Kuszálik Péter
Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
 

 
 
 
  kronológiák    » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004  
földrajzi mutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
intézménymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
névmutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
tárgymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z

 
 
 
   keresés
szűkítés          -          
      találatszám: 16 találat lapozás: 1-16
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Csávossy György

1990. február 24.

Sepsiszentgyörgyön megkezdődött az RMDSz 3. küldöttgyűlése. A kétnapos rendezvényen tk. megvitatták a választási törvénytervezetet és kijelölték a kongresszust előkészítő bizottságot. Bejelentették, hogy az RMDSz-be közel 600 ezer tag iratkozott be. Megállapították, hogy Romániában erősödnek az egypártszerű reflexek. Aggasztónak tartották a rendkívüli módon aktivizálódó sovén és nacionalista tendenciákat, amelyek nyomást gyakorolnak a hatalomra, hogy levegye napirendről a kisebbségi kérdéseket. – Az RMKgP részéről Éltes Zoltán kért szót; a FMP-t Kocsis Sándor, a MISzSz-t Csutak István képviselte (felszólalásában erélyesebb politikai fellépést követelt). – Megválasztották az RMDSz Orsz. Ideiglenes Bizottságát (OIB). Markó Béla, az ideiglenes vezetőséget jelölő bizottság megbízásából javasolta: Tőkés Lászlót válasszák meg az RMDSz tb. elnökévé. A javaslatra felcsattant a taps, mely helyettesítette a szavazást. – A választás eredménye: elnök: Domokos Géza; aleln.: Balázs Sándor, Borbély Zsolt Attila, Folticska Ferenc, Formanek Ferenc, Verestóy Attila. A bukaresti titkárság tagjai: Ágoston Hugó, Bitay Ödön, Czédly József. Elnökségi tagok: Antal István, Béres András, Nagy Béla, Sylvester Lajos, Zólya László. Intézőbiz. tagok: Bodó Barna, Csávossy György, Hosszú Zoltán, Jakab Elek, Lányi Szabolcs, Madaras Lázár, Szilágyi Zsolt, Takács Csaba, Vida Gyula, Zonda Attila, Zöld Péter. [Háromszék, febr. 27.; RMSz, febr. 27.; Szabadság, márc. 1.]

Marosvásárhelyen értekezletet tartott a RMOGySz. Megválasztották a vezetőséget, eln.: Dienes Sándor, orsz. titkár: Kerek István. (→ 1990.02.03)

Litvániában az ellenzéki Sajudis mozgalom nyerte a választásokat. A köztársaság elnöke Vytautas Landsbergis lett. (→ 1990.03.11, 1992.11.08)

1993. november 13.

Gyergyószentmiklóson befejeződött az EMGE 2. orsz. küldöttgyűlése. Újraválasztották Csávossy György elnököt, aki elmondta: eredményesek voltak a földtörvény alkalmazásakor alakult szaktanácsadó csoportok; sok helyütt nem működnek a gazdakörök. [HN, nov. 13.; RMSz, nov. 20.]

1994. június 18.

Kolozsvárott megalakult a Szövetségi Egyeztető Tanács (SzET), amely az RMDSz keretén belül szövetségi szinten társult és vele együttműködő egyházi, társadalmi, szakmai és kulturális szervezetek képviseleti, érdekegyeztető és döntéshozó fóruma. A SzET Állandó Bizottságának (ÁB) elnöke: Csávossy György, aleln.: Szőcs Judit, titkár: Gergely Csaba. A szakbizottságok vezetői: Cs. Gyímesi Éva (oktatás és tudomány); Balogh Ferenc (közművelődés és művészet); Vincze Mária (gazdaság); Dávid Gyula (sajtó és könyvkiadás); Csirák Csaba (egészségügy és szociális kérdések). – A SzET első nyilatkozata rögzítette: a tanügyi törvény tárgyalása azt jelzi: nincs meg a politikai akarat a kisebbségi oktatási rendszer megteremtésére. [Táj., jún. 20.] (→ 1994.11.26)

1994. szeptember 17.

Az Illyés Közalapítvány (IKA) áttért az alkuratóriumi rendszerre: ezentúl minden utódállamban a helyi alkuratóriumok döntenek a pályázatok haszonélvezőiről. Az erdélyi alkuratórium tagjai: Markó Béla, Tőkés László, Takács Csaba, Dézsi Zoltán (SzKT), Csávossy György (SzET), Kötő József. [RMSz, szept. 17.]

