Kuszálik Péter
Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
 

 
 
 
  kronológiák    » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004  
földrajzi mutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
intézménymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
névmutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
tárgymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z

 
 
 
   keresés
szűkítés          -          
      találatszám: 59 találat lapozás: 1-20 | 21-40 | 41-59
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Tárgymutató: autonómia, területi / etnikai alapú / székelyföldi

1991. október 2.

Székelyudvarhelyen megbeszélést folytatott az RMDSz Székelyföldi Politikai Csoportja (SzPCS) [nem létező tömörülés!]. Közleményben rögzítették: elkerülhetetlennek tartják Székelyföld területi autonómiáját, erről helyi népszavazást kell tartani. A népszavazást az RMDSz által Agyagfalvára, okt. 19-ére tervezett megemlékező ünnepségre időzítették. Az előkészítő bizottság tagjai között tk. Katona Ádám, Kusztos Tibor, Mihály József és Papp Kincses Emese is szerepelt. [Az agyagfalvi „népgyűlés” történetét lásd: Domokos 2: 219–235. és RMSz, okt. 9.–okt. 25.] (→ 1991.10.08, 1991.10.13, 1991.10.14, 1991.10.15, 1991.10.19, 1991.10.25, 1991.11.24)

1991. október 8.

Az RMDSz OE bukaresti rendkívüli ülésén a négytagú tárgyaló-küldöttség beszámolt a Stolojannal folytatott megbeszélésekről és szó esett a szövetség rendkívüli kongresszusának összehívásáról. Elítélték Katona Ádámék autonomista terveit (→ 1991.10.02, 1991.10.19). Közleményben rögzítették, hogy az RMDSz-nek nincs Székelyföldi Politikai Csoportja, így az RMDSz nevében sem léphet föl. A kormányválság (és a Jugoszláviában dúló polgárháború!) előidézte feszült helyzetben felelőtlenség a székelyföldi autonómiáról beszélni, az önrendelkezéshez ugyan minden nemzetnek és kisebbségnek joga van (a székelyek évszázados autonómiája nem irányult senki ellen), de ezt csak kölcsönös türelem esetén lehet majd megvalósítani. – A PUNR közleménye az irredenták újabb szeparatista cselekményének nevezte a székelyföldi autonómia tervezett kinyilvánítását. A párt a CSAT azonnali összehívását kérte és ügyészségi kivizsgálást követelt. [RMSz, okt. 9., okt. 10.]

Az alkotmánytervezetben – hosszas vita után – maradt az eredeti megfogalmazás: tiltott a területi szeparatizmus. [RMSz, okt. 8.]

1991. október 9.

A kormányalakítási tárgyalások során a nemzetiségi minisztérium létrehozását Stolojan és az ellenzéki pártok képviselői egyaránt elutasították. (Az RMDSz-t Szőcs Géza és Verestóy Attila képviselte.)

Domokos Géza a Columbia Egyetem meghívására okt. 9–23. között az AEÁ-ba utazott. Politikusokkal és a m. diaszpóra képviselőivel tárgyalt, előadásokat tartott. Robert Hutchings (a Nemzetvédelmi Tanács kelet-európai igazgatója) kifejtette, hogy egyetért az emberjogi, kisebbségi törekvésekkel, de a területi autonómia tervét nem tudja támogatni. [RMSz, nov. 7.]

Smaranda Enache Washingtonban az amerikai törvényhozás Emberi Jogi Bizottsága előtt kifejtette, hogy Románia legnagyobb problémája a szélsőséges csoportok kampánya mindenfajta kisebbség ellen. A kormány nem lép fel a nacionalista, antiszemita megnyilvánulások ellen.

Cs. Gyímesi Éva bejelentette, hogy munkaköri teendői miatt nem tud politikai szerepet is vállalni, ezért lemond megyei választmányi és KOT-tagságáról. [Szabadság, okt. 9.]

1991. október 11.

Székelyudvarhelyen a helyi RMDSz gyűlést tartott a sportcsarnokban. A jelenlevők elutasították Katona Ádám „népgyűlés”-tervét. (→ 1991.10.02, 1991.10.08, 1991.10.13, 1991.10.19) [Szabadság, okt. 15.]

