Kuszálik Péter
Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
 

 
 
 
  kronológiák    » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004  
földrajzi mutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
intézménymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
névmutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
tárgymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z

 
 
 
   keresés
szűkítés          -          
      találatszám: 10 találat lapozás: 1-10
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Tárgymutató: erdélyi magyarság problémái, sérelmei, követelései

1989. december 25.

Egy katonai rögtönítélő bíróság döntése nyomán a târgoviştei kaszárnyában kivégezték Nicolae és Elena Ceauşescut. A perben a vádlók egyetlen bizonyítékot sem mutattak be, erre és a per többi fogyatékosságára a nemzetközi sajtó érzékenyen reagált. Az utólagos értékelések egyetértettek abban, hogy a diktátor-házaspár gyors likvidálására a további vérontások elkerülése miatt volt szükség. A rögtönítélő bíróság tagjai közt volt V. A. Stănculescu és Gelu Voican Voiculescu is, később ők vitték Bukarestbe a két tetemet.

A december 16–25. közötti eseményeknek (utólagos jelentések szerint) orsz. szinten mintegy 1100 halálos áldozata volt.

Megalakult a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSz) Ideiglenes Intézőbizottsága (IB). A szövetség szándékait Kiáltványban foglalták össze. Az első változatot Demény Lajos dolgozta ki, a közzétett változatot az IB nevében Domokos Géza írta alá. – Részlet a Kiáltványból: „Az RMDSz a romániai magyarság önrendelkezési jogának elvi alapján áll, mindazzal együtt, ami ebből természetszerűleg következik. Ugyanakkor hangsúlyozza, hogy jogainak érvényesítését a szabad, demokratikus Románia területi épségének és szuverenitásának tiszteletben tartásával kívánja elérni. Ennek értelmében szükségesnek tartja: – A nemzetiségi képviselet biztosítását a törvényhozásban, az államigazgatásban, közösségünk választotta, ill. jelölte személyek által, akik nemzeti kisebbségünk bizalmát élvezik; – Anyanyelvű oktatási hálózat kiépítését az óvodától a tudományegyetemig, önálló szakfelügyelettel és irányítással; – A magyar nemzetiség saját művelődési és tudományos intézményeinek működését és létesítését. (…); – A közigazgatásban és az igazságszolgáltatásban a magyar nyelv használatát szabályozó és biztosító törvényes intézkedések kidolgozását; – Nemzetiségügyi minisztérium létrehozását, valamint a szükséges nemzetiségi képviselet biztosítását az államigazgatás központi és helyi szerveiben; – Kollektív nemzetiségi jogaink alkotmányos szavatolását s ezek biztosítását törvényekben, a végrehajtási utasításokban és a gyakorlatban.” [Domokos1: 19–20.]

Az ideiglenes vezetőség: Domokos Géza (elnök), Tőkés László (tb. elnök), Verestóy Attila (titkár). Az IB tagjai: Cs. Gyímesi Éva, Kántor Lajos, Balogh Edgár, Sylvester Lajos, Király Károly, Demény Lajos, Horváth Andor, Lányi Szabolcs, Sütő András, Kányádi Sándor, Toró Tibor. – A Központi Iroda munkatársai: Domokos, Demény, Lányi, Horváth Andor (szóvivő), Tüdős István (a titkárság vezetője). – Sajtóiroda: Boros Zoltán, Mag Péter, Székely László, Bodor András. – Szakbizottságok: kulturális (Gálfalvi Zsolt, Szász Dorián, Makár Júlia); jogi munkaközösség (Lőrincz László, Szepessy Tibor); ifjúsági munkacsoport (Adorján Dezső, Győrffy György, Halász Ádám, Niculescu Tóni).

1990. április 5.

Az RMSz közölte az RMKdP programját, melyet a párt szervezőbizottsága (tk. Podhradszky László, Újvári Ferenc, Moldován Béla, Takácsik Gábor, Sipos Gábor, Bálint Júlia, Ortenszky Ildikó) adott ki. Ebben szerepel a keresztény értékrend társadalmi érvényesítése, az egyházak autonómiájának biztosítása, a felekezeti iskolák újraindítása, az államosított egyházi ingatlanok visszaadása, a kisebbségek egyéni és kollektív jogainak intézményes biztosítása. A párt támogatja a piacgazdaság bevezetését, a vállalatok privatizálását, síkra száll az anyanyelvű oktatás érdekében; család- és szociális védelmet kér. Az egység érdekében a választásokon egységes m. listán kívánnak jelölteket állítani. A program leszögezte: az erdélyi magyarság a m. nemzet szerves része. (→ 1991.09.11, 1993.03.19)

1990. július 17.

Iliescu elnök, az RMDSz képviselőivel (Domokos Géza, Verestóy Attila, Szőcs Géza, Pillich László) találkozott. A gazdasági helyzetről és a magyarság sajátos problémáiról tárgyaltak.

Az Európai Közösség külügyminiszterei arról döntöttek, hogy – figyelembe véve a belügyi problémákat – Romániára még nem terjesztik ki a Magyar- és Lengyelországnak korábban megítélt PHARE-segélyprogramot. [Népszabadság, júl. 17.]