1995. április 6.

Az RMGE egész Erdélyt átfogó hálózat, Kolozsvár központtal bejegyzett jogi személy, elnöke Csávossy György, alelnökei Farkas Zsolt, Borsos Géza és Tier Antal. Megkezdték az adatbázis kiépítését, melynek célja a tagok regisztrációja és a gazdálkodók közötti kereslet-kínálat közvetítésének könnyebbé tétele. Eddig 5 információs központot épített ki és további 8-at terveznek megnyitni. [RMSz, ápr. 5.]

Dumitru Iuga, az RTV szakszervezeti vezetője, felfüggesztette 36 nappal korábban megkezdett éhségsztrájkját; ezalatt ország-világ meggyőződhetett róla: a hatalom nem akar jószántából lemondani arról, hogy ellenőrzése alatt tartsa a „tömeg-félretájékoztatásnak ezt az eszközét, amelynek révén bármikor meg lehet nyerni egy választási küzdelmet.” [Szabadság, ápr. 8.]

1996. február 15.

A képviselőházban, az idegenrendészeti törvény tervezetének vitáján, Márton Árpád több módosító indítványt nyújtott be, a tervezet demokratizálását célozva. [Szabadság, febr. 15.]

A városi tanács név szerinti szavazással döntött: Kolozsvárott nem állítanak Antonescu-szobrot. [Szabadság, febr. 16.]

A szenátus nagy többséggel elfogadta a pártokról szóló törvény felsőházi változatát, ám ezt még egyeztetni kell a képviselőházi változattal. Szabó Károly úgy vélekedett, hogy a szöveget inkább „a pártok betiltására irányuló törvénynek” kellene nevezni. Kozsokár Gábor elfogadhatatlannak tartotta a szenátusban bepótolt szöveget, miszerint minden pártnak a „nemzeti érdeket kell szolgálnia”, ui. a nemzeti érdek nem határozható meg pontosan. [Szabadság, febr. 17.]

Csávossy György a gazdaság talpra állításának feltételeit részletezte: m. érdekeltségű hitelintézményeket kell létesíteni, szélesíteni kell a gépkörök rendszerét, a gazdabolt-hálózatot, folytatni kell az anyanyelvű szakoktatást, bővíteni a szaktanácsadást. [RMSz, febr. 14.; febr. 15.]

1996. február 24.

Alfred Moses kolozsvári nyilatkozatai (→ 1996.02.22) annyira felborzolták a kedélyeket, hogy Bukarestben újabb sajtótájékoztatót tartott, ahol részben megismételte az elmondottakat: nem hisz abban, hogy Oroszország meggátolná Ro. NATO-tagságát, ezt csak Ro., vagy az állam elnöke tehetné meg. A szélsőséges pártok (PUNR, PRM, PSM) fékezik az ország nyugati integrációját; ezeknek nincs helyük a valós demokráciában. Bármennyire fáj is az országnak a Molotov–Ribbentrop-paktum, ma már nem módosíthatók a határok, Ro.-nak le kell mondania Nagy-Románia eszméjéről. – A PUNR közleménye szerint Moses véleménye „megengedhetetlen beleszólást jelent a romániai pol. életbe”. [Szabadság, febr. 26.] (→ 1996.02.28, 1996.03.01)

Szovátán tartotta 3. orsz. közgyűlését az RMGE. A jelentés beszámolt arról, hogy az anyagi nehézségek miatt csak egyetlen fizetett alkalmazottja van az egyesületnek. Az újraválasztott elnök – Csávossy György – elmondta: válságban van a falu és a gazdatársadalom, túl kell jutni e nehéz időszakon. [RMSz, febr. 29.]

1996. július 2.

Kolozsvárott gyűlésezett a SzET, ahol tk. azt javasolták, hogy az RMDSz állítson saját elnökjelöltet az orsz. választáson. A tisztújítás során Csávossy Györgyöt újraválasztották a SzET elnökévé (aleln.: Király István, titkár: Köllő Dávid). Levélben fordultak az Országgyűléshez, amelyben azt sérelmezték, hogy a m. közoktatási törvények módosításakor elutasították azt a javaslatot, amely lehetővé tette volna, hogy a h. t. magyarok is részt vegyenek a m. közoktatás formálásában. A javaslat intézményesítette volna azt a támogatási rendszert, amelyet Mo. 1992 óta biztosít a tárca költségvetésében az utódállamok magyarságának. [Táj., júl. 3.]

