Kuszálik Péter
Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
 

 
 
 
  kronológiák    » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004  
földrajzi mutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
intézménymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
névmutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
tárgymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z

 
 
 
   keresés
szűkítés          -          
      találatszám: 145 találat lapozás: 1-20 | 21-40 ... 141-145
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Constantinescu, Emil

1992. június 30.

Bukarestben a CD választási testülete Emil Constantinescut választotta meg elnökjelöltnek. [RMSz, jún. 30.]

1992. augusztus 30.

A hat államelnök-jelölt: Ion Iliescu (FDSN), Emil Constantinescu (CD), Caius Traian Dragomir (FSN), Gh. Funar (PUNR), Ioan Mânzatu (PR), Mircea Druc (korábban Moldova miniszterelnöke volt, áttelepedett Ro.-ba és függetlenként kíván indulni; célja: Ro. és Moldova egyesítése). [RomLib, aug. 30.] (→ 1992.09.27)

1992. szeptember 12.

A 18 pártot (köztük az RMDSz-t is) tömörítő ellenzéki koalíció (CD) választási nagygyűlést tartott Kolozsvárott, ahol a CD jelöltjeként induló Emil Constantinescu kiáltványt olvasott fel. A kiáltvány kimondta, hogy garantálják a nemzetiségi jogokat és az anyanyelv szabad használatát. [Szabadság, szept. 16.]

1992. szeptember 23.

Bukarestben szimpátiatüntetést rendeztek a CD és Emil Constantinescu mellett. A nagygyűlésen felszólalt Corneliu Coposu, Doina Cornea és Domokos Géza is. [AP]

1992. szeptember 27.

Parlamenti és elnökválasztás. A 16,380.663 választásra jogosult állampolgárból 12,496.430 fő voksolt. A 6 elnökjelölt által elért százalékos eredmények: Ion Iliescu (47,34%); Emil Constantinescu (31,24); Gh. Funar (10,88); Caius Traian Dragomir (4,75); Ioan Mânzatu (3,05); Mircea Druc (2,75). [Ştefănescu: 473.]

A parlamenti helyeknél a bejutási küszöb 3% volt. Párt (Képv.ház/Mandátum; Szenátus/Mandátum): FDSN (27,72%/117; 28,29%/49); CD (20,01%/82;20,16%/34); FSN (10,18%/43;10,39%/18); PUNR (7,72%/30; 8,12%/14); RMDSz (7,46%/27; 7,58%/12); PRM (3,90%/16; 3,85%/5); PSM (3,04%/12; 3,19%/5);PDAR (–/–; 3,31%/5).

Az RMDSz képviselőjelöltjeire 1990 májusában 983.890-en szavaztak, most 172.600-zal kevesebben (811.290); a szenátoroknál: 1990: 1,094.353 (1992: 262.884-gyel kevesebb = 831.469). [Szabadság, okt. 9.]

Az RMDSz megválasztott képviselőinek és szenátorainak listája, megyék szerint: w Képviselők: Arad: Tokay György; Beszterce-Naszód: Szilágyi Zoltán; Bihar: Rákóczi Lajos, Szilágyi Zsolt, Székely Ervin; Brassó: Madaras Lázár; Hargita: Borbély Imre, Nagy Benedek, András Imre, Asztalos Ferenc, Antal István; Hunyad: Takács Csaba (a helyét Fekete Zsolt vette át; ]940912); Kolozs: Sinkó István, Kónya-Hamar Sándor, Mátis Jenő; Kovászna: Márton Árpád, Zsigmond László, Birtalan Ákos; Máramaros: Mazalik József; Maros: Borbély László, Kerekes Károly, Elek Mátyás Barna, Németh János; Szatmár: Varga Attila, Pécsi Ferenc; Szilágy: Vida Gyula; Temes: Bárányi Ferenc. w Szenátorok: Arad: Hosszú Zoltán; Bihar: Csapó I. József; Fehér: Incze Tibor; Hargita: Verestóy Attila, Hajdú Gábor; Kolozs: Buchwald Péter; Kovászna: Kozsokár Gábor, Magyari Lajos; Maros: Markó Béla, Frunda György; Szatmár: Szabó Károly; Szilágy: Seres Dénes.

1992. október 11.

Az elnökválasztás második fordulójában Iliescu és Constantinescu mérkőzött meg; 73,2%-os részvétel mellett Iliescu nyert, 61,43: 38,57% arányban. Constantinescu a 42 választási körzetből 10-ben győzött, ezek mind erdélyi megyék voltak. Iliescu megválasztása szentesítette a parlamenti választások nyomán körvonalazódott balratolódást. Két kommentár az eseményről: vissza kell fogni a nemzetellenes reformokat, így aztán a románság méltó módon, saját uraként élhet hazájában (C. V. Tudor, PRM) – „a románság egy része megszokta a rosszat” (Corneliu Coposu, PNTCD). [MH, okt. 13.]

