Kuszálik Péter
Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
 

 
 
 
  kronológiák    » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004  
földrajzi mutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
intézménymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
névmutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
tárgymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z

 
 
 
   keresés
szűkítés          -          
      találatszám: 22 találat lapozás: 1-20 | 21-22
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Jeszenszky Géza

1990. június 6.

Koppenhágában, az emberi jogokkal foglalkozó konferencián felszólalt Sergiu Celac külügymin. Kijelentette, hogy a diktatúrától megszabadult Ro.-ban elsőbbséget élveznek az emberi szabadságjogok. Hatálytalanították az emberi jogok tényleges gyakorlását akadályozó törvényeket; rátértek annak a törvényes keretnek a megalkotására, amely lehetővé teszi a kisebbségeknek, hogy használják anyanyelvüket, érvényesítsék nemzeti kultúrájukat. – Az előadás élő cáfolata: Bíró Annamáriától, az RMDSz külügyi referensétől a ro. határon (jún. 4-én) elvették előadásának kéziratát, melyet Koppenhágában kellett volna felolvasnia a kisebbségek itthoni helyzetéről. [Háromszék, jún. 7.] – A történet utolsó epizódja: a ro. küldöttség vezetője, bocsánatkérés kíséretében, visszaadta az elkobzott iratokat. [RMSz, jún. 19.] – Jeszenszky Géza m. külügymin. elmondta, hogy az értekezleten az európai külügyminiszterek egyetértettek abban, hogy a nemzeti kisebbségek ügye átfogó szabályozást érdemel. [PH, júl. 28.] – A konferencián Tőkés László is felszólalt (szövegét lásd: Szabadság, júl. 7.), s kitért a marosvásárhelyi eseményekre is, hangsúlyozva, hogy a hatalom – érthető okokból – nem siet perbe hívni az igazi bűnösöket, mindeddig csak néhány m. és cigány vádlottat állítottak bíróság elé. [RMSz, jún. 21.] (→ 1990.06.27)

Éjjel öt pokolgép (nagy erejű petárda?) robbant az Egyetem téren. Sérülés nem történt. A tüntetők szerint ez a hatalom figyelmeztető jelzése volt.

Moldova SzSzK kinyilvánította szuverenitását. (→ 1991.08.27)

1990. november 6.

Magyarország ünnepélyes keretek között csatlakozott az Európa Tanácshoz, mint a szervezet első kelet-európai tagja. Jeszenszky Géza Rómában, 23 külügyminiszter előtt írta alá az ET alapokmányát. Ez a tagság, emelte ki a Liberation, kiváló szószéket nyújt arra, hogy Mo. védelmet kérjen az utódállamok magyarsága számára.

1991. február 20.

A hivatalos közlönyben megjelent a földtörvény (18/1991. sz.), melyet az RMDSz is kiadott m. ny. füzetben. A törvény a jogfosztó intézkedések egész sorát nem orvosolta.

Jeszenszky Géza Genfben, az ENSz Emberi Jogi Bizottságának ülésén emlékeztetett arra, hogy 1989-ben Mo. az elsők között emelte föl a hangját az emberi jogok megsértése miatt a szomszédos Ro.-ban, ahol nagy számú m. kisebbség él. – A bizottsági jelentés hangsúlyozta, hogy Ro.-ban továbbra is megsértik az emberi jogokat.

#A The European hetilap terjedelmes riportot közölt arról, hogy Ro.-t még mindig a titkosrendőrség tartja a markában.

1991. február 22.

Madridban, az ET külügyminiszteri értekezletén megbeszélést folytatott Adrian Năstase és Jeszenszky Géza. [RMSz, febr. 22.]

Londoni látogatása során Ion Raţiut, a PNTCD képviselőjét fogadta John Major brit miniszterelnök. A találkozó utáni sajtóértekezleten Raţiu kijelentette, hogy a FSN vezetői nem mondtak le nyíltan a kommunizmusról, bár a többpártrendszer és a piacgazdaság híveinek tartják magukat.

1991. augusztus 14.

