Kuszálik Péter
Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
 

 
 
 
  kronológiák    » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004  
földrajzi mutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
intézménymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
névmutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
tárgymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z

 
 
 
   keresés
szűkítés          -          
      találatszám: 24 találat lapozás: 1-20 | 21-24
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Csoóri Sándor

1990. május 30.

Az RMDSz elnöksége munkaülést tartott Sepsiszentgyörgyön, melyen részt vettek a megválasztott képviselők és szenátorok. Az elnökség kinyilvánította aggodalmát az erősödő kivándorlási hullám miatt. Véleményük szerint ezt az alapvető kollektív jogok hiánya és az iskolaügy rendezetlensége okozta.

A kormány végleg hazahívta Alexandru Paleologu professzort, Ro. párizsi nagykövetét. (→ 1990.04.16)

Budapesten megalakult a Nemzetközi Transsylvania Alapítvány (NTA), mely az erdélyi magyarság helyben maradását és a kivándoroltak hazatérését szolgálja. Elnöke: Sütő András. Az elnökség tagjai: Csoóri Sándor, Németh Miklós, Sütő András, Szőcs Géza, Tőkés László. Főtitkára: Ábrahám Dezső. A kuratórium tagjai tk.: Eva Maria Barki, Borbély Ernő, Szilágyi Zsolt és Tempfli József. [Szabadság, jún. 22.] (→ 1990.08.09; 1991.09.26)

Borisz Jelcint az orosz parlament elnökévé választották.

1991. december 11.

„Nem fogadhatjuk el, hogy Ion Iliescu »inkorrekt« és »nem lojális« jelzőkkel illette a magyar lakosságot és az RMDSz-t a népszavazáson tanúsított magatartása kapcsán” – jelentette ki Domokos Géza az Iliescu elnökkel folytatott megbeszélés után. Szó esett az oktatásról, a televízió és a rádió m. adásairól, valamint a sajtóról. [Szabadság, dec. 12.]

Budapesten tisztújító közgyűlést tartott az MVSz. Az új grémium: Csoóri Sándor (eln.), Kincses Előd (főtitkár), Komlós Attila (üv. eln.). A vezetőség mandátuma a Magyarok 3. Világkongresszusáig tart (→ 1992.08.19). Romániából az EMKE és a m. pártok (RMKgP, RMKdP, sőt az FMP is) léptek be az MVSz-be, valamint az RMDSz néhány megyei szervezete. [RMSz, dec. 20., 24.]

1992. augusztus 19.

Budapesten megkezdődött a Magyarok 3. Világkongresszusa (az első 1929-ben volt, a 2. pedig 1938-ban, akkor alakították meg az MVSz-t). A háromnapos találkozó megnyitóját a Kongresszusi Központban tartották, ahol tk. felszólalt Csoóri Sándor, Antall József, Ágoston András (Délvidék), Duray Miklós (Felvidék), Teller Ede. Tőkés László az egységről beszélt, mondván: „elvész a határon túli magyarság, ha a nemzet nem ébred önmagára, közösségi mivoltára, sajátos értékeire és nem fog össze”. [Világszövetség, aug.]

1992. augusztus 21.

Csíkszeredában jelöltegyeztető elektorgyűlést tartottak a Hargita megyei szenátor- és képviselőjelöltek végleges rangsorolása végett. Az OE részéről Takács Csaba volt jelen. A szavazás nyomán a köv. jelölőlista alakult ki: szenátorok: Verestóy Attila, Hajdú Gábor, Borbély Imre, Székedi Ferenc; képviselők: Nagy Benedek, András Imre, Asztalos Ferenc, Antal István, Borsos Géza, Papp Kincses Emese, Ördögh Imre. [RMSz, aug. 25.] (→ 1992.08.20, 1992.08.24, 1992.08.26)

Adrian Năstase találkozott az EBEÉ-tagországok Bukarestbe akkreditált nagyköveteivel és ismertette Ro. álláspontját az MVSz rendezvényéről, mely közel azonos volt a Jeszenszkynek küldött levél (→ 1992.08.17) tartalmával. [MTI]

Nicolae Manolescu, a PAC elnöke kifejtette, hogy pártja számára nincs ’magyar kérdés’, azt azok csinálják, akiknek az érdekükben áll. Példaként a m. prefektusok leváltását adta.

