Kuszálik Péter
Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
 

 
 
 
  kronológiák    » Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004  
földrajzi mutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
intézménymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
névmutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w z

 
tárgymutatók

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v z

 
 
 
   keresés
szűkítés          -          
      találatszám: 4 találat lapozás: 1-4
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Ceauşescu, Elena

1989. december 18.

Temesvárott hangszórós autók járták a várost és kihirdették a szükségállapotot: tilos a gyülekezés, a rendzavarás. A belvárosban karhatalmi csapatok járőröztek, fegyveres csapatok védték a párt és az államhatalmi szervek székházát. Egy fiatalokból álló csoport a katedrális lépcsőjén gyertyát gyújtott az előző napi áldozatok emlékére – a karhatalom sortűzzel válaszolt. – Nicolae Ceauşescu hivatalos látogatásra utazott Iránba. A diktátor felesége Bukarestben maradt és parancsot adott, hogy Temesvárott ne adják ki a halottakat a hozzátartozóknak. A Securitate által ellenőrzött kórházak nem közölhettek adatokat, de utólag kiderült az áldozatok száma: 58 halott és 240 sebesült. Éjjel 40 holttestet Bukarestbe szállítottak és a központi krematóriumban elhamvasztottak. [Ştefănescu: 12–13.] – A temesvári áldozatok végleges száma: 119 (→ 1993.12.23).

1989. december 23.

A diktatúrával való szembefordulás jeleként az újságok megváltozott címmel jelentek meg. A m. nyelvű hírlapok régi és új címe: Vörös Lobogó ] Jelen (Arad); Előre ] Romániai Magyar Szó (a továbbiakban: RMSz) (Bukarest); Hargita ] Hargita Népe (Csíkszereda); Igazság ] Szabadság (Kolozsvár); Vörös Zászló ] Népújság (Marosvásárhely); Bányavidéki Fáklya ] Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), Megyei Tükör ] Háromszék (Sepsiszentgyörgy); Szabad Szó ] Temesvári Új Szó (Temesvár). Csak januártól váltott címet a Fáklya ] Bihari Napló (Nagyvárad); több címváltozást ért meg a Szatmári Hírlap ] Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti). Nem váltott címet a Brassói Lapok. – Két olyan városban is megjelent egy-egy rövid életű m. hírlap, ahol rég megszűntek a helyi újságok: Kézdivásárhelyen (Székely Újság) és Székelyudvarhelyen (Szabadság).

A Scînteia is címet váltott, de a Scînteia poporului még a szocializmus mellett tett hitet, csak dec. 25-én váltottak Adevărul-ra.

Magyarország az elsők között ismerte el az új rendszert. Több magyar szervezet és intézmény segélyszállítmányokat indított Romániába. Egy hét alatt mintegy 450 tonna élelmiszer és gyógyszer érkezett.

Bukarestben és több erdélyi városban, különböző néven, magyar érdekvédelmi tömörülések kezdeményei alakultak (Temesvárott: Bánsági M. Demokrata Szövetség [eln.: Bodó Barna; tb. eln.: Tőkés László; ]910126]; Kolozs megyei és Kolozsvári M. Demokrata Tanács; Nagyváradon a M. Demokratikus Tanács városi szervezete, Marosvásárhelyen Ideiglenes Intéző Bizottság, Háromszéken a Romániai M. Demokratikus Szervezet Kovászna megyei Ideiglenes Tanácsa [eln.: Sylvester Lajos]).

Az RMDSz helyi szervezeteivel egy időben különböző neveken (MADISz, MIDESz, TEMISz, DEMISz stb.) megalakultak a m. fiatalok érdekvédelmi szervezetei is. (→ 1990.01.20)

A Temesvárról Bukarest felé tartó Constantin Nuţă altábornagyot és Velicu Mihalea vezérőrnagyot Déván letartóztatták; a két főtisztet helikopterre tették, de a gép Gyulafehérvár környékén lezuhant – állítólag gyalogsági kézifegyverrel lőtték le a helikoptert. [Ştefănescu: 33.]

