Kuszálik Péter
Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
 

 
 
 
  kronológiák    » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004  
földrajzi mutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
intézménymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
névmutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
tárgymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z

 
 
 
   keresés
szűkítés          -          
      találatszám: 26 találat lapozás: 1-20 | 21-26
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Tárgymutató: államelnök-jelöltek

1992. augusztus 30.

A hat államelnök-jelölt: Ion Iliescu (FDSN), Emil Constantinescu (CD), Caius Traian Dragomir (FSN), Gh. Funar (PUNR), Ioan Mânzatu (PR), Mircea Druc (korábban Moldova miniszterelnöke volt, áttelepedett Ro.-ba és függetlenként kíván indulni; célja: Ro. és Moldova egyesítése). [RomLib, aug. 30.] (→ 1992.09.27)

1996. február 5.

A képviselőházban megválasztották az RMDSz frakciójának új vezetőségét: eln.: Vida Gyula; aleln.: Pécsi Ferenc, Szilágyi Zsolt; titkár: Fekete Zsolt. Az állandó bizottság titkárának Kónya-Hamar Sándort jelölték. [Táj., febr. 5.]

Catherine Lalumière, az EP képviselője Bukarestben tárgyalt vezető ro. politikusokkal. A ro. külpolitika fogyatékosságának ítélte azt, hogy még nem írták alá az alapszerződést. Oliviu Gherman úgy vélte: a nézeteltérés az 1201-es ajánlás körül van, de Iliescu elnök megbékélési kezdeményezése várhatóan meghozza a sikert. C. Lalumière a kisebbségi és az oktatási törvénnyel kapcsolatban megállapította: „Nem mondom, hogy a magyarok kéréseit 100%-ban teljesíteni kell, de a ro. többségnek sem szabad hajthatatlanságot tanúsítania, tehát valahol a középúton kell megoldást találni.” [RMSz, febr. 7.]

Petre Roman, a PD elnöke lett az USD államelnök-jelöltje. [MH, febr. 5.]

1996. február 27.

A PSM államelnök-jelöltje: Adrian Păunescu, a párt elnöke. [Szabadság, febr. 27.]

1996. május 4.

Többség – kisebbség; európai modellek címmel nemzetközi szemináriumot rendeztek Marosvásárhelyen. A hazai m. kisebbség helyzetéről Frunda György beszélt, aki cáfolta a hivatalos jelentés túlzott optimizmusát; nincs pol. akarat a helyzet rendezésére – mondta. [Népújság, máj. 3.]

Kolozsvárott tartotta évi közgyűlését az EME. Benkő Samu elnök méltatta az újraindulás óta elért eredményeket. Megvitatták a jelentést, elfogadták a költségvetést. A lejárt megbízatású tagok helyébe újakat választottak a vezetőségbe: Péntek János, Kovács András, Balla Árpád, Brassai Zoltán, Bors József, Gyenge Csaba. [Szabadság, máj. 6.]

A parlament elvetette a bankprivatizációs törvényt. A volt keleti tömb országai közül egyedül Ro.-nak nincs bankprivatizációs törvénye, állapította meg a bukaresti sajtó. [Szabadság, máj. 4.]

Alsócsernátonban nyilvános fórumot szervezett Székelyföld autonómiájáról a Székelyföldi Civil Társadalomért Csoport. Csapó I. József ismertette autonómia-statútumának tervezetét. – Király Károly szerint az autonómiát a köv. tényezők gátolják: a ro. kormány és az alkotmány koncepciója; az anyaország lemondó magatartása; az RMDSz megalkuvó politikusai. Javasolta, hogy az RMDSz állítson köztársasági elnökjelöltet Tőkés László személyében. [RMSz, máj. 10.; Szabadság, máj. 14.] – A zárónyilatkozat szerint a fórum résztvevői „kifejezték a tömbben élő magyarság önkormányzati törekvéseit, Székelyföld polgárainak autonómia-igényét, mely nem irányul senki ellen, hiszen a székelység otthon akarja érezni magát az államban”. Ez a törekvés összhangban van a FSN 1990. januári nyilatkozatával. [UH, máj. 9.] (→ 1996.06.09; 1997.05.10)

1996. június 9.

