Kuszálik Péter
Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
 

 
 
 
  kronológiák    » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004  
földrajzi mutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
intézménymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
névmutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
tárgymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z

 
 
 
   keresés
szűkítés          -          
      találatszám: 13 találat lapozás: 1-13
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Tárgymutató: anyaország felelőssége, magyar kormány felelőssége, kötelezettségvállalása a határon túli magyarok iránt

1990. június 2.

Az MDF III. Országos gyűlésének második napján hangzott el Antall József kijelentése, miszerint: lélekben tizenötmillió magyar miniszterelnökének érzi magát. (E sokat vitatott kijelentés arra utalt, hogy Antallnak és a kormánynak gondja lesz az utódállamokban élő magyarokra.)

1992. augusztus 15.

„A világ közel 16 milliós magyarságának fontos ünnepi eseménye a Magyarok III. Világkongresszusa – állapította meg a m. Külügymin. nyilatkozata. – Az anyaország az emberi jogok és a kisebbségvédelem alapelveire építve felelősséget érez a világon élő magyarok és közösségeik iránt.” A Külügymin. azt kívánja, hogy a találkozó a magyar–magyar kapcsolatok új korszakát nyissa meg. [RMSz, aug. 15.]

1992. október 18.

Magyari Lajos, Kovászna megye frissen megválasztott szenátora (→ 1992.09.27) úgy vélte: „az anyaországnak tennie kell a Kárpát-medence magyar kisebbségi tömegeiért, támogatnia kell az autonómiára irányuló, önrendelkezési törekvéseit, de az illető közösségre kell hagyni és bízni a forma és a megvalósítási mód megválasztását”. [Mérték (Bp.), okt. 18.]

1993. január 4.

Antall József a rádióban kifejtette, hogy a jövőben is támogatni fogja az utódállamokban élő magyarok érdekvédelmét; szerinte indokolt lehet mind a személyi, mind a kulturális és területi autonómia. [MH, jan. 4.] (→ 1993.01.08)

Teodor Meleşcanu nyilatkozott a m.–ro. viszonyról. Kijelentette tk., hogy Ro. útja Nyugat-Európa felé „egy jelentős szakaszon Mo.-on át vezet”. A „kisebbségi kérdés belügy ugyan, de nem úgy, hogy teljes mértékben ki van szolgáltatva az illető állam önkényes akaratának”. A két ország közötti szerződésről lehet konzultálni az RMDSz-szel, de a szövetség nem képviseltetheti magát a tárgyaláson. [Népszabadság, jan. 4.] (→ 1993.01.05)

1993. február 26.

Budapestre érkezett az RMDSz küldöttsége (Markó Béla, Tőkés László, Takács Csaba), ahol tárgyaltak Göncz Árpád köztársasági elnökkel, Antall József miniszterelnökkel, és Szabad Györggyel, az Országgyűlés elnökével. Antall József megerősítette, hogy a m. kormány felelősséggel tartozik a h. t. magyarok sorsáért. Az RMDSz vezetői érdekeltek az anyaországgal folytatandó érdemi, sokrétű és folyamatos párbeszédben. [ÚM, febr. 27.]

1994. február 11.

Budapesten Boross Péter fogadta az utódállamok m. szervezeteinek vezetőit és az MVSz elnökét, Csoóri Sándort. A meghívottak: Erdély: Markó Béla (RMDSz); Felvidék: Duray Miklós (EPM), Bugár Béla (MKdM); Kárpátalja: Fodó Sándor (KMKSz); Délvidék: Ágoston András (VMDK), Kasza József (HMDK), Pozsonec Mária (MMNÖK). – Boross Péter leszögezte: a m. kormány 1992. aug. 18-i nyilatkozatának megfelelően továbbra is támogatja a h. t. magyarság mindazon törekvését, melyeket azok legális képviselői szavaznak meg és összhangban állnak az európai integrációs eszmékkel. – A meghívottak kifejtették: továbbra is tárgyalásos úton igyekeznek érvényesíteni nemzeti közösségként való elismerésüket, a szubszidiaritás elvén alapuló területi, ill. közösségi önkormányzati jogaikat és a partneri kapcsolatok megteremtését az egyes országok többségi nemzeteivel; szabadon választott képviseleti testületeik által kívánják érvényre juttatni politikai alanyiságukat. A találkozó résztvevői szükségesnek tartják, hogy a h. t. m. közösségek szociális és kulturális természetű igényeit a m. állam a legitim célkitűzésekkel összhangban anyagilag is támogassa. [RMSz, febr. 16.]