A vasúti jegyek nagy mértékű drágulása miatt (nemzetközi viszonylatban 260%) veszélybe került a pápa magyarországi látogatására (→ 1991.08.16) készülő zarándokok útja. Bálint Lajos érsek közleményben tiltakozott a drágítás ellen, kihangsúlyozva, hogy a zarándoklattól való távolmaradásért azokat terheli a felelősség, akik ezt az áldatlan helyzetet előidézték. [RMSz, aug. 16.] – A m. Külügymin. közbenjárására aug. 16-án a CFR 50%-os időleges kedvezményt ajánlott a zarándokoknak. [MTI] – A MÁV különvonatokat küldött Lökösházára és Biharkeresztesre, hogy azok szállítsák tovább az erdélyi zarándokokat. [MTI] – A pápai látogatásra autóbusszal utazó zarándokokat órákig várakoztatták a ro.–m. határon. Jeszenszky Géza telefonon tájékoztatta ro. kollégáját a határon tapasztalható áldatlan állapotokról. [RMSz, aug. 22.]

1992. január 16.

Kolozsvárott az RMDSz néhány képviselője és tagja megalakította az erdélyi felekezetközi egyetem (Universitas Oecumenica Transilvaniensis) létrehozását kezdeményező bizottságot, melynek alapját a gyulafehérvári kat. és a kolozsvári ref. teológia képezné. (→ 1992.01.17, 1992.03.17)

Az RMDSz OE megelégedéssel vette tudomásul, hogy az Európai Közösség – Szlovénia és Horvátország elismerésével – hitet tett a népek önrendelkezésének sérthetetlen joga mellett.

Jeszenszky Géza, külügymin. átadta a ro. félnek a m.–ro. alapszerződés tervezetét (→ 1992.01.27) és Chişinăuban aláírta a Moldova Köztársaság elismerését szentesítő dokumentumot.

1992. február 6.

Madridban találkozott Jeszenszky Géza és Adrian Năstase. A megbeszélésen a készülő m.–ro. alapszerződésről volt szó. Egyetértettek abban, hogy a kétoldalú kapcsolatok fejlesztésének alapja a közvélemény pontos és korrekt tájékoztatása. [RMSz, febr. 8.]

Strasbourgban, az ET Parlamenti Közgyűlésén Szőcs Géza szenátor is felszólalt és felsorolta a m. kisebbséget ért sérelmeket. [RMSz, febr. 6.]

Újabb bűnösöket talált a „pártatlan” igazságszolgáltatás. – 1990. márc. 20-án, két, Marosvásárhelyre igyekvő személyautót tartóztattak föl Erdőcsinádon a magyarok, s elkobozták a kocsiban lévő fustélyokat, az utasok egy részét pedig megverték. Az autók utasai Füzesi Albertet, Füzesi Andrást és Papp Árpádot vádolták meg testi sértésért (holott ők próbálták kimenteni falustársaik kezéből az utasokat). Több tárgyalás után a felek kibékültek, az erdőcsinádiak kártérítést fizettek. A felek írásban rögzítették, hogy nincs követelésük egymás iránt és kérik az eljárás megszüntetését. Ennek ellenére: jan. 8-án rendőrségre citálták a 3 magyart és közölték velük: 4-4 év börtön vár rájuk. A sértett felek jelezték, hogy hajlandók tanúskodni, miszerint megtörtént a kibékülés, ám a nevezetteket mégis letartóztatták. Egy hónap óta fogságban vannak. [EN, febr. 6.] (→ 1992.02.20, 1992.04.02)

Az Európai Közösség (EK) tagállamai, a hollandiai Maastrichtban aláírták a föderatív Európa alapjait lerakó szerződést.

1992. május 19.

Szőcs Géza, az RMDSz nevében (még 1992 áprilisában), levélben arra kérte a m. és ro. külügyminisztert, hogy a kölcsönös tárgyalásokon a romániai magyarság legitim képviselőit is hallgassák meg a kisebbségek sorsát érintő kérdésekben. Jeszenszky Géza kedvezően válaszolt a levélre, Adrian Năstase viszont elutasította: „A ro. kormány sohasem fog beleegyezni abba, hogy mással ossza meg a felelősséget állampolgárai sorsáról.” [RMSz, máj. 19.]