Alsócsernáton után (→ 1996.05.04) Székelyudvarhelyen szervezett találkozót a Székelyföldi Civil Társadalomért Csoport. A gyűlésen Király Károly az RMDSz-t, Újvári Ferenc a m. kormányt bírálta a h. t. magyarok iránt tanúsított közömbössége miatt. A megjelentek elfogadták Sántha Pál Vilmos javaslatát, hogy az RMDSz az orsz. elnökválasztásra nevezze Tőkés Lászlót önálló jelöltként és hogy a Magyarok Világtalálkozóján vitassák meg a kettős állampolgárság kérdését. [UH, jún. 13.]

1996. július 2.

Kolozsvárott gyűlésezett a SzET, ahol tk. azt javasolták, hogy az RMDSz állítson saját elnökjelöltet az orsz. választáson. A tisztújítás során Csávossy Györgyöt újraválasztották a SzET elnökévé (aleln.: Király István, titkár: Köllő Dávid). Levélben fordultak az Országgyűléshez, amelyben azt sérelmezték, hogy a m. közoktatási törvények módosításakor elutasították azt a javaslatot, amely lehetővé tette volna, hogy a h. t. magyarok is részt vegyenek a m. közoktatás formálásában. A javaslat intézményesítette volna azt a támogatási rendszert, amelyet Mo. 1992 óta biztosít a tárca költségvetésében az utódállamok magyarságának. [Táj., júl. 3.]

Drasztikus áremeléseket vezettek be: a kenyér 52%-kal drágult (250 lejről 380-ra), a villanyáram és a távfűtés 58%-kal, az üzemenyag 32%-kal (a benzin literje 750-ről 990-re nőtt, a gázolaj 500-ról 680-ra). (1 $ = 3063 lei) [SzFÚ, júl. 2.]

1996. július 13.

Zárt ajtók mögött tanácskozott a PUNR orsz. tanácsa. Döntöttek arról, hogy Gh. Funart indítják elnökjelöltnek. A tanács megerősítette a kormánykoalíciós jegyzőkönyvet – a PUNR mégis koalíciós partner marad. [Szabadság, júl. 15.] (→ 1996.03.22, 1996.03.28, 1996.04.17, 1996.05.18, 1996.05.22)

1996. július 14.

Az SzKT kolozsvári ülése arról döntött, hogy önálló jelöltet indít az államelnök-választáson. Miután Markó Béla, Borbély Imre és Tőkés László nem vállalta a jelölést, az SzKT a két megmaradt jelölt (Smaranda Enache és Frunda György) közül az utóbbit választotta meg. Az autonómiáról való népszavazás nem tűzhető napirendre mindaddig, amíg az RMDSz nem véglegesítette autonómia-satútumát; az SzKT egyetért a budapesti m.–m. tanácskozás (→ 1996.07.05) zárónyilatkozatával. [Táj., júl. 15.] (→ 1996.07.17)

Kötő József a m. nemzeti közösség önszerveződéséről tartott előadást; közel 400 egyesület, szövetség és alapítvány alakult meg Erdélyben, s jószerével minden szakágazatot lefednek, a könyvtárügytől a kórusmozgalomig, az amatőr színjátszóktól a m. tudományosságig. Az EMKE társszervezetei igyekeznek megteremteni a közművelődési infrastruktúrát. [EN, aug. 14., aug. 21.]

1996. július 17.

Smaranda Enache nyilatkozatban közölte: csak a sajtóból értesült arról, hogy őt az RMDSz államelnök-jelöltként kezelte (→ 1996.07.14), őt erről senki sem kérdezte. [RMSz, júl. 17.] – Borbély Imre nyilatkozatban tisztázta: az SzKT-n ő javasolta, hogy az RMDSz jelöltje Smaranda Enache legyen, miután megnyerte a jelölt szóbeli beleegyezését. [RMSz, júl. 18.]