Az MVSz új tisztikara: az újraválasztott Csoóri Sándor mellé 3 alelnök került: Fónay Jenő (Magyarország), Dobos László (Kárpát-medence), Jakabffy Ernő (nyugati emigráció). – A záróülésen felolvasták a h. t. magyarok fóruma által (két nappal korábban) megfogalmazott dokumentumot (Nyilatkozat a kisebbségekről), melyet a kongresszus tudomásul vett. [MN, aug. 24.] (→ 1991.12.11)

1994. február 11.

Budapesten Boross Péter fogadta az utódállamok m. szervezeteinek vezetőit és az MVSz elnökét, Csoóri Sándort. A meghívottak: Erdély: Markó Béla (RMDSz); Felvidék: Duray Miklós (EPM), Bugár Béla (MKdM); Kárpátalja: Fodó Sándor (KMKSz); Délvidék: Ágoston András (VMDK), Kasza József (HMDK), Pozsonec Mária (MMNÖK). – Boross Péter leszögezte: a m. kormány 1992. aug. 18-i nyilatkozatának megfelelően továbbra is támogatja a h. t. magyarság mindazon törekvését, melyeket azok legális képviselői szavaznak meg és összhangban állnak az európai integrációs eszmékkel. – A meghívottak kifejtették: továbbra is tárgyalásos úton igyekeznek érvényesíteni nemzeti közösségként való elismerésüket, a szubszidiaritás elvén alapuló területi, ill. közösségi önkormányzati jogaikat és a partneri kapcsolatok megteremtését az egyes országok többségi nemzeteivel; szabadon választott képviseleti testületeik által kívánják érvényre juttatni politikai alanyiságukat. A találkozó résztvevői szükségesnek tartják, hogy a h. t. m. közösségek szociális és kulturális természetű igényeit a m. állam a legitim célkitűzésekkel összhangban anyagilag is támogassa. [RMSz, febr. 16.]

Szintén Budapesten tanácskoztak az utódállamok oktatási ügyekkel foglalkozó civil szerveződései (pl. Bolyai Társaság, RMPSz). A magyarországi ösztöndíjakról és továbbképzési lehetőségekről egyeztettek. Minden régió érdeke az otthoni anyanyelvű iskolahálózat kiépítése, továbbá az, hogy a fiatalok, tanulmányaik végeztével hazatérjenek. [RMSz, febr. 22.]

1994. december 16.

Nagyváradon megkezdte kihelyezett kétnapos tanácskozását az MVSz vezetősége. Az 1989-es események évfordulóján Csoóri Sándor elnök nyílt levelet intézett Ro. polgáraihoz: nyújtson békejobbot a két nép. [Szabadság, dec. 21.]

A Kossuth rádió – bár sem az MTI, sem a rádió tudósítója ilyen anyagot nem adott –, két ízben is bemondta a ro. sajtónak azt a félreértelmezésen alapuló hírét, hogy Tőkés László beismerte volna: a Securitate ügynöke volt. („Tőkés László elismerte, hogy együttműködési nyilatkozatot írt alá a szekuritáténak, de kijelentette, hogy ezzel nem ártott senkinek” – idézte Dáné Tibor [Szabadság, 1995. jan. 19.]) Az ügy nagy visszhangot keltett. (→ 1994.12.28, 1995.01.04)

1995. március 3.

Csoóri Sándor, az MVSz elnöke úgy ítélte meg, hogy most nem kergeti az idő és a sors a magyarokat, hogy elsietett alapszerződéseket kössenek a kompromisszumra képtelen partnerekkel. [RMSz, márc. 6.]

