Kuszálik Péter
Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
 

 
 
 
  kronológiák    » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004  
földrajzi mutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
intézménymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
névmutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
tárgymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z

 
 
 
   keresés
szűkítés          -          
      találatszám: 10 találat lapozás: 1-10
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Chiţac, Mihai

1989. december 17.

Temesvárott tovább folytak a tüntetések, a tömeg Ceauşescu távozását követelte. A karhatalmi egységek egyre brutálisabban léptek föl. Délután Ceauşescu tábornokokból (Ştefan Guşă, Victor Atanasie Stănculescu, Mihai Chiţac, Florea Cornescu) és magas rangú párttisztviselőkből álló bizottságot küldött repülőgépen a városba, hogy biztosítsák a rend helyreállítását. A bizottságot Ion Coman KB-titkár vezette. – Bukarestben (16,30-kor) a diktátor összehívta az RKP KB VB rendkívüli ülését, majd telekonferenciát tartott: Temesvár területére érvényes tűzparancsot adott ki. A városban elszabadult a pokol: több halálos áldozat és számtalan letartóztatás árán, vérbe fojtották a tüntetést. [Ştefănescu: 9–12.] – A román hatóságok lezárták a magyar határt. – Budapesten, a Hősök terén több ezren tüntettek Tőkés László mellett.

1990. május 1.

Bukarestben tovább folytatódott a tüntetés. Marian Munteanu diákvezér hívei „kommunizmustól mentes övezetnek” nyilvánították az Egyetem teret. Többen éhségsztrájkba kezdtek, követelésük: tiltsanak el minden kommunista funkcionáriust a választásoktól, váltsák le Mihai Chiţac belügymin.-t. (→ 1990.05.16)

Francesco Colassuono pápai nuncius, ünnepi szentmise keretében iktatta be a szatmári egyházmegye új róm. kat. püspökét: Reizer Pált.

1990. június 20.

Az elnöki hivatalába beiktatott Ion Iliescu Petre Romant nevezte ki kormányfőnek. A kormány összetételét az RMSz jún. 30-án közölte: külügymin. Adrian Năstase; védelmi min. Victor Stănculescu; belügymin. Doru Viorel Ursu (őt már jún. 14-én kinevezték, a menesztett Mihai Chiţac helyett); pénzügymin. Theodor Stolojan stb.

Az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet (EBEÉ) okmányt fogadott el arról, hogy a nemzeti kisebbségek egymással, valamint más államok azon polgáraival, akikkel közös etnikai vagy nemzeti származásúak, ill. azonos a kultúrájuk és/vagy a vallásuk, korlátok nélküli kapcsolatot létesíthetnek és tarthatnak fenn.

1998. január 7.

Az államügyészség gyilkossággal és gyilkossági kísérlettel vádolja V. A. Stănculescu és M. Chiţac tábornokokat, a temesvári felkelés (→ 1989.12.17) vérbefojtásával kapcsolatban, melynek 72 halálos áldozata és 253 sebesültje volt. Stănculescu 1989. dec. 20-án visszatért Bukarestbe és nagy szerepe volt abban, hogy a hadsereg a felkelők oldalára állt. (Stănculescu, utóbb, miniszteri rangot kapott.) [Szabadság, jan. 7.]

Frunda György a Curierul Naţionalnak nyilatkozva leszögezte, hogy önálló m. egyetem nélkül a politikai helyzettől függne a tagozatok sorsa, amelyek alárendelt helyzetbe kerülhetnek vagy megszűnhetnek. [Háromszék, jan. 7.]

1999. július 16.

V. A. Stănculescu és Mihai Chiţac tábornokokat a Legfelsőbb Bíróság 15 év börtönbüntetsére ítélte az 1989-es temesvári események idején elkövetett bűntettek miatt. A két tábornokot 72 személy haláláért és 253 ember megsebesítéséért tartják vétkesnek. (Stănculescu 1990–1991. ápr. között hadügy-, majd ipari miniszter, Chiţac pedig 1990 júniusáig belügyminiszter volt.) [Szabadság, júl. 16.]

Wesley Clark, a NATO európai erőinek főparancsnoka kijelentette: a jövő fő kérdése a stabilitás, ez pedig a határok változatlanul hagyását jelenti; sem Ro.-nak, sem a térség más országának nem kell semmiféle problémát csinálnia ebből a kérdésből. [Szabadság, júl. 16.]

Az unitárius egyház átvehette a kolozsvári Brassai Líceum épületére vonatkozó tulajdonosi iratot. [Szabadság, júl. 16.]

Markó Béla az MKT nyilatkozatáról (→ 1999.07.13): „A kolozsváriak álláspontja nem oktatási, hanem politikai töltetű, ami az RMDSz csúcsvezetőségével szembeni ellenérzést jelenti.” [Szabadság, júl. 17.]

2000. március 3.

Max van der Stoel a BBTE vezetőségével tárgyalt, majd három javaslatot tett: 1. a BBTE hivatalosan jelentse ki, hogy három tannyelvű egyetemként működik; 2. a m. és német diákok legalább egy tantárgyat románul tanuljanak; 3. külön tanszék létesítése a multikulturalitás tanulmányozására. Kása Zoltán prorektor szerint a 2. pont megoldottnak tekinthető. Andrei Marga ígérete szerint az új charta szavatolni fogja az egyetem multikulturális és többnyelvű jellegét. [Táj., márc. 3.]

