os (az alsó határ 30%, tehát itt megismétlik a választást). [Szabadság, máj. 14.; EN, máj. 14.]

Marius Diaconescu, a kolozsvári csángó-konferencián megdöntötte a csángók ro. származásának mítoszát: eredeti dokumentumokkal igazolta, hogy azt a moldvai kat. egyház találta ki annak idején, hogy megvédje híveit az Antonescu-rezsim atrocitásaitól; a ro. tudósok egy része már az eredetmítosz megalkotásakor tudta, hogy az koholmány. [Háromszék, máj. 14.]



lapozás: 1-14




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» a kronológia leírása
» forrásirodalom
» rövidítésjegyzék
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998