A FSN hivatalosan közölte: a Ceauşescu-házaspárt biztonságos helyen őrzik; letartóztatták az RKP KB több tagját és szabadon engedték a kommunizmus politikai foglyait.

1989. december 25.

Egy katonai rögtönítélő bíróság döntése nyomán a târgoviştei kaszárnyában kivégezték Nicolae és Elena Ceauşescut. A perben a vádlók egyetlen bizonyítékot sem mutattak be, erre és a per többi fogyatékosságára a nemzetközi sajtó érzékenyen reagált. Az utólagos értékelések egyetértettek abban, hogy a diktátor-házaspár gyors likvidálására a további vérontások elkerülése miatt volt szükség. A rögtönítélő bíróság tagjai közt volt V. A. Stănculescu és Gelu Voican Voiculescu is, később ők vitték Bukarestbe a két tetemet.

A december 16–25. közötti eseményeknek (utólagos jelentések szerint) orsz. szinten mintegy 1100 halálos áldozata volt.

Megalakult a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSz) Ideiglenes Intézőbizottsága (IB). A szövetség szándékait Kiáltványban foglalták össze. Az első változatot Demény Lajos dolgozta ki, a közzétett változatot az IB nevében Domokos Géza írta alá. – Részlet a Kiáltványból: „Az RMDSz a romániai magyarság önrendelkezési jogának elvi alapján áll, mindazzal együtt, ami ebből természetszerűleg következik. Ugyanakkor hangsúlyozza, hogy jogainak érvényesítését a szabad, demokratikus Románia területi épségének és szuverenitásának tiszteletben tartásával kívánja elérni. Ennek értelmében szükségesnek tartja: – A nemzetiségi képviselet biztosítását a törvényhozásban, az államigazgatásban, közösségünk választotta, ill. jelölte személyek által, akik nemzeti kisebbségünk bizalmát élvezik; – Anyanyelvű oktatási hálózat kiépítését az óvodától a tudományegyetemig, önálló szakfelügyelettel és irányítással; – A magyar nemzetiség saját művelődési és tudományos intézményeinek működését és létesítését. (…); – A közigazgatásban és az igazságszolgáltatásban a magyar nyelv használatát szabályozó és biztosító törvényes intézkedések kidolgozását; – Nemzetiségügyi minisztérium létrehozását, valamint a szükséges nemzetiségi képviselet biztosítását az államigazgatás központi és helyi szerveiben; – Kollektív nemzetiségi jogaink alkotmányos szavatolását s ezek biztosítását törvényekben, a végrehajtási utasításokban és a gyakorlatban.” [Domokos1: 19–20.]

Az ideiglenes vezetőség: Domokos Géza (elnök), Tőkés László (tb. elnök), Verestóy Attila (titkár). Az IB tagjai: Cs. Gyímesi Éva, Kántor Lajos, Balogh Edgár, Sylvester Lajos, Király Károly, Demény Lajos, Horváth Andor, Lányi Szabolcs, Sütő András, Kányádi Sándor, Toró Tibor. – A Központi Iroda munkatársai: Domokos, Demény, Lányi, Horváth Andor (szóvivő), Tüdős István (a titkárság vezetője). – Sajtóiroda: Boros Zoltán, Mag Péter, Székely László, Bodor András. – Szakbizottságok: kulturális (Gálfalvi Zsolt, Szász Dorián, Makár Júlia); jogi munkaközösség (Lőrincz László, Szepessy Tibor); ifjúsági munkacsoport (Adorján Dezső, Győrffy György, Halász Ádám, Niculescu Tóni).

1989. december 30.

A bukaresti Ghencea temetőben, ismeretlen helyen eltemették a diktátor házaspár földi maradványait. A nép tudni véli, hogy a két Ceauşescu az utólag ötágú csillaggal megjelölt helyen nyugszik.


lapozás: 1-4




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2020
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» a kronológia leírása
» forrásirodalom
» rövidítésjegyzék
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998