1991. október 15.

A székelyudvarhelyi RMDSz-szervezet úgy döntött, hogy a székelyföldi területi autonómia kérdése körül felszított indulatok miatt lemond a tervezett agyagfalvi megemlékező összejövetel megtartásáról. – Az MTI híre szerint az ügyvezető ro. kormány „Petre Roman aláírásával betiltotta az október 19-re tervezett agyagfalvi emlékgyűlést. A megemlékezést csak zárt helyiségben, szűk körű részvétellel engedélyezi. Az SzPCs letett előző szándékáról és elfogadta, hogy csak megemlékezés legyen” Agyagfalván. (→ 1991.10.19, 1991.11.24)

A lett legfelsőbb tanács (és nov. 6-án az észt alkotmányozó nemzetgyűlés is) állampolgársági törvényt fogadott el, amelynek értelmében a komm. idején betelepített orosz ajkúakat hontalanná tette és megfosztotta szavazati joguktól.

1991. október 25.

Az RMDSz OE ülésének nyilatkozata leszögezte: az RMDSz nem fogadhatja el a területi autonómia gondolatát az ún. SzPCs (→ 1991.10.02) megfogalmazásában. Továbbá visszautasította a Har–Kov-jelentés nyomán megélénkült magyarellenes támadásokat, melyekben a rádió és a tévé játszotta a főszerepet. [RMSz, nov. 2.]

1992. január 10.

Tőkés László Tiltakozom címmel nyílt levelet juttatott el a hazai és külföldi sajtóhoz. Fölemelte a szavát Király Károlynak a parlamentből való kizárása ellen (→ 1991.11.21), valamint Radu Tinu és szekustársai felmentése (→ 1991.12.09) ellen, mely a visszarendeződés nyilvánvaló jele. Tiltakozott az ellen is, hogy az 1989 decemberében meglincselt kézdivásárhelyi rendőr ügyében három személyt (→ 1991.11.26) letartóztattak. Kérte, hogy az 1990. január 4-i amnesztiarendelet értelmében nyilvánítsák semmisnek az oroszhegyi, zetelaki, marosvásárhelyi diszkriminatív ítéleteket. Tiltakozott a tervezett népszámlálás nemzeti és vallási kisebbségeket sújtó tendenciája ellen. Arra kérte a kisebbségi egyházakat és az RMDSz-t, hogy ro. szövetségeseikkel együtt – vagy akár nélkülük – vegyék igénybe a törvényes politikai harc minden eszközét a felsorolt demokráciaellenes megnyilvánulások, sérelmek ellen. [RMSz, jan. 10.]

Borbély Imre nyilatkozott az RMSz-nek: a székelyföldi autonómiára vonatkozó kísérlet körüli vitában megmutatkoztak az RMDSz-en belüli ellentétek. Borbély a területi autonómiát legitim célként tűzte ki, de Katona Ádám kezdeményezését (→ 1991.10.02) nem tartotta taktikusnak. Fenntartja a társnemzetre (→ 1991.05.24) vonatkozó elgondolását. [RMSz, jan. 10.]

1992. augusztus 18.

M. kormánynyilatkozat jelent meg a kisebbségekről, amelyben tk. kifejtették: „A nemzetállam eszméjét végképp meghaladta az idő. Ilyen körülmények között az etnikailag tiszta államok létesítésére irányuló törekvések anakronisztikusak, emberellenesek és ellentmondanak az ENSz alapokmányának, a helsinki záróokmánynak és a párizsi chartának. (…) Az államok és nemzetek békés új rendjének kiépítéséhez csak az államokon belüli nemzeti és etnikai sokszínűség alkotmányos elismerésén keresztül vezethet az út. (…) Figyelembe véve a kisebbségi létforma sajátos helyzeteit, ez szórványban a személyi, helyi kisebbségekben az önkormányzati, szubregionális többség esetén pedig a területi elvű autonómiák rendszere lehet.” [RMSz, aug. 21.]

1992. szeptember 3.