Szintén Budapesten tanácskoztak az utódállamok oktatási ügyekkel foglalkozó civil szerveződései (pl. Bolyai Társaság, RMPSz). A magyarországi ösztöndíjakról és továbbképzési lehetőségekről egyeztettek. Minden régió érdeke az otthoni anyanyelvű iskolahálózat kiépítése, továbbá az, hogy a fiatalok, tanulmányaik végeztével hazatérjenek. [RMSz, febr. 22.]

1994. április 28.

Tőkés László nyílt levelet írt a májusban esedékes választás előtt (→ 1994.05.29) álló magyarországi pártokhoz. Tőkés szerint a h. t. magyarság osztatlanul egyetért néhai Antall József sokat idézett programértékű kijelentésével (miszerint lélekben 15 millió magyar miniszterelnöke kíván lenni [értsd: 10 millió határokon belül, 5 millió határokon kívül]) és megütközéssel fogadta az antalli mondást elutasító vélekedéseket. Tőkés Horn Gyulára célzott, aki azt mondta: tartózkodni fog az olyan megnyilvánulásoktól, melyek irritálják a szomszédokat. – Horn Gyula ugyanabban a lapszámban reagált Tőkés levelére: a h. t. magyarok helyzetén csak akkor lehet javítani, ha normális kapcsolatokat alakítanak ki a szomszédos országok politikai erőivel. [Népszabadság, ápr. 28.] (vesd össze: 940421) – A levél élénk és változatos hangvételű visszhangot keltett a m. sajtóban, többen a magyarországi politikába való beavatkozásként értékelték Tőkés levelét.

1994. május 22.

Marosvásárhelyi közgyűlésén héttagú elnökséget választott az RT, a MISzSz politikai képviselete: Toró T. Tibor, András Imre, Füstös István, Zakariás Zoltán, Borbély Zsolt Attila, Tamás Sándor, Papp Előd. [Táj., jún. 6.]

Betlenben a ref. parókia udvarán leleplezték Bethlen Béla (1888–1979), Észak-Erdély egykori kormánybiztosa szobrát. [RMSz, máj. 24.]

1994. június 25.

Az erdélyi magyarság bizonyos köreiben aggodalmat keltett a szegedi találkozó (→ 1994.04.21) és a szocialisták választási győzelme, különösen Horn Gyula kijelentése, miszerint nem kívánja az Antall József-féle – „lélekben 15 millió magyar miniszterelnöke szeretnék lenni” – politikát folytatni. Az MSzP újabb állásfoglalása (továbbra is támogatják a h. t. magyarok autonómia-elképzeléseit, a kisebbség küzdelmét) és Tőkés László Horn Gyulához intézett távirata oldotta a feszültséget. Az RMDSz továbbra is elvárja Mo. erkölcsi és diplomáciai támogatását. [MN, jún. 25.]

1998. április 10.

Patrubány Miklós VET-elnök szerint az MVSz (→ 1995.04.05) nem tesz mást, mint figyelmezteti az államot a h. t. m. közösségek iránti felelősségre. [Szabadság, ápr. 10.]

1998. július 14.

Bár Iliescu korábban kétszer is volt a Fehér Házban, hivatalosan csak most hívták meg Ro. elnökét Washingtonba. Emil Constantinescu népes küldöttség élén utazott az AEÁ-ba; a programban a kongresszusban elmondott beszéd mellett Clinton elnökkel való találkozó is szerepel. [RMSz, júl. 15.]

