Kuszálik Péter
Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
 

 
 
 
  kronológiák    » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004  
földrajzi mutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
intézménymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
névmutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
tárgymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z

 
 
 
   keresés
szűkítés          -          
      találatszám: 24 találat lapozás: 1-20 | 21-24
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Tárgymutató: történelem és/vagy földrajz oktatási nyelve

1991. június 12.

A képviselőház tanügyi bizottságában ismertették az 521/1991. sz. kormányhatározat 1991/92-es tanévre aktualizált szövegét. Eszerint vegyes lakosságú térségekben akkor is kötelező ro. osztályokat indítani, ha a tanulók létszáma kevesebb tíznél. Továbbá: Ro. földrajzát, történelmét és a műszaki tárgyakat románul kell tanítani a kisebbségi iskolákban is. Nagy Benedek felszólásában visszautasította ezeket a kitételeket, hangsúlyozva, hogy a minisztérium engedményeket tett a szélsőséges, ultranacionalista erőknek, azoknak, akik folytatni akarják Ceauşescu erőszakos asszimilációs politikáját. [RMSz, jún. 15.] (→ 1991.06.26)

Borisz Jelcin megnyerte az orosz elnökválasztást.

1991. június 30.

A 461/1991. sz. kormányhatározat az 1991/92-es tanévre vonatkozó utasításokat közölt: Ro. földrajzát és történelmét ro. ny. kell tanítani; az anyanyelvű iskolákról a tanfelügyelőségek döntenek.

1991. július 17.

A Romániai Németek Demokratikus Fórumának (RNDF) nyilatkozata elítélte a németekkel szembeni hátrányos megkülönböztetést a földtörvény alkalmazásánál, ugyanakkor jogsértőnek tartotta azt, hogy Ro. földrajzát és történelmét ro. ny. kell oktatni. [Háromszék, júl. 17.]

1991. szeptember 4.

A KOT oktatási tagozata nyilatkozatban utasította el a kormány jogkorlátozó határozatát, hogy Ro. történelmét és a földrajzát románul kell tanítani. Az RMDSz azt javasolta a szülői bizottságoknak, hogy szükség esetén éljenek a polgári engedetlenség eszközeivel. [Szabadság, szept. 7.]

1993. július 17.

Negyedik tanácskozását tartotta a PER (→ 1993.03.19), ezúttal a tengerparti Neptunfürdőn. Júl. 15–17. között három politikus (Borbély László, Frunda György, Tokay György) találkozott Viorel Hrebenciuc kormányfőtitkárral, a CMN vezetőjével és Traian Chebeleu elnöki szóvivővel. – A BBTE bölcsészeti karán 300 helyet hagynak a m. nyelven tanulni óhajtó jelentkezőknek [RMSz, júl. 23.]. Hrebenciuc megígérte, hogy visszavonják azt a rendeletet, amely szerint az elemiben a történelmet és földrajzot ro. nyelven kell tanulni. A korábbi intézkedést (miszerint 10 jelentkező esetén kötelező ro. osztályt indítani) kiszélesítik a kisebbségi tanulók számára is. [MH, júl. 20.; lásd még: Domokos 2: 167–182.; Borbély–Szentimrei: 46–49.] – A találkozóról a The New York Times júl. 20-án azt írta: az RMDSz nem csinált titkot abból a vágyából, hogy Erdélyt visszacsatolják Magyarországhoz. Másnap az újság az RMDSz követelésére helyesbített, szerkesztési hibának (’editing error’) nevezve az idézett állítást. [RMSz, aug. 4.] (→ 1993.07.21, 1993.07.24, 1993.07.29, 1993.07.31, 1993.10.22)

Zárt ajtók mögött tanácskozott a PSM igazgatótanácsa. Alelnöknek választották Adrian Păunescut, Ceauşescu udvari költőjét. Ilie Verdeţ pártelnök előrehozott választásokat sürgetett. [MN, júl. 21.]

1993. november 19.