1992. december 16.

Provokációval kezdődött a temesvári emlékezés hete: felgyújtották a December 17. Társaság székházát; a tűzoltók gyorsan eloltották a lángokat és megállapították a szándékosságot. – Igazságtétel és megbékélés címmel konferencia kezdődött. – Az Opera téri nagygyűlésen tk. Emil Constantinescu, Corneliu Coposu, Constantin Ticu Dumitrescu (a volt politikai foglyok szövetségének elnöke) és Corneanu ortodox érsek is felszólalt.

1992. december 24.

Emil Constantinescu elmondta: Iliescu csak a nacionalista pártok segítségével tudott győzni; a hatalom továbbra is a kezében tartja a tévét és az igazságszolgáltatást; Gh. Funar ellenében az RMDSz védekezésre szorul és fölemészti energiáit; Liviu Maior a PUNR embere. [MH, dec. 24.]

Az orsz. műemlékvédő bizottság tilalma ellenére Gh. Funar hatalmas zászlótartó oszlopokat állíttatott a Mátyás-szobor hátterében. [Szabadság, dec. 24.]

1993. február 20.

A pártszerű működési modellből az önkormányzati modellbe való áttérés fontos állomásaként, kétnapos tanácskozás nyomán, Gyergyószentmiklóson megalakult az RMDSz „parlamentje”, a Szövetségi Képviselők Tanácsa (SzKT). – Az SzKT a szövetség belső „törvényhozó” testülete, az operatív vezetés az ügyvezető elnökség (elnök és alelnökök) hatásköre. – A testület tagjai: a Brassóban megválasztott 21 tagú tanács (→ 1993.01.22), a 39 képviselő és szenátor, az RMDSz megyei és területi vezetői, valamint a platformok, a csatlakozott pártok és a társszervezetek képviselői. Az SzKT Állandó Bizottságának (ÁB) elnökévé Csiha Tamást választották, az RMDSz üv. elnöke Takács Csaba lett (aki, emiatt, a későbbiekben lemondott képviselői mandátumáról). Az SzK és a MISzSz javaslatára megalakultak a frakciók is (→ 1993.03.04); a tanácskozás idején létrehozták a 63 tagú Független Frakciót (FF). Az alelnökök megválasztásakor a MISzSz kivonult a teremből, az ülés félbeszakadt, a döntést elnapolták. – Döntés született az RMDSz Közlöny kiadásáról. [RMSz, febr. 23.] (→ 1993.03.27)

A Nemzeti Liberális Pártból (PNL) korábban kivált két pártocska [PNL-AT (Aripa Tînără) + PNL-CD] egyesülésével létrehozták a Liberális Pártot (Partidul Liberal = PL). Elnöke Vintilă Brătianu. A CD-n belül, de önálló parlamenti frakcióban kívánják folytatni a politizálást. [MH, febr. 23.; Ştefănescu: 290.] (→ 1993.03.02)

Emil Constantinescu, a CD nevében, Washingtonban a legnagyobb kedvezmény megadását szorgalmazta. [Szabadság, febr. 20.]

1993. július 26.

Emil Constantinescu, a CD elnöke a PAC vezetőivel tárgyalt. Elmondta, hogy az RMDSz kiválása a CD-ből tragikusan érintené az ellenzéket, mert az RMDSz-nek nemzetiségi konfliktus-helyzetekben kiegyensúlyozó szerepe van. [Háromszék, júl. 26.]

Életbe lépett az új büntető és a polgári eljárási törvénykönyv. A törvényeket Sinkó István jogász ismertette a kolozsvári napilapban. [Szabadság, aug. 5.]

1993. július 29.

Illyefalván befejeződött a Civitas, PEL és a Pro Minoritate Alapítvány által szervezett konferencia, melyen ro. és m. liberális beállítottságú politikusok vettek részt. Az első két nap az etnikai viszonyokról tárgyaltak, a 3. napon pedig az európai integrációról. A konferencián tk. Smaranda Enache, Emil Constantinescu, Bíró Béla és Konrád György tartott előadást. – Orbán Viktor kifejtette, hogy a magyarországi liberális pártok nem ragaszkodhatnak mereven a liberális elvekhez, mert ez a nemzeti kisebbségek problémájának mellőzésével járna. A szabadelvű elképzelésekbe be kell iktatni a kisebbségi önkormányzatot és a kollektív jogok fogalmát. El kell ismerni a kisebbségek önrendelkezési jogát, azzal a megszorítással, hogy ezt határmódosítás nélkül gyakorolhassák. – Horia Rusu szerint a CD kisebbségi politikájába be kellene építeni az RMDSz koncepcióját. [MH, júl. 28.; RMSz, júl. 31.]

