Kuszálik Péter
Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
 

 
 
 
  kronológiák    » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004  
földrajzi mutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
intézménymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
névmutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
tárgymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z

 
 
 
   keresés
szűkítés          -          
      találatszám: 11 találat lapozás: 1-11
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Gyurcsány Ferenc

2003. november 8.

Gyurcsány Ferenc miniszter, kolozsvári látogatásán kijelentette: a jövő évi költségvetésben az EMTE csak 1,8 milliárd Ft támogatással szerepel; Szilágyi Pál rektor szerint ez az összeg nem fedezi a valós szükségletet. [Krónika, nov. 8.]

Temesvárott tanácskozott Markó Béla, Borbély László és Nagy Zsolt az RMDSz helyi és megyei vezetőségével, valamint a civil szervezetek képviselőivel. A szövetségi elnök kifejtette: valóban léteznek nézetkülönbségek az erdélyi m. politikusok között: egyesek úgy vélik, autonómia nélkül nem erősödhet meg a romániai magyarság, mások azon a véleményen vannak, hogy az autonómia csak akkor valósítható meg, ha elég erősek leszünk hozzá. Nem jobb- és baloldal között húzódik a törésvonal, hanem azok között, akik modernizációt akarnak és akik a fundamentalizmus jegyeit felmutató elszigetelődést. A temesvári találkozó azt mutatta – jegyezte meg Halász Ferenc, megyei elnök –, hogy a vitát folytatni kell, de csakis az RMDSz-en belül. [RMSz, nov. 8.]

A székelyudvarhelyi RMDSz vezetősége levélben fordult Mádl Ferenchez, amelyben közölték, hogy a polgármesteri hivatal, a tanács döntése nélkül – tehát törvénytelenül – nevezte el a tanácstermet Szent Istvánról (→ 2003.10.27); egyúttal azt is szóvá tették, hogy a látogatáskor a városháza nem hívta meg a tanácsosokat a találkozóra. [Krónika, nov. 8.] (→ 2003.12.03)

A Polgári Egyesület meghívására Nagyváradon rendezték meg a Történelem főutca c. rendezvényt, mely a november végén esedékes erdélyi nemzeti tanácsi választások sikerét volt hivatva támogatni. [Krónika, nov. 8.; RMSz, nov. 10.] (→ 2004.05.09)

2004. augusztus 20.

Medgyessy Péter fölajánlotta lemondását, miután a koalíciós pártok vezetőivel egyeztetett. Két nappal korábban bejelentette a kormány átalakítását, s meneszteni akarta Csillag Istvánt, a gazdasági tárca vezetőjét, aki az SzDSz színeiben lett miniszter. Ezt az SzDSz elutasította, s Kuncze Gábor világossá tette: nincs kellő bizalom a miniszterelnök iránt. Az MSzP új kormányfő jelölése mellett döntött. Két jelölt van: Kiss Péter, kancelláriaminiszter és Gyurcsány Ferenc, az ifjúsági tárca vezetője. [Szabadság, aug. 20., aug. 21.; Népújság, aug. 24.]

Ro. lakossága 2050-ig 15,7 millióra csökkenhet – állapította meg egy friss prognózis. Az erdélyi m. közösség évente 20 ezer embert veszít, ennek kettős oka van: a szülések alacsony száma és az elvándorlás. Ha nem sikerül megállítani ezt a két tendenciát, 2050-re csupán 700 ezer m. lesz Erdélyben. [Szabadság, aug. 20.]

Az elmúlt 14 év alatt 9 kisebbségi törvénytervezetet nyújtottak be a parlamentbe, de ezek közül egyet sem tűzött napirendre a parlament. Kötő József elmondta: az RMDSz az 1993-as tervezet javított változatát kívánja benyújtani a köv. ciklusban; a tervezet kiegészülne a kulturális autonómia intézményével is. [Szabadság, aug. 20.]

2004. augusztus 26.

Az OT ülésén elfogadták az előválasztások programját. Az RMDSz választási programjának címe: Párbeszéd az autonómiáért. Frunda György nem vállal újabb államelnök-jelöltséget. [Szabadság, aug. 26.]