Az oktatási törvénytervezet vitáján a tanügyi szakbizottság m. tagjai kivonultak a bizottsági ülésről. Nyilatkozatukban megmagyarázták: korábban azt kérték, hogy a tervezetből töröljék a történelem és a földrajz ro. ny. oktatásának kötelezettségét, amit a bizottság nem tett meg. [RMSz, nov. 19.]

1994. február 9.

Zeno Opriş, a VR alapításának 4. évfordulója alkalmával kifejtette: a szervezet egy álnok veszéllyel, az RMDSz-szel szemben jött létre – „ez az etnikai párt a revansvágyó hungarizmus képviselője”. [RMSz, febr. 9.]

A képviselőház szakbizottsága a tanügyi törvénytervezetnek a kisebbségi oktatásra vonatkozó részét tárgyalta. Hiába hivatkoztak az alkotmányos jogokra az RMDSz képviselői, a többség elutasította a javaslatok döntő részét. Elfogadták azt, hogy a kisebbségi iskolákban oktathassák a saját történelmüket, de elvetették azt, hogy Ro. történelmét, földrajzát, a honpolgári nevelést, valamint a szaklíceumokban a szaktárgyakat anyanyelven lehessen tanulni. [RMSz, febr. 11.]

Markó Béla részt vett a Székesfehérváron rendezett fórumon, ahol az utódállamok m. szervezeteinek vezetői tájékoztatták egymást a m. közösségek helyzetéről és autonómia-törekvéseiről. [RMSz, febr. 16.]

1994. június 8.

Mivel a memorandisták emlékművét a városi tanács és a műemlékvédő hivatal jóváhagyása nélkül emeltette Gh. Funar, a kolozsvári RMDSz nem vesz részt az emlékmű jún. 9-re tervezett avatásán. [RMSz, jún. 10.] (→ 1994.06.19)

Az ADI (→ 1993.02.19) által szervezett tüntetésen több ezer ember tiltakozott a kolozsvári Mátyás-szobor védelmében. Az ellen tiltakoztak, hogy régészeti ásatásokra hivatkozva el akarják költöztetni a szobrot. Beszédet mondott tk. Octavian Buracu, Doina Cornea, Tőkés László.

A König–Jansson-jelentést bíráló külügyminiszteri memorandum egyik téves állítása: Ro. földrajzát és történelmét mindig románul tanították. Amikor erre egy sajtóértekezleten fölhívták a figyelmet, M. Geoană így replikázott: nincs értelme részletekbe bocsátkozni. [RMSz, jún. 10.]

1994. június 23.

A képviselőházban 207:39 arányban elfogadták az oktatási törvényt. Nem sikerült kiiktatni a korlátozó intézkedésket: a földrajzot, történelmet és a szaktárgyakat ro. nyelven kell oktatni; a törvény tiltja az anyanyelvű felsőfokú oktatás megszervezését, elveszi az egyházak jogát, hogy hagyományos iskolahálózatukat működtessék. Az RMDSz képviselőházi csoportja nyilatkozatban tiltakozott a nyíltan diszkriminatív törvény ellen. [RMSz, jún. 25.]

1997. május 18.

A kormány jóváhagyta a 84/1995. sz. tanügyi törvény kiegészítésére és módosítására vonatkozó törvénytervezetet, mely tartalmazza a romániai oktatás általános reformját szolgáló szabályozásokat és a kisebbségi oktatást korlátozó rendelkezések eltörlését. A tervezet szerint megszűnik a kisebbségek nyelvén történő szakmai oktatásra vonatkozó tiltás, lehetővé válik az anyanyelven való egyetemi felvételizés, m. nyelven lehet oktatni Ro. történelmét és földrajzát, az egyházi iskolák világi oktatást is folytathatnak és ehhez részben állami támogatásra is számíthatnak. [Táj., máj. 19.]

Gyergyószentmiklóson szobrot állítottak Kossuth Lajosnak (Miholcsa József alkotása). [RMSz, máj. 21.]

1997. július 2.

A NATO-csatlakozás ügyében folyó ro. lobbizás utolsó aktusaként Constantinescu elnök Bonnba utazott és Helmut Kohl kancellárral tárgyalt. [RMSz, júl. 4.]