A PDSR közleménye elítélte a budapesti m.–m. tanácskozáson (→ 1996.07.05) elfogadott nyilatkozatot, mondván, ezzel a m. kormány közvetlen kapcsolatot létesített más államok polgáraival, semmibe véve a nemzetközi jogi normákat: „a történtek azt mutatják, hogy Mo. nem ismeri el a ro. állam intézményeinek jogát arra, hogy képviselje állampolgárait a nemzetközi kapcsolatokban, ami egyes reprezentatív és szuverén intézmények tekintélye és legitimitása elleni nyílt uszítás.” Kovács Lászlót is támadták azért a kijelentéséért, hogy a m. kormány támogatni kívánja a h. t. magyarság autonómia-koncepcióinak kidolgozását. [MH, júl. 18.] (→ 1996.07.18)

1996. július 24.

Az amerikai törvényhozás két tagjának Iliescuhoz és Constantinescuhoz írt levele azt nehezményezte, hogy a legnagyobb kedvezmény elvének megadását – a kongresszus intelmei ellenére – a ro. hatalom választási esélyeinek növelésére használta föl (→ 1996.07.20). [RMSz, júl. 26.]

Frunda György leszögezte: elnökjelölti programja az RMDSz programján alapul és a budapesti záródokumentumból is benne lesz minden olyan gondolat, amely megfelel a szervezet programjának. [RMSz, júl. 26.]

Fodor Sándor író ragaszkodik az MVSz-hez, tiszteli annak vezetőit és céljait, ennek ellenére megdöbbentette a hír, hogy Tibori Szabó Zoltánt elítélték a „legnagyobb erkölcsi tekintélyt megtestesítő” püspökök (→ 1996.07.16). Fodor szerint Tibori nem ellenséges szándékkal írt az MVSz-ről. [Szabadság, júl. 24.] – Az ügy nagy hullámokat vetett, melyek Mo.-ra is átcsaptak. A m. sajtóban éles állásfoglalások kaptak helyet, tk. Bodor Pál és a Nyilvánosság Klub írt az esetről. (→ 1996.08.14)

1996. szeptember 10.

Frunda György az alapszerződésről és az SzKT állásfoglalásáról (→ 1996.09.06): „A fejünk felett döntöttek, politikailag abszolút alkalmatlan időpontban. Az RMDSz úgy értékeli: az alapszerződés nem biztosít objektív ellenőrző mechanizmust és reális jogi orvoslási lehetőséget. (…) Miután a döntés megszületett, nincs más lehetőségünk, minthogy azt tudomásul vegyük (…), ill. parlamenti úton, törvényalkotással orvosolni a hiányosságait.” [Szabadság, szept. 11.]

Nyilvánosságra hozták az Alkotmánybíróság döntését, miszerint Iliescu az 1996-os elnökválasztáson is indulhat. A törvények értelmében ui. csak kétszer lehet valaki elnök, de az 1990–92-es időszakot nem kell figyelembe venni, mert az alkotmányt csak azután fogadták el. Az ellenzék felháborodottan fogadta a döntést. [Szabadság, szept. 10.]

1996. október 1.

Frunda György, az RMDSz államelnök-jelöltje, a szövetség bukaresti székházában ismertette az RMDSz autonómia-koncepcióját és saját programját. [Táj., okt. 2.]

Udvarhelyszék jelöltjei, az előválasztások nyomán: képviselői lista: Asztalos Ferenc, Antal István; szenátorok: Verestóy Attila. – Csíkszék jelöltjei: képviselők: Ráduly Róbert, Borbély Ernő, Sántha Pál Vilmos, Papp Kincses Emese, Nagy Benedek; szenátorok: Hajdú Gábor, Mátéffy Győző. – Gyergyó képviselőjelöltjei: Nagy István, Garda Dezső, Petres Sándor, Eigel Tibor. [RMSz, okt. 1.] (→ 1996.10.21)

Czirják Árpád, érseki helynök, a BBTE tanévnyitóján, beszédét latinul kezdte, m. imádsággal folytatta, majd románul és héberül szólt, végül magyarul köszöntötte a tanárokat és hallgatókat. Matei Basarab, aki egy évvel korábban is botrányt keltett, a hallgatósághoz fordult: engedik-e, hogy magyarul beszéljen? A válasz hangos igen volt. [Szabadság, okt. 2.]