Újabb 14 parlamenti képviselő vált ki a Petre Roman vezette FSN-ből, köztük Dan Marţian, a képviselőház elnöke is, aki az Iliescu-féle FSN-frakcióhoz csatlakozott (→ 1992.03.29). Az átlépések eredményeképpen a képviselőházban még többségben maradt a FSN, de a szenátusban az Iliescu-frakció már számosabb lett.

Iliescu elnök két éves országlásának eredményeiről szónokolt a tévében és súlyos vádakkal illette az ellenzéket. [RMSz, máj. 22.]

1992. június 19.

A svájci Crans-Montanában nemzetközi összejövetelt tartottak az európai integráció kérdéséiről. A fórumon Jeszenszky Géza és Adrian Năstase a kétoldalú kapcsolatok alakulásáról tárgyalt. Năstase hangsúlyozta, hogy a m. kisebbségnek biztosítják az európai normák szerinti jogokat. Továbbra sem született egyezség a kolozsvári konzulátus ügyében. [RMSz, jún. 24.]

A Maros megyei RMDSz nyilatkozatban követelte, hogy a kormány függessze föl tisztségéből a kolozsvári polgármestert. [RMSz, jún. 23.]

Ismét kiújultak a harcok Dubăsari térségében a Dnyeszter Menti Köztársaság gárdistái és a moldovai egységek között.

A The Christian Observer hetilap meghívására tett látogatása során Tőkés László – az amerikai kongresszus előtt tartott beszédében – kijelentette, hogy a legnagyobb kereskedelmi kedvezmény megítélésének csak akkor van értelme, ha az a nép érdekeit szolgálja és nem a visszarendeződést. [BN, jún. 30.; bővebben lásd: BN, júl. 1–7.]

1992. augusztus 17.

Adrian Năstase levelet intézett Jeszenszky Gézához, kifogásolva azt, hogy az aug. 19–21. között megrendezendő Magyarok Világkongresszusa, különösképpen a folytatásaként tartandó Erdélyi Világkonferencia az erdélyi kérdés megoldásáról is tanácskozik és megtárgyalásra indítványozzák az „erdélyi magyar önrendelkezési nyilatkozatot”. A tervezett rendezvények negatív következményekkel járhatnak a kétoldalú kapcsolatok légkörére – hangoztatta a ro. külügymin. –, mert a meghirdetett témák revizionista tételeket visszhangoznak. [RMSz, aug. 19.] (→ 1992.08.21)

A világkongresszussal kapcsán több politikai tényező is (VR, PRM, FSN) felszította a magyarellenesség vádját, noha Domokos Géza már aug. 14-i sajtóértekezletén kijelentette, hogy az RMDSz nem tagja az MVSz-nek. Tőkés László és Szőcs Géza nem az RMDSz képviseletében vesznek részt a budapesti találkozón. [Népszabadság, aug. 17.]

Keszthelyen – az MVSz, a Berzsenyi Irodalmi és Művészeti Társaság és a M. Írószöv. rendezésében – megnyitották a Magyar Írók Első Világtalálkozóját. A kétnapos rendezvényen az erdélyi irodalom képviselői (Szilágyi István, Gálfalvi Zsolt, Egyed Emese, Markó Béla, Gálfalvi György és Lászlóffy Csaba) is felszólaltak. [RMSz, aug. 27.]

1992. augusztus 21.

Csíkszeredában jelöltegyeztető elektorgyűlést tartottak a Hargita megyei szenátor- és képviselőjelöltek végleges rangsorolása végett. Az OE részéről Takács Csaba volt jelen. A szavazás nyomán a köv. jelölőlista alakult ki: szenátorok: Verestóy Attila, Hajdú Gábor, Borbély Imre, Székedi Ferenc; képviselők: Nagy Benedek, András Imre, Asztalos Ferenc, Antal István, Borsos Géza, Papp Kincses Emese, Ördögh Imre. [RMSz, aug. 25.] (→ 1992.08.20, 1992.08.24, 1992.08.26)

Adrian Năstase találkozott az EBEÉ-tagországok Bukarestbe akkreditált nagyköveteivel és ismertette Ro. álláspontját az MVSz rendezvényéről, mely közel azonos volt a Jeszenszkynek küldött levél (→ 1992.08.17) tartalmával. [MTI]

Nicolae Manolescu, a PAC elnöke kifejtette, hogy pártja számára nincs ’magyar kérdés’, azt azok csinálják, akiknek az érdekükben áll. Példaként a m. prefektusok leváltását adta.