A koalíciós pártok vezetőinek egyeztető tanácsa megerősítette, hogy időhiány miatt a tanügyi törvény módosításait kormányrendelettel léptetik életbe. Ugyanakkor ellenzéki részről folynak a támadások, Adrian Năstase az „RMDSz részéről érkezett zsarolásnak” tulajdonította a módosítást. [Szabadság, júl. 3.] – Cristian Tudor Popescu (Adevărul) szerint azzal, hogy magyarul taníthatják a történelmet és földrajzot, veszélybe kerül a ro. ny. [RMSz, júl. 4.]

Matei Boila (PNTCD) szenátor és gör. kat. pap törvénytervezetet nyújtott be a gör. kat. vagyon visszaszolgáltatása ügyében. A tervezet a lehető legszerényebb kívánságokat tartalmazta, ám így is óriási felháborodást keltett az ortodox papság körében. Gabriel Andreescu, a 22 c. hetilapban A ro. ortodox egyház klérusa jelenti a demokráciára a legnagyobb veszélyt c. cikke feltűnést keltett, mert a nemzetinek számító egyházról eddig nyíltan senki sem merte ezt kimondani. [Népszava, júl. 2.]

Sorin Dimitriu, az Állami Vagyonalap vezetője beszámolt az eddigi magánosítási eredményekről: február óta annyi céget privatizáltak, mint az előző kormány 3 év alatt. [RMSz, júl. 2.]

1997. szeptember 17.

A szenátusban feszült légkörben folytatták a tanügyi törvény módosításának vitáját. Titkos szavazattal törölték a tervezet azon szakaszát, amely az anyanyelvű oktatás jogát minden szinten kiterjesztette volna az óvodától az egyetemig; elvetették azt, hogy a kisebbségi iskolákban speciális tankönyvekből tanítsák a ro. nyelvet; elfogadták azt, hogy Ro. történelmét és földrajzát anyanyelven lehessen tanulni. [Táj., szept. 19.] (→ 1997.09.23)

Virág György jelezte, hogy Maros megyébe megérkezett az utasítás a kétnyelvű helynévtáblák kihelyezéséről. A táblákat az útügyieknek kell elhelyezniük, de anyagi fedezet híján nem vállalják, ezért a felszerelést a helyi költségvetésből kell finanszírozni. [Népújság, szept. 17.]

Zilahon az RMDSz megyei szervezet tisztújító gyűlésén jóváhagyták a módosított alapszabály-tervezetet és Seres Dénest választották meg megyei elnökké. [Táj., szept. 17.]

1997. szeptember 23.

Az oktatási törvény vitáján az ülést vezető George Pruteanu, bizottsági elnök újabb szavazást rendelt el a már korábban letárgyalt paragrafus ügyében (mely a földrajz és a történelem tanítási nyelvére vonatkozott, ]970917). Miután a bizottság ismét megszavazta a paragrafust, Pruteanu minden szabályt felrúgva ismételt szavazást tartott. Mivel akkor már nem volt koalíciós többség, a szavazás a magyarság számára kedvezőtlen eredményt hozott (a két tantárgyat románul kell tanulni). Markó Béla kijelentette, hogy az eljárás megalázó az egész bizottság számára, ezért az RMDSz szenátorai kivonulnak; Dumitraşcu szenátor elszólta magát: éppen arra várnak. Az RMDSz bizottsági tagjainak távozása után még azt is megszavazták, hogy a líceum utáni szakoktatás csak ro. nyelvű lehet. [RMSz, szept. 25.] – Markó Béla sajtótájékoztatón hangsúlyozta a történtek antidemokratikus voltát és kijelentette: ilyen feltételek mellett nem látják értelmét a további bizottsági munkának és veszélybe került a koalíciós együttműködés is. [Táj., szept. 24.] (→ 1997.09.25)

1997. szeptember 25.