Sajtóértekezletén Tőkés László beszámolt a neptunfürdői megbeszélésekről (→ 1993.07.17). Azt sérelmezte, hogy az RMDSz 3 politikusa nem tájékoztatta sem a közvéleményt, sem a szövetség vezetőségét a „titkos tárgyalásról”. Kifejtette: az RMDSz megkerülésével egyetlen képviselőnek sincs joga egyezkedni a hatalom képviselőivel. [RMSz, júl. 31.] (→ 1993.07.31).

Székedi Ferenc elmondta: nem sikerült a terv, hogy létrehozzanak egy Hargita megyei koordinatív RMDSz-szervezetet, marad a megyében a 3 széki szervezet (Csík, Gyergyó, Udvarhely). [RMSz, júl. 29.]

1993. augusztus 7.

Tőkés László: A Hatalom uszályában c. cikkével folytatódott a Neptun-ügy sajtópolémiája. A püspök követelte, hogy az SzKT tisztázza a „titkos kerekasztal-találkozó” ügyét. [RMSz, aug. 7.; Tokay Gy., Frunda Gy., Borbély L. válaszát (Lármafák égetése) lásd: RMSz, aug. 25.]

Emil Constantinescu kifejtette, hogy a CD a fennálló krízishelyzetben is hajlandó lenne vállalni a kormányzás felelősségét. [MN, aug. 7.]

A Cseresznyés Pálra kirótt anyagi kártérítés összegét (kb. 1,1 millió lej) közadakozásból gyűjtötték össze. Az ezen felül összegyűlt mintegy 4 millió lejt az elítéltek családjainak megsegítésére fordítják. [HN, aug. 7.]

1993. szeptember 13.

Annak ellenére, hogy a CD pártjai elítélték az RMDSz Memorandumát (→ 1993.09.09), az ellenzék egységes marad, nem kívánja felbontani a koalíciós egyezséget. Emil Constantinescu véleménye: „Az RMDSz-ről lemondva a CD egymillió szavazatot veszítene, de valószínű, hogy ugyanakkor hárommilliót nyerne. Mégis jobbnak látjuk politikailag megítélni az ügyet és nem önző választási szempont szerint.” [ÚM, szept. 14.]

A parlamentben folyó SRI-vita újabb fejezetében Virgil Măgureanu románellenes nemzetközi összeesküvés fenyegetettségével riogatott. – Nyolc ellenzéki párt nyilatkozatban kérte Iliescu elnököt, hogy jelöljön ki új személyt a SRI élére. Megengedhetetlen, hogy Măgureanu kinevezését még nem hagyta jóvá a parlament és az igazgató nem tette le az esküt. [MH, szept. 14., szept. 15.]

1994. január 10.

Traian Chebeleu elnöki szóvivő kijelentését (a CD nem számít tárgyalópartnernek, mert a tömörülés senkit sem képvisel) közleményben támadta meg a CD: emlékeztettek arra, hogy a CD 1993. jún. 10-én 18 párt szövetségévé alakult, alenöke pedig az az Emil Constantinescu, aki a legutóbbi elnökválasztáson 4 millió szavazatot kapott. [MN, jan. 10.]

Paul Everac kénytelen volt lemondani az orsz. felháborodás nyomán (→ 1994.01.05), utóda: Dumitru Titus Popa. [BN, jan. 13.]

1994. szeptember 1.

A BN közölte az RMDSz által kidolgozott okt. törvény tervezetét (Törvény a nemzeti kisebbségek nyelvén történő oktatásról). A tervezetben szerepel: a BTE, az OGyE, a SzISzI, a kolozsvári Zeneművészeti, a Képzőművészeti és az Agronómiai Főiskola, a marosvásárhelyi Tanárképző Főiskola újjászervezése, m. ny. tanszék a Műegyetemen, valamint az egyházi iskolák visszaadása. [BN, szept. 1.]

Meleşcanu egy interjúban elmondta: megmagyarázta az RMDSz vezetőinek, hogy az általuk felvetett kérdéseket nem lehet megoldani az alapszerződés keretében. [ÚM, szept. 2.]

Pető Iván, az SzDSz elnöke megbeszélést folytatott Emil Constantinescuval. Az alapszerződéssel kapcsolatban egyetértettek abban, hogy a határgaranciákat a m. kisebbség jogaival kell összekapcsolni. [MH, szept. 2.]