Budapesten az MSzP rendkívüli kongresszusa úgy döntött, hogy Gyurcsány Ferencet jelöli miniszterelnöknek a leköszönt Medgyessy Péter helyére. [Szabadság, aug. 26.]

2004. szeptember 29.

Az Országgyűlés megszavazta a kormányprogramot és miniszterelnökké választotta Gyurcsány Ferencet. [RMSz, szept. 30.] – Az új kormányfő az MSzP és az SzDSz képviselőivel együtt aláírta a kormánypártok koalíciós szerződését és ismertette az új kormány névsorát. A miniszterelnök kezdeményezte, hogy a HTMH felügyelete visszakerüljön az MH-tól a Külügyminisztériumhoz. [Szabadság, okt. 1.]

Márton Árpád, Kelemen Hunor és Garda Dezső közös munkája volt az a törvénytervezet, amely a levéltárak státusát volt hivatva módosítani, ám a tervezetet a PRM nyomására elutasították. A tervezet tk. azt is célozta, hogy a levéltárak felügyeletét és a levéltárosok képzését vegye át a civil szféra, ui. e tevékenységek még mindig a belügy hatáskörébe tartoznak. [RMSz, szept. 29.]

Demeter János, Kovászna megyei tanácselnök szerint a törvények nem teszik lehetővé az autonómiára vonatkozó referendum kiírását; addig nem lehet népszavazást kiírni, amíg a jelenlegi törvényt nem módosítják. [Szabadság, szept. 29.] (→ 2004.10.02)

2004. október 2.

Ferencz Csaba (SzNT) – Demeter János állítását (→ 2004.09.29) cáfolva – kifejtette: a Székelyföld autonómiájára vonatkozó referendumhoz nem kell módosítani az alkotmányt és a törvényeket; a szavazás elodázását Ferencz az RMDSz taktikázásának nevezte. [Népújság, okt. 2.]

Tőkés László nehezményezte, hogy a Sapientia Alapítvány kuratóriumi ülésén leállították a PKE költségvetési támogatását. Tőkés, a helyzet rendezésére, Gyurcsány Ferenchez fordult és kérte, hogy a m. kormányfő mielőbb találkozzék az erdélyi m. egyházak vezetőivel. [Szabadság, okt. 2.; Népújság, okt. 2.] (→ 2004.10.06)

Szőcs István a szülőföldön boldogulás nehézségeiről írt, s – kolozsvári példákat idézve – a helyzet kilátástalanságát hangsúlyozta; a városban 28 ezer alkalmazottja van a költségvetési intézményeknek, de ebből jó, ha 500 magyart találunk. A bérbe adott 32 ezer m2 kereskedelmi felület munkaerőbázisa meghaladja a 4800-at, melyből csak 300 a magyar. [Szabadság, okt. 2.]

2004. október 14.

Gyurcsány Ferenc Budapesten találkozott Adrian Năstaseval. A megbeszéléseken az EU-integráció, a két ország kapcsolatai mellett tk. a verespataki bánya ügye is terítékre került. A két ország – az EU szakértőinek bevonásával – közös csoportot állít fel, amely a környezeti károsodás lehetséges mértékét próbálja felmérni. [Szabadság, okt. 15.; HN, okt. 15.]

Az Etnikumközi Viszonyok Kutatóközpontja által, az erdélyi magyarság tagjai között végzett közvélemény-kutatás alapján a köv. fontossági sorrend állítható föl: 1. az alacsony nyugdíjak és bérek növelése (53%); 2. az adók csökkentése (43,4%); a korrupció megfékezése (40,3%); 4. a fiatalok lakásgondjának megoldása (34,4%); 5. az egészségügyi szolgáltatások javítása (27,8%); 6. nagyobb támogatás a nagyon szegényeknek (25,1%); 7. a kettős állampolgárság megszerzésének támogatása (12,4%); 8. a bűnözők szigorúbb büntetése (11,9%); 9. a vidék gondjainak kezelése (10,4%); 10. a Székelyföld területi autonómiája (9,2%); 11. a magánszemélyeknek visszaadott földek/erdők/ingatlanok helyzetének végleges rendezése (7,2%); 12. a magyar közösség arányos képviseletének biztosítása az állami intézményekben (7,0%); 13. magyar karok létrehozása a Babeş–Bolyai Egyetemen (6,5%); 14. a kulturális autonómia megvalósítása (3,9%); 15. az egyházi ingatlanok mihamarabbi visszaszolgáltatása (3,0%); 16. a felekezeti oktatás kiszélesítése (1,6%). [RMSz, okt. 14.] (→ 2000.10.12)

2004. november 10.

