Kuszálik Péter
Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
 

 
 
 
  kronológiák    » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004  
földrajzi mutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
intézménymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
névmutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
tárgymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z

 
 
 
   keresés
szűkítés          -          
      találatszám: 12 találat lapozás: 1-12
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Csurka István

1991. december 14.

Sepsiszentgyörgyön tartotta első közgyűlését az okt. 24-én jogi személlyé lett RMPSz. Megvitatták és elfogadták az alapszabályt és a programot. Az RMPSz társszervezetként csatlakozott az RMDSz-hez. A megválasztott tisztikar: Lászlófy Pál (eln.); Matekovits Mihály, Pál Zoltán, Nedeczky László (aleln.). A közgyűlésen megjelentek tk. az RMDSz OE, az egyházak, a MAKOSz, a Tanügymin. képviselői is. [Népújság, dec. 19.; RMSz, 1992. jan. 7.]

Az MDF országos gyűlésén ügyvezető elnökké választották Für Lajost, alelnökké Csurka Istvánt és Lezsák Sándort.

1992. augusztus 20.

Antall József emlékező beszédet mondott Szent István szobránál. Szónoklata kiemelte: a magyarság „szigorúan megtartja a helsinki és párizsi megállapodást, amikor lemondott a határok erőszakos megváltoztatásáról, de azzal [feltétellel], hogy minden kisebbségnek, így a magyar kisebbség minden tagjának is meg kell kapnia az emberi, a kisebbségi jogokat, és ebben nem ismerünk sem megbocsátást, sem engedményeket nem tehetünk.” [ÚM, aug. 22.]

A Magyarok Világkongresszusán részt vevő erdélyi küldöttek nyilatkozatot adtak ki, melyben sajnálatukat fejezték ki a ro. sajtó magyarellenes propagandája, az irredentizmus vádjának alaptalan hangoztatása miatt. A rejtett cél: Erdély veszélyeztetettsége ürügyén továbbra is jogfosztottságban akarják tartani a kisebbségi népközösséget. Pontosítottak: az aug. 24-re meghirdetett Erdélyi Magyar Kongresszusra (= Erdélyi Világkonferencia; ]920817) az RMDSz nem kapott meghívót és nincs része a szervezésben. [RMSz, aug. 22.]

Az RMDSz Udvarhelyszéki Választmánya – a KOT határozatára (→ 1992.05.02) hivatkozva – illegitimnek minősítette a Csíkszeredába meghirdetett elektorgyűlést (→ 1992.08.21), mondván, hogy a Csíkszéki RMDSz nevében nem jelent választmányi döntést Hajdú Gábor aláírása. [RMSz, aug. 20.]

Megjelent Csurka István Néhány gondolat… c. írása, mellyel az MDF-es író jobboldali irányt vett. Azt ezt követő két hétben élénk vita alakult ki az írásról. (920918)

1992. szeptember 18.

Ioan Mânzatu, a PR elnökjelöltje ismertette programját: minden etnikumnak joga van a nyelvhasználathoz, kultúrájának ápolásához. Tk. kifejtette: fenntartásai vannak a m. ny. egyetemmel kapcsolatban, de nem ellenzi annak létrehozását; nem tekinti belügynek a nemzeti kérdést. [MN, szept. 18.]

Az EMKE és a KLMT Horváth Andor menesztése miatt (→ 1992.09.04) tiltakozott.

Csurka István létrehozta a Magyar Út Alapítványt; ebből az alapítványból és a hozzá kapcsolódó mozgalomból nőtt ki a Magyar Igazság és Élet Pártja (MIÉP).

1992. december 11.

Teodor Meleşcanu békülékeny hangon beszélt a m.–ro. viszonyról, hangsúlyozva, hogy szükség lenne a külügyminiszteri találkozóra. [RMSz, dec. 11.]

Az MDF elnöksége módosította a párt-hierarchiát, hogy megfoszthassa Csurkát az alelnöki címtől. (→ 1992.08.20, 1992.09.18)

1993. május 27.

A MaKOSz rendezésében Torockón diákújságíró-találkozó kezdődött.

Az Unitárius Egyház Székelykeresztúron és Kolozsvárott az új tanévben egy-egy unitárius IX. osztályt kíván indítani. Mindkét iskolában kántorképzést is biztosítanak a jelentkezőknek. [HN, máj. 27.]