1993. június 4.

C. V. Tudor hevesen támadta Frunda Györgyöt, a Friedrich Könighez, az ET jogi bizottsága elnökéhez írt, a magyarságot ért jogsérelmeket felsoroló leveléért; a PRM elnöke szerint az RMDSz nemzetellenes párt, ezért haladéktalanul be kell tiltani. [OrEx, jún. 4.]

Ro.-ból mintegy 30.000 ügyiratot továbbítottak Budapestre, a 2. világháborús kárpótlások ügyében. [RMSz, jún. 4.]

Egyesek föltették a kérdést, miért Szőcs Géza képviselte az RMDSz-t az MDF és a Fidesz kongresszusán (vesd össze: 930511)? „Pusztán arról van szó, hogy mind az MDF-ben, mind a Fideszben úgy tekintenek rám, mint aki – aktuális politikai funkcióktól függetlenül – az erdélyi magyarságot reprezentálja” – felelte erre Szőcs Géza. Az RMDSz volt alelnöke (→ 1993.01.15) jelezte, hogy kiadásra készen áll az Új Ezred c. orsz. napilap (→ 1993.01.16). Megindulásához egy rotációs nyomdagép szükséges. [OrEx, jún. 4.] ● [Sem a lapból, sem a nyomdagépből nem lett semmi.]

1993. augusztus 26.

Az RMDSz Memorandumot adott ki Ro. várható ET-tagságával kapcsolatban. A jogrenddel kapcsolatos kifogásokat 15 pontban rögzítették (tk. a hatalom által elfogadott és olykor támogatott felfokozott nacionalizmus; a kisebbségi elem kiszorítása a vezetésből; etnikai diszkrimináció az igazságszolgáltatásban; az ország nemzetállamiságának felvétele az alkotmányba; az anyanyelv kizárása az adminisztrációból és az igazságszolgáltatásból; nem indították újra az 1959-ben megszüntetett önálló m. ny. egyetemet). A magyarság követeléseit szintén pontokba szedték (pl. a sajtószabadság szavatolása; a nemzeti kisebbségek államalkotó tényezőként való elismerése; az ET 1201-es és 1203-as ajánlásain alapuló kisebbségi törvény; kisebbségi minisztérium vagy államtitkári hivatal létrehozása; a többnyelvű feliratok szabályozása; teljes körű anyanyelvű oktatás; a komm. idején elkobzott egyházi és magánjavak visszaadása). A Memorandumhoz 8 mellékletet fűztek. [RMSz, aug. 26., szept. 7–10.] (→ 1993.09.09, 1993.09.25, 1994.01.04, 1994.02.01, 1994.04.09)

Catherine Lalumière, az ET főtitkára Bukarestbe érkezett. Három miniszteri találkozó után újságírókkal közölte: reméli, hogy Ro. a közeljövőben az ET tagja lehet; az ET-t elsősorban az érdekli, hogy a kisebbségeket ne érje diszkrimináció. [RMSz, aug. 28.] – Markó Béla átadta C. Lalumière asszonynak az ET-tagsággal kapcsolatos Memorandum egy példányát. [RMSz, aug. 31.] (→ 1993.09.03)

A kormánypárt nem támogatja a CMN azon döntését, hogy azokban a helységekben, ahol a lakosság száma 10%-os vagy annál több, ott kétnyelvű feliratozást alkalmazzanak. A PUNR közleményben rögzítette: ha ez megtörténik, akkor a párt bizalmatlansági indítványt nyújt be a kormány ellen. [ÚM, aug. 26.]

Indig Ottó a ro. hintapolitika furcsaságairól értekezett. A hatalom a CMN létének reklámozásával bizonygatja a kisebbségek iránti jóindulatát, az európai raportőrök jegyzetelnek és bólogatnak, de fölmerül a kérdés: hol vannak a biztosítékok? [EN, aug. 26.]

1994. február 1.

Iliescu elnökkel tárgyaltak az RMDSz vezetői. A küldöttség átadta az ET-nek írt Memorandumot (→ 1993.08.26), a kisebbségi törvény tervezetét (→ 1993.11.15), továbbá a megoldatlan kérdésekre tett javaslatokat tartalmazó dokumentumot. Az előző találkozó óta (→ 1993.02.24) nem változott Iliescu elnök álláspontja a magyarság kérdéseiről. [Szabadság, febr. 3.; RMSz, febr. 4.]

Markó Béla a tárgyalásról elmondta: megállapították, hogy semmi sem történt az ET-be történt felvételkor tett vállalások terén, tovább folyik a magyarellenes politika; nem közeledtek az álláspontok. Iliescu elnök szerint viszont nincsenek különösebb problémák. [MH, febr. 2.] – Tokay Györgyöt megdöbbentette, hogy a kérdések felvetésénél nemcsak a politikai akarat hiányával néznek szembe, hanem a kérdés lényegének tagadásával. [RMSz, febr. 5.]