Gyurcsány Ferenc szerint súlyos terheket róna a szociális területre és a munkaerőpiacra, még akkor is, ha csak százezres nagyságrendben telepednek át az anyaországba az utódállamok magyarjai a kettős állampolgárság birtokában. „Orbán Viktor nem mond igazat, amikor azt nyilatkozza, hogy a költségvetésnek nem kerül pénzébe a kettős állampolgárság bevezetése” – mondta a m. kormányfő. [Szabadság, nov. 10., nov. 11.] (→ 2004.11.11, 2004.11.19)

2004. november 19.

Patrubány Miklós eloszlatta Gyurcsány Ferenc aggodalmait (→ 2004.11.10), rámutatva, hogy az áttelepülők nemcsak szociális költséget, hanem adóbefizetést is produkálnak. Tízezer átlagos nagyságú család (két munkavállaló szülő, két nyugdíjas nagyszülő és két iskolás gyermek) esetében az államháztartás bevétele 39 milliárd Ft lenne, a kiadás pedig csak 25 milliárd, tehát az állam szempontjából nyereséges lenne a dolog. [BÚSz, nov. 19.]

Kolozsvárott megnyitották az EME és az MTA által szervezett A m. tudomány napja Erdélyben elnevezésű fórumot, melynek központi témája: tudományos műhelyek párbeszéde. [Szabadság, nov. 20.] – Az EME nem kisebb célt fogalmazott meg, mint Erdély igényes és széles körre kiterjedő monográfiájának megírását. [Krónika, nov. 22.]

Az MVSz közgyűlésén a két régió küldöttei ismét Patrubány Miklóst választották elnökké. Aleln.: Sárközi Csaba (Szombathely), Kárpát-medence régió; Pungor József (Kanada), Kárpát-medencén kívüliek. [Népújság, nov. 20.] – Állásfoglalásban kérték a m. választókat, hogy igennel szavazzanak a kettős állampolgárság ügyében. [Krónika, nov. 22.]

2004. november 28.

A parlamenti választások első fordulója. A közvélemény-kutatók felmérései szerint a PSD–PUR lett a győztes; az RMDSz elérte az 5%-os bejutási küszöböt. [Szabadság, nov. 29.] – A magyarság újra fegyelmezett és felelős szavazóbázisnak bizonyult, rácáfolva azokra a jóslatokra miszerint az alternatívák megjelenése megzavarja a voksolók meggyőződését. A cikkíró szerint a megszavazott bizalom feladatként is értelmezhető: a szövetségnek – úgymond – meg kell kezdenie a ’tényleges verseny és választás’ körülményeinek megteremtését. [Krónika, nov. 29.] (→ 2004.12.03)

A népszavazási kampány záróakkordjaként kerül sor arra a nyilvános vitára, amely a kihívók – Tőkés László, Duray Miklós és Ágoston András – és Gyurcsány Ferenc kormányfő között zajlik december első péntekén. [RMSz, nov. 29.]

2004. december 2.

Mircea Geoană álláspontja szerint az erdélyi magyarok csak akkor igényelhetik a m. állampolgárságot, ha lemondanak a ro.-ról. Indoklásában az 1979-ben megkötött államközi egyezményre hivatkozott, de a m. külügyi tárca közölte, hogy az egyezményt 1990 februárjában Mo. egyoldalúan felbontotta. [Szabadság, dec. 2.; Krónika, dec. 3.]

Petrétei József igazságügy-min. az Országgyűlésben bemutatta a Szülőföld-programcsomagot (→ 2004.11.11), melyben a ’külhoni’ állampolgárság helyett ’nemzetpolgári’ státusról esik szó. Nemzetpolgár az, aki – éljen bármely államban – magát m. nemzetiségűnek vallja, és akiért a m. állam felelősséget visel, az ő szülőföldön való boldogulását támogatja. [Szabadság, dec. 2.]