A Legfelsőbb Bíróság 15-15 évi börtönbüntetésre ítélte V. A. Stănculescu és M. Chiţac tartalékos tábornokot, a temesvári megtorlásban (1989. dec.) játszott szerepükért. [BL, márc. 3.] (→ 2000.03.28, 2000.06.20, 2000.07.04, 2001.08.08)

Az RMDSz aggasztónak tartja a ro. politikai életben megfigyelhető soviniszta, idegengyűlölő, ultranacionalista retorika felerősödését – jelentette ki Markó Béla, heti sajtóértekezletén. [Szabadság, márc. 3.]

Mo.-n 1999 első felében 23.486 külföldi állampolgár kapott munkavállalási engedélyt, ezek 49%-a Ro.-ból érkezett, többségük m. nemzetiségű. A 11. 462-ből 8280-an vállaltak fizikai munkát (ebből 5626-on szakmunkát), 3182-en pedig szellemi munkát (a felsőfokú végzettek száma: 1880). [BL, márc. 3.]

2000. július 4.

Egészségügyi problémákra hivatkozva szabadlábra helyezték Mihai Chiţac tábornokot (→ 2000.03.03). [Szabadság, júl. 4.]

Marosvásárhelyen megalakult a városi tanács. Megválasztották a két alpolgármestert: Fodor Imrét és Törzsök Sándort. [Táj., júl. 4.]

2001. augusztus 8.

Ro. főügyésze elhatározta a semmítő ítélet előterjesztését V. A. Stănculescu és M. Chiţac perében (→ 2000.03.03, 2000.03.28, 2000.06.20). [Szabadság, aug. 8.]

Gh. Prisăcaru, a szenátus külügyi biz. elnöke leszögezte: Ro. parlamentje nem vitatja meg a státustörvényt, „csupán a kormánynak azokat az esetleges intézkedéseit, amelyek azt a célt szolgálnák, hogy a szóban forgó jogszabály alkalmazhatatlanná váljék Ro. területén”. [Szabadság, aug. 8.]

2003. május 20.

Günter Verheugen bővítési biztos szerint Ro.-nak nagy esélye van, hogy 2007-ben csatlakozzék az EU-hoz. A tennivalók között szerepel: a közszolgálat, az igazságszolgálat reformja, a gazdaság szerkezeti átalakítása. [Krónika, máj. 20.]

Negyedik alkalommal halasztotta el a döntést a Legfelsőbb Bíróság a temesvári tűzparancs (1989. dec.) kiadóinak fellebbviteli perében. Mihai Chiţacot és V. A. Stănculescut 1999-ben 15–15 évi szabadságvesztésre és anyagi kártérítésre ítélték, de a vádlottak fellebbeztek. [Krónika, máj. 20.]

Markó Béla a Fidesz kongresszusán (→ 2003.04.19) tk. azt hangsúlyozta: más az erdélyi és más a Mo.-i politika, de azonos a nemzeti cél. Elítélte az erdélyi magyarság egységének megosztási kísérleteit: „Nekünk Erdélyben elsősorban nem egymással kell vitáznunk, és minden módon el kell kerülnünk azt, hogy a többség karba tett kézzel nézze végig, amíg mi tönkretesszük legfőbb közéleti értékünket, a pol. egységet. Nekünk nem egymással kell perlekednünk, mert még bőven van visszaperelni valónk a románoktól.” [Krónika, máj. 20.]

Demeter János, Kovászna megyei tanácselnök átadta a Székelyföldi Fejlesztési Régió tervezetét Jonathan Scheelenek, az EB Ro.-i delegációja vezetőjének. A tervezet célja nem a különválás, hanem a térség fejlesztése – hangsúlyozta Demeter. [Népújság, máj. 20.] (→ 2003.05.23)

A hivatalos közlönyben megjelent az az okirat, amely a sepsiszentgyörgyi Lábas Házat visszaadja a városnak. Korábban az épületet a Keleti-Kárpátok Múzeumnak akarták juttatni, amelyet a PRM nyomására hoztak létre 1990 után. A magyarság ellenállása miatt az épület ismét városi tulajdonba ment át, cserében a múzeum részére a művelődési felügyelőség székházában biztosítanak helyiségeket. [Krónika, máj. 20.] (→ 1999.10.29, 1999.12.08, 2003.11.14)

2004. március 23.

Az év elejétől mintegy 300 ezer (ált. feketemunkára utazó) ro. állampolgárt térítettek vissza a határtól: a kiutazásra jelentkezőknek vagy nem volt menettérti jegyük, biztosításuk vagy nem tudták felmutatni az utazás feltételeként megszabott 500 eurót. [Szabadság, márc. 23.] (→ 2004.02.25)

Perújrafelvételt kezdeményeztek V. A. Stănculescu és Mihai Chiţac perében, akiket a temesvári forradalom vérbefojtása miatt ítéltek el korábban. Temesvárott (1989. dec. 17–20. között) 72 embert lőttek le és 253-an sebesültek meg. [Szabadság, márc. 23.]

Közbirtokossági tanulmányi ösztöndíj létesítését javasolta Mátéffy Győző a csíkszeredai közbirtokosság elnöke, aki ajánlotta, hogy a módszert tegyék általánossá a Székelyföldön. [RMSz, márc. 23.]

Szatmárnémetiben tartották a Szatmári Róm. Kat. Egyházmegye alapításának 200. évfordulójának ünnepségeit. Az ünnepi szentmisét Jakubinyi György érsek m., ro. és német nyelven celebrálta. [SzFÚ, márc. 24.]



lapozás: 1-10




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2020
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» a kronológia leírása
» forrásirodalom
» rövidítésjegyzék
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998