Lemondott az MDF elnöki tisztjéről Für Lajos, aki nem értett egyet a Debreczeni József és Csurka István által vezetett csoportok belháborújával. Az ügyvezetői tisztet Lezsák Sándor vette át, aki kifejtette: Csurkának az MDF-en kívül kell elképzeléseit, programját megvalósítania. [MN, máj. 27.]

1996. augusztus 4.

Clinton elnök aláírta a legnagyobb kedvezményt állandó jelleggel biztosító törvényt. Iliescu elnök úgy értékelte: ez annak az eredménye, hogy elismerik a ro. gazdasági reformot és a demokratikus folyamatokat. [RMSz, aug. 6.]

A ref. világtalálkozó keretében Szatmárnémetiben templomot avattak, Micskén pedig megnyitották a Timótheus Ifjúsági és Katekétikai Központot [MN, aug. 6.], Hegyközújlakon a Hegyközi Népfőiskola épületének avatásán Csurka István (MIÉP) mondott beszédet. [Szabadság, aug. 6.]

1996. augusztus 16.

A m. pártok alapszerződést illető reakcióiból. – Csurka István (MIÉP) szerint meg kell akadályozni, hogy Horn Gyula aláírja az alapszerződést. [RMSz, aug. 16.] – Rockenbauer Zoltán (Fidesz): az 1201-es ajánlásnak csorbítatlanul kell szerepelnie az alapszerződésben. A kormány ne írja alá azt, amit a h. t. m. szervezetek nem támogatnak. – Az MDF kétes értékűnek nevezte a szerződés elfogadott változatát; baljós előjelnek tekintik, hogy a m. fél eleve lemondott a kollektív jogokról és az autonómiatörekvések támogatásáról. [RMSz, aug. 17.] – Kovács László szerint az alapszerződésnél lehetne jobbat álmodni, a gyakorlatban azonban nincs mód annak tető alá hozására. [RMSz, aug. 19.] – „Ez a jelenleg elérhető alapszerződés, amely mind Mo., mind Ro. és az ottani m. közösség érdekeinek megfelel.” [Mai Nap, aug. 16.]

Az RMDSz OpT (Csávossy György, Dézsi Zoltán, Kötő József, Markó Béla, Szabó Károly, Takács Csaba, Tőkés László, Vida Gyula) állásfoglalása az alapszerződésről: szűkítő jellegűnek tartja a kollektív jogok körének kiiktatását az 1201-es ajánlásból, nem tartja kielégítőnek a nyelvhasználatra vonatkozó kitételeket és aggasztónak minősíti, hogy az elkobzott közösségi és egyházi javak visszaadása nem szerepel a dokumentumban. Az alapszerződés végrehajtásának garanciái nem egyértelműek és megoldatlan a nemzetközi ellenőrzés kérdése. [RMSz, aug. 20.] (→ 1996.08.29)

Gh. Funar szerint az 1201-es ajánlás nem szerepelhet az alapszerződésben; a dokumentumot csak népszavazás után lehet aláírni, feltéve, ha Budapest elismeri a bécsi döntés után Észak-Erdélyben elkövetett atrocitásokat és azokért kártérítést fizet, továbbá fedezi az 1989 után Székelyföldről elűzött románok visszatelepítési költségeit. [MH, aug. 17.]

A ro. lapok sikerként könyvelték el, hogy Mo. engedett az 1201-es ajánlás ügyében; több lap nyugati nyomással magyarázta a megegyezést. [MN, aug. 16.]

1996. szeptember 5.

A Bocskai Szövetség nagygyűlést hirdetett az alapszerződés aláírása ellen. A budapesti Kossuth téren mintegy húszezer résztvevő hallgatta az ellenzéki szónokokat. Csurka István bejelentette, hogy a MIÉP (az MVSz-szel összhangban) aláírásgyűjtést kezdeményez annak érdekében, hogy amennyiben a kormány aláírja az alapszerződést, akkor az Országgyűlés ne ratifikálja azt. [Szabadság, szept. 7.] ● [Az Országgyűlés hozzáállását látva (→ 1996.09.03), vajmi kevés esélye lehet az akciónak…]

Dudás Károly véleménye: az alapszerződések semmit sem oldanak meg – ez az, amit „az alapszerződést mindenáron megkötni kívánó m. kormány” nem akar megérteni. „Szerződni csak törvénytisztelő, jogállamiságot ismerő és elfogadó, szavahihető féllel szabad és érdemes. Azok a hatalmak viszont, amelyekkel a m. kormány alapszerződést kötött vagy óhajt kötni, nem ezekről a tulajdonságaikról váltak ismertté.” [SzHN, szept. 5.]