Számos demokrata érzelmű ember és társaság biztosította szimpátiájáról Tőkés László gesztusát. (→ 1992.09.02) Az RMDSz nyilatkozatban állt ki Tőkés mellett. Iliescu levelet küldött, amelyben kifejtette párbeszédre való hajlamát, de nemtetszésének is hangot adott, támadva Tőkés nyilatkozatának néhány pontját (pl. „a hatalom cinkossága a büntettek elkövetésében” kitételt). (→ 1992.09.06)

Újvári Ferenc, az RMKdP alelnöke nyilatkozott a párt terveiről és szerepéről. A pártot 1990 márciusában jegyezték be a bukaresti cégbíróságon, de nem fogadták el a javasolt Erdélyi MKdP-t, így lett RMKdP. Újvári hangsúlyozta, hogy nem egységbontók, inkább a sokszínűségből szeretnék fölépíteni az egységet. A párt a területi autonómia mellett száll síkra. [ÚM, szept. 3.]

1993. január 4.

Antall József a rádióban kifejtette, hogy a jövőben is támogatni fogja az utódállamokban élő magyarok érdekvédelmét; szerinte indokolt lehet mind a személyi, mind a kulturális és területi autonómia. [MH, jan. 4.] (→ 1993.01.08)

Teodor Meleşcanu nyilatkozott a m.–ro. viszonyról. Kijelentette tk., hogy Ro. útja Nyugat-Európa felé „egy jelentős szakaszon Mo.-on át vezet”. A „kisebbségi kérdés belügy ugyan, de nem úgy, hogy teljes mértékben ki van szolgáltatva az illető állam önkényes akaratának”. A két ország közötti szerződésről lehet konzultálni az RMDSz-szel, de a szövetség nem képviseltetheti magát a tárgyaláson. [Népszabadság, jan. 4.] (→ 1993.01.05)

1993. január 29.

Bukarestben újabb háromnapos megbeszélést tartott a két külügyminiszteri szintű bizottság a ro.–m. szerződésről. Néhány kérdésben sikerült megállapodni, a kolozsvári konzulátus ügye stagnál. [MN, jan. 29.]

Az EvZ saját eszközökkel megállapította, hogy a képviselőházban rendszeresen lehallgatják az ellenzéki képviselők telefonjait. A SRI cáfolta, hogy köze lenne a lehallgatáshoz. [Népszava, jan. 29.] (→ 1993.02.11)

Frunda György nem tartja szerencsésnek a területi autonómia kifejezést, szerinte a régiósítás a jövő útja. [BL, jan. 29.]

Vida Gyula arra figyelmeztetett, hogy a munkanélküliek száma a magyarság körében aránytalanul magas. [BL, jan. 29.]

1993. február 3.

Frunda György dokumentumot adott át az ET titkárságának, amely az RMDSz álláspontját tartalmazza a romániai kisebbségi helyzetről. Mivel a jelenlegi törvények csak hézagosan biztosítják a nemzetiségi jogokat, szükség van arra, hogy kisebbségi törvény biztosítsa a szabad nyelvhasználatot, a személyi és kulturális autonómiát. Adrian Severin kifejtette, hogy Ro. elfogadja a kisebbségi jogokról szóló kiegészítést. [MH, febr. 3.] – A felszólalásokat követően az ET közgyűlése elfogadta a kisebbségi jogok jegyzőkönyv-tervezetét. A tervezet tk. tartalmazta az anyanyelv használatát, a pártalapítás és az autonómia alakításának jogát. [Népújság, febr. 3.] – A jegyzőkönyvet Ro. is elfogadta, ezáltal a ro. törvények részévé avatta az egyéni és kollektív kisebbségi jogok elismerését. [MN, febr. 9.] (→ 1993.02.17)

Az EMK nem ért egyet azzal [holott erről kongresszusi döntés született – K. P.], hogy a romániai magyarságot mint nemzeti kisebbséget definiálja az RMDSz programja, ehelyett a nemzeti közösség elnevezést szorgalmazzák. A programból hiányzik a területi autonómia követelése, a javasolt regionális önigazgatás nem azonos ezzel. [Népújság, febr. 3.]

1993. február 6.