Kevesebb képviselője és szenátora lesz RMDSz-nek, mint az előző ciklusban. Ez részben azzal magyarázható, hogy – az ország lakosságának apadása miatt – csökkent az alsó- és felsőház tagjainak száma is, másrészt azzal, hogy kevesebb szavazatot kapott az RMDSz, mint 4 évvel korábban: a képviselőházi listára 628.125 szavazatot kaptak, ez csak 85,2%-a a 2000-es eredménynek; a szenátusi listák viszonylatában ez a szám 637.109 (84,8%). Frunda György, a 2000-es államelnök-jelölt 696.989 szavazatot kapott, Markó Béla 2004-ben 533.446-ot. [Szabadság, dec. 2.]

Az elnökválasztás 2. fordulójába (→ 2004.12.12) Adrian Năstase (40,94%) és Traian Băsescu (33,925) került. A pártok által elért szavazatarányok (zárójelben a mandátumok száma) [RMSz, dec. 2.; Szabadság, dec. 3.]: PSD–PUR /Szenátus: 37,13 (57); Képviselőház: 36,61 (132)/; PNL–PD /Szenátus: 31,77 (49); Képviselőház: 31,33 (112)/; PRM /Szenátus: 13,63 (21); Képviselőház: 12,92 (48)/; RMDSz /Szenátus: 6,23 (10); Képviselőház: 6,17 (22)/.

Tehát az RMDSz parlamenti jelenléte a korábbi ciklusban elért 12+27-es eredményről 10+22-re csökkent. [Szabadság, dec. 3.] A töredékszavazatok elosztása után az RMDSz-nek Galac megyében is lett egy képviselője (Székely Levente), de elúszott Bihar megyében a 3., Hargita megyében az 5., Maros megyében a 4. és Szatmárban a 3. képviselői hely, valamint Hunyad megye és Bukarest egy-egy képviselője. [Szabadság, dec. 3.; Krónika, dec. 3.]

A m. többségű megyékben az RMDSz volt a legsikeresebb, az AP csak töredékét tudta begyűjteni a szavazatoknak. Kovászna megyében 72 ezer szavazatot kapott az RMDSz, az MPSz-tagokkal induló AP pedig 3200 voksot (a 72.000-nek 4,4%-a) kapott. Maros megyében az RMDSz 103 ezer szavazatával szemben az AP csak 1800 voksot (a 103.000-nek 1,7%-a) gyűjtött [a számok a képviselőházi és szenátusi voksok közelítő átlagát jelentik]. [RMSz, dec. 2.; Népújság, dec. 2.]

Gyurcsány Ferenc gratulált az RMDSz sikeres választási szerepléséhez. Markó Béla elmondta: a választás eredményei megerősítik az erdélyi magyarság egyértelmű akaratát, miszerint az egységet tovább kell vinni. [Népújság, dec. 2.]

Több politikai elemző szerint az RMDSz-nek még korai lenne elköteleznie magát valamelyik államelnök-jelölt mellett; bízzák a döntést a választópolgárok lelkiismeretére. [Szabadság, dec. 2.]

2004. december 18.

Az RMDSz megalakulásának 15. évfordulóján tartott marosvásárhelyi ünnepségen Ezüstfenyő-díjban részesítettek azt a 27 személyt, akik kiemelkedő munkát végeztek az RMDSz programja megvalósítása terén. [Népújság, dec. 19.]

Az RMDSz és a PUR átállt a DA-szövetség oldalára – jelentette a Mediafax hírügynökség. [Szabadság, dec. 18.]

Az erdélyi m. történeti egyházak vezetői nyilatkozatban pontosították az RMDSz-szel szembeni elvárásaikat. [Szövegét lásd: Szabadság, dec. 18.]

Ellenállók és rendszerváltók c. nemzetközi értekezlet kezdődött Temesvárott a forradalmi rendezvénysorozat keretében. [RMSz, dec. 18.]

Gyurcsány Ferenc Kisebbségekért Díjat adott át az EME képviselőjének, Egyed Ákos professzornak. [RMSz, dec. 18.]



lapozás: 1-11




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» a kronológia leírása
» forrásirodalom
» rövidítésjegyzék
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998