Az MVSz új tisztikara: az újraválasztott Csoóri Sándor mellé 3 alelnök került: Fónay Jenő (Magyarország), Dobos László (Kárpát-medence), Jakabffy Ernő (nyugati emigráció). – A záróülésen felolvasták a h. t. magyarok fóruma által (két nappal korábban) megfogalmazott dokumentumot (Nyilatkozat a kisebbségekről), melyet a kongresszus tudomásul vett. [MN, aug. 24.] (→ 1991.12.11)

1993. január 5.

Jeszenszky Géza a romániai magyarok képviselőit be akarja vonni az alapszerződés előkészítésébe, ahogy ez a német–ro. alapszerződés esetén is megtörtént. [Népszabadság, jan. 5.]

1993. április 27.

A Vallásügyi Államtitkárság székhelyén a kultusztörvény tervezetét vitatták az egyházak küldöttei. Tempfli József elmondta: a hatalom képviselői mereven elzárkóztak néhány kérdés megvitatásától: nem akartak beleegyezni az egyházi vagyon visszaszolgáltatásába és az egyházi iskolák felállításába. Az egyházak vezetői továbbra is kitartanak e két lényeges feltétel teljesítése mellett. [EN, máj. 13.] (→ 1993.10.11, 1993.10.28, 1994.04.09)

Jeszenszky Géza elmondta, hogy a ro.–m. alapszerződés szerkesztése során figyelembe veszik a romániai magyarság jogos kéréseit; nem fognak a „kisebbségek feje fölött szerződni”. [RMSz, ápr. 27.]

Balázs Sándor, a Bolyai Társaság elnöke a sajtó útján próbált üzenni Iliescu elnöknek, tekintve, hogy postán küldött leveleire – melyben a BTE visszaállítását sürgette – nem kapott választ. [RMSz, ápr. 27.] (→ 1993.05.12)

A tanfelügyelőség nem hagyta jóvá, hogy a kolozsvári Apáczai Csere János Líceumban tanítóképző osztályok induljanak. Tanítóképző csak Zilahon, Kézdivásárhelyen, Székelyudvarhelyen és Nagyváradon működik. [RMSz, ápr. 27.]

1993. június 5.

Meleşcanu külügymin. Budapesten részt vett a NATO-szemináriumon és rövid megbeszélést folytatott m. kollégájával. A megbeszélésről Jeszenszky Géza azt mondta: Mo. kész támogatni Ro. ET-felvételét, ha a kisebbségek helyzete megnyugtatóan rendeződik. [MH, jún. 8.]

1993. szeptember 4.

Meleşcanu külügyminiszter elmondta, hogy Jeszenszky Gézának felveti: Mo. (Ro. ET-be való felvételénél leadott) szavazata próbaköve lesz a Ro.-val való együttműködési készség őszinteségének. [Népszabadság, szept. 6.]

A ro. parlament jóváhagyta a Moldovának szánt segélyprogramot. 1993-ban 20 milliárd lejt [1 $ = 870 lej] hiteleznek, kamatmentesen [200%-os inflációs ráta mellett!], 8 évre. Műszaki segélyként havonta 10.000 tonna benzint, 20.000 tonna gázolajat és 100.000 tonna szenet szállítanak. [Szabadság, szept. 4.]

1993. szeptember 15.

Megkezdődött Jeszenszky Géza ötnapos Ro.-i látogatása. Bukarestben politikusokkal találkozott, majd több erdélyi várost látogatott meg. N. Văcăroiu értékelése szerint a kétnyelvű feliratok kérdésében nincs megoldásra váró probléma, s a m. ny. oktatás helyzete is megoldott Ro.-ban. – Iliescu elnökkel is tárgyalt, de a jó légkörön kívül nem volt egyéb pozitívum: mindkét fél kitartott korábbi álláspontja mellett. – Jeszenszky szorgalmazta az oktatási és kulturális egyezmény felújítását, kisebbségügyi vegyesbizottság felállítását és a kolozsvári konzulátus megnyitását. Új határátkelőhelyek létesítéséről született döntés. Az alapszerződéssel kapcsolatban a m. fél hangsúlyozta, hogy a két ország közötti határkérdést az érvényes békeszerződések világosan leszögezik; a kisebbségi garanciákat kell megteremteni, mert azoknak semmilyen dokumentumban nincs nyomuk. – A ro. sajtó a látogatást úgy értékelte, hogy nem jutottak konkrét eredményre az alapszerződést illetően.