Marosvásárhelyen hároméves fennállását ünnepelte a VR. Iliescu elnök üzenete burkolt figyelmeztetésnek is nevezhető a nacionalisták számára, amikor az idegengyűlölettől és türelmetlenségtől való elhatárolódást sürgette; egyúttal a magyarságnak is üzent, amikor azt hangsúlyozta, hogy Ro.-ban elképzelhetetlen a területi autonómia. [MH, febr. 8.]

1993. február 7.

Marosvásárhelyen véget ért az RMKdP 2. kongresszusa. A kétnapos rendezvényen a magyarországi pártok (KDNP, MDF), valamint a HTMH és az MVSz küldöttsége is részt vett. A kongresszuson új programot és alapszabályt fogadtak el; átvették az RMDSz meghatározását („romániai m. nemzeti kisebbség”). A program megfogalmazta a követeléseket a nyelvhasználatra, az anyanemzettel való kapcsolattartásra és az önszervezésre vonatkozóan. Az EMK meghívottjai (Katona Ádám és Bardóczy Csaba) tiltakozásul elhagyták a termet, mert a programba nem vették föl a területi autonómiát. – A párton belüli véleménykülönbségek Kolozsvár–Marosvásárhely ellentétben is megnyilvánultak. A kolozsváriak [értsd: a leköszönt Tőkés István (→ 1992.12.02) hívei] radikálisabbak, a Varga–Kelemen páros a reálpolitika híve. – Az új tisztikar: eln.: Varga László; aleln.: Bárányi Ferenc, Bibza István, Ágoston Albert; főtitkár: Kelemen Kálmán. [MH, febr. 8.; OrEx, febr. 19.] – Varga László kifejtette, hogy nem a nagypolitikában akarnak érvényre jutni, inkább a mozgalmi jelleget erősítik és a közélet aktivizálásával próbálnak hozzájárulni az erdélyi magyarság talpra állításához. [Népszabadság, febr. 9.]

1993. április 16.

Az RMDSz elnöksége nyilatkozatban utasította vissza 6 ro. párt vádaskodásait és számadatokkal igazolták, hogy Hargita és Kovászna megyében nincs m. hatalmi dominancia. Hargita megyében 84,6% a m. lakosság aránya, a prefektúrán a ro. tisztviselők aránya: 65,9%; az ügyészek és bírák esetében 60, ill. 50%; az intézmények vezetői 55%-ban románok. Kovászna megyében 75,2% m. lakosság mellett a prefektúrán 90,6% a ro.; további arányok: ügyészek: 50%, bírák: 83,3%. [Népújság, ápr. 16.]

Somai József az RMDSz új vezetési struktúrájának további részleteit ismertette. Lehetőség nyílt, hogy a szövetség növelje az alkalmazottak számát, gazdagabb adatbázisokat hoznak létre, amelyek a döntéshozatal hatékonyságát fogják növelni. [Szabadság, ápr. 16.]

Borbély Imre vázolta az önrendelkezés kiépítésének lehetséges folyamatát. Előbb az alkotmánnyal nem ütköző elemeket kell megvalósítani, ehhez akarat, munka és pénz szükséges. A fázisok: a magyarság számbavétele (kataszter), általános és titkos választások megtartása, melynek eredményeként létrejön a magyarság legitim „parlamentje”; ezután gyakorlatba ültethető a személyi és a kulturális autonómia. A területi autonómia az alkotmány módosítását is feltételezi. Borbély Imre hozzátette: „első számú partnerünk továbbra is a ro. ellenzék”. [ÚM, ápr. 16.]

A bíróság felfüggesztette Gh. Funar rendeletének végrehajtását, a per lezárásáig a Korunk szerkesztősége a helyén maradhat. [Szabadság, ápr. 16.] (→ 1993.04.22)

1993. október 17.

Egerben 3. alkalommal rendezett konferenciát az Erdélyi Szövetség (→ 1991.04.13). A záródokumentumban azt javasolták, hogy több állam alkotmányában a nemzetállam kifejezés helyett demokratikus jogállam szerepeljen. Für Lajos honvédelmi min. levelet intézett a konferenciához, amelyben kifejtette: Mo. mindenfajta konfliktus kezelésére egyetlen módszerként a tárgyalást ajánlja; a m. kisebbségnek joga van a területi autonómiára ott, ahol többségben él. [Népújság, okt. 19.]