A két párt elnöke, Oliviu Gherman és Gh. Funar aláírta a PDSR és a PUNR koalíciójára (→ 1994.01.26) vonatkozó megállapodást. A PUNR egy hónapon belül 4 miniszteri tárcára számíthat. A két párt még nem biztosítja a parlamenti többséget, ezért tárgyalnak a kormányt eddig is támogató többi párttal: PRM, PSM, PDAR. [Szabadság, febr. 3.]

Nagyváradon megbeszélést tartottak a m. egyházak képviselői az egyházi vagyon restitúciójáról. Megfogalmaztak egy törvénytervezetet és azt benyújtják a parlamentnek. [BN, febr. 3.]

Valentin Borda (VR) írta a Vocea Românieiben: az RMDSz kisebbségi törvénye alkotmányellenes és „bantusztánokat” kíván létrehozni. [PH, febr. 1.] ● [A bantusztán később bevonult a sajtónyelvbe, főleg a ro. nacionalista pártok használták, de Iliescu elnök is gyakran élt vele. A kifejezést eredetileg a Dél-afrikai Köztársaságban élő bantu lakosság rezervációs területére használták.]

1994. október 13.

Gál Zoltánnak, az Országgyűlés elnökének a meghívására Budapestre látogattak az RMDSz képviselői és szenátorai. Tk. találkoztak meghívójukkal és a HTMH vezetőivel. A megbeszéléseken az alapszerződés, a határátkelők megnyitása, a diplomák honosítása és az egyházi vagyon visszaadása szerepelt. A külügyi bizottsággal folytatott megbeszélésen szó esett arról, hogy az EBEÉ budapesti konferenciáján Mo.-nak lehetősége nyílik arra, hogy fellépjen az erdélyi magyarság érdekében. [RMSz, okt. 15.] – Verestóy Attila fontosnak tartotta, hogy a szakbizottságok kéthavonta, a parlamenti bizottságok félévente egyeztessenek. [ÚM, okt. 14.]

Törzsök Erika, a HTMH elnökhelyettese kifejtette: az alapszerződés az európai integráció kötelező feltétele. Mo. csak úgy írja alá a szerződést, ha az az erdélyi magyarokat nem hozza hátrányos helyzetbe. Ro. a meglévő gazdasági és szociális feszültségeket etnikai és országok közötti feszültségként tünteti fel; a ro. vezetésnek szüksége van erre, ez legitimálja a hatalmát. A játékban „sajnos olykor az RMDSz is eljátssza a neki kiosztott konfrontációs szerepet.” [Népszava, okt. 14.]

1995. április 15.

Az MSzP küldöttsége Székelyudvarhelyen találkozott az RMDSz helyi képviselőivel. A megbeszélés a következő kérdésekről szólt: belső önrendelkezés, háromszintű autonómia, ro.–m. alapszerződés, a székelyföldi magyarság közösségi jellegű jogsérelmei, rendőrségi atrocitások, ro. katonaság betelepítése. A küldöttek megkapták az „EMK a m.–ro. alapszerződésről” dokumentumot. [UH, ápr. 25.]

2001. február 24.

Németh Zsolt pozitívnak értékelte négynapos látogatását. Tk. részt vett a Sapientia Alapítvány kuratóriumi ülésén is, m. egyházi vezetőkkel és bukaresti kormánytagokkal tárgyalt. Az erdélyi m. egyetem részére a m. kormány évenként egymilliárd Ft támogatást különít el. [Szabadság, febr. 24.] (→ 2001.02.28, 2001.03.06)

Tonk Sándor elmondta: egy akkora kisebbséget, mint az erdélyi magyarság, csak akkor tudnak asszimilálni, ha felszámolják a középosztályt, valamint az értelmiséget. Ezt hivatott megakadályozni a m. egyetem. [RMSz, febr. 24.]

Újabb fejlemény a zilahi Wesselényi Gimnáziumban: bírósági végrehajtók szálltak ki az iskolába és László Kálmánt, az egyház részéről kinevezett gondnokot a kollégium raktárának és általános leltárának átadására kötelezték. A KREK tiltakozó közleményt adott ki. [Szabadság, febr. 24.] (→ 2001.01.20, 2001.01.26, 2001.02.26)

2000-ben 7923 külföldi személy kért m. állampolgárságot, közülük 7583 meg is kapta azt (ebből 5165 személy igazolni tudta m. származását is). A legtöbb teljesített kérést (4231) volt ro. állampolgárok adták be, a további sorrend: Délvidék (1623), Ukrajna (890). [RMSz, febr. 24.]

2001. június 15.

Napirend előtti felszólalásában Garda Dezső pol. nyilatkozatban, valós érvekkel cáfolta Ion Iliescu elnök nyilatkozatát, miszerint a közbirtokosságok nem jelentettek tulajdonformát. [Táj., jún. 15.]

Az RT 4. kongresszusán megfogalmazták, hogy a magyarság megmaradása és fejlődése az autonómia (különböző formáinak) megvalósításától függ. [RMSz, jún. 15.]



lapozás: 1-10




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» a kronológia leírása
» forrásirodalom
» rövidítésjegyzék
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998