A kormány vezető ereje, a PNTCD parlamenti csoportja, a kormányfő és a miniszterek jelenlétében, megvitatta az RMDSz-szel kialakult konfliktust (→ 1997.09.23) és bizottságot hozott létre az RMDSz-szel folytatandó tárgyalásokra. A bizottságot Virgil Petrescu okt. min. vezeti, de annak nem tagja G. Pruteanu, aki a viszályt előidézte. Radu Vasile az RMDSz „politikai ostobaságát” bírálta, amellyel ragaszkodik a két vitatott tantárgy m. ny. oktatásához, majd azt javasolta: a földrajzot magyarul, a történelmet románul tanítsák. Markó Béla nem is kommentálta a javaslatot, mondván: itt a koalíciós együttműködésről, a kormányprogram betartásáról van szó. [Népújság, szept. 26.] – Az ezt követő sajtóértekezleten arról is beszámolt a szövetségi elnök, hogy a megyékben, területi szinten fölmerült nézetkülönbségekről is konzultációs egyeztetések kezdődnek. Az RMDSz a sürgősségi kormányrendelet szövegét kompromisszumnak tartja, amelybe a magyarság elvárásainak csak egy része került be, s amelyet a koalíciós partnerek a tárgyalások során szövegszerűen, pontról pontra elfogadtak, s egyben biztosították egymást a sürgősségi rendelet parlamenti támogatásáról. Az RMDSz által 1994-ben benyújtott és félmillió aláírással támogatott tanügyi törvénytervezetben számos olyan követelmény fogalmazódott meg, amelyekről az RMDSz a koalíció kedvéért lemondott, de az elkövetkező tárgyalásokon esetleg újra előveszik ezt a tervezetet. [Táj., szept. 25.]

Gabriel Andreescu és Doina Cornea nyílt levelükben kiálltak amellett, hogy tovább kell haladni a reformok útján, el kell fogadni a sürgősségi kormányrendeleteket. A többnyelvű feliratozás olyan intézkedés, amelyre a kormány büszke lehet. „A jelenlegi nacionalista uszítással szembeni eltökéltségnek nincs válaszútja.” [Szabadság, szept. 25.]

Jakubinyi György elmondta: a Constantinescuval folytatott májusi tárgyalás során az elnök azt mondta a m. egyházak vezetőinek: ne reméljék, hogy mindent visszakapnak, ui. Erdélynek sajátos a történelmi helyzete. [MN, szept. 25.]

1997. október 30.

Ro. történelmét m. nyelven is lehet tanítani, de csak ro. tankönyv alapján, mondta Virgil Petrescu, okt. min. [Szabadság, okt. 30.]

Módosították a földtörvényt: a visszaigényelhető termőföld terület felső határa 50 hektár, az erdőé 30. [Szabadság, okt. 30.]

1997. november 5.

A koalíció tanácsa nem tudott megállapodni az anyanyelvű oktatással kapcsolatos kérdésekben. Az oktatási vegyesbiz. munkáját vitatták meg, de nem alakult ki egyetértés a törvény módosítását illetőn. A koalíciós partnerek szerint komprmisszumos megoldás lenne, ha az RMDSz lemondana a történelem és a földrajz m. ny. oktatásáról; ezt Markó Béla nem fogadta el, mert már a sürgősségi kormányrendelet önmagában is kompromisszum. [Szabadság, nov. 7.]

1997. november 25.

A szenátusban a tanügyi törvény vitájában Laurenţiu Ulici, az írószöv. elnöke (aki pártolta azt, hogy Ro. történelmét és a földrajzát anyanyelven lehessen tanulni) Pruteanu szenátor vádjaira válaszolva elmondta: az ukrajnai románok az iskolában románul tanulhatják az összes tárgyat és ro. egyetemük is van, de Pruteanuval együtt Ukrajnában is feltűnt egy nacionalista politikus, aki minden tárgy ukrán nyelvű oktatását sürgeti az ottani ro. iskolákban. [MTI]

Tőkés László az SzKT rendkívüli ülésének összehívását kezdeményezte nov. 12-én, amelyhez megnyerte 44 SzKT-tag támogatását is. Dézsi Zoltán az ülést dec. 6-ra rögzítette, de Tőkés szerint akkor már értelmetlen lesz megtartani, mert addigra véget ér a tanügyi rendelet parlamenti vitája. [RMSz, nov. 27.]