Markó Béla 3 napos látogatást tett Kárpátalján, a KMKSz elnökének, Fodó Sándornak a meghívására. Közös közleményt adtak ki, amelyben a rendszeres kapcsolattartás szükségességét hangsúlyozták. [Szabadság, okt. 20.]

1994. november 3.

Iliescu a BBC-nek nyilatkozott, s tk. elmondta: az anyanyelv használatának korlátozásáról elhangzó m. panaszok csak kitalált dolgok, a m. kisebbségnek semmilyen korlátozástól nem kell szenvednie. [RMSz, nov. 5.]

Markó Béla megvonta amerikai látogatásának mérlegét: az újvilágban tisztában vannak a m. ny. oktatás problémáival és támogatást ígértek a kérdés rendezéséhez; a kulturális autonómia gondolatát fenntartás nélkül támogatják, a területi önkormányzat tervéről pedig további információkat várnak. [RMSz, nov. 3.]

Minden harmadik m. orvos elhagyta az országot, a legtöbben Mo.-ra telepedtek át – mondta Ábrám Zoltán. [RMSz, nov. 3.]

1995. január 16.

Traian Chebeleu elnöki szóvivő újból ismertette Iliescu elnök álláspontját az RMDSz önrendelkezési terveiről: alkotmány- és demokráciaellenes, retrográd, semmi köze sincs a helyi autonómia elveihez és a m. kisebbség identitásának védelméhez. – Sajtóértekezletén a PNTCD is elutasította az RMDSz területi autonómiára vonatkozó igényét. A PAC hasonlóan nyilatkozott és követelni fogja, hogy a CD határolja el magát ezektől a nézetektől. [Szabadság, jan. 17.]

Gh. Funar, a PUNR elnöke törvénytelennek bélyegezte az ÖT megalakulását (→ 1995.01.14), követelte az RMDSz betiltását, lakosságcserét és azt, hogy erről rendezzenek népszavazást. [Szabadság, jan. 17.] (→ 1995.01.18)

1995. március 4.

Iliescu elnök rádióinterjúban tk. kifejtette: elfogadhatatlannak tartja az etnikai, területi autonómiára vonatkozó, „arrogánsan és agresszíven szorgalmazott követelést”, amelyet „egyes magyarországi politikai erők, továbbá az RMDSz politikai harcosai sürgetnek”. [Népszava, márc. 6.]

T. Chebeleu szerint az ET 1201-es ajánlása nem kerül be az alapszerződésbe. A kisebbségek „jogainak szavatolása nem része a kétoldalú szerződésnek” – mondta az elnöki szóvivő. [EN, márc. 8.]

Kolozsvárott tisztújító közgyűlést tartott a Bolyai Társaság. Balázs Sándor helyett Horváth Andor vette át az elnöki tisztséget. Aleln.: Kerekes László, Jung János. Titkárok: Dezső Gábor, Gyéresi Árpád. [RMSz, márc. 10.]

1995. március 10.

Gh. Funar közleményben követelte, hogy tartsanak népszavazást az alapszerződésről, mert az jelenlegi formájában a „nemzetárulás okmánya” és előkészíti Erdély elszakítását. [RMSz, márc. 11.]

A Budapest Bank Bukarestben bankalapítási tárgyalásokat kezdeményezett. A leendő Pater Bank a jövőben magyarlakta területeken kíván fiókot nyitni. [Napi Gazdaság, márc. 10.]

Frunda György az etnikai alapú területi autonómia elleni véleményét hangoztatta, mondván: „nem lehet föláldozni a szórványban élő magyarságot a tömbmagyarságért”. [Respublika, márc. 10.]

Németh Zsolt bejelentette, hogy a Fidesz kivonul az alapszerződést tárgyaló parlamenti albizottságból. „Nem támogatjuk a szerződéses mosolydiplomáciát” – mondotta. [ÚM, márc. 11.]



lapozás: 1-20 | 21-40 | 41-59




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» a kronológia leírása
» forrásirodalom
» rövidítésjegyzék
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998