1994. szeptember 5.

Meleşcanu Budapesten tárgyalt Kovács Lászlóval. Fogadta őt Horn Gyula, Göncz Árpád és Gál Zoltán, az Országgyűlés elnöke is. Kovács László szerint a legjárhatóbb út az, ha az alapszerződés csak a legfontosabb dolgokat rögzíti, a kisebbségek jogait pedig egy kisebbségvédelmi megállapodásba foglalnák be. Ezt a nézetet a ro. fél nem fogadta el. [RMSz, szept. 7.; EN, szept. 14.] (→ 1994.08.29)

Gh. Funar nyílt levélben azt ajánlotta Emil Constantinescunak, hogy közösen lépjenek föl az RMDSz betiltásáért. [RMSz, szept. 7.] – Constantinescu a levelet minősíthetetlen terméknek nevezte, amely nem befolyásolja az RMDSz és a CD viszonyát. Meleşcanu szerint Funar csak személyes javaslatot tett. [Népszabadság, szept. 8.] (→ 1994.09.08, 1994.09.12)

Eddig 700 egyetemi hallgató vett részt a gazdasági távoktatásban, az EMGE támogatja a gazdasági struktúraváltást. [ÚM, szept. 5.]

1995. január 11.

Az RMDSz-ben létezik egy liberális csoportosulás, jelentette ki Dinu Patriciu (PL’93). „Bevalljuk, hogy az RMDSz széttörésére számítunk, s akkor majd lesz arra gondunk, hogy a m. liberálisokat a mi pártunkhoz kössük.” [ÚM, jan. 11.]

Corneliu Coposu egyetértett Emil Constantinescu elnökjelöltségével, Dinu Patriciu szerint más ellenzéki elnökjelöltre lenne szükség. [Népszabadság, jan. 11.] (→ 1995.01.14)

1995. január 14.

Sepsiszentgyörgyön megalakult az RMDSz Önkormányzati Tanácsa (ÖT), elnökévé Sántha Pál Vilmost, a Hargita megyei tanácselnököt választották. Az ÖT az RMDSz listáin megválasztott önkormányzati tanácsosok, polgármesterek, alpolgármesterek konzultatív szerve; az önkormányzati döntésekben döntéselőkészítő feladatkört hivatott ellátni, célja az RMDSz-tanácsosok tevékenységének összehangolása, a tapasztalat- és információcsere, szakmai továbbképző tanfolyamok szervezése. [RMSz, jan. 16.] (→ 1995.01.16, 1995.01.20)

Emil Constantinescu hivatalosan is bejelentette, hogy 1996-ban ismét jelölteti magát az elnöki tisztségre, annak ellenére, hogy személyét a liberálisok nem támogatják. (→ 1995.01.11) Az RMDSz még nem döntött, kit kíván támogatni. [ÚM, jan. 14.]

1995. február 14.

Emil Constantinescu, a CD elnöke felszólította az RMDSz-t, világosan szögezze le, hogy tiszteletben tartja az alkotmányt. A professzor kifejtette, hogy a romániai politikai helyzet romlásának fő okozója a magyar szervezet. [MH, febr. 14.]

1995. március 2.

Az RMDSz Csík, Gyergyó és Udvarhely széki szervezetei elhatározták, hogy létrehozzák a Hargitai Egyeztető Tanácsot (HET); az alakuló ülésen elfogadták a működési szabályzatot. [Táj., márc. 7.] (→ 1995.04.13)

Emil Constantinescu, a CDR elnöke Ro. megalázásaként értékelte az atlantai kerekasztalt. [RMSz, márc. 2.] (→ 1995.02.15, 1995.02.16, 1995.02.17)

Az RMDSz Maros megyei vezetősége arra kérte Marosvásárhely és a vidék magyarságát, hogy Március 15-én csak jelképesen helyezzék el az emlékezés koszorúit, a virágokra szánt összeget fizessék be valamely iskolai alapítványnak. [RMSz, márc. 2.]

György Béla Zsolt, az RMDSz gazdasági főosztályának vezetője a privatizációról és a magyarság gazdasági helyzetéről nyilatkozott. Tájékoztatókat adtak ki, oktatási programokat szerveztek, de az anyagi korlátok miatt a szervezési munka nem halad a kívánt mértékben. A társadalom önszerveződésére kell építeni. A bankoknál diszkriminatív intézkedésekbe ütköznek: hitelkérelem esetén a magyarok háttérbe szorulnak. [RMSz, márc. 2.]



lapozás: 1-20 | 21-40 ... 141-145




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2020
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» a kronológia leírása
» forrásirodalom
» rövidítésjegyzék
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998