1997. július 29.

Az SzKT-n zajlott vita gyökereit kutatta Gál Mária, aki a Katona Ádám-vezette tömörülést Csurka István és Torgyán József szellemiségéhez közel állónak nevezte. Gál szerint a radikális vonalnak (Tőkés László hívei) kevesebb képviselője van az SzKT-ban. Markó Bélától azt kérdezte, miért nem zárják ki az EMK-t az RMDSz-ből; Markó azt válaszolta: eddig sem folyamodtak a kizárás eszközéhez, de ha az EMK továbbra is eltér az általános vonaltól, akkor meg kell vizsgálni, hogy meddig vállalható a közösség. Tőkés László azt mondta: a nézeteltérések nem olyan jellegűek, amelyek lehetetlenné tennék az együttműködést; soha nem gondolt arra, hogy kiváljon a szövetségből. [Népszava, júl. 29.]

1998. május 18.

Tőkés László, az RMDSz tb. elnöke nyilatkozatban bírálta Horn Gyula és Markó Béla kijelentéseit. A magyarországi választások első fordulója után Horn Gyula azt nyilatkozta, hogy az ellenzék előretörése veszélyt jelent Mo. szomszédaira nézve, a megbékélés helyett gyűlölködéshez vezet, s ezért káros a h. t. magyarokra. Markó Béla szerint az első fordulóban tapasztalt alacsony részvétel „a demokratikus intézményrendszer fejlettségét jelzi, azt, hogy Mo.-n nincsenek igazi társadalmi traumák.” Tőkés szerint ez az álláspont félrevezető és káros. Takács Csaba elhatárolódott a tb. elnök kijelentéseitől, mert szerinte ezeket akár a m. politikába való beleszólásként is lehet értelmezni. [RMSz, máj. 20.] – Tőkés szerint „a vészes abszenteizmus valójában a m. társadalom válságának és a m. nemzet politikai kiábrándultságának jellegezetes és aggasztó tünete”. [Szabadság, máj. 19.] – Tőkés visszautasítja Takács véleményét, mondván, hogy az üv. elnök „véleményalkotási és szólási szabadságában igyekszik korlátozni a szövetség tb. elnökét”. Tőkés hangsúlyozta: „a h. t. magyarság ügyével senki ne riogassa a magyarországi választópolgárokat a második választási forduló előtt”. [Szabadság, máj. 21.] – Markó Béla a vita lezárásaként megismételte az RMDSz korábbi álláspontját: a magyarországi politikai élettel szembeni egyedüli igazán elfogadható magatartás a m. demokratikus pártokhoz való egyenlő közelség. [Szabadság, máj. 25.]

Adrian Severin, a PD alelnöke a magyaroszági választások tanulságairól cikkezett a Ziua c. lapban: a szélsőjobb előretörésére a két országban „a lehető legnagyobb figyelmet kell fordítanunk, ha nem akarjuk, hogy a világ e részének sorsát egy Csurka- és egy C. V. Tudor-kormány közötti kapcsolatok keretében döntsék el.” [Szabadság, máj. 18.]

1999. március 25.

Tőkés László kijelentette: meglepődve értesült a sajtóból, hogy Csurka István őt szeretné a m. államfői posztra jelölni. Cáfolta, hogy erről beszélt volna a MIÉP elnökével. Csurka viszont azt állította, hogy Tőkés Lászlóval megbeszélték ezt a kérdést és a ref. püspök megtisztelőnek tartotta a felvetést. [RMSz, márc. 25., márc. 26.]

2000. március 18.

A ro. külügyminisztérium közleménye sajnálattal állapította meg, hogy Csurka István, a MIÉP elnöke olyan kijelentéseket tett, amelyek nyilvánvaló ellentétben állnak a kétoldalú kapcsolatok pozitív fejlődésével. Csurka ünnepi beszédében Erdély függetlenségét követelte, hozzátéve azt, hogy ez a térség csak így nem fog elnéptelenedni. [Szabadság, márc. 18.]

Ion Caramitru műv. min. bejelentette, hogy a székelyderzsi unitárius erődtemplom fölkerült a világörökség listájára. A Brassó megyei szász templomok, a máramarosi fatemplomok és a moldvai kolostorok után így újabb műemlék került a kiemelt védettségű műemlékek sorába. [HN, márc. 18.]



lapozás: 1-12




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» a kronológia leírása
» forrásirodalom
» rövidítésjegyzék
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998