Petre Roman (PD) kifejtette: nem érti, miért hívta vissza a képviselőit az RMDSz a CMN-ből; szerinte a kétnyelvű helynévtáblák ügyének fölvetése fölösleges volt. Az önrendelkezés ügye a jelenlegi rendszerben nem alkalmazható. Mivel előzőleg nem egyeztették a Memorandum szövegét, így az ultimátumnak tetszik. [BN, szept. 15.]

1993. szeptember 25.

Borbély Imre összegezte a neptunfürdői találkozó (→ 1993.07.17) nyomán keletkezett vitát és elemezte az RMDSz politikáját. Szerinte a kisebbségi politizálás célja késleltetni az asszimilációt; e vonal méltó képviselője Domokos Géza, aki a politikai tevékenység egyetlen színterévé a parlamentet kívánta tenni. Borbély Imre szerint ez eredménytelen, mert engedményekből soha nem lesz jog. – Az autonomista politikusok viszont a társadalom néplélektani felkészítését és a külföldi erők bevonásával történő nyomásgyakorlást tartják eredményesnek. [RMSz, szept. 25.] ● [Egy nappal előbb Bányai Péter megírta: Borbély Imre (az SzKT alelnöke) Horthy Miklóst tisztességes m. embernek nevezte, aki összetartotta a nemzetet. Bányai úgy érzi: nem maradhat egy szövetségben olyan emberekkel, akik így gondolkodnak. (RMSz, szept. 24.)]

Jeszenszky Géza nyilatkozott a Rompres hírügynökségnek. Tk. elmondta: nem érti, hogy az RMDSz Memoranduma (→ 1993.08.26) miért váltott ki olyan heves kritikákat. Lehetetlennek érzi, hogy a ro. kormány ki akarja zárni a tárgyalásokból a m. kisebbséget, holott a két ország viszonyának rendezése csak egymás kisebbségeinek konzultálásával képzelhető el. [RMSz, szept. 25.]

1993. november 5.

Az ET külügyminiszteri szintű ülésének zárónyilatkozata leszögezte: meg kell születnie a kisebbségi jogok értelmezésére szolgáló keretegyezménynek. Jeszenszky Géza azt javasolta, hogy ebbe a munkába vonják be a tagországok kisebbségeit is. [MH, nov. 5.]

Amennyiben csak a visegrádi országok kerülnek be a NATO-ba, akkor a kívülmaradtak a FÁK-hoz csatlakoznak – írta Ion Raţiu képviselőházi alelnök az International Herald Tribunban. A cikket „Ro. Moszkvával fenyegetőzik” címmel a MH ismertette. [nov. 5.]

1993. december 3.

Az EDU vezetőtanácsi ülése elfogadta az ún. Bécsi Nyilatkozatot; ebbe – az RMDSz javaslatára – bevették a kisebbségek szabadságjogait tartalmazó nemzetközi dokumentumok előírásait. [RMSz, dec. 3.]

Rómában az EBEÉ külügyminiszteri tanácskozásán Jeszenszky Géza Mo. támogatásáról biztosította a Balladur-tervet (→ 1993.09.10), amely a legtöbb konfliktust képező okok (pl. az agresszív nacionalizmus, a kisebbségek jogainak megtagadása) ellen irányul.

1994. május 27.

T. Meleşcanu, párizsi beszédében elvetette a kisebbségek bekapcsolódását a nemzetközi tárgyalásokba. Jeszenszky Géza megtudta ro. kollégájától, hogy a ro. kormány nem zárkózik el attól, hogy párbeszédet folytasson az RMDSz-szel. [MN, máj. 28.]


lapozás: 1-20 | 21-22




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» a kronológia leírása
» forrásirodalom
» rövidítésjegyzék
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998