1998. február 5.

Bukarestben aláírták a kormányból kivált PD és a kormánypártok koalíciós megállapodását, amelynek értelmében a PD a parlamentben támogatni fogja a korábbi koalíciós megállapodások értelmében kidolgozott és benyújtott törvényjavaslatokat. [RMSz, febr. 7.]

Markó Béla a szövetség székházában fogadta Max van der Stoelt, akivel az oktatásügyi problémákat tekintették át. Markó méltatta az 1995-ös tanügyi törvényt módosító sürgősségi kormányrendeletnek a kisebbségi oktatásra vonatkozó diszkriminatív, korlátozó intézkedéseket megszüntető rendelkezéseit, majd kifejtette, hogy az RMDSz miért nem fogadhatja el a kormányrendelet szövegének szenátusi változatát. [Táj., febr. 5.] A szenátus olyan módosításokat szavazott meg, amelyek újra korlátozásokat vezetnek be, mind a történelem és a földrajz oktatása, mind az önálló egyetemi intézmények tekintetében. [Szabadság, febr. 7.]

Az oktatási törvény tekintetében a PD a kormány változatát támogatja, ám nem ért egyet a földrajz és a történelem anyanyelven való oktatásával és hiányolja, hogy a kisebbségi egyetem tekintetében a szöveg nem tartalmazza a „multikulturális” jelzőt. [Szabadság, febr. 6.]

A 6 kormánykoalíciós párt (PNTCD, PD, PNL, RMDSz, PSDR és PAR) elnökei aláírták a kormánykoalíciós együttműködést szabályozó megállapodást, az ún. protokollumot. [Táj., febr. 6.]

1998. április 24.

Radu Vasile egy interjúban elmondta: támogatja azt, hogy a kisebbségi iskolák alternatív tankönyveket használjanak. A Ro. földrajza és történelme tantárgyak oktatási nyelvéről szólva megjegyezte, hogy meg lehet fontolni a m. ny. tanítás változatát is. [Szabadság, ápr. 25.]

1998. szeptember 4.

A koalíciós pártok elnökei az elnöki palotában folytattak megbeszélést. A kiadott nyilatkozat megújítja a Radu Vasile-kabinet támogatását és kéri a kormánytól a pénzügyi rendszer hatékonyságának biztosítását és a privatizáció végrehajtását. Markó Béla nem fogadta el a nyilatkozatot, mert megoldatlan maradt a m. egyetem kérdése. [Háromszék, szept. 7.]

Bukaresti sajtótájékoztatóján Markó Béla bejelentette: az oktatási kormányrendelet módosítása miatt az RMDSz érvénytelennek tartja tekinti koalíciós kötelezettségeit mindaddig, amíg a kormánykoalíció csúcsvezetői felül nem vizsgálják a reformmal és kisebbségpolitikával kapcsolatos eddigi álláspontjukat és nem erősítik meg újból az eddigi koalíciós megállapodásokat. A szövetség parlamenti csoportjai csak az RMDSz programnak megfelelő döntéseket támogatnak. [Szabadság, szept. 4.]

Kónya-Hamar Sándor elmondta: noha a koalíció 1997. dec. 7-én aláírta azt a protokollumot, amelyben az RMDSz az önálló m. egyetem létesítésének feltételével lemondott a történelem és a földrajz anyanyelvű oktatásától, a hozott döntések egyértelművé teszik, hogy a koalíció pol. akarat szempontjából nem képes többre, mint amennyit ez idáig tett. A történtek igazolják azt az aggodalmat, amelyet az RMDSz kolozsvári választmánya korábban megfogalmazott (→ 1998.05.09, 1998.05.30). [Szabadság, szept. 4.]

Tőkés László nem tart attól, hogy az RMDSz szétszakad, házon belül kell megoldani a problémákat; „mindent az RMDSz legitim struktúráiban akarunk megvalósítani”. [BN, szept. 4.]



lapozás: 1-20 | 21-24




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» a kronológia leírása
» forrásirodalom
» rövidítésjegyzék
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998