Drasztikus áremeléseket vezettek be: a kenyér 52%-kal drágult (250 lejről 380-ra), a villanyáram és a távfűtés 58%-kal, az üzemenyag 32%-kal (a benzin literje 750-ről 990-re nőtt, a gázolaj 500-ról 680-ra). (1 $ = 3063 lei) [SzFÚ, júl. 2.]

1996. augusztus 16.

A m. pártok alapszerződést illető reakcióiból. – Csurka István (MIÉP) szerint meg kell akadályozni, hogy Horn Gyula aláírja az alapszerződést. [RMSz, aug. 16.] – Rockenbauer Zoltán (Fidesz): az 1201-es ajánlásnak csorbítatlanul kell szerepelnie az alapszerződésben. A kormány ne írja alá azt, amit a h. t. m. szervezetek nem támogatnak. – Az MDF kétes értékűnek nevezte a szerződés elfogadott változatát; baljós előjelnek tekintik, hogy a m. fél eleve lemondott a kollektív jogokról és az autonómiatörekvések támogatásáról. [RMSz, aug. 17.] – Kovács László szerint az alapszerződésnél lehetne jobbat álmodni, a gyakorlatban azonban nincs mód annak tető alá hozására. [RMSz, aug. 19.] – „Ez a jelenleg elérhető alapszerződés, amely mind Mo., mind Ro. és az ottani m. közösség érdekeinek megfelel.” [Mai Nap, aug. 16.]

Az RMDSz OpT (Csávossy György, Dézsi Zoltán, Kötő József, Markó Béla, Szabó Károly, Takács Csaba, Tőkés László, Vida Gyula) állásfoglalása az alapszerződésről: szűkítő jellegűnek tartja a kollektív jogok körének kiiktatását az 1201-es ajánlásból, nem tartja kielégítőnek a nyelvhasználatra vonatkozó kitételeket és aggasztónak minősíti, hogy az elkobzott közösségi és egyházi javak visszaadása nem szerepel a dokumentumban. Az alapszerződés végrehajtásának garanciái nem egyértelműek és megoldatlan a nemzetközi ellenőrzés kérdése. [RMSz, aug. 20.] (→ 1996.08.29)

Gh. Funar szerint az 1201-es ajánlás nem szerepelhet az alapszerződésben; a dokumentumot csak népszavazás után lehet aláírni, feltéve, ha Budapest elismeri a bécsi döntés után Észak-Erdélyben elkövetett atrocitásokat és azokért kártérítést fizet, továbbá fedezi az 1989 után Székelyföldről elűzött románok visszatelepítési költségeit. [MH, aug. 17.]

A ro. lapok sikerként könyvelték el, hogy Mo. engedett az 1201-es ajánlás ügyében; több lap nyugati nyomással magyarázta a megegyezést. [MN, aug. 16.]

1997. október 3.

Marosvásárhelyen megkezdődött az RMDSz 5. kongresszusa. Az első napon a vendégek köszöntői után a szövetségi elnök (Markó Béla), az üv. eln. (Takács Csaba) és a tb. eln. (Tőkés László) beszámolói után a SzET (Csávossy György), az SzKT (Dézsi Zoltán) és az ÖT (Demeter János) vezetői valamint a parlamenti frakciók elnökei (Verestóy Attila, Varga Attila) olvasták fel beszámolóikat; délután az etikai bizottság, a szabályzat-felügyelő biz., és a szövetségi ellenőrző biz. jelentései hangzottak el, majd a küldöttek megvitatták és elfogadták az alapszabályzat módosításait. A 2. nap a program vitája következik és elfogadják a kongresszus többi dokumentumát. [Táj., okt. 2–5.; RMSz, okt. 6.]

Borbély Zsolt Attila azt szorgalmazta, hogy RMDSz szakítson az össznemzeti problémák iránt érzéketlen Horn-kormánnyal és álljon a kárpát-medencei, nemzetileg elhivatott m. politikai szervezetek élére [!], hozza létre ezen erők szövetségét, akár egyes politikai szereplők kihagyásával is. [RMSz, okt. 3.] (→ 1997.10.16)

Halász Anna arra kérte az RMDSz radikálisait – elsősorban Tőkés Lászlót –, hogy ne tekintsék az RMDSz jelenlegi ellenfeleit legyőzendő ellenfélnek. [RMSz, okt. 3.]