Antal István parlamenti interpellációban tisztázta a csereháti ügyet. A Basel Hilft Alapítvány támogatásával fogyatékos gyerekek kisegítő iskoláját kezdték építeni a Cserehát nevű városrészben (→ 1996.04.03, 1996.09.07), időközben az Aris Industrie Rt. a Szeplőtelen Szívek Kongregációja apácarendnek adományozta a befejezés előtt álló épületet. A szerződés érvénytelen, ezért folyik a vita. [UH, okt. 3.]

1996. november 2.

Valószínűnek látszik, hogy a 328 képviselői és 143 szenátori helyért folyó választási küzdelmet a CDR – amely korábban megvált a liberálisoktól és az RMDSz-től – nyeri. [A 328 helyre a szavazás nyomán kerülnek be a képviselők, ezen kívül 15 helye van a többi kisebbségnek.] A 15 ellenzéki pártot tömörítő CDR vezére Emil Constantinescu, aki Coposu halála után nehezen tudja összetartani a konvenciót. A CDR erős magva a monarchista beállítottságú PNTCD. A 16 [!] elnökjelöltből mindössze 6-nak van esélye 3%-nál több szavazatot szerezni: Ion Iliescu (PDSR), Emil Constantinescu (CDR), Petre Roman (az USD elnöke), Frunda György (RMDSz), Gh. Funar (PUNR), C. V. Tudor (PRM). [HVG, nov. 2.]

Évekig tartó utánajárás, kérvényezés nyomán – a tettlegességig fajuló helyi konfliktusok ellenére – Somkeréken (Beszterce-Naszód megye) sikerült m. tagozatot indítani. Az elemi isk. összevont osztályaiba 10 kisiskolás járhat. [RMSz, nov. 2.]

2000. augusztus 10.

Mugur Isărescu elfogadja az államfő-jelölést, de csakis függetlenként, abban az esetben, ha a jelöléshez szükséges támogató aláírásokat össze tudja gyűjteni. [Szabadság, aug. 10.]

Választási koalícióra lépett a Valeriu Tabără vezette PUNR és a Virgil Măgureanu által alapított PNR. A két nacionalista alakulat vezetői közölték, hogy közös jelöltet fognak indítani az elnökválasztáson. [Krónika, aug. 10.] (→ 2000.09.03)

Tőkés László 1999-ben rágalmazásért beperelte Alison Mutlert, az AP hírügynökség tudósítóját, aki szekuritátés ügynöknek nevezte a püspököt. A következő tárgyalás szeptember folyamán lesz Bukarestben. Tőkés hajdani teológus-kollégái kiálltak a KREK püspöke mellett. [Krónika, aug. 10., aug. 12] (→ 2000.03.08)

A Castellum Alapítvány (→ 1998.10.10) idei összejövetelét Gernyeszegen tartják az erdélyi történelmi családok képviselői. A meghívót az alapítvány vezetősége – báró Apor Csaba (eln.), Csávossy György (üv. eln.) és Torma Miklós (üv. aleln.) – írta alá. [Szabadság, aug. 10.]

2000. augusztus 11.

A két független politikus (Theodor Stolojan és Mugur Isărescu) „politikai árfolyamának” hirtelen emelkedése azt mutatja, hogy Ro.-ban az elmúlt 10 év alatt nem alakult ki artikulált politikai élet – mondta Markó Béla. A független kormányfő sikere a pártharcok visszahúzó erejével magyarázható. [Szabadság, aug. 11.]

