Kuszálik Péter
Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
 

 
 
 
  kronológiák    » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004  
földrajzi mutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
intézménymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
névmutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
tárgymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z

 
 
 
   keresés
szűkítés          -          
      találatszám: 8 találat lapozás: 1-8
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Gazda József

1992. március 14.

Katona Ádám vezetésével megalakult az RMDSz keresztény-nemzeti platformja, az Erdélyi Magyar Kezdeményezés (EMK). Az Orsz. Szervezőbizottság székhelye Székelyudvarhely. A kezdeményező csoport tagjai (tk.): Borsos Géza, Dénes László, Fábián Ernő, Gazda József, Hegyi Sándor, Incze Béla, Katona Ádám, Mihály József, Sántha Pál Vilmos. [RMSz, márc. 20.]

Többszöri halasztás után beiktatták hivatalába Gh. Funar kolozsvári polgármestert. Az alpolgármester szintén a PUNR embere, Liviu Medrea lett.

1992. október 10.

Zsembery Ágoston, nemzetközi megfigyelő, számítógépes szakember elmondta, hogy a romániai választásoknál alkalmazott számítógépes program ellenőrzését nem engedélyezték, ezért nem lát garanciát a választások összesítésének korrektségére. [MH, okt. 10.]

Csíkszeredában ülésezett az EMK. Elfogadták az Erdélyi M. Kongresszus budapesti nyilatkozatát (→ 1992.08.22), ennek okán kérték a romániai magyarság önrendelkezési jogának tiszteletben tartását és felszólították a m. kormányt, teljesítse kötelezettségeit a nemzetközi fórumokon az erdélyi magyarok védelmében. Mivel Domokos Géza lemondott, felkérték Tőkés Lászlót, hogy vegye át a szövetségi elnök teendőit. A dokumentum aláírói (tk.): Katona Ádám, Király Károly, Gazda István, Gazda József, Sántha Pál Vilmos. [Szabadság, okt. 28.; a dokum. szövegét lásd: Domokos 3: 161–164.]

1993. június 23.

Az „Ágyő, külföldi beruházók” című írás veleje: a parlament nyílt szavazással elvetette a külföldi beruházók földtulajdonhoz való jogát, hiába érvelt európai példákkal Birtalan Ákos. [RMSz, jún. 25.]

Gazda József lett az RMDSz Kovászna megyei elnöke, a lemondott Király Károly helyett (→ 1993.05.26). [RMSz, jún. 25.]

Az Emberért, holnapunkért Alapítvány üv. titkára, Sófalvi László elmondta: Székelyudvarhelyen távképzéses rendszerben üzemgazdászokat, menedzsereket képeznek a gödöllői és gyöngyösi főiskolák segítségével. [RMSz, jún. 23.]

1996. december 25.

Gazda József szerint megnő az RMDSz belső ellenzékének szerepe: elsősorban a megoldások sürgetése terén. [EN, dec. 25.]

1997. szeptember 10.

Király Károly kemény hangon bírálta az RMDSz politikáját. Szerinte a szövetség vezetői nem merik vállalni az önrendelkezésen alapuló nemzeti autonómia megvalósítását. Akik következetesen szembeszegülnek a ro. ortodoxiával és síkraszállnak az önrendelkezésért, azok a következők [természetesen Király Károlyon kívül]: Tőkés László, Krizbai Imre, Kincses Előd, Borsos Géza, Sántha Pál Vilmos, Katona Ádám, Fábián Ernő, Csutak István, Gazda József, Gazda Árpád, Patrubány Miklós. Mindent el kell követni, hogy az autonomista irányzat kerekedjék felül az RMDSz kongresszusán, mivel az „egyre nagyobb teret hódít az erdélyi magyarság soraiban”. [Háromszék, szept. 6.] – Király téziseire Verestóy Attila válaszolt A sehova sem vezető út c. írásában. [RMSz, szept. 10.]

1999. június 28.

A képviselőház elfogadta a felsőfokú okt. intézmények akkreditálásáról szóló törvényt. Az RMDSz tiltakozása ellenére a testület elfogadta azt a cikkelyt is, amely előírja, hogy csak azok az intézmények akkreditálhatók, amelyek a kérvényezés pillanatában legalább egy ro. nyelvű karral rendelkeznek. Ez az elv nem fér össze a módosított tanügyi törvénnyel. [Szabadság, jún. 30.]

A kovásznai Kőrösi Csoma Sándor Egyesület beszámoló és tisztújító gyűlésén ismét Gazda Józsefet választották az egyesület elnökévé. [Háromszék, júl. 1.]

2000. október 16.

Kötő József szerint módosítani lehetne az akkreditációs rendszert, de a megváltoztatáshoz hosszas parlamenti folyamat szükséges. A törvény szerint egy magánintézmény csak akkor válik akkreditált intézménnyé, ha az első két végzős nemzedék 50%-a sikeresen államvizsgázott egy állami, már akkreditált intézményben. [Szabadság, okt. 16.]

Nagyváradon ülésezett a m. egyházak elöljáróinak értekezlete. Elsősorban a Sapientia Alapítvány tevékenységéről és a magánegyetemi hálózat kiépítéséről volt szó. A püspökök széleskörű egyeztetést kezdeményeznek a h. t. m. egyházak vezetőivel a státustörvény és a külhoni m. állampolgárság ügyében. [BN, okt. 16.]

Aznap, amikor az RTV m. adása a csángóügyi kerekasztalt közvetítette, hirtelen leállt a bákói tévérelé működése. Szilágyi Zsolt azt kérte, hogy Mugur Isărescu nevezze meg: ki döntött erről a megyében. [RMSz, okt. 16.]

Csíksomlyón ünnepelte megalakulásának 10. évfordulóját az RMKdM; pártként indult, most az RMDSz platformjaként működik. [HN, okt. 16.]

Gazda József lett a Kovászna városi szervezet RMDSz-elnöke. [RMSz, okt. 16.]

Kibéden Gyöngykoszorú Néptánc Találkozót tartottak a sóvidéki falvak részvételével. [RMSz, okt. 16.]

2001. augusztus 20.

Erdélyi tudósokat részesítettek m. állami kitüntetésben a nemzeti ünnep alkalmával: Kiss András (ny. levéltáros, történész), Kónya Ádám (történész), Kiss Jenő (könyvtáros), Gazda József (közíró, tanár) és Kötő József (színháztörténész). [Szabadság, aug. 20.]

Ro., Mo. és Bulgária egységes határellenőrzési rendszer kiépítését tűzte ki célul. [Szabadság, aug. 20.]



lapozás: 1-8




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» a kronológia leírása
» forrásirodalom
» rövidítésjegyzék
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998