1999. március 1.

Az SzKT marosvásárhelyi ülésén (febr. 27-28.) Markó Béla tájékoztatta a testületet a koalíció pillanatnyi helyzetéről és a m.–m. csúcsról, a MÁÉRT megalakításáról. A kettős állampolgárság ügyéről elmondta: többszöri felvetéseire sem kapott olyan választ, hogy amennyiben az RMDSz kérné, akkor a m. kormány megadná azt. Tőkés László véleménye: amit nem kérünk, azt bizonyosan nem kapjuk meg. Katona Ádám a kérdés szőnyeg alá söprésével vádolta az RMDSz vezetőségét. – Kijelölték a SzET által javasolt átvilágító bizottság tagjait: Szabó Árpád unitárius püspök; Csávossy György, a SzET elnöke; Antal Attila. – Az SzKT ugyanakkor elfogadta a szociális főosztály létrehozásra tett javaslatot. Az SzKT állásfoglalásban világított rá: a CNA túllépte jogkörét (→ 1999.02.24), amikor alkotmányos jogokat kíván korlátozni. [RMSz, márc. 1.]

Csávossy György szerint újra kell gondolni a SzET szerepét: vagy egyesíteni kell az SzKT-val vagy nagyobb beleszólási jogot kell biztosítani számára az RMDSz-en belüli döntéshozatalban. [Szabadság, márc. 1.]

1999. március 6.

Csíksomlyón tartották az RT kongresszusát. A platform nem kíván elnökjelöltet állítani a közelgő RMDSz-kongresszuson (máj. 15.), hanem azt szeretné elérni, hogy az elnököt csupán a belső választások megtartása után válasszák meg. Borbély Zsolt Attila előterjesztette az RT ideológiai önmeghatározásának dokumentumát, amelynek értelmében az RT az önálló m. érdekeken alapuló politizálás híve; 12 pontban rögzítették a platform alaptételeit. [RMSz, márc. 8.]

A Kolozs megyei MKT megválasztotta új vezetőségét: Somai József (eln.); Vekov Károly, Deák Ferenc (aleln.). [Szabadság, márc. 8.]

Kisiratoson tartotta orsz. küldöttgyűlését az RMGE. 1990–94 között alakult meg a gazdakörök 90%-a, jelenleg 174 kört számlál a mozgalom. Csávossy Györgyöt – kérésére – fölmentették az elnöki funkcióból, Sebestyén Csabát bízták meg a teendők ellátásával. [RMSz, márc. 10.]

Szatmárnémetiben Ilyés Gyulát választották meg megyei elnöknek, elődje Varga Attila volt. [SzFÚ, márc. 8.]

1999. június 19.

Marosvásárhelyen tartotta alakuló ülését a SzET, melynek hatáskörét a májusi kongresszuson új elemekkel bővítették (pl. a különböző bizottságok kinevezése, az RMDSz költségvetésének elfogadása csak a SzKT–SzET együttes ülésein történhet). Markó Béla megköszönte Csávossy György leköszönő elnök munkáját; az új elnök Kelemen Hunor lett. Az alelnök Király István maradt, a titkár Antal Attila. A SzET üléssel egyidőben tanácskozott az SzKT is, melynek meghosszabbították a mandátumát a novemberi belső választásokig. A testület 84:36 arányban elfogadta Takács Csabát (→ 1999.06.16) üv. elnöknek. Titkos szavazással elfogadták a Takács által jelölt alelnököket is: Nagy Zsolt (területi szervezés); Madaras Lázár (önkormányzat); Sebesi Karen Attila (művelődés és egyházügy); Nagy F. István (oktatás); Péter Pál (gazdaság); Borbély László (kormányzati tevékenység). [Szabadság, jún. 21.]

Kincses Előd átvette az időközben kisebbségi miniszterré kinevezett Eckstein-Kovács Pétertől a csereháti ügyben a székelyudvarhelyi tanács képviseletét. [RMSz, jún. 19.]

Alexandru Fărcaş, Kolozs megye prefektusa levélben figyelmeztette Gh. Funar polgármestert, hogy tartózkodjon az olyan rendezvényektől, melyekhez hasonlót a múlt hónapban rendezett, amikor is Horia Sima legionárius vezérről emlékeztek meg. Ugyanakkor a prefektus azt is ellenezte, hogy a városban utcát nevezzenek el Corneliu Zelea Codreanuról, a hajdani legionárius vezérről. [RMSz, jún. 19.]