Tempfli József elmondta: a pápa látogatásának eddig is feltétele volt a gör. kat. egyháznak nyújtandó restitúció. A kormányrendelettel visszaígért 17 ingatlan megszerzése még hosszadalmas folyamat; amennyiben a rendeletet nem hajtják végre, a nagyváradi püspök a Szentszékhez fog fordulni. [EN, júl. 14.]

Kónya-Hamar Sándor szerint minden új határidő, a különféle ígérgetések és bizottságosdik csak újabb csapdákat jelentenek. „A koalíció csak áltat bennünket egyetem-ügyben, s talán másban is.” A képviselő nem látja semmilyen jelét annak, hogy a magyarság kérései záros határidőn belül megoldódjanak. [EN, júl. 14.]

A Fidesz vezette kormány kötelezettséget vállal a h. t. magyarságért – nyilatkozta Németh Zsolt. A HTMH átkerül a külügymin. tárca felügyelete alá. [EN, júl. 14.]

A városi tanács elvetette Gh. Funarnak azt a tervét, hogy elköltöztesse Szent György szobrát. [Szabadság, júl. 16.]

Emil Constantinescu törvényerőre emelte az orsz. lakásügynökség (ANL) létrehozására vonatkozó szabályozást. Az ügynökség kedvezményes hiteleket nyújt majd a lakásépítőknek, elsősorban a fiataloknak, akik teljesítik a hitelezés feltételeit. [Sajtóf., júl. 14.]

2002. április 23.

Markó Béla üdvözölte az új m. kormányt és elmondta: levelet kapott Medgyessy Pétertől, amelyben az új kormányfő megismételte: felelősséget érez a h. t. magyarság sorsáért. [Szabadság, ápr. 23.]

Az erdélyi m. egyházfők négytagú küldöttsége utazott Strasbourgba, hogy az ET illetékesei elé tárja az egyházi ingatlanok restitúciójának ügyét. [RMSz, ápr. 23.] (→ 2002.04.25, 2002.04.26)

Újabb pengeváltás Székelyudvarhelyen az UPE és az RMDSz között. Népszavazás kiírását kezdeményezték Szász Jenő polgármester leváltásáról. [UH, ápr. 23.; Krónika, ápr. 23.]

2002. május 28.

Letette az esküt az új m. kormány. Medgyessy Péter hangsúlyozta, hogy kormánya fontosnak tartja a h. t. m. jövőjének a kérdését. – Kovács László külügymin. hangsúlyozta: a h. t. magyarságnak segíteni igazán az európai integráción belül lehet és a kisebbségi jogok érvényesítése is akkor a legkönnyebb, ha azt a szomszédos ország kormányaival együtt tudjuk biztosítani. [Szabadság, máj. 28.]

Megengedhetetlen, hogy szavazógéppé degradálódjon az SzKT – jelentették ki az RT képviselői, ezért a Keresztény–Nemzeti Frakcióval közösen, a MIT támogatását is élvezve, az SzKT-n belül megalakították a Polgári Együttműködés Tanácsát. [Szabadság, máj. 28.] – Frunda György szerint az SzKT-n belül nincs létjogosultsága a platformoknál nagyobb tömörüléseknek. [Szabadság, máj. 29.]

A MÚRE becsületbíróságának fellebbviteli biz. megerősítette az Etikai Biz. alapfokon hozott határozatát, amely elmarasztalja Tibori Szabó Zoltánt, aki ellen az RT emelt panaszt (→ 2001.08.21, 2001.09.01, 2001.12.20). Tibori szerint a döntés mögött nem szakmai, hanem politikai szempontok húzódnak meg. [RMSz, máj. 28.] (→ 2002.10.04)



lapozás: 1-13




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» a kronológia leírása
» forrásirodalom
» rövidítésjegyzék
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998