Tonk Sándor (Sapientia Alapítvány) elmondta: az egyetemnek szánt összeget a m. kormány ismét előirányozza a 2001-es költségvetés előkészítése folyamán. [RMSz, aug. 11.]

Csíksomlyón fölszentelték a Csíksomlyó Ágacskája nevet viselő klarissza kolostort. [RMSz, aug. 14.]

Kincses Előd nem ért egyet az SzKT határozatával (→ 2000.07.24), miszerint a korábbi választásokon függetlenként induló személyek nem jelölhetők újabb tisztségre. Azt is sérelmezte, hogy az SzKT kimondta: a szövetségi elnöknek biztos bejutó szenátori hely dukál, abban a megyében, amelyikben kívánja (Markó Béla Maros megyét választotta), ezzel – úgymond – a választókat kész tények elé állították. [RMSz, aug. 11.]

C. V. Tudor államfői jelölése érdekében már 180 ezer aláírás összegyűlt; Iliescunak már 250 ezer aláírása van meg a szükséges 300 ezerből. [NyJ, aug. 11.]

2000. augusztus 26.

A PD Petre Romant jelölte az államelnöki tisztségre. [Szabadság, aug. 26.]

Székelyszentistvánon 7. alkalommal tartottak Szent István-ünnepet. Czirják Árpád érseki helynök misézett, ünnepi beszédet Markó Béla, Kötő József és Bálint-Pataki József mondott. [Táj., aug. 28.]

2004. július 5.

Az SzKT ülésén szeptemberre halasztották azt a szavazást, amely eldönti: indít-e az RMDSz elnökjelöltet a novemberi elnökválasztáskor. Elhangzott: a helyhatósági választások nyomán (a tanácsosi helyekkel együtt) mintegy 3000 személy áll készen a köz szolgálatára. A m. közösség továbbra is az egységes fellépést tartja eredményesnek, elfogadhatónak. Az RMDSz nem baloldalt és nem jobboldalt áll, hanem középen; a Mo.-i megosztási kísérletek nem veszik figyelembe az erdélyi sajátosságot: nálunk nem a bal-magyar nyomja el a jobb-magyart, vagy fordítva, hanem még mindig a ro. rendőr hatalmaskodik a székely vagy m. ember fölött. Az RMDSz nem kötheti a szekerét egyetlen pol. párthoz. – Markó Béla tisztességtelennek nevezte az MPSz ajánlatát a fele-fele képviseleti arányról. (→ 2004.07.02) [Szabadság, júl. 5.; Krónika, júl. 5.]

2004. augusztus 17.

Adrian Năstase bejelentette, hogy ősszel indulni szándékszik az államelnök-választáson. [Szabadság, aug. 17.]

Kiss Kálmán legutóbb szövetséggé alakította át a pártját (RMSzSz), hogy így kerülje el a megszigorodott párttörvény feltételeit. Most bejelentette, hogy a Romániai Székelyek Egyesülete (RSzE) színeiben kíván indulni az őszi választásokon. A zsebpártok alakításában jeleskedő Kiss elmondta: a szövetséget áprilisban jegyezték be a Maros megyei bíróságon, mint etnikai szövetséget. [Krónika, aug. 17.] (→ 2004.10.20)

2004. augusztus 26.

Az OT ülésén elfogadták az előválasztások programját. Az RMDSz választási programjának címe: Párbeszéd az autonómiáért. Frunda György nem vállal újabb államelnök-jelöltséget. [Szabadság, aug. 26.]

Budapesten az MSzP rendkívüli kongresszusa úgy döntött, hogy Gyurcsány Ferencet jelöli miniszterelnöknek a leköszönt Medgyessy Péter helyére. [Szabadság, aug. 26.]

2004. augusztus 28.

A PSD kongresszusának döntése értelmében Adrian Năstase lett a párt államelnök-jelöltje. [Szabadság, aug. 28.]


lapozás: 1-20 | 21-26




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» a kronológia leírása
» forrásirodalom
» rövidítésjegyzék
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998