Kéthetes lengyelországi útjának utolsó állomásán, Ószandecen (Stary Sacz) II. János Pál szentté avatta IV. Béla király leányát, Boldog Kingát. Az esemény tiszteletére a VET székelykaput adományozott a városnak, melyet a klarissza kolostor előtt állítottak föl. A pápa név szerint köszönetet mondott Patrubány Miklósnak, a VET elnökének az ajándékért. [RMSz, jún. 19.] (→ 1999.11.29)

2000. május 9.

Marosvásárhelyen tartotta évi közgyűlését az erdélyi történelmi családokat tömörítő Castellum Alapítvány. Csávossy György üv. elnök javaslatot terjesztett elő: az alapítvány támogatja Patrubány Miklós jelölését az MVSz elnöki székébe. [HN, máj. 9.]

A Hargita Áll. Székely Népi Együttest az a megtiszteltetés érte, hogy mindkét országot képviselni fogja a júniusban megnyíló hannoveri világkiállításon. [RMSz, máj. 9.]

2000. május 13.

Mircea Ciumara államminiszter Kolozsvárott találkozott a m. egyházak vezetőivel. A miniszter a püspökök támogatását kérte Ro. középtávú gazdaságfejlesztési stratégiájához. A püspökök máj. 4-én úgy döntöttek, hogy noha támogatják az integrációt, nem jelennek meg a snagovi ünnepségen (ahol nyilatkozatot írnának alá az európai integrációról). Öt pontba foglalták a kormány iránti elvárásaikat (vagyoni restitúció, a felekezeti oktatás állami szubvencionálása, a lelkészek fizetésének rendezése, a felekezetek karitatív és szociális tevékenységeinek támogatása, minden felekezet számára elfogadható kultusztörvény elfogadása). A kabinet nem nyugodott bele az elutasításába és Kolozsvárra küldte államtitkárát, aki kifejtette: a nyilatkozat aláírása feljogosítja az egyházakat, hogy részt vegyenek a stratégia kidolgozásában, azokon a területeketen, amelyeken érintettek. [Szabadság, máj. 13.] – Végül megegyeztek abban, hogy a snagovi nyilatkozatba belefoglalják a m. egyházi vezetők álláspontját is (lásd fentebb). [RMSz, máj. 15.]

A BBTE aulájában tartott Orsz. Szakmai Napok egyúttal az EMT tízéves születésnapjának megünneplését is jelentették. [Szabadság, máj. 15.]

Nagykárolyban tartotta 5. kongresszusát az RMGE. A tisztújítás eredménye: Sebestyén Csaba eln.; Csávossy György tb. elnök. [RMSz, máj. 18.]

Székelyudvarhelyen, az EME orvostud. szakosztályának ülésén 175 előadás hangzott el a különböző szekciókban. Kiosztották a Pápai Páriz Ferenc-díjakat. [HN, máj. 15.]

2000. augusztus 10.

Mugur Isărescu elfogadja az államfő-jelölést, de csakis függetlenként, abban az esetben, ha a jelöléshez szükséges támogató aláírásokat össze tudja gyűjteni. [Szabadság, aug. 10.]

Választási koalícióra lépett a Valeriu Tabără vezette PUNR és a Virgil Măgureanu által alapított PNR. A két nacionalista alakulat vezetői közölték, hogy közös jelöltet fognak indítani az elnökválasztáson. [Krónika, aug. 10.] (→ 2000.09.03)

Tőkés László 1999-ben rágalmazásért beperelte Alison Mutlert, az AP hírügynökség tudósítóját, aki szekuritátés ügynöknek nevezte a püspököt. A következő tárgyalás szeptember folyamán lesz Bukarestben. Tőkés hajdani teológus-kollégái kiálltak a KREK püspöke mellett. [Krónika, aug. 10., aug. 12] (→ 2000.03.08)

A Castellum Alapítvány (→ 1998.10.10) idei összejövetelét Gernyeszegen tartják az erdélyi történelmi családok képviselői. A meghívót az alapítvány vezetősége – báró Apor Csaba (eln.), Csávossy György (üv. eln.) és Torma Miklós (üv. aleln.) – írta alá. [Szabadság, aug. 10.]



lapozás: 1-16




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2020
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» a kronológia leírása
» forrásirodalom
» rövidítésjegyzék
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998