A budapesti tanácskozást (→ 1995.03.01) követően az RMDSz és a felvidéki m. pártokat tömörítő Magyar Koalíció közös nyilatkozatot fogadott el az alapszerződéssel kapcsolatban: támogatják a szerződő országoknak a megbékélésre irányuló szándékát; az utódállamokban élő m. közösségek helyzetének rendezése, jogaik biztosítása nélkül nem lehet szó tényleges megbékélésről, ezért elengedhetetlennek tartják a kormányok és az érintett m. közösségek konszenzusát. Olyan szerződésekre van szükség, amelyek lehetővé teszik a m. közösségek 1918 óta történő szándékos elsorvasztásának megállítását és visszafordítását. Ehhez szükséges az autonóm szervezetek szavatolása, az önkormányzati szervek létrehozása. [RMSz, márc. 6.]

1995. május 7.

Nagyváradon az újvárosi templomban tartott ökumenikus istentisztelettel megkezdődött a 4. alkalommal megrendezett Varadinum ünnepségsorozat. A díszvendégek között volt Csoóri Sándor, az MVSz elnöke is. [RMSz, máj. 9., máj. 24.]

1995. szeptember 8.

Országszerte folytatódott az RMDSz által meghirdetett – a tanügyi törvény egyes kitételei ellen tiltakozó – akciósorozat. Kolozsvárott, a Szent Mihály-templomban, ökumenikus istentisztelet keretében megáldották a Strasbourgba induló tíztagú ifj. kerékpáros küldöttség tagjait. [Táj., szept. 9.] Csíkszereda főterén mintegy 5000 ember gyűlt össze, hogy meghallgassa a szónokokat; Nagyváradon a bazilika előtti téren tartottak gyűlést, Gyergyószentmiklóson és Kézdivásárhelyen is ezrek gyűltek össze, hogy jelenlétükkel nyomatékosítsák a magyarság óhaját. [RMSz, szept. 11.] (→ 1995.09.11)

Erősen kétséges a Kiss Kálmán állítólagos találkozóiról közzétett Rompres-jelentés (→ 1995.09.04) valóságtartalma: az RMSzdP elnöke nem járt az MDF központjában, Horn Gyula sem tárgyalt vele. Csoóri Sándor az MVSz székházának folyósóján találkozott Kiss Kálmánékkal, de az ott váltott pár szó nem nevezhető tárgyalásnak. Király András (Fidesz) elmondta, hogy Holló László Levente besétált ugyan a Fidesz székházába, de csak azért, hogy Orbán Viktor kabinetfőnökétől tízezer forintot kérjen, saját vállalkozására. [RMSz, szept. 8.] (→ 1995.09.14)

Paul Philippi professzor (RNDF) levelet írt Max van der Stoelnek, amelyben kifejtette, hogy a német kisebbség is egyetért az RMDSz nézeteivel, ui. a tanügyi törvény a kommunista rezsimhez képest is kevesebb lehetőséget biztosít a kisebbségi oktatásnak. [RMSz, szept. 8.]

Ro. aláírta az elvi megállapodást azoknak a zsidó közösségi javaknak a restitúciójáról, amelyeket 1940 után a fasiszták, 1945 után a kommunisták koboztak el, közölte a Zsidó Kárpótlási Világszervezet alelnöke. A dokumentum szerint a ro. parlamentnek egy éven belül kell szavaznia a javak törvényes visszaadásáról. [RMSz, szept. 11.]

1996. május 12.

Nagyváradon ünnepi istentisztelettel és Sulyok István-emléktába avatásával zárult a Varadinum ünnepségsorozat. Az igehirdetés után Tőkés László, Tempfli József, Csoóri Sándor (MVSz), Markó Béla és Csapó I. József szólt a hallgatósághoz. [Táj., máj. 14.] – Ezt követően Varga Gábor nyitotta meg az Otthont a hazában c. közéleti fórumot. Markó Béla leszögezte: az autonómia óvhatja meg a kisebbségeket az asszimilációtól. Tőkés László utalt arra: senki ne áltassa magát, hogy a szórványvilágot meg lehet menteni, azonban a Székelyföld autonómiájának még lehet jövője; bírálta a m. kormányt, mert az euroatlanti integráció kedvéért „hajlamos feláldozni” a m. kisebbség ügyét. [MN, máj. 13.]

1996. június 5.

Văcăroiu miniszterelnök a parlamenti pártok vezetőivel egyeztetett. Egyetértettek abban, hogy a kormányzat lemond a 3%-os bejutási küszöb fölemeléséről és lerövidíti a pártok bejegyzésének hathónapos időtartamát. Ebben az esetben nov. 3-án tarthatnák a parlamenti és az elnökválasztást. [Szabadság, jún. 7.]

Csoóri Sándor szerint – a magyarok közelgő 4. világtalálkozóján (→ 1996.06.16) – kísérletet tesznek egy nemzetstratégia kialakítására. [Szabadság, jún. 5.]

1996. június 16.

Az MVSz rendezésében, 40 ország küldötteinek részvételével tartották meg Budapesten a Magyarok 4. Világkongresszusát. Csoóri Sándor beszédében hangsúlyozta: egyetlen közös nevező a széthúzás, közösen elfogadott vezéreszmére lenne szükség. A megbeszélések 5 szekcióban (Új nemzeteszmény megteremtése; A megtámadott élet; Gazdaság – határok nélkül; A m. kultúra sorskérdései; Kommunikáció egy jobb világért) folytak. A zárónyilatkozatot később teszik közzé (→ 1996.06.19). A találkozó keretében jún. 17–18-án tudóstalálkozót rendeztek. [Szabadság, jún. 17.]

1996. október 25.

Budapesten megkezdődött az MVSz tisztújító közgyűlése. Sütő András tb. elnök bejelentette, hogy lemond posztjáról. Csoóri Sándor arról beszélt, hogy Mo.-n zűrzavar van és széthúzás, korrupciós ügyekre vetül fény és kulturált hazaárulás folyik; annak érdekében, hogy ennek vége legyen, szükség van egy olyan szervezetre, amely nem a pol. hatalom részese. [RMSz, okt. 28.] Alapszabályba foglalták, hogy „az MVSz legfőbb feladata a m. nemzet integrációjának megteremtése az önrendelkezés elve alapján”. [BL, nov. 1.] (→ 1996.10.27)

1996. október 27.

Befejeződött az MVSz közgyűlése (→ 1996.10.25). Újraválasztották Csoóri Sándor elnököt, helyettese Patrubány Miklós lett (korábbi VET-elnök). Régió-elnökök: Kurucz Gyula (anyaország); Dobos László (Kárpát-medence); Papp László (Nyugat). Sütő András újból elfogadta a tb. elnöki tisztet. Az MVSz megkereséssel fordult az Országgyűléshez, hogy Tőkés László felszólalhasson az alapszerződés vitájában (→ 1996.12.07); az MVSz szorgalmazta, hogy a h. t. nemzetrészek nyerjenek legitim képviseleti jogot a m. törvényhozásban. [RMSz, okt. 29.]

1998. április 5.

Csoóri Sándor, az MVSz elnöke sajtótájékoztatón közölte a tanácskozás (→ 1998.04.03) eredményeit. A szükséges rendelkezések egyike, hogy a h. t. magyarok – a schengeni előírások (→ 1995.04.05) ellensúlyozására – alanyi jogon kaphassák meg a m. állampolgárságot és a választásokon érvényesülő szavazati jogosultságot. Az MVSz vezetői bejelentették, hogy erről a kérdésről társadalmi vitát kezdeményeznek Magyarországon és a határokon túl. Fontosnak tartják, hogy a szervezet tevékenységéről, finanszírozásáról önálló törvény rendelkezzen; erre azért van szükség, hogy a szövetség (melyet közhasznú szervezetként szeretnének elismertetni) a kormányzati ciklusoktól függetlenül végezhesse más szervezetek működéséhez nem hasonlítható, öt kontinensre kiterjedő munkáját. [Szabadság, ápr. 7.] (→ 1998.04.06, 1998.04.09, 1998.04.10)

1998. április 9.

Csoóri Sándor pontosított: a kettős állampolgárságra vonatkozó bejelentés (→ 1998.04.05) Duray Miklós Szekszárdon elmondott beszédéből származik, aki hangsúlyozta, hogy ez nagy kockázattal jár, mert sokan elhagyhatják szülőföldjüket a m. állampolgárság birtokosaiként. [MH, ápr. 9.]

Ciorbea lemondásával új főpolgármester-választást kell tartani júniusban. [MTI]

1998. szeptember 8.

Újabb koalíciós csúcsot tartottak Bukarestben; szept. 14-re halasztották az egyetem ügyében hozandó döntést. [Szabadság, szept. 10.] – Ion Diaconescu szerint az egyetlen megoldás csak a multikulturális egyetem lehet, ebben kell közös nevezőre jutni az RMDSz-szel. [Sajtóf., szept. 8.]

Székely István elmondta: a magyarságnak érdeke, hogy Ro. tagja legyen a NATO-nak és az EU-nak, ezért az RMDSz támogatja az ország euroatlanti integrációját. „Kezdeményezni fogjuk viszont az ET-ban Ro. monitorizálásának újrakezdését, mivel ez nagymértékben hozzájárul ahhoz, hogy Ro. szembesüljön azokkal az elvárásokkal, amelyeket vele szemben az EU megfogalmazott. (…) Figyelemmel kell kísérnünk, hogy a parlament és a kormány milyen mértékben valósítja meg a Ro. által aláírt nemzetközi szerződésekben foglalt jogokat és ezek esetleges be nem tartását minden esetben a nemzetközi közvélemény elé tárjuk.” [Szabadság, szept. 10.]

Murvai László statisztikai adatokkal jellemezte a hazai iskolahálózatot. Ezúttal az 1994/95-ös tanévhez mérte az elmúlt tanév adatait. A legnagyobb gond a szakiskolai hálózattal van: amíg 1994/95-ben 4 önálló m. szakiskola és 50 tagozat működött, 1997/98-ban csak 1 szakiskola és 27 tagozat volt. [Bővebben lásd: RMSz, szept. 8.; szept. 9.; szept. 10.]

Aug. 28–30. között tartotta küldöttközgyűlését Budapesten az MVSz (bővebben lásd: interjú Patrubány Miklóssal, Szabadság, szept. 4.). Toró T. Tibor beszámolt az ülésről, mondván: megszűnt a feszültség Csoóri Sándor elnök és Patrubány Miklós alelnök között, törölték azt a pontot, amely szerint az alelnök ellenjegyzi az elnök döntéseit. [EN, szept. 8]

1998. november 16.

Eberhard-Wolfgang Wittstock, az RNDF új elnöke szerint a PSE létrehozása nem tartozik a német közösség halaszthatatlan feladatai közé, igényeiket kielégíti a jelenlegi felsőoktatási hálózat. [Szabadság, nov. 16.] (→ 1999.01.08)

Az MVSz főtitkári tisztségébe Chikán Bálintot választották meg. Az elnöki kollégium négy tagja (Csoóri Sándor, Patrubány Miklós, Dobos László és Kurucz Gyula) a 41 pályázó közül kizsűrizte Bakos Istvánt, az eddigi főtitkárt, aki 4 évet szolgált ezen a poszton. [MTI]

1999. április 10.

A RomLib statisztikát közölt arról, hogy melyik képviselő hányszor szólalt föl a parlamentben. Az RMDSz „kullogói”: Vajda Ferenc Attila, Böndi Gyöngyike, Kakassy Sándor, Kelemen Atilla, Nagy István, Pécsi Ferenc, Rákóczi Lajos, Tokay György. [EurId, ápr. 10.]

Budapesten véget ért az MVSz küldöttgyűlése. Első nap az MVSz alapszabályzatra vonatkozó módosító indítványokat, a 2. nap az MVSz-ről alkotandó törvény koncepcióját tárgyalták meg. Elvetették a tengerentúli régió által, Csoóri Sándor ellen benyújtott bizalmatlansági indítványt, és Csoórit megerősítették tisztségében. [SzFÚ, ápr. 13.]

1999. július 12.

Lehallgatási botrány Székelyudvarhelyen; titkosszolgálati megfigyelés alá vonták Csoóri Sándor MVSz-elnököt – közlik az erdélyi hírlapok. [Szabadság, júl. 12.; SzFÚ, júl. 12.] (→ 1999.07.13, 1999.07.14)


lapozás: 1-20 | 21-24




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2020
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» a kronológia leírása
» forrásirodalom
